Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-04 / 53. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. március 4. Együtt harcolt kommunistákkal Károlyi Mihály emlékezete Száz évvel ezelőtt, Í875. március 4-én született •— s húsz éve, 1955 március 19-én halt meg — századunk magyar történelmének kiemelkedő alakja, a magyar függetlenség és demokrácia nag’' harcosa, az első magyar népköztársaság elnöke, Károlyi Mihály. Hosszú, regényes életútja még korunk annyi szabálytalanságot és meglepetést termő valóságában is rendkívülinek számít. Az ország egyik leggazdagabb arisztokrata családjából származott, ftki előtt nyitva állt a politikai karrier is. A nagybirtokos érdekeket védelmező Országos Magyar Gazdasági Egyesület, majd a legnagyobb magyar ellenzéki erő, a Függetlenségi Párt' elnökeként eleinte híven képviselte a Károlyi-család 48-as függetlenségi, ám gazdaságilag és társadalmilag’ konzervatív hagyományait. A politikusi gyakorlat, majd különösen az első világháború szörnyű tapasztalataival hozzásegítette, hogy mindinkább felismerje népe, és az emberiség igazi érdekeit. Az egykor konzervatív íőúr harcos demokratává és bátor békepolitikussá lett, aki a magyar parlá- mentben — szinte egyedül — nyíltan követelte a német mi- litarizmustól való elszakadást. A háború végére az ország egyedüli polgári politikusa maradt, akitől az elgyötört nép a békét, az Ausztriától való elszakadást és a demokratikus átalakulást remélhette. Károlyi élére állt az 1918 októberi polgári-demokratikus forradalomnak, s mint a kormány, majd a köztársaság elnöke, fél éven át heroikus küzdelmet folytatott a lerongyolódott és feldarabolt ország talpraállításá- ért. Felosztotta a nincstelen parasztok között saját birtokait, demokratikus reformót léptetett életbe, politikájában mind határozottabban a szocialista erőkre támaszkodott. Az élesedő belső társadalmi ellentétek és a győztes anti- imperializmus különösen könyörtelen politikája azonban tarthatatlanná tették a polgári kormányzat helyzetét. Ekkor mutatkozott meg igazán Károlyi emberi és politikai nagysága: felismerve az addigi bel- és külpolitikai orientáció csődjét, a forradalmi Szovjet-Oroszországgal való szövetkezés reményében a szocialista proletáriátusnak engedte át a hatalmat. Tör- téhelmi érdeme, hogy elősegítette az 1919-es Tanácsköztársaság vértelen győzelmét Az ellenforradalom felulkerekedése Károlyi Mihályt 27 esztendős emigrációba kényszerítette. Miközben Európában országról-or- Bzágra vándorolt családjával, a Horthy-rendszer bírósága „hazaárulónak” nyilvánította, s elkobzásra ítélte minden vagyonát. De sem a rágalom és üldöztetés, sem a számára addig ismeretlen nélkülözés nem törte meg. Miközben mindvégig megmaradt az itthoni, eltiport haladó erők reménységének, a földosztó magyar demokrácia zászlajának, ' jelentős szerepet töltött be az európai szocialista, majd antifasiszta mozgalmakban is. A huszas évektől kezdve — mint a kiváló marxista történész és filozófus, Molnár Erik írja róla — „Károlyi együtt harcolt a kommunistákkal, közös akciókban vett részt velük a fasizmus ellen és az üldözött kommunisták védelmében... Károlyi Mihály határozottan kiállott a Szovjetunió mellett is, amelyről azt tartotta, hogy a szocialista munkásmozgalom nélkülözhetetlen bázisa Európában. De annak ellenére, hogy Károlyi az akkori kommunista politikát híven támogatta, mégsem lett elméleti nézeteiben teljesen kommunistává. Bár azt írja önmagáról, hogy logikai útón eljutott a kommunizmusig, helyesebb az a megállapítása, hogy pártfegyelem által nem kötött, baloldali szocialista lett, aki rokonszenvezett a kommunista párttal.” A második világháború Idején — ekkor már Angliában élt — őt tekintette vezérének a nyugat-európai és amerikai antifasiszta magyar emigráció. Körülöttte bontakozott ki az Üj Demokratikus Magyarország pnoz- galma, s jött létre az Angliai Magyar Tanács, azzal a céllal, .hogy segítsen megmente- • ni á fasiszták által ismét háborús szakadékba taszított országot. Amikor a háború után végre hazatérhetett, az új Magyarország kormánya és népe ünnepélyesen fogadta, az országgyűlés törvénybe iktatta érdemelt, s ünnepi ülést tartott tiszteletére. „Köszönet és hála az egész magyar nép nevében és pártom nevében azért a munkáért, amellyel megmentette Ön 25 esztendőn át a külföld előtt a magyar nép becsületét. Az Ön munkájának köszönhető igen nagy mértékben, hogy a Horthy- rendszer ideje alatt, majd a háború legszörnyűbb évei alatt sem fordult a magyar néppel szembe a világ közvéleménye” — mondta üdvözlő beszédében a, Magyar Kommunista Párt szónoka, Rajk László. Az idős államférfi azonban nem azért jött haza, hogy ünnepeltesse magát, hogy elégtételt szerezzen a száműzetés keserű éveiért. Még ekkor is elsősorban dolgozni akart, használni hazájának, a duna- menti , népek barátságának, Európa tartós békéjének. Diplomáciai küldetést vállalt, Magyarország párizsi követe lett, s e tisztségéről csak 1949-ben mondott le, amikor a Rajk-per világossá tette számára, hogy az önkényes, törvénysértő, a szocialista célokat és eszközöket eltorzító Rákosi-féle vezetéssel nem vállalhat tovább közösséget. Még az elsőnél is keserűbb, második emigrációjában Károlyi teljesen és végleg visszavonult a közszerepléstől, elutasított minden olyan kísérletet, amellyel hazája és a szocialista erők ellen akarták felhasználni. „Tudatosan két szék közé esem: ez maradt számomra az egyetlen hely, amelyet tisztességgel elfoglalhatok” — írta késői emlékirataiban. Könyv végszavában fogalmazta meg ezt a vallomást isi: „A szocializmusban láttam és látom ma is társadalmunk betegségeinek egyetlen gyógymódját, mert. a manapság oly divatos megtérések ellenére megrögzött szocialista maradtam.” s Homvoit 1962-ben haza szállították és ünnepélyesen nyugalomra helyezték ,„A nagy magyar hazafi, Károlyi Mihály örökre hazatért. Küzdelmes életútját, kimagasló tetteit és emberi példáját megőrzi a felszabadult nép emlékezete” — mondotta temetésén Kállai Gyula, az MSZMP és a kormány képviselője. Erről teszünk tanúságot most is; születése centenáriumán. Litván György történész Á Volgától az Elbáig Felszabadulási olvasó-' és rejtvénypályázat Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletire a HNF budapesti Bizottsága, s más társadalmi szervek olvasó népért mozgalom keretében olvasó- és rejtvénypályázatot hirdetnek meg. — „A Volgától az Elbáig” címmel. A pályázat 1975. hovember 7-ig tart. A szocialista országok felszabadulását és a szovjet hadsereg felszabadító harcát bemutató szépirodalmi művek közül kiválasztott tíz könyv olvasópályázatán mindenki részt vehet, aki elolvas legalább négyet. Dimiter Dimov: Dohány, Jan Otcenasek: Romeo, Júlia és a sötétség, Konsztantyin Szimonov: Nappalok és éjszakák, Borisz Polevoj: Egy igaz ember, Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz, Nagy Lajos: Pincenapló, Jerzy Andr- zejewski: Hamu és gyémánt, Mihailo Lalic:. Siralomhegy, Mihail Sadoveanu: Mitrea Kokon útja, és Bruno Apitz: Farkasok közt, védtelen. — e művek közül választhatnak a pályázók; olvasmány-élményeik alapján legfeljebb nyolc oldalas pályamunkát kell írniuk arról, hogy az olvasott könyveket összevetve,- milyen azonosságokat és különbözőségeket fedeztek fel az egyes országok felszabadulásának eseményei között, illetve melyik könyv nyerte el legjobban a tetszésüket. A pályaműveket — névvel és lakcímmel — legkésőbb szeptember 15-ig kell elküldeni a népfront budapesti bizottságának címére. (1062. Bp. Népköztársaság útja 125.) A pályaműveket szakemberekből álló zsűri értékeli, november 7-én, ünnepi irodalmi esten hirdetik ki az eredményt. Az első helyezett kéthetes külföldi utazáson vehet .részt, a második és a harmadik helyezett értékes házikönyvtárt kap. Augusztusig a pályázat tíz könyve alapján rejtvény jelenik hlég a .Magyar Nemzet minden hónap utolsó vasárnapi és a Magyar Ifjúság minden hó utolsó héti számá-. ban. A megfejtések beküldési határideje a következő hónap 10-e, címe ugyancsak a HNF budapesti bizottsága. A helyes megfejtést beküldők között összesen 30.000 forint értékű könyvvásárlási utalványt sorsolnak ki. A könyvek feldólgozásához, a pályaművek elkészítéséhez’ a könyvtárosok segítséget adnak. Nehézvíz és memória A Max Planck Társaság által Münchenben nyilvánosságra hozott kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy az atomfizikából ismert nehézvíz (amellyel a reaktorokban a neutronok áramlását fékezik) javítja az emlékezőtehetséget. Halakon végzett kísérletek során azt észlelték, hogy az állatok tovább megtartják emlékezetükben a beléjük sulykolt információkat, ha idegrendszerük bizonyos részeibe nehézvizet juttatnak. A Frankfurton átfolyó Niddából szármázó kárász- keszegeket hozzászoktatták egy speciális akváriumban ahhoz, hogy /annak csak a vörös fénnyel megvilágított mellékkamrájában vár rájuk eleség. A kísérlet során azt tapasztalták, hogy a nehézvízben tartott egyedek kétszer olyan gyorsan tanulták meg az eleség helyét, mint a közönséges vízben élők. Gázrobbanás és az ionoszféra Földünk légkörének 90 kilométer feletti részeiben nagyszámú ion (szabad villamos töltésű testecske) található. A nagy iontartalmú légköri rétegeket együttvéve ionoszférának nevezzük. Az ionoszféra alsó határa olyan magasan helyezkedik el a földfelszín felett, hogy a földi ’ folyamatok jelentékeny része semmiféle hatással nem lehet rá. Ez azonban nem érvényes akkor, ha a földfelszínen valami kivételesen nagy energiafelszabadulással járó esemény történik, például egy nukleáris robbanás, vagy akár csak egy különösen nagyarányú hagyományos robbantás is. 1974. június 1-én délután, Greenwich-i időszámítás szerint 15 óra 54 perckor egy minden eddiginél nagyobb arányú gázrobbanás történt Plixboroughban (Lincolnshire, Anglia) a Nypro-mű- veknél. A robbanás idején a kornyéken három rádió-adóállomás működött, amelyek háromszögalakban vették körül a robbanás színterét. A rádióadásokat két másik helyen gondosan regisztrálták. A regisztrálási görbéken a robbantást követőleg nagy zavarok léptek fel, bizonyítékául annak, hogy a légkör ionoszférájának azok a rétegei, amelyekről az adás visszaverődött, a robbanástól heves háborgást , szenvedtek. Európa legnagyobb daruja Épül a gdyniai „Párizsi Kommün” Hajógyár második szárazdokkja, amely 380 méter hosszú és 70 méter széles lesz. A hajók fedélzeti elemeinek szállításához egy 900 tonna teherbírású portáldarut szerelnek fel, amely Európa legnagyobb daruja. A szárazdokkban még teljes elkészülte előtt megkezdik az első hajó építését. Ezzel gyakorlatilag lerövidítik e nagy beruházás átadásának idejét. A dokk szerkezetét két részre osztják, s az elsőben már akkor hozzáfognak a hajótest összeszereléséhez, amikor a második építés alatt lesz. Csomagolóanyag — élő sejtekhez Lényegében megoldódott a problé: tx hogyan lehat meg- - őrizni az élő sejtet a szervezeten kívül. Ámde milyen anyagból készüljön az ilyen biológiai preparátumok számára a tároló „köpeny?” A betegek testébe való átültetésre szánt sejteket például mínusz 196 Celsius-fokra kell lehűteni, így három évig vagy még tovább is tárolhatók. Ugyanígy tárolják a csontvelőt is. Szovjet vegyészek erre a célra egy nagy jövő elé néző műanyagfajtát javasolnak, a polioleíineket. Ezek nemcsak a rendkívül alacsony hőmérsékletet tűrik el, de viszonylag jó hőtűrő képességűek is. Az ilyen univerzális műanyag nemcsak a gyógyászatban, hanem számos iparágban is alkalmazásra talál. Lenin országának híve... Károlyi Mihály, a Nemzetgyűlés 1946. 10-i ülésén nagyhatású beszédet mondott. Ebből közöljük az alábbi részletet. Az elmúlt években ennek háborúnak a befejezése úgy történt, hogy a Vörös Hadsereg, amely jóformán diadalmenetben jött Magyarország felé, amikor idejött, tényleg felszabadította az országot. Mitől? A német náci uralomtól és a Horthy — rendszertől, és ez a kettő egy és ugyanaz. (Ügy van! Ü.gy van! Taps a kommunista párton és a szociáldemokrata parton.) Akárki bármit is, mond, Horthy, Hitler, Mussolini, Franco és még Szálasi is lényegében egy és ugyanaz. (Ügy van! a kisgazdapárton.) Ettől szabadított meg a Vörös Hadsereg. (Éljenzés és taps a kommunista, a szociáldemokrata, a kisgazda- és a parasztpárton.) Ez belekerül a történelem könyvébe és ezt a magyar nemzet sohasem fogja elfelejteni. Természetesen szerettem volna, ha a magyar nép jobban tudott volna hozzájárulni a felszabadításhoz: szerettem volna, ha partizán-hadseregek létesülnek Magyarországon és ha a rezisztencia erősebben tudott volna kifejlődni. Én ennek külföldön mindig szószólója voltam, onnan kértem a magyarokat, hogy ne küzdjenek a Vörös Hadsereg ellen, hanem ellenkezőleg, álljanak annak soraiba. (Taps.) 1945 nagy épdeme és nagy jelentősége abban van, hogy az új magyar demokrácia rögtön hozzálátott a földosztáshoz, s nemcsak felszabadította és kiemelte szegénységéből a magyar népet, de megtörte annak a feudális osztálynak ‘hatalmát is, amely feudális osztálynak köszönhetjük Magyarország sok-sok Mohácsát. (Taps.) Én a földreformot nem ismerem, nem tudom, hogyan vitték keresztül, hogyan hatott és mennyiben tökéletes, mennyiben nem, de még ha nem is egészen tökéletes — hiszen dolgok nem történnek eyszerre, s máról holnapra egy ilyen intézményt sem lehet tökéletessé tenni — akkor is, ilyen állapotban is üdvözlöm a földreformot, mert a fő dolog, hogy megtörtént, a fő dolog, hogy megtört a jég, és a feudális rendszer ezzel egyszer, s mindenkorra le van verve. (Nagy taps.) T. Ház! Áttérek most beszédemnek legfontosabb részére, a külpolitikára. (HallAz 1946-ban hazatérő Károlyi Mihály és felesége. juk! Halljuk! a kisgazdapárton.) Mindenki tudja, már itt is megmondottam, hogy az orosz orientációnak voltam híve, voltam geográfiai híve is, mert akkor is oroszbarát voltam, amikor Oroszországban cárizmus volt és amikor én még itt gróf voltam. Már akkor kerestem ezt az összeköttetést, már akkor is úgy éreztem, hogy Magyarországnak szüksége van az orosz orientációra geográfiai okokból és hogy a szláv barátságot orosz orientáció nélkül: nem lehet megvalósítani. Viszont ha Németország felé orientálódunk, — ez volt Nyugtunk —, akkor ez... belekerget minket egy szláv- ellenes politikába, amelynek háború a vége. Ez volt a cárizmus alatt. Képzelhetitek, hogy menynyivel lelkesebb híve lettem ennek az orosz orientációnak, amikor Lenin jött és megalkotta az új Oroszországot! Természetesen belejátszott ebbe már az ideológiai kő-, isség is«» • . Károlyi Mihály 1919-ben a Tanácsköztársaság elnökeként beszédet mond a Parlament előtt