Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-15 / 63. szám
1975. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T Fehér—tengerkék kockás Chanel gyapjúkosztüm, bordó krepp blúzzal, fehér bőr szandállal Bézs gabardin kosztüm, bézs és fehér csíkos blúzzal Diagonál, zöld—fehér csíkos nagyestélyi ruha nehéz santungból Levertség, főfájás, gyengeség Visszatérő tavaszi panaszolt Az élete derekán járó ember még emlékszik a régi fagyos telekre, de a mai gyerekek nem tudják, hogy milyen a térdigérö hó, vagy az ablakot befagyasztó csikorgó hideg. A csillagászok, a meteorológusok, az időjárást tanulmányozó tudósok meg is magyarázzák mi okozza az enyhe időjárást. De az orvos nem magyaráz, legfeljebb aggódik, figyelmeztet és vígasztal. Szükség van erre, mert a fronthatások, az átmenet nélküli gyors és néha szeszélyes időváltozás, a kemény hideg konzerváló hatásának elmaradása komolyan veszélyezteti a kultúra előnyei által egy kissé elkényeztetett, elpuhított embert. A dermesztő hideg, amely elpusztítja a rovarok, legyek millióit ék a kórokozók mikrobák jórészét, az idén is elmaradt. .. .és itt vannak a nyakunkon a télutó kellemetlenségei; a fáradtság, levertség és a többi főként tavasszal jelentkező panaszaink. Azt ma már mindenki tudja, hogy a gyümölcsök, főzelékfélék serkentő és erősítő, illetve gyulladást gátló C vitamin tartalma a tél folyamán fokozatosan csökken, úgy, hogy tavasszal az őszinek alig a fele található bennük. Ugyanakkor az ember C vitamin igénye ilyenkor megnövekedett, ez az ellentét okozza a levertséget, a főfájást, a gyengeséget, a végtagok elnehezedését okozó tavaszi fáradságot. Az is köztudott, hogy a C vitamint a szervezet nem tudja tartalékolni és pótlásáról naponta kell gondoskodni az embernek: nyers savanyúkáposzta, csipkebogyó-tea, retek, hagyma, saláta, citrom, narancs vagy grapefruit, rendszeres fogyasztásával. Ezt az emberek jórésze már megtanulta és a C vitamin- tartalmú élelmiszereket fogyasztják is. Jól teszik, mert a C vitamin pótlás elhanyagolása legalább olyan hiba, mintha minden tavaszi kellemetlenséget a tavaszi fáradtság számlájára írnánk. Mert például gyakran a fekélybetegség kiújulása, vagy váratlan jelentkezése okozza a kora tavaszi, télvégi fáradságot, levertséget. A fekélybetegség leggyakrabban tél végén, vagy tavasz elején jelentkezik. A vitaminhiánynak persze ebben is van bizonyos szerepe, de itt nem fő ok a vitamin szegénység. Viszont a napsugártalan nappal okozta D vitaminhiány előidézője igen sokféle tavaszi panasznak, a tarkóizzadástól egészen a ma már ritka angolkórig. Jelenlegi időjárásunkból elszökött a tavasz. Reggel még fagypont körüli, vagy alatti a hőmérséklet, de délfelé már 12—15 fokig emelkedik. A túlöltözés, a megfázás, a test túlmelegedése és váratlan részleges lehűlése valósággal előkészíti a talajt a légzőszervi hurutos betegségek kórokozói számára. Ezért náthásak, ezért köhögnek az emberek, ezért gyakoriak az influenza utáni szövődmények. A különféle hőmérsékletű és tulajdonságú légtömegek összeütközésekor, frontokat alakítanak ki. A fronthatások pedig meggyötrik az érzékeny szervezetet. A hideg frontok főleg az idegfeszültség panaszait, a meleg frontok viszont a görcskészséget fokozzák. És végül —1 mint a koratavasz ártalmát — meg kell említeni a szeplőt is, amit a legkorábbi napsütés is előcsalogathat. Mi a tennivaló? Csak egyetlen szóban emlékeznék arra, amit ma már mindenki nek tudni kell: tavaszi panaszok: tavaszi éberség, tavaszi óvatosság. Br. B. U Ica r«e§|i* elciMajSf tüxiiefiifétt* mailéin jó minőségű asztali tűzhelyre. fi tűzhelyek sztárja a Sztár de Lux szilárd tüzelésű asztali tűzhely. Főz! Süt! Melegít! Tüzeléshez, háztartási szén, tűzifa, brikett alkalmazható! Fsrgalamba hozza a V I D 1 fi Kereskedelmi Vállalat DARAGALUSKA-LEVES SZÉKELYGULYÁS PISKÖTAPIRAMIS Székelygulyás. Hozzávalók: 50 dkg sovány sertéslapocka, */4 kg savanyúkáposzta, 1 nagyobb hagyma, i tetézett kávéskanál pirospaprika, 1 paradicsom vagy 1 kávéskanálnyi paradicsompüré, 3 evőkanál olaj, 1 evőkanál da- rás liszt, 1 evőkanál olaj, ha kell, só, tejföl. A hagymát apróra vágjuk, és a felét másfél evőkanál olajon megpirítjuk. Mikor a hagyma már megpirult, rátesszük a pirospaprikát, a paradicsomot meg a húst, az egészet összekeverjük és fedő alatt csaknem puhára pároljuk, közben mindig csak egy kevés forró vizet öntünk alá. Egy másik lábasban a maradék olajon megpirítjuk a hagyma másik felét, és ezt is majdnem puhára pároljuk, majd el vegyi tjük a hússal és jól elkeverjük. Az egy evőkanál zsiradékból és a darás lisztből ritka rántást készítünk, berántjuk vele a káposztát és átforraljuk. Tejfölt mindenki ízlése szerint tesz rá. Piskótapiramis. Hozzávalók: 18 db piskóta, rum vagy feketekávé, kétféle krém, 1 szelet csokoládé. Egy tálra háromszor három, rummal vagy feketével megiocsolt piskótát teszünk, befedjük krémmel, és végül háromszor egy, ugyancsak rummal vagy feketekávéval meglocsolt piskótát helyezünk. A tetejére rákenjük a maradék krémet és reszelt csokoládéval beszórjuk. Ráiiiáskészíiés A rántás zsiradékok, olaj, libazsír, sertészsír és liszt keveréke. A készítés egyszerű. A zsiradékot megforró- sítjuk, hozzáadjuk a lisztet, és együtt tovább forrósítva, folyton keverve megpirítjuk. A pirítással a liszt elveszti nyers izét és karamellizáló- dik. Ezért ad az ételnek jellegzetes ízt és színt. Jó tudni, hogy a forró rántást mindig hideg, a hideg rántást mindig meleg vízzel kell felengedni. A vizet mindig fokozatosan és állandóan kavargatva adjuk hozzá, így nem lesz csomós. Ha nagyon jói akarunk rántani, akkor mindig engedjük át a vízzel felengedett rántást szűrőn. A rántáshoz gyakran adunk fűszereket, paprikát, hagymát, zöldpetrezselymet. Ezekkel már ne pirítsuk sokáig, mert a fűszerek elvesztik kellemes ízüket. Rántást készíthetünk zsír nélkül is. Ezt azonban csak azoknak adjuk, akik diétáznak. Zsirtalan rántás helyett inkább habarással sűrítsük az ételt. Van, aki cukrot tesz a rántásba, mert így jobban barnítja az ételt. Ez felesleges, mert á cukros étel hizlal. Inkább pirítsuk meg jobban a lisztet. j Hová m.„j8„i, kirándulni? ! Orosháza Orosházán az első telepesek — feljegyzések tanúsága szerint — az 1740-es években jelentek meg. A nagy területen fekvő, jellegzetesen mezőgazdasági település hosszú időn át a „legnagyobb magyar falu” volt. A mai város sok fia küzdött itt a szegényparasztság jobb sorsáért. A környék is mindig befogadta azokat, akik küzdöttek a mezőgazdasági munkásság szabadságáért. Orosháza környékén, a Viharsarokban, sokszor lobbantak fel megmozdulások, amelyek országos vihart is kavartak. 1391. május 1-én az akkor egy éve alakult — földmunkás szervezet tüntetése volt az agrár- szocialista mozgalom első országos jelentőségű eseménye. Ekkor a csendőrség és a kivezényelt katonaság sortüzet nyitott a szegényparasztokra. Egy halott és több sebesült maradt a tüntetés színhelyén. Ezt a tüntetést a környékbeli településeken újabbak követték. Ez az egyik magyarázata annak, hogy Orosházán gyűlt egybe 1945. február 28-án a Földmunkás Kongresszus, amelynek résztvevői a földreform azonnali és radikális végrehajtását követelték. A felszabadulás után Orosháza népe élt is a változások adta lehetőségekkel. A mezőgazdasági jelleg megtartása mellett ma már ipara is egyre jelentősebb. Nem régen avatták fel a város modern üveggyárát, s az új üzem mellett mezőgazdasági-gépgyártása, bútorgyártása, stb. ad biztos megélhetést azoknak az embereknek, akik hajdan vándorútra es nélkülözésre kény szerültek. A városban járva feltételenül tekintsük meg a Szántó Kovács Jánosról elnevezett múzeumot, amely szemléletesen mutatja be a környék történetét. Képet ad a ma embereinek életéről, szokásairól, dolgos mindennapjáról. Darvas József, a közelmúltban elhunyt író Orosházán született, ott töltötte gyermekkorát, innen vitt magával nagyon sok élményt kiemelkedő írói tevékenységéhez. A város mind életében, mind halála után méltó tisztelettel tartja számon Darvas József tevékenységét. Orosháza tőszomszédságában van Gyopárosíürdő. A nádasokkal övezett sziksós vizű tó környékén kialakított fürdőtelep távoli vidékek lakóit is vonzza szépségével, kultúrált környezetével. — B — f I! Á konyha rendje Nagyon sok családnál a konyha az egyik leggyakrabban használt helyiség. Ezért nagyon fontos, hogy ott mindig jól érezzük magunkat. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy ha mindig gondot fordítunk arra, hogy rend és tisztaság legyen ott. A konyha rendje viszont nem azt jelenti, hogy mindenféle csipkével terítővei, képpel cicomázzuk ki ezt a helyiséget. Ezt semmiképpen ne tegyük, mert ez csak megnehezíti, lehetetlenné teszi az ottani tartózkodást. Sokkal inkább törekedjünk arra, hogy kényelmesen és mindenkor könnyen tisztítható felszereléssel lássuk el. Kézimunkát soha ne tegyünk a konyhába, helyette inkább műanyag térítőkét, junk fel, amit nagyon köny- nyen tisztán tarthatunk, és amiért nem kár, ha fakítja a napfény. Legalkalmasabb erre a száda, a karton vagy a szőttes. Sok függ attól is, hogy mi- lyen világítást biztosítunk a konyhában. Soha ne sajnáljuk a jó fényt adó, nagy teljesítményű égőt, mert a gyenge világítás lehangoló. Azt se felejtsük el, hogy egy ízléses kis lámpatest mindenkor hagulatosabbá teszi a helyiséget, mint egy csupaszon lenyúló égő. Ez nem csúnya, hanem az, egész konyhát kopárrá, sivárrá teszi. Ma már a konyhát magunk is kimeszelhetjük. Ehhez sok jó festéket kaphatunk a háztartási boltban. Nem melléviaszos vásznat használj unk. Sokan ezzel fedik be a konyhaszekrény polcait is. Függönyt is mindig olyat rakkes az sem. hogy a festéssel pénzt takaríthatunk meg, és jó érzéssel tölt el akárkit a munka sikere is. Kertészkedöknek A szőlő metszése A HÁZI KERTEKBEN célszerű a metszést a tél múltával kezdeni, amikor a termőrügyeket már nem fenyegeti károsodás. Mert bizony az enyhe tél nem volt kedvező az érzékeny rügyeknek, ugyanis az őszi esős időben a vesszők nem értek be tökéletesen, és hol a meleg, hol a kissé hidegebb téli időben a meg-meginduió, majd újra leálló vegetáció sok tápanyagot emésztett fel, és csökkentette a rügyek ellenállóképességét. Megkésve metszeni éppen olyan hiba, mint elsietni azt. Ezért , már most készítsük elő a szőlőtőkéket, lugasokat, hogy március közepén csupán a termőcsapok visz- szametszése legyen a dolgunk. Ahol be volt fedve a szőlő, most már kinyithatjuk a tőkéket, a karókat tisztogassuk meg a felváló héncsrétegtől, ami alatt a kártevők és kórokozók búvóhelyet találtak. Metsszük le a letermett, szaraz részeket, a leváltásra váró kordonkarókat pedig fűrészeljük le. METSZÉSNÉL a következőkre ügyeljünk: a tőkén meghagyott csapok hosszúsága és azok elhelyezkedése szerint kopasz, rövidcsapos, hosszúcsapos, szálvesszős és vegyes csapos metszést különböztetünk meg. A legegyszerűbben végrehajtható az úgynevezett kopaszmetszés. Abból áll, hogy fejművelésű tőkéken valamennyi vesz- szőt sárszemre metsszük vissza. Persze ez csak azoknál a fajtáknál vezet eredményre, amelyeknek sárszemei és rejtett rügyei termékenyek. Ilyenek az Ezerjó, a Kövidinka és a Kadarka. Ez a metszési mód alkalmatlan a tőke termőképességének kiaknázására. Rövidcsapos metszésnél csak egy-két rügyet hagyunk meg. Tőkeművelésnél azokat a fajtákat szabad így visszavágni, amelyeknél az alsó rügyek is tartalmaznak fürtkezdeményeket, mint például a piros szlanka, a fehér szlanka és az izsáki sárfehér. Általában ezt a metszésmódot alkalmazzuk a lugasoknál is. Hosszúcsapos metszésnél 3—5 rügy marad a vesszőrészen. Így kell visszavágnunk azokat a fajtákat, amelyeknél az alsó rügyek1 terméketlenek, illetve értéktelen termést hoznak. Ennél a metszésmódnal számolni kell a .felkopaszodással, ezért a hosszúcsapok mellett — a jövő évi termés érdekében — a hosszúcsapok számával megegyező két rügyes ugar csapot is meg kell hagynunk. A VEGYES csapos metszésmódnál a tőkéken rö- rid-, hosszú- és ugarcsapo- k'at is hagyunk. Ezzel a megoldással különösen szabálytalan tőkealakoknál arányos termés terhelést érhetünk eL * v Ez a párizsi divat
