Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

1975. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T Fehér—tengerkék kockás Chanel gyapjúkosztüm, bordó krepp blúzzal, fehér bőr szandállal Bézs gabardin kosztüm, bézs és fehér csíkos blúzzal Diagonál, zöld—fehér csíkos nagyestélyi ruha nehéz santungból Levertség, főfájás, gyengeség Visszatérő tavaszi panaszolt Az élete derekán járó em­ber még emlékszik a régi fagyos telekre, de a mai gye­rekek nem tudják, hogy mi­lyen a térdigérö hó, vagy az ablakot befagyasztó csikorgó hideg. A csillagászok, a me­teorológusok, az időjárást ta­nulmányozó tudósok meg is magyarázzák mi okozza az enyhe időjárást. De az orvos nem magyaráz, legfeljebb aggódik, figyelmeztet és ví­gasztal. Szükség van erre, mert a fronthatások, az át­menet nélküli gyors és né­ha szeszélyes időváltozás, a kemény hideg konzerváló hatásának elmaradása ko­molyan veszélyezteti a kul­túra előnyei által egy kissé elkényeztetett, elpuhított embert. A dermesztő hideg, amely elpusztítja a rovarok, legyek millióit ék a kóroko­zók mikrobák jórészét, az idén is elmaradt. .. .és itt vannak a nya­kunkon a télutó kellemetlen­ségei; a fáradtság, levertség és a többi főként tavasszal jelentkező panaszaink. Azt ma már mindenki tud­ja, hogy a gyümölcsök, fő­zelékfélék serkentő és erősí­tő, illetve gyulladást gátló C vitamin tartalma a tél fo­lyamán fokozatosan csökken, úgy, hogy tavasszal az őszi­nek alig a fele található ben­nük. Ugyanakkor az ember C vitamin igénye ilyenkor megnövekedett, ez az ellen­tét okozza a levertséget, a főfájást, a gyengeséget, a végtagok elnehezedését oko­zó tavaszi fáradságot. Az is köztudott, hogy a C vita­mint a szervezet nem tudja tartalékolni és pótlásáról na­ponta kell gondoskodni az embernek: nyers savanyúká­poszta, csipkebogyó-tea, re­tek, hagyma, saláta, citrom, narancs vagy grapefruit, rendszeres fogyasztásával. Ezt az emberek jórésze már megtanulta és a C vitamin- tartalmú élelmiszereket fo­gyasztják is. Jól teszik, mert a C vitamin pótlás elhanya­golása legalább olyan hiba, mintha minden tavaszi kel­lemetlenséget a tavaszi fá­radtság számlájára írnánk. Mert például gyakran a fe­kélybetegség kiújulása, vagy váratlan jelentkezése okozza a kora tavaszi, télvégi fá­radságot, levertséget. A fe­kélybetegség leggyakrabban tél végén, vagy tavasz elején jelentkezik. A vitaminhiánynak persze ebben is van bizonyos szere­pe, de itt nem fő ok a vi­tamin szegénység. Viszont a napsugártalan nappal okozta D vitaminhiány előidézője igen sokféle tavaszi panasz­nak, a tarkóizzadástól egé­szen a ma már ritka an­golkórig. Jelenlegi időjárásunkból el­szökött a tavasz. Reggel még fagypont körüli, vagy alatti a hőmérséklet, de délfelé már 12—15 fokig emelkedik. A túlöltözés, a megfázás, a test túlmelegedése és várat­lan részleges lehűlése való­sággal előkészíti a talajt a légzőszervi hurutos betegsé­gek kórokozói számára. Ezért náthásak, ezért köhögnek az emberek, ezért gyakoriak az influenza utáni szövődmé­nyek. A különféle hőmérsékletű és tulajdonságú légtömegek összeütközésekor, frontokat alakítanak ki. A fronthatá­sok pedig meggyötrik az ér­zékeny szervezetet. A hideg frontok főleg az idegfeszült­ség panaszait, a meleg fron­tok viszont a görcskészséget fokozzák. És végül —1 mint a koratavasz ártalmát — meg kell említeni a szeplőt is, amit a legkorábbi napsütés is előcsalogathat. Mi a tennivaló? Csak egyetlen szóban emlékeznék arra, amit ma már mindenki nek tudni kell: tavaszi pa­naszok: tavaszi éberség, ta­vaszi óvatosság. Br. B. U Ica r«e§|i* elciMajSf tüxiiefiifétt* mailéin jó minőségű asztali tűzhelyre. fi tűzhelyek sztárja a Sztár de Lux szilárd tüzelésű asztali tűzhely. Főz! Süt! Melegít! Tüzeléshez, háztartási szén, tűzifa, brikett alkalmazható! Fsrgalamba hozza a V I D 1 fi Kereskedelmi Vállalat DARAGALUSKA-LEVES SZÉKELYGULYÁS PISKÖTAPIRAMIS Székelygulyás. Hozzávalók: 50 dkg sovány sertéslapocka, */4 kg savanyúkáposzta, 1 nagyobb hagyma, i tetézett kávéskanál pirospaprika, 1 paradicsom vagy 1 kávéskanálnyi paradicsompüré, 3 evőkanál olaj, 1 evőkanál da- rás liszt, 1 evőkanál olaj, ha kell, só, tejföl. A hagymát ap­róra vágjuk, és a felét másfél evőkanál olajon megpirítjuk. Mikor a hagyma már megpirult, rátesszük a pirospaprikát, a pa­radicsomot meg a húst, az egé­szet összekeverjük és fedő alatt csaknem puhára pároljuk, köz­ben mindig csak egy kevés for­ró vizet öntünk alá. Egy másik lábasban a maradék olajon meg­pirítjuk a hagyma másik felét, és ezt is majdnem puhára pá­roljuk, majd el vegyi tjük a hús­sal és jól elkeverjük. Az egy evőkanál zsiradékból és a darás lisztből ritka rántást készítünk, berántjuk vele a káposztát és átforraljuk. Tejfölt mindenki ízlése szerint tesz rá. Piskótapiramis. Hozzávalók: 18 db piskóta, rum vagy fekete­kávé, kétféle krém, 1 szelet cso­koládé. Egy tálra háromszor há­rom, rummal vagy feketével megiocsolt piskótát teszünk, befedjük krémmel, és végül há­romszor egy, ugyancsak rum­mal vagy feketekávéval meg­locsolt piskótát helyezünk. A te­tejére rákenjük a maradék kré­met és reszelt csokoládéval be­szórjuk. Ráiiiáskészíiés A rántás zsiradékok, olaj, libazsír, sertészsír és liszt keveréke. A készítés egysze­rű. A zsiradékot megforró- sítjuk, hozzáadjuk a lisztet, és együtt tovább forrósítva, folyton keverve megpirítjuk. A pirítással a liszt elveszti nyers izét és karamellizáló- dik. Ezért ad az ételnek jel­legzetes ízt és színt. Jó tudni, hogy a forró rán­tást mindig hideg, a hideg rántást mindig meleg vízzel kell felengedni. A vizet min­dig fokozatosan és állandó­an kavargatva adjuk hozzá, így nem lesz csomós. Ha nagyon jói akarunk ránta­ni, akkor mindig engedjük át a vízzel felengedett rán­tást szűrőn. A rántáshoz gyakran adunk fűszereket, paprikát, hagymát, zöldpetrezselymet. Ezekkel már ne pirítsuk so­káig, mert a fűszerek elvesz­tik kellemes ízüket. Rántást készíthetünk zsír nélkül is. Ezt azonban csak azoknak adjuk, akik diétáz­nak. Zsirtalan rántás helyett inkább habarással sűrítsük az ételt. Van, aki cukrot tesz a rántásba, mert így jobban barnítja az ételt. Ez felesleges, mert á cukros étel hizlal. Inkább pirítsuk meg jobban a lisztet. j Hová m.„j8„i, kirándulni? ! Orosháza Orosházán az első telepesek — feljegyzések tanúsága szerint — az 1740-es években jelentek meg. A nagy területen fekvő, jellegzetesen mezőgazdasági település hosszú időn át a „legnagyobb magyar falu” volt. A mai város sok fia küzdött itt a szegényparasztság jobb sorsáért. A környék is mindig befogadta azokat, akik küzdöttek a mezőgazdasági munkásság szabadságáért. Orosháza környékén, a Viharsarokban, sokszor lob­bantak fel megmozdulások, amelyek országos vihart is kavartak. 1391. május 1-én az akkor egy éve alakult — földmunkás szervezet tüntetése volt az agrár- szocialista mozgalom első országos jelentőségű esemé­nye. Ekkor a csendőrség és a kivezényelt katonaság sortüzet nyitott a szegényparasztokra. Egy halott és több sebesült maradt a tüntetés színhelyén. Ezt a tün­tetést a környékbeli településeken újabbak követték. Ez az egyik magyarázata annak, hogy Orosházán gyűlt egybe 1945. február 28-án a Földmunkás Kong­resszus, amelynek résztvevői a földreform azonnali és radikális végrehajtását követelték. A felszabadulás után Orosháza népe élt is a válto­zások adta lehetőségekkel. A mezőgazdasági jelleg megtartása mellett ma már ipara is egyre jelentősebb. Nem régen avatták fel a város modern üveggyárát, s az új üzem mellett mezőgazdasági-gépgyártása, bútor­gyártása, stb. ad biztos megélhetést azoknak az embe­reknek, akik hajdan vándorútra es nélkülözésre kény szerültek. A városban járva feltételenül tekintsük meg a Szán­tó Kovács Jánosról elnevezett múzeumot, amely szem­léletesen mutatja be a környék történetét. Képet ad a ma embereinek életéről, szokásairól, dolgos minden­napjáról. Darvas József, a közelmúltban elhunyt író Oros­házán született, ott töltötte gyermekkorát, innen vitt magával nagyon sok élményt kiemelkedő írói tevé­kenységéhez. A város mind életében, mind halála után méltó tisztelettel tartja számon Darvas József tevékenységét. Orosháza tőszomszédságában van Gyopárosíürdő. A nádasokkal övezett sziksós vizű tó környékén kialakí­tott fürdőtelep távoli vidékek lakóit is vonzza szépsé­gével, kultúrált környezetével. — B — f I! Á konyha rendje Nagyon sok családnál a konyha az egyik leggyak­rabban használt helyiség. Ezért nagyon fontos, hogy ott mindig jól érezzük ma­gunkat. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy ha mindig gondot fordítunk arra, hogy rend és tisztaság legyen ott. A konyha rendje viszont nem azt jelenti, hogy min­denféle csipkével terítővei, képpel cicomázzuk ki ezt a helyiséget. Ezt semmiképpen ne tegyük, mert ez csak meg­nehezíti, lehetetlenné teszi az ottani tartózkodást. Sok­kal inkább törekedjünk arra, hogy kényelmesen és min­denkor könnyen tisztítható felszereléssel lássuk el. Kézimunkát soha ne te­gyünk a konyhába, helyette inkább műanyag térítőkét, junk fel, amit nagyon köny- nyen tisztán tarthatunk, és amiért nem kár, ha fakítja a napfény. Legalkalmasabb er­re a száda, a karton vagy a szőttes. Sok függ attól is, hogy mi- lyen világítást biztosítunk a konyhában. Soha ne sajnál­juk a jó fényt adó, nagy tel­jesítményű égőt, mert a gyenge világítás lehangoló. Azt se felejtsük el, hogy egy ízléses kis lámpatest min­denkor hagulatosabbá teszi a helyiséget, mint egy csupa­szon lenyúló égő. Ez nem csúnya, hanem az, egész konyhát kopárrá, sivárrá te­szi. Ma már a konyhát magunk is kimeszelhetjük. Ehhez sok jó festéket kaphatunk a ház­tartási boltban. Nem mellé­viaszos vásznat használj unk. Sokan ezzel fedik be a kony­haszekrény polcait is. Füg­gönyt is mindig olyat rak­kes az sem. hogy a festéssel pénzt takaríthatunk meg, és jó érzéssel tölt el akárkit a munka sikere is. Kertészkedöknek A szőlő metszése A HÁZI KERTEKBEN cél­szerű a metszést a tél múl­tával kezdeni, amikor a ter­mőrügyeket már nem fe­nyegeti károsodás. Mert bi­zony az enyhe tél nem volt kedvező az érzékeny rü­gyeknek, ugyanis az őszi esős időben a vesszők nem értek be tökéletesen, és hol a me­leg, hol a kissé hidegebb téli időben a meg-meginduió, majd újra leálló vegetáció sok tápanyagot emésztett fel, és csökkentette a rügyek el­lenállóképességét. Megkésve metszeni éppen olyan hiba, mint elsietni azt. Ezért , már most készítsük elő a szőlőtőkéket, lugaso­kat, hogy március közepén csupán a termőcsapok visz- szametszése legyen a dol­gunk. Ahol be volt fedve a szőlő, most már kinyithat­juk a tőkéket, a karókat tisztogassuk meg a felváló héncsrétegtől, ami alatt a kártevők és kórokozók bú­vóhelyet találtak. Metsszük le a letermett, szaraz részeket, a leváltásra váró kordonkarókat pedig fűrészeljük le. METSZÉSNÉL a követke­zőkre ügyeljünk: a tőkén meghagyott csapok hosszú­sága és azok elhelyezkedése szerint kopasz, rövidcsapos, hosszúcsapos, szálvesszős és vegyes csapos metszést kü­lönböztetünk meg. A legegy­szerűbben végrehajtható az úgynevezett kopaszmetszés. Abból áll, hogy fejművelé­sű tőkéken valamennyi vesz- szőt sárszemre metsszük vissza. Persze ez csak azok­nál a fajtáknál vezet ered­ményre, amelyeknek sársze­mei és rejtett rügyei termé­kenyek. Ilyenek az Ezerjó, a Kövidinka és a Kadarka. Ez a metszési mód alkal­matlan a tőke termőképes­ségének kiaknázására. Rövidcsapos metszésnél csak egy-két rügyet hagyunk meg. Tőkeművelésnél azokat a fajtákat szabad így vissza­vágni, amelyeknél az alsó rügyek is tartalmaznak fürt­kezdeményeket, mint példá­ul a piros szlanka, a fehér szlanka és az izsáki sárfe­hér. Általában ezt a met­szésmódot alkalmazzuk a lu­gasoknál is. Hosszúcsapos metszésnél 3—5 rügy marad a vessző­részen. Így kell visszavág­nunk azokat a fajtákat, ame­lyeknél az alsó rügyek1 ter­méketlenek, illetve értékte­len termést hoznak. Ennél a metszésmódnal számolni kell a .felkopaszodással, ezért a hosszúcsapok mellett — a jövő évi termés érdekében — a hosszúcsapok számával megegyező két rügyes ugar csapot is meg kell hagynunk. A VEGYES csapos met­szésmódnál a tőkéken rö- rid-, hosszú- és ugarcsapo- k'at is hagyunk. Ezzel a meg­oldással különösen szabály­talan tőkealakoknál arányos termés terhelést érhetünk eL * v Ez a párizsi divat

Next

/
Oldalképek
Tartalom