Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXVI. évf. 68. stí. 1975. március 19., szerda Tanácskozik a pártkongresszus Megkezdődött a beszámoló vitája L. I. BREZSNYEV, ■ Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára Egységünk alapját a Eeghumánusabb, legigazságosabb eszmék képezik Tegnap reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában folytatta ta­nácskozását a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A több mint hétszázötvenezer magyar kommunistát képviselő kül­döttek — az elfogadott ügy­rendnek megfelelően — hoz­záláttak az első és a máso­dik napirend elemzéséhez, az MSZMP Központi Bizottsága beszámolójának, illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentésének meg­vitatásához. A teremben he­lyet foglaltak a meghívottak, közöttük a kormány több tagja, számos országos főha­tóság, tömegszervezet és mozgalom vezetője, a mun­kásmozgalom sok vete­rán harcosa, közéleti szemé­lyiségek, irók, művészek. El­foglalta helyét az elnökség, soraiban a testvérpártok de­legációinak vezetőivel. A kongresszus második napján délelőtt felszólallak: Pál József, a győri Vagon- és Gépgyár marósa. Katona Im­re, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr. Kónya Ist­ván, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese, Géczi Já­nos, a Nógrád megyei párt- bizottság első titkára, Szaló- ki Józsefné, a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság tit­kára, Valter Imre, a balaton- szabadi November 7. Tsz elnöke, Máté Gyuláné, ceg- lédberceli pedagógus. Majd a küldöttek és a meghívottak nagy tapsa közepette lépett a mikrofonhoz Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a szovjet küldöttség vezetője. A kongresszus tegnapi ese­ményeinek kedves epizódja zajlott le a tanácskozás dél­előtti szünetében: az SZKP Központi Bizottsága nevében Leonyid Brezsnyev művészi dísztárgyat — piros-fehér- zöld, illetve vörös zászlóval keretbe foglalt ural-kőből ké­szült Lenin-portrét — adott át a kongresszus alkalmából ajándékul a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak. A kedves figyelmességért Ká­dár János, a Központi Bi­zottság első titkára meleg szavakkal mondott köszöne­tét, s gratulált az alkotók — uráli mesterek — művészi munkájához. Tegnap délelőtt szólalt még fel: Nagy József, a Baranya megyei pártbizottság első titkára és Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója. Ebédszünet után dr. Pál Lénárd Kossuth-dijas akadé­mikus, a soros elnök beje­lentette, hogy számos test­vérpárt és szervezet intézett üdvözletét az MSZMP kong­resszusához: a Chilei Kom­munista Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Argen­tin Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, a Szíriái Kommunista Párt, Írország Kommunista Párt­ja, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja, a Libanoni Kommunista Párt, az Uruguay Kommu­nista Párt, a Mexikói Kom­munista Párt, a Dél-vietnami Nemzeti F elszabaditási Front, Jordánia Kommunista Pártja, az Izraeli Kommu­nista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt és a Ne­páli Kommunista Párt. A délutáni felszólalók: Focit Jenő. az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Miniszdertanics elmöke, Die­nes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója, Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamos- energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, Bisz- ku Béla, a párt KB titkára. Nagy János, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára, Forgács András, a mátészal­kai városi pártbizottság első titkára, Borbély Ferenc, a Dunántúli Kőolajipari Gép­gyár szerelője, Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára. A kongresszus ma reggel folytatja tanácskozását. Kedves Kádár Elvtárs’ Tisztelt Kongresszusi Kül­döttek! Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága, országunk kommu­nistái és valamennyi dolgo­zója nevében szívből, testvé­ri módon üdvözlöm a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának részve­vőit, a magyar kommunisták hétszázötven ezres seregét, az egész magyar népet. Tel­jes sikert kívánunk önök­nek, elvtársainknak és bará­tainknak a kongresszusi munkához. Az utóbbi évek nagy vív­mányait és az önök által ki­tűzött új feladatok jelentősé­gét tekintetbe véve, ez a kong­resszus kétségtelenül kiemel­kedő helyet tölt. majd be a párt és az ország történeté­ben. A magyar kommunisták XI. kongresszusának idő­pontja csaknem egybeesik országuk felszabadulásának és a hitleri fasizmus fölött aratott nagy győzelemnek fi 30. évfordulójával, ez kü­lönleges hangsúlyt ad a kongresszusnak, lehetővé te­szi a szocialista Magyaror­szág mai sikereinek törté­nelmi távlatban való értéke­lését. A szovjet emberek jól megértik, hogy önök büszkék azokra a nagy forradalmi változásokra, amelyek vég­bementek itt, a Duna—Tisza táján. Ismerjük, hogy meny­nyi munkát és bátorságot, észt és szívet adtak a ma­gyar kommunisták országuk szocialista átalakításába, s mennyi megpróbáltatáson mentek keresztül. Az elmúlt három év­tizedben igazán kibon­takoztak a magyar nem­zet alkotó erői. A dina­mikusan íejlődő gazdaság, a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelkedese, a társadalmi és nemzeti el­nyomás valamennyi formá­jának felszámolása, minden állampolgár igazi egyenjogú­sága, a dolgozó emberek ha­talmán alapuló társadalmi rendszer, a népnek ezen a szilárd alapon elért egysége határozza meg a mai Ma­gyarország arculatát. Az önök pártjának, az egész magyar nép harcának és munkájának méltó eredmé­nye ez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt marxista—leninista elvi irányvonalával, azzal a képességével, hogy érzékeny füllel meghallja a tömegek szavát, nyugodtan és maga­biztosan, a dolgozók érdekei­nek megfelelően irányítja a legbonyolultabb társadalmi folyamatokat, nemcsak meg­szerezte a magyar nép szi­lárd bizalmát, hanem a szo­cialista világban, az egész kommunista mozgalomban is nagy tekintélyt vívott ki magának. Tegnap meghallgattuk a Központi Bizottság beszámo­lóját, amelyet Kádár János elvtárs terjesztett elő. A be­számoló nagyszerűen feltárta a szocializmus építésében el­ért nagy .vívmányokat. De ahogyan az a kommunisták­nál szokás, józanul "szin­tén beszélt a meg nem oldott problémákról, világosan meg­jelölte a holnaphoz vezető utat. j önök most elfogadják a párt új programnyilatkoza­tát. Ezzel lelkesítő célt tűz­nek maguk elé: a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­sét, amivel nagy lépést tesz­nek a kommunizmus felé. Előirányozzák olyan kulcs- fontosságú feladatok megol­dását, mint az osztályok kö­zött meglévő lényeges kü­lönbségek megszüntetése, a szocialista tulajdon két for­májának egymáshoz való to­vábbi közelítése, a munka termelékenységének nagy­arányú növelése és ezen az alapon a nép életszínvonalá­nak további jelentős eme­lése. Bonyolult és nagy felada­tok ezek. De nem kétséges, hogy a kitűzött célok valóra válnak. A biztosíték érre: a dolgozók odaadása a szocia­lizmus eszméi iránt, azok az óriási tapasztalatok, amelye­ket a párt-, állami, gazdasá­gi, tudományos káderek hal­moztak fel, és ami a legfőbb a párt helyes politikai irány­vonala, a munkásosztály akarata, a szocializmus sor­sáért, az ország jövőjéért ér­zett felelősségtudata. Örömmel közlöm önökkel, hogy a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége elhatározta: a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió népei közötti barátság és együttműködés megszilárdí­tásában és fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért a Népek Barátsága Érdemrend­del tünteti ki a. Magyar— Szovjet Baráti Társaságot. Szívemből üdvözlöm a tár­' Kedves Elvtársak! A kongresszusi dokumen­tumokban sok nagyszerű és meleg szó olvasható a szov­jet—magyar együttműködés jelentőségéről, mind közös ügyünk, mind a szocialista Magyarország nemzeti érde­keinek szempontjából. Ugyanerről beszélt Kádár János elvtárs is, a Magyar Kommunisták kiváló vezető­je, a meggyőződéses és elv­hű internacionalista, akit jól ismernek és szeretnek or­szágunkban és a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban. Hálásak vagyunk, önök­nek, kedves elvtársak, orszá­gaink együttműködésének nagyra értékeléséért, a pár­tunkhoz és népünkhöz inté­zett elismerő szavakért. Pártjaink óriási érdeme, hogy a szovjet—magyar ba­rátságot a szovjet és a ma­gyar dolgozók milliói és mil­liói vallják magukénak. A Magyarországhoz, szomszé­dunkhoz és szövetségesünk­höz fűződő testvéri kapóso- latok számunkra, szovjet kommunisták számára elvi kérdés, meggyőződés és ér­zelem dolga. Biztosítani aka­rom önöket, elvtársak, pár­tunk és egész népünk nem kíméli erőfeszítéseit azért, hogy barátságunk szüntele­nül erősödjék és mélyüljön. saság vezetőit és aktivistáit, mindazokat, akik segítik ba­rátságunk megszilárdításá­nak nemes ügyét! A szovjet—magyar kapcso­latok eredményességének, gyümölcsöző voltának jó egynéhány példája van min­den területen — politikai és gazdasági, tudományos-mű­szaki és kulturális téren egy­aránt. Ügy gondolom, el­mondhatjuk: az együttműkö­dés minden évvel erősebbé tesz bennünket politikailag, gazdagabbá szellemileg, meg­sokszorozza országaink gaz­dasági potenciálját, elősegíti népeink életének további ja-; vulását. Gazdasági kapcsolataink széles körűek és sokrétűek, és már most nem kevés hasz­not hoznak mindkét ország­nak, az elkövetkező években pedig a szovjet—magyar együttműködés gyakorlatilag kiterjed majd a gazdaság minden vezető ágazatára. Ez természetesen meggyorsítja az országaink előtt álló szá­mos feladat megoldását. Már van tapasztalatunk sok nagy­szabású közös vállalkozás megvalósításában. Amikor Kádár elvtárs a múlt évben Moszkvában járt, arról beszéltünk, hogy milyen nagy jelentőségű lesz a műanyaggyártáshoz szük­séges nyersanyag közös ter­melésének megszervezése, az úgynevezett olefinprogram megvalósítása. Most ez való­sággá vált, mindkét irányban szakadatlanul áramlik az ér­tékes vegyi termék. A napokban újabb örven­detes esemény • történt: ha­táridő előtt elkészült az új gázvezeték első szakasza. Ezen érkezik majd Magyar- országra a Szovjetunióból az önök vegyiparának és ener­giaiparának egyaránt fontos földgáz. A szovjet építők kollektívája kötelezettséget vállalt rá, hogy az önök kongresszusának megnyitá­sára befejezi ennek az objek­tumnak az építését. A válla­lást teljesítették. Ügy gondo­lom, nem lenne rossz, ha ha­gyománnyá válna, hogy ilyen munkaajándékokkal ünne­peljük a testvérpártok kong­resszusait! A testvéri szocialista or­szágokban sok pártkongresz- szuson vettem már részt. Én azt mondanám: a szocializ­must és a kpmmunizmust építő kommunisták minden egyes újabb kongresszusa mind kivehetőbbé, világosab­bá és érzékelhetőbbé teszi e gigászi építőmunka általános képét. Valamennyien magabizto­san közeledünk ama alapvető célokhoz, amelyekért a kom­munisták az egész világon magasra emelik elveik zász­laját, amelyekért szocialista forradalmak zajlottak és zaj­lanak le, s amelyekért mun­kálkodnak országaink népei. Ezek: az anyagi és szellemi jólét szavatolása, valamennyi állampolgár számára méltó életfeltételek biztosítása, a kultúra legmagasztosabb ér­tékeinek közkinccsé tétele a nép legszélesebb tömegei számára. Az emberi szemé­lyiség valóban harmonikus fejlődéséhez szükséges felté­telek megteremtése. Vala­mennyi ország dolgozóinak szemében eredményeink meggyőző példái a szocializ­mus előnyeinek. Mindannyiunk számára nagy szerencse az, elvtársak, hogy ezen a járatlan és nem könnyű történelmi úton nem (Folytatás a 2. oldalon) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Edsvard Giorek, a LEMP KB első titkára a kongresszus szünetében. Középütt Erich Uonecker, az NSZEP KB első titkára Gazdasági kapcsolataink sokrétűek

Next

/
Oldalképek
Tartalom