Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
1975. március 20.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik az HSZMP XI. kongresszusa GÁSPÁR SÁNDOR, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára Pártunk politikájának alapeivei változatlanok az állami és a gazdasági vezetőktől a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását. A demokráciáról szólva hangsúlyozni szeretném, hogy a munkásosztály hatalma nem szervek vagy intézmények hatalma. Ezért a munkahelyi demokrácia érvényesülésében is ki kell fejeződnie, hogy: — a nép hatalmáról van szó, — arról, hogy együtt kell terveznünk, együtt kell cselekednünk, — a mi rendszerünktől és pártunktól idegen az, hogy ne vegye figyelembe azoknak az igényeit és vágyait, akiket képvisel, akiket vezetnie kell. Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy a szakszervezeték mint eddig, úgy a jövőben is felelősen részt kívánnak venni a szocialista társadalom építése soronlevő feladatainak kidolgozásában és megvalósításában. Pártunk a szocialista társadalom építésének haladásával mind fokozottabban támaszkodik a szakszervezetekre, és mind többet vár tőlük hivatásuk teljesítésében, a társadalom fejlődése érdekében. EDWARD GIEREK, • Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Együttműködésünk további gazdagítására törekszünk A SZOT főtitkára bevezetőben arról beszélt, hogy a szakszervezetek egyetértenek a Központi Bizottság beszámolójával, a kongresszus elé terjesztett dokumentumokkal, a bennük kifejtett célokkal és törekvésékkel. A szakszervezetek, a dolgozók magukénak érzik a pártunk tevékenységét jellemző törekvést, azt, hogy erőnkhöz mérten mindig lépjünk előbbre céljaink megvalósításában és gondjaink csökkentésében. Joggal vagyunk büszkék rá, hogy pártunk politikája hosszú idő óta töretlen, de amikor azt mondjuk, hogy töretlen, ez nem azt jelenti, hogy változatlan. A mi pártunk politikájának az alapelvei — ha szabad így mondani: állandó elemei — változatlanok és azok is maradnak. Ilyen alapelvek: a munkásosztály, a párt vezető szerepe; a tervszerűség a népgazdaságban; a proletár internacionalizmus. Más a helyzet a változó elemekkel, a politikánk megvalósítását szolgáló eszközökkel és módszerekkel, mert egy forradalmi pártot az is jellemez, hogy politikáját mindenkor tökéletesíti, csiszolja, a helyzethez igazítja. Ezt tette a Központi Bizottság akkor is, amikor 1972. és 1973. novemberében, majd a múlt esztendő márciusában az ismert kérdéseket megvitatta és az összes szükséges intézkedéseket megtette. A stabilitás és a dinamizmus tehát egyidő- ben és egyszerre jellemzi pártunk politikáját. Néhány éve erőteljesen törekszünk a központi irányítás és a helyi önállóság kombinációjából a tervgazdálkodáson alapuló még hatékonyabb irányítás kialakítására. A tervek hatékonyabb megvalósítása érdekében módosítottuk a gazdásági szabályozás sok elemét E módosításokat az élet igénylte. Különösen jelentősnek tartják a szakszervezetek a vállalati nyereség és a bérek kapcsolatára, valamint az árakra vonatkozó szabályozás módosítását. A szabályozás alapelvei helyesek voltak, de még tovább léphetünk, hogy a nyereség teljesebb mértékben töltse be szerepét, a ténylegesen jó munka kifejezését, a népgazdasági és a vállalati érdek összehangolását szolgálja. A továbbiakban Gáspár Sándor arról beszélt, hogy a szocialista elosztás alapelvei mindjobban érvényesülnek, Gáspár Sándor ezután így folytatta: életünk alakulása mindig szorosan összefüggött a Szovjetunióval és a többi szocialista testvérországgal. A magyar munkások érzéseiben ' együvé tartozik, közös üggyé válik feladataink végrehajtása, eredményeink öröme, népeink sorsa. Holnapi sikereiknek ezért is feltétéle az országaink közötti kapcsolatok gazdagítása, elmélyítése. Munkásosztályunkat, szak- szervezeti mozgalmunkat az internacionalizmus magasztos eszméi hatják át a nemzetközi munkásosztály céljainak megvalósításáért folyó világméretű harcban. A szolidaritásnak és az összefogásnak új. kedvezőbb feltételei bontakoznak- ki világ- és európai méretekben egyaránt. A magyar szakszervezeti mozgalom aktív részvevődé erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten ezt is tovább kell tökéletesítenünk. A jövőben is olyan utat kell követnünk, amely szocialista társadalmunk alapvető kérdéseként kezeli a munkásosztály életszínvonalának rendszeres javítását. Változatlanul nagy figyelmet kell fordítanunk a nagyipari munkások életszínvonalának emelésére. A jövőben is törekszünk rá, hogy a munkásosztály életszínvonalának alakulása legyen az az alap, amelyhez mérjük, alakítjuk a szövetkezeti parasztság és a társadalom más rétegeinek jövedelmi arányait. Következetesebben kell érvényesíteni — elveinknek megfelelően — a munka szerinti elosztást, bérpolitikánk tervszerűségét. Változatlan az a törekvésünk, hogy az árpolitikának a népgazdaság dinamikus fejlődését, hazánk gazdasági erejének növekedését kell szolgálnia. De számolni kell az árpolitika kialakításánál annak az életszínvonalat érintő hatásával is. Ezért úgy véljük, hogy az árváltozásokat a közgazdasági lehetőségek határáig erős korlátok között kell tartanunk és erélyesen kell ellenőriznünk. A SZOT főtitkára ezután hangsúlyozta, hogy kulturális életünkben továbbra is a legfontosabb feladatok között kell számon tartanunk a munkásosztály műveltségéhek fejlesztését. Ennek a társadalom egészére gyakorolt pozitív hatását senki sem vitatja, megvalósításáért azonban még sokat kell tennünk. A szakszervezetekre is nagy feladat hárul ebben a munkában. Annál is inkább, mert a dolgozók szocialista szellemű nevelése nélkül sem gazdasági feladatainkat, sem a demokratizmus fejlesztését és a tartalmasabb emberi életet sem tudjuk megvalósítani. A szakszervezetek ez irányú tevékenysége a munkahelyeken folyik. De a szocialista közgondolkodás fejlődését ma még jelentősén fékezi, hogy a szükségesnél és a lehetségesnél kevesebbet tettünk a szocialista brigádokat jellemző pozitív szokások, tulajdonságok elterjesztéséért! Mindennapjainkban még mindig nincs eléggé középpontba állítva a jól dolgozó, tanuló, a közösségért legtöbbet cselekvő munkások és kollektívák megbecsülése. je a nemzetközi, az európai szakszervezeti mozgalom fejlődésében bekövetkezett változásoknak. A testvéri szovjet szakszervezetekhez, a szocialista országok szakszervezeteihez fűződő szoros kapcsolatai útján kiveszi a részét abból a harcból, amely bizton elvezet a nemzeközi munkásosztály érdekeinek közös és tartós védelméhez, társadalmi igényeinek kielégítéséhez. Gáspár Sándor ezután a munkahelyi demokrácia széles körű kibontakoztatásával kapcsolatos tennivalókról szólott s a következőket mondotta: a dolgozók aktivitásának, az üzemi demokrácia érvényesülésének nagy szerepe volt, van és mindinkább lesz a szocialista társadalom építésében. Mindenkinek — vezetőnek és dolgozónak egyaránt — éreznie és értenie kell, hogy a szocialista társadalom építésében pótolhatatlan, a szó legmélyebb értelmében nélkülözhetetlen a tömegek politikai, termelési és társadalmi aktivitása. Ez a mi rendszerünk egyik leglényegesebb vonása. Egyértelműen és határozottan kell újra és újra rámutatni, hogy a mi vállalataink vezetése nem csupán gazdasági, hanem fontos politikai feladat is. A vállalati vezetők munkájának szerves és különválaszthatatlan része tehát a munkahelyi demokrácia érvényesítése. Az üzemi demokrácia nem formai aktus Az üzemi demokrácia gyakorlásában fontos szerepet játszanak az intézményesített fórumok, a termelési tanácskozások, a brigád értekezletek, a munkásgyűlések. De helytelen lenne, ha az üzemi demokráciát valamiféle ünneplő ruhának tekintenénk, amelyet csak fórumokon, gyűléseken kell viselni, a szürke hétköznapokon pedig el lehet süllyeszteni a ruhásszekrénybe. Az üzemi demokrácia nem formai aktus. Nem egyenlő az alkalmanként megtartott tanácskozásokkal. A dolgozókkal, a munkásemberekkel való mindennapi kapcsolatban kell érvényesülnie. Törvényeink a dolgozó emberek jogainak képviseletét — nagyon fontos kérdésekben — a szakszervezeti választott testületekre ruházták. Ezt a tevékenységet a szakszervezetek mind jobban végzik és még inkább törekednek erre. Ez a munkájuk nemcsak a szakszervezeti tevékenység törvényes formáját jelenti. Nem is csupán törvényes jogot, amivel vagy élnek, vagy nem. Ezek a szakszervezeti jogok a dolgozók jogai. Ezért a szak- szervezeti testületeknek kötelességük élni e jogaikkal, mert ha ezt nem teszik, a dolgozókat megfosztják annak lehetőségétől, hogy érvényesítsék szocialista törvényeinkben lefektetett széles körű jogaikat. Ezért még inkább meg kell követelni A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága nevében átadom önöknek testvéri üdvözletünket és eredményes munkát kívánok a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának, önökön, a kongresszus részvevőin keresztül szeretném kifejezni a lengyel kommunisták forró, eszmei szolidaritását, a magyar kommunistákkal, a lengyel nép magyar nép iránti tartós barátságát. — Marxista—leninista pártjuk, Központi Bizottságuk és a Központi Bizottság nagy tiszteletnek és tekin- tálynak örvendő első titkára, Kádár János elvtárs a magyar népet az általános haladás útján vezetik. Ezt az irányvonalat folytatva pártjuk és népük bizonyosan új, nagy sikereket ér majd el a dolgozók életkörülményeinek javításában, a népgazdaság erejének növelésében, a szocialista társadalmi viszonyok megszilárdításában. Nagy öröm számomra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa küldötteinek, a szocialista Magyarország kommunistáinak és dolgozóinak átadhatom a Német Demokratikus Köztársaság kommunistái és népe harcos testvéri üdvözletét. Az önök pártkongresszusa olyan időben tanácskozik, — Lengyelországban, pártunk VI. kongresszusa határozatainak következetes és sikeres megvalósítása nyomán jelentős fejlődést értünk el a szocialista építőmunka valamennyi területén, s új távlatok nyíltak meg népünk előtt. A jövőben is ezen az úton szándékozunk haladni a fejlett szocialista társadalom felé, amelynek arculatát pártunk VII. köngresz- szusa fogja felvázolni. — Magyarország és Lengyelország történelmi vívmányai, amelyeket az elmúlt 30 esztendőben értünk el, továbbá a szocialista épités jelenlegi fejlődése megteremti a két ország közötti együttműködés állandó bővítésének feltételeit. Biztosíthatom önöket, hogy mi a jövőben is törekszünk együttműködé• sünk tartalmának és formáinak további gazdagítására minden területen, a népeink közötti hagyományos barátság és eszmei egység szüntelen mélyítésére. amikor népeink rendkívül nagy jelentőségű eseménynek, a fasizmus alól a dicső szovjet hadsereg által történt felszabadításuk 30. évfordulójának megünneplésére készülnek. Nagy érdeklődéssel hallgattuk a Központi Bizottság tartalmas és előremutató jelentését, amelyet Kádár János elvtárs terjesztett elő. A magyar kommunisták történelmi teljesítményei pártunk és népünk számára elválaszthatatlanok, barátunknak és harcostársunknak, Kádár Jánosnak, a kipróbált marxista—leninistának és kimagasló internacionalistának érdemeitől. XI. kongresszusuk tanácskozásai szemléletes képet nyújtanak a magyar munkásosztály, a magyar nép hatalmas alkotómunkájáról, öntudatáról, szórgalmáról és tudáséról. Nagy örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Német Szocialista Egységpártot és a Magyar Szocialista Munkáspártot, államainkat és népeinket a barátság szilárd, megbonthatatlan szálai fűzik össze. Kapcsolatainknak szilárd alapját képezik a marxizmus—lenínizmus közös tanításai, az azonos célok és feladatok. Ez a testvéri együttműködés elősegíti, hogy népeink kölcsönösen jobban megismerjék egymást. Szocialista országaink közeledésének történelmi útját következetésen folytatni kívánjuk. Ebben a folyamatban égyré jobban kibontakoznak a szocialista államok közösségéhez tartozó országok hasonló szocialista vonásai, és öszKontinensünk tartós békéje, távlati biztosítása jegyében innen, Budapestről hangzott el a szocialista országok felhívása az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívására. A konferencia eddigi munkája •— az imperialisták, a maoisták, a Nyugat reakciós, re- vansista érői ellenére — megteremti a gyors és eredményes befejezéshez nélkülözhetetlen feltételeket. Pártunk továbbra is tevékenyen közreműködik az európai kommunista és munkáspártok értekezletét előkészítő, sikeresén folyó munkálatokban. Az önök XI. kongresszusa kidolgozza Magyarország társadalmi és gazdasági átalakulásának további programját. A lengyel munkás- osztály, a Lengyel Egyesült Munkáspárt nevében kívánom a magyar dolgozó népnek, munkásosztályuknak, a magyar kommunistáknak a kongresszusuk dokumentumaiban megjelölt nemes célok teljes megvalósulását. szefogásunk a kommunizmusért és világbékéért folytatott harc élcsapata, a Szovjetunió körül egyre szilárdabbá válik. Az európai biztonsági és együttműködési konferenciának nagy jelentőséget tulajdonítunk. A népék joggal várják a konferencia közeli sikeres befejezését a legmagasabb szinten. Az összes antiimperialista erő szoros együttműködését tekintjük a további sikerek döntő feltételének a nemzetközi enyhülés megszilárdításában és elmélyítésében. Az elmúlt esztendők eseményei meggyőzően bizonyították, hogy az antiimperialista erők harca annál eredményesebb, minél egységesebben és kezdeményezőben cselekszenek a kommunista és munkáspártok, a marxizmus—léninizmus és proletár internacionalizmus alapján. Fontos szakasz lesz ézen az úton az európai kommunista és munkáspártok konferenciája, amelynek előkészítése sikeresen megkezdődött. A Német Szocialista Egységpárt osztja a testvérpár- tök Véleményét, hogy most már megértek a feltételek valamennyi kommunista és munkáspárt új nemzetközi tanácskozásának előkészítésére. Végezetül engedjék meg, hogy minden magyar kommunistának, a Magyar Nép- köztársaság összes dolgozóinak szívből kívánjak újabb sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. (Folytatás a 4. oldalon) Szakszervezeti mozgalmunkat az internacionalizmus eszméi hatják át Biszku Béla, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára testvérpártok küldötteivel beszélget a kongresszus szünetében ERICH HONECKER, k Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára Megbonthatatlan barátság köt össze bennünket
