Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA YIUU3 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVLévt«.«*. VSTS. március ZL. péntek Tanácskozik a párt XI. kongresszusa A negyedik napon felszólalt a vitában Nemes Dezső és Pullai Árpád Tegnap reggel 9 órakor az SpfíSk Rózsa Varamé Művelő­dési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A magyar kommunisták leg­magasabb f&ruma negyedik munkanapját kezdte meg, — amint azt a kongresszushoz címzett táviratok, üdvözlő leve­lek gyarapodó sokasága is bizonyítja, — a tanácskozást nem­zetközi érdeklődés, a társadalom, az egész ország élénk, fi­gyelő együttértése kíséri. A teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és * meghí­vottak, bevonult az elnökség, majd a kongresszus soros elnö­ke, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának vezetője beje­lentette: folytatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. Az első hozzászóló Nemes Dezső, az MSZMP PoWtkaí Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora volt A kongresszus negyedik napján délelőtt • következők szólaltak még fel: dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Maurer Mihályné, a Szekszárdi Állami Gazdaság munkása, Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Gorái Gábor, a Magyar Írók Szövetségének főtitkár-helyettese, Török Ildikó, a Magyar Gördülőcsapágy Müvek debreceni gyárának munkása, Hoang Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, Cárion Aboim Ingles, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, René Piquet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Arcangelo Valii, az Olasz Kommunista Párt Központi Ellenőrző Bizottságának fogja, Alois Petert 'Ausztria Kommunista, Pártfa Politikai Bizottságának tagja. Frans vau den Branden, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. A délelőtti szünet után Aczél György, a* MSZMP Poé­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese elnökölt és bejelentette, hogy változatlanul számos külföldi és hazai távirat, levél, üzenet érkezik a kongresszushoz. Táviratban, illetve levélben köszöntötte a tanácskozást a Bangladesi Kommunista Párt, a Guatemalái Munkapárt, as Indonéz Kommunista Párt, a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt, a Bolíviai Kommunista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, a Dominikai Kommunista Párt, a Nicaraguái Szocialista Párt, a Laoszi Hazafias Front, az Algériai Szocialista Élcsa­pat Párt, a Chilei Szocialista Párt, a Marokkói Népi Erők Szocialista Szövetsége és az Olasz Szocialista Párt. Ebédszünet után Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Bejelen­tette, hogy a kongresszushoz szüntelenül érkeznek újabb üdvözlő levelek és táviratok. — Az üzemek és termelőszövetkezetek kollektívái mel­lett nagy számban köszöntötték tanácskozásunkat szakmun­kásképző intézetek, kutatóközpontok és művészeti dolgozók. A levelek és táviratok tükrözik népünknek azt a meggyőző­dését, hogy a Központi Bizottság beszámolója hiteles képet adott társadalmunk négyéves fejlődéséről és reálisan jelölte meg az előttünk álló feladatokat. — Továbbra is érkeznek a kongresszus tiszteletére vál­lalt felajánlásokról beszámoló táviratok. A Borsodi Vegyi Kombinát dolgozói például azt ígérik, hogy negyedik ötéves tervüket 1$75. szeptember 30-ig teljesítik. Üdvözletei küldött kongresszusunknak számot üzem nőkoOekttváju tu. X Május L Ruhagyár, valamint a Pamutfonóipari Vállalat asszonyai és lányai tudatják a kongresszus küldötteivel, hogy üzemük­ben a nőpolitikái párthatározat szellemében jelentősen ja­vult a nődolgozók helyzete. Egyúttal köszönetüket nyilvánít­ják, hogy a párt és a kormány mind fokozottabb mértékben gondoskodik a nagycsaládosokról. Bejelentem, hogy a mai napig kongresszusunkhoz több mint ezer távirat ét levél érkezett. Az ebédszünet utáni első felszólaló dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára volt, majd fel­szólaltak még: Kovács Antal, a Vas megyei Pártbizottság el­ső titkára, Makkos Antálné, a Mosonmagyaróvári Kötöttáru- gyár pártbizottságának titkára, dr. Tóth János, a főváros XII. kerületi pártbizottságának első titkára, Horváth István, a Bács-Kískun megyei Pártbizottság első titkára, dr. Pál Lé- nárd akadémikus, Púja Frigyes külügyminiszter, Sarlós Ist­ván, a Hazafias Népfront főtitkára, Georgosz Krisz Fodüli- desz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, Preben Henriksen, a Dán KP Politikai Bizott­ságának tagja, Anna-Lisa Hyvönen, a Finn KP Politikai Bi­zottságának tagja, Harilaosz Florakisz, a Görög KP Közpon­ti Bizottságának első titkára, Victor Eddisford Nagy-Britan- nia KP Politikai Bizottságának tagja, Hermann Gautier, a Német Kommunista Párt elnökhelyettese, Ame Jörgensen, a Norvég Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. A kongresszus negyedik munkanapjának délelőtti szüne­tében Kádár János fogadta a tudományos, művészeti és tár­sadalmi életünk reprezentánsait. A tanácskozás ma tovább folytatódik. HEMES DEZSŐ, ■ pírt PoBtlka* BfasottsAgámk tagja, a PoQHkaf HMula nfttem Á nemzetközi erőviszonyok a haladó erők javára változtak Pártunk nemzetközi tevé­kenységéről szólva először arra mutatott rá, hogy a test­vérpártok közös erőfeszíté­seiben való részvétel egyik erőforrása pártunknak és országunknak. — Majd be­szédét így folytatta: az MSZMP azért tudott eleget tenni nemzetközi feladatai­nak az utóbbi négyéves idő­szakban is, mert következetes lenini politikát folytat, ami rendíthetetlen alapja, szer­ves része pártunk általános politikájának. Az MSZMP irányadónak tekintette az 1969-es moszkvai nyilatkoza­tot, melynek kidolgozásából más testvérpártokkal együtt a mi pártunk is aktívan ki­vette részét, s amelyet az MSZMP X. kongresszusa, is magáévá tett. A beszámoló — hangsú­lyozta Nemes Dezső — nagy fontosságú tények alapján állapítja meg, hogy az utóbbi években is folytatódott a szo­cialista országok erőteljes fejlődése és az imperializ­mus térvesztése, a nemzetkö­zi erőviszonyok további elto­lódása a haládó erők javára. Ebben a világot átfogó küzdelemben kiemelkedő szerepe van a mind erősebbé váló enyhülési folyamat visz- szafordíthatatlanná tételéért vívott küzdelemnek. E küz­delem egyik fő célja haté­kony biztonsági rendszer te­remtése, amelyért a diplomá­cia frontjától a tömegmoz­galmakig a legkülönbözőbb eszközökkel folyik a harc. A Varsói Szerződés orszá­gai kezdeményezték a bizton­sági értekezlet összehívását — mondotta, majd utalt ar­ra, hogy a nyugati hatalmak képviselőinek fellépését az értekezleten eddig huzavona jellemezte. A nyugati hatalmak a szo­cialista országok által hir­detett békés egymás mellett élés politikájának elfogadá­sát a szocialista országok el­leni „fellazítási” taktikával kombinálták, s ma is nagy erők munkálkodnak ilyen irányban. Noha a békés egy­más mellett élés egyik alap­vető követelménye a be nem avatkozás más államok bel- ügyeibe, a nyugati hatalmak reakciós képviselői az „esz­mék és emberek” úgyneve­zett „szabad áramlásának” megtévesztő jelszavával nem kevesebbet követeltek, mint az ellenforradalom exportjá­nak szolgálatában álló „esz­mék” és ezek jegyében mun­kálkodó különféle emberek „szabad áramlását”. S hogy az imperialisták és segítő­társaik mit kívánnak „szaba­don áramoltatni”, azt a chilei tragédia előkészítésében ki­fejtett tevékenységük, a cip­rusi válság kirobbantása, a portugál demokrácia ellen szervezett nemzetközi akna­munka és sok más hasonló tény szemlélteti. Érdekünk az együttműködés fejlesztése, de visszautasítjuk a zsarolást Az MSZMP álláspontja az, hogy a mi országunk — a többi szocialista országgal együtt — érdekelt a normális együttműködés fejlesztésé­ben, s ezen belül a kulturális és emberi kapcsolatok bőví­tésében. Nemcsak kormány­zati vonalon, hanem a tár­sadalmi kapcsolatok terüle­tén is munkálkodunk ebben az irányban, s igyekszünk el­hárítani minden akadályt, amely ennek útját állja. De minden olyan kísérlet, amely a béke nagy ügyét politikai zsarolásra, akarja felhasznál­ni és a hírhedt „fellazítási” tevékenységet szolgáló poli­tikai aknák telepítéséhez akar szabad teret biztosítani, veszélyezteti a létrehozandó biztonsági rendszert. Éppen ezért az ilyen zsaroló próbál­kozásokat — roánt eddig — a jövőben is határozottan el­utasítjuk. Az MSZMP vallja és hir­deti, hogy a proletár inter­nacionalizmus következetes érvényesülésében egybefonó­dik minden szocialista or­szág nemzeti érdeke, a szo­cialista országok közösségé­nek általános érdeke, vala­mint a világ proletariátusá­nak és az antiimperialista erők közös nemzetközi front­jának alapvető érdeke, A nemzetközi összefogásról szólva pártunk és népünk köszönettel adózik a Szovjet­unió Kommunista Pártjának azért a hatalmas munkáért, amit a szocialista országok együttműködésének erősíté­sében, valamint a nemzetkö­zi forradalmi munkásmozga­lomnak és a népek általános antiimperialista küzdelmének segítésében végez. Azt a bé­keprogramot, amelyet Brezs- nyev elvtárs az SZKP XXIV. kongresszusán előterjesztett, pártunk a sajátjának vallja, mert ez korunk általános bé- keprogramja. A mi pártunkban az SZKP iránti tisztelet és bizalom ha­gyományos és megingatha­tatlan. Ha egy munkáspárt vezeté­sében vagy egy szocialista ország kormányzatában te­ret nyer az SZKP-től és a Szovjetuniótól való eltávolo­dás politikája, a nyílt vagy burkolt szovjetellenesség, akkor könnyen válik külön­féle szovjetellenes erők, im­perialista manőverek játék­szerévé, meggyőződésünk, hogy az imperialisták és segí­tőtársaik politikai csapdái­nak hatástalanításához is az SZKP-val való szoros együtt­működés a legbiztosabb fegyver. A kapitalizmus általános válságának mélyüléséről szólva Nemes elvtárs rámu­tatott: a fejlett tőkésországok gazdasági konjuktúrája, mint ismeretes, megrekedt és mind súlyosabb zavaroknak adta át a helyét. Ezt ma már azok is, kénytelenek elismerni, akik még nem is olyan régen „konzervatív” felfogásnak nyílvánították a tókés világ- rendszer általános válságára vonatkozó marxista nézete­ket Most viszont olyan fel­fogással találkozunk — fő­ként ugyanazokban a körök­ben —, mely szerint a tőkés világ válságának további mé­lyülése elkerülhetetlenül jobboldali fordulathoz vezet, ami a nemzetközi enyhülési folyamatot is visszaveti. A testvérpártok nagy fi­gyelmet fordítanak az anti- monopolista összefogás fej­lesztésére, a tőkés oligarchia hatalmának felszámolásáért és a valódi demokratikus néphatalomért folyó harcuk erősítésére. A szociáldemokrata pártok és a szociáldemokrata szak- szervezetek vezető köreiben növekszik az érdeklődés a szocialista országok kommu­nista pártjaival és szakszer­vezeteivel — így az MSZMP- vel és a magyar szakszerve­zetekkel — való kapcsolatok iránt Az MSZMP, és hazánk kü­lönböző társadalmi szerve­zetei nemcsak készségesen fogadják a kapcsolatok fej­lesztése iránti szociáldemok­rata érdeklődést, hanem ma­guk is kezdeményezik eze­ket * a jövőben is készek to­vábbi erőfeszítésekre. Nemes Dezső ezután arról a helyzetről beszélt, amit a kínai párt maoista vezetésé­nek szakadár tevékenysége idézett elő. — Ami a kínai helyzetet Illeti — mondotta —, itt csupán arra utalok, hogy az imperialista hatalmak távol­ról sem mondtak le arról, hogy ismét kiterjesszék ural­mukat erre a nagy országra. A kínai nép győzelmes for­radalmi harcával negyed századdal ezelőtt csapást mért az imperializmusra és az 1950-es években jelentő­sen hozzájárult az antiimpe­rialista küzdelem általános fellendüléséhez. Ekkor még a kínai vezetés az SZKP-val és a Szovjetunióval való ba­rátságot hirdette. Az 1950-es évek végén azonban Mao Ce-tung kultusza jegyében felülkerekedett a kispolgári nacionalizmus. Ez rányomta bélyegét a jelenlegi kínai ve­Szeretném külön kiemelni, hogy az MSZMP és a hazai társadalmi szervezetek nem­zetközi tevékenységében rendkívül intenzív a viet­nami nép melletti nemzetközi szolidaritásban való szenve­délyes részvétel, az izraeli zetés egész politikájára, s en­nek talaján alakult ki a mao­ista nagyhatalmi sovinizmus. Mi rejlik e mögött? — teszik fel a kérdést gyakran. Kína el akarja kerülni a fegyveres összecsapást az imperialista hatalmakkal, ami rendjén is lenne, de a pekingi vezetés pálfordulása óta ezt nem a Szovjetunióval való szövetség további erősítésével akarja el­érni, hanem szovjetellenes politikára térve, az im- perialitsák táborában egy szovjet—kínai háború lehető­ségének a reményét keltette fel és táplálta. E remény, az imperialisták bánatára, irre­álisnak bizonyult, s úgy vé­lem, az is marad. Viszont élő valóság a maoizmus szovjet­ellenes propaganda-hadjárata és szakadár tevékenysége. agresszorok ellen küzdő arab népek határozott támogatása, a chilei junta vérengzése és terrorendszer elleni nem­zetközi tiltakozó mozgalom­ban való erőteljes közremű­(Folytatás a 2. oldalon) Támogatjuk a szabadságukért küzdő népeket A Szolnok megyei küldöttek egy csoportja a kongresszuson

Next

/
Oldalképek
Tartalom