Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E.S A MEGYE l,JANACS TARJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1 FORINT i á gP **.#$ XXVI. évi. 53. sz. 1975. március 3. Hangnem és stílus A hangnem látszatra csupán formai dolognak, a modor kérdésének tűnik. Ha azonban a vezetők és a beosztottak között uralkodó hangnemről van szó, akkor már társadalmi, politikai kérdéssé válik. A hangvételben ugyanis kifejeződik az emberek megbecsülésének, tiszteletének mértéke. Az, hogy a vezető megbecsüli-e munkatársait, az ügyintéző megadja-e a tiszteletet az ügyes-bajos dolgaiban eljáró ügyfélnek, nem mellékes tényezője a társadalmi demokratizmus érvényesülésének. A stílus árulkodik. A hanghordozásból következtetni lehet, hogy a vezető, az ügyintéző a közösség szolgálatában látja-e tevékenysége célját és értelmét, avagy pedig mások fölött állónak érzi magát, olyannak, aki több, nagyobb másoknál, s ezért jogában áll sérteni, leckéztetni, kioktatni. Mindenkivel előfordulhat természetesen, hogy olykor ingerültebb, s emiatt „felmegy benne a pumpa”. De ahol polgárjogot nyer, meggyökeresedik a bántó, lekezelő hangnem, ahol ez érdemben és tartósan kihat az emberek közötti viszonyokra, ott már társadalompolitikai kérdésről van szó, s ebben az értelemben kell vele foglalkozni. Nem véletlen tehát, hogy jó néhány pártszervezet beszámoló, illetve vezetőségválasztó taggyűlésén szóba került ez a téma. Több alapszervezetben oly módon, hogy a vezetőség elmondhatta: a kommunista kollektíva erőfeszítéseinek eredményeként a vezetők és beosztottak viszonyát, az embereket tisztelő demokratikus hangvétel jellemzi. Néhány helyen viszont kritikai észrevételek jelezték, hogy a lekezelő hangnem továbbra is gondot okoz, egyes párttagok joggal bíráltak magukról megfeledkező, önteltté vált munkahelyi vezetőket. Ha előbbre akarunk jutni a szocialista demokratizmus elmélyítésében, feltétlenül szükséges, hogy a pártszervek, alapszervezetek nagyobb figyelmet szenteljenek az embert tisztelő hangvételnek. Hiszen a munkás tulajdonosi szemléletét, az állampolgárnak a népi államhoz fűződő viszonyát nem csekély mértékben befolyásolja, hogy a munkahelyi vezető vagy a hatóság képviselői milyen hangon tárgyalnak. Az erre vonatkozó tapasztalatok erősíthetik a politikai tömegmunka érveinek súlyát, érzelmileg alátámaszthatják azokat, de csökkenthetik, le is ronthatják meggyőző erejüket. Mór csak ezért is szükséges a pártpolitikai munka eszközeivel is szüntelenül terjeszteni, erősíteni azt az igazságot, hogy a hatalom munkásjellege, népi jellege megköveteli a vezető és a beosztott, az ügyintéző és ügyfél kölcsö,- nös tiszteletet és az azt kifejező demokratikus hangvételt. Milyen dolgokon múlik ennek elérése? Kétségtelenül közrejátszanak itt „objektív” tényezők is, más szóval a munka feltételei, körülményei. Ahol akadozik az anyagellátás, nem szállít időben a kooperációs partner, szervezetlenségek adódnak a munkában, ott óhatatlanul idegesebb a légkör. Ahol bürokratikus megkötöttségek akadályozzák az ügyintézést, túlszabályozások nehezítik az ésszerű megoldást, ott az íróasztal mindkét oldalán természetszerűen élesedik a hangvétel. Ezen a fronton is fel kell venni a küzdelmet, de a legtöbb — ez bízvást állítható — a szemléleten múlik. A kádermunka szempontjából célszerű tudatosítani az első számú vezető különleges szerepét és felelősségét. Sok példa tanúsítja, hogy ahol ő megadja a tiszteletet a dolgozóknak, magatartása, hangneme emberséges, — ott példája a többiekre is kedvező hatással van. Ahol a vezető megkívánja a kulturált ügyintézést, s ellenőrzi, hogy valóban ilyen-e, ott nem — vagy legalább is ritkán — éri jogtalan sérelem, megbántás az ügyfelet. Ahol a vezetők nem keresnek maguknak kiváltságokat, előjogokat, ott általában megbecsülik az úgynevezett „egyszerű embereket”, s ez minden tekintetben jótékonyan érezteti hatását. Sok-sok ilyen gondolkodású, valóban szocialista módon demokratikus vezetőt ismerhetünk. Ám előfordul az is, hogy egyesek, akik korábban jól dolgoztak, s ezért méltán övezte őket elismerés, egy idő után elfeledkeznek a kötelező szerénységről. Kezdik úgy érezni, hogy a munkájukkal kivívott tisztelet feljogosítja őket az előírások „nagyvonalú” kezelésére, hogy többre jogosultak, mint más egyszerű halandó. Fölényesek, nagyképűek lesznek, félvállról beszélnek a többiekkel. Sőt, némelyek eljutnak az önkényes cselekedetekig, a törvény megsértéséig, s ezen az úton a szükségszerű elbukásig. Amikor a dolgok általában jól mennek, a munkában sikerek születnek, az elbizakodottság fokozottan fenyeget. S ez az elbizakodottság újjászülhet olyan „ősi” tulajdonságokat és szokásokat, amelyek a szocialista demokratizmustól idegenek, de a múlt örökségeként még hordozzuk őket magunkban. Lappangva, rejtve még ott él egyesekben a hajlam az úrhatnámságra, a gőgre, a hatalmaskodásra. S adott körülmények között ez nyíltan is felszínre kerülhet, eluralkodhat egyik-másik emberen. Korábbi érdemekre való tekintet nélkül fellépni az ilyen jelenségek ellen — a pártpolitikai munka, a kádermunka fontos feladata. De még fontosabb, hogy a pártszervezetek megelőzzék az ilyen helyzetek kialakulását, hogy meggyőző szóval, idejében elhangzó figyelmeztetéssel, a vezetők folyamatos nevelésével elejét vegyék bármiféle hatalmaskodásnak, kiskirályoskodásnak. Legjobb ellenszere ennek az olyan légkör, amelyben tisztségét — legyen az bármely jelentős — betöltője, a köz szolgálatának tekinti. Az ilyen magatartás alapvető összetevője a közérdek gondos óvása, a törvények és előírások betartásának szigorú megkövetelése, illetve az emberek megbecsülése, személyiségük és méltóságuk tiszteletben tartása. A szocialista demokratizmus erősítése ilyen légkört, ilyen szemléletet igényel. S — nem utolsó sorban — az ilyen légkörnek megfelelő, azt tükröző hangvételt is. Gy. I* MA: Ésszerűen, alaposan Milliókat lehet megmenteni Takarékosság a Tiszameníi Vegyiművekben Szocialista nemzeti egység Jegyzetlapok a pártértekezletekről Pályázati felhívás a marxista-leninista egyetemre Ki nyer többet — ebédszünetben? Irodalmi összeállítás Ketten a múltról s a jelenről Megkezdődött a budapesti pártértekezlet Tegnap a csepeli sportcsarnokban mintegy 600 küldött részvételével megkezdődött a budapesti pártértekezlet. A tanácskozás Somogyi Sándornak, a Budapesti Pártbizottság titkárának elnökletével kezdte meg munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést a pártbizottság írásos előterjesztéséhez. A többi között megállapította: a főváros társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élete az elmúlt évek során a X. kongresszuson meghatározott irányban fejlődött. A szóbeli kiegészítést vita követte, amelyben felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. A pártértekezlet ma folytatja munkáját. Amikor a Minisztertanács arra kötelezte a vállalatokat, hogy február 15-ig energia- és anyagtakarékossági tervet dolgozzanak ki, már akkor is, s azóta többször hangsúlyozták, hogy nem a régi takarékossági kampányok felújításáról van szó, nincs szükség látszateredményekre. De nem is a tulajdonképpen értelmetlen spórolás a cél, hanem a pazarlás forrásainak felfedése, megszüntetése. A vegyiművek üzemeiben a különböző gyártási folyamatok során, anélkül, hogy a végtermék minősége változnék, lehetőség van az úgynevezett fajlagos anyaghányad csökkentésére. A pirít alapú kénsavüzemben például a pirít kiégetési hatásfokának növelésével, a különböző termelőberendezések savveszteségeinek csökkentésével, s egyéb technológiai intézkedésekkel több mint 60 tonna pirít takarítható meg, ennek értéke meghaladja a 300 ezer forintot. De lehetőség van a kén alapú kénsavüzemekben is a vegyi folyamatok hatásfokának növelésére, a megtakarítás majdnem eléri a 700 ezer forintot. A szuperfoszfátot gyártó üzemcsoportnál a kénsav fajlagos felhasználásának csökÉrdemes megemlíteni, hiszen a módszerre máshol is felfigyeltek, hogy csupán a foszfát szabadtéri tárolásának gondos előkészítésével, fóliás védelmével, a tárolási veszteséget előreláthatóan 840 tonnával tudják az idén csökkenteni, ennek értéke 1,7 millió forint. Ezért kell a gazdálkodás minden területét felülvizsgálniuk a vállalatoknak és megkeresniök az ésszerű takarékosság lehetőségeit. Hogy mindez miképp történik, arra jó példa a Tisza- menti Vegyiművek takarékossági intézkedési terve. A csaknem 30 oldalas, tanulmánynak is beillő terv a gyár szinte minden munkaterületén megjelöli azokat a tennivalókat, melyek során milliókat lehet megmenteni. kentése a reális feladat — állapítja meg a terv, — s a technológiai fegyelem megszilárdításával, munkaszervezési intézkedésekkel több mint 4,8 millió forint értékű lehet a megtakarítás. Említhetjük . példaként a mosószerüzemet is, ahol a gyártási veszteséget 30 százalékkal igyekeznek csökkenteni, ugyanakkor javítanak a csomagolás technológiáján is. Ebben az üzemben a megtakarítás csaknem egymillió forint, s ez — nem lényegtelen — túlnyomórészt importanyagok megtakarítását is jelenti. A porfesték üzemben is elsősorban a külföldről származó alapanyagok, vegyszerek gazdaságosabb fel- használása szerepel a tervben. A gazdaságosabb anyagfelhasználás mellett a költségek csökkennek azzal is, hogy a tőkés importból származó anyagok egy részét hazai vagy demokratikus országokból származó anyagokkal helyettesítik. Ugyanakkor tervezik a melléktermékek és hulladékok komplex hasznosítását is. A szuperfoszfát- gyártás hulladékterméke például a fluor gáz, amelyek fel- használása jó példa arra, hogy beruházással is lehet takarékoskodni. Ha ugyanis a jelenleginél 10—15 százalékkal nagyobb hatásfokkal dolgozó berendezéseket állítanak be a most üzemelők helyett, nemcsak a befektetett költség térül meg rövid idő alatt, hanem jelentős többlettermelés keletkezik szinte a semmiből, hiszen a hulladékot használják alapanyagként. Még nem mindenütt tudatosult igazán, hogy az anyag- és termék-készletek csökkentése is tulajdonképpen takarékosság. A vegyiművekben ezt is felmérték, a terv a készletgazdálkodás korszerűsítését is előírja. Nem kampány A Tiszamenti Vegyiművek nemcsak energiafelhasználó, de egyben energiatermelő is. A vállalat energiatakarékossági intézkedéseit tehát ez alapjaiban meghatározza. Az intézkedések célja, hogy a hulladékkőből termelt, villa- mosenergia-előállítás hatásfokát javítsák, ugyanakkor a vásárolt energiafélékkel gazdaságosabban bánjanak, vagyis csökkentsék a termeléshez felhasznált energia és víz mennyiségét. A most elkészített intézkedési terv nem egy kampány beindítását jelenti, hanem egy hosszantartó folyamat“ kezdetét, azt az jelzi, hogy a vegyiművek 1975. május 1-ig pályázatot hirdet, hogy a mostani intézkedési tervben szereplőkön túlmenően anyag- és energiatakarékosságra kapjon javaslatot munkásaitól, dolgozóitól. T. P. A technológiai fegyelem megszilárdításával Gondos tárolás, kevesebb veszteség HfRl :R - ft l)ÓSfTÁSQK — HÍRKR ^ TüDÓSÍI VStrtr— HÍKl -K Púja Frigyes az NDK-ba utazik Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Oskar Fischernek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének a meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. Károlyi-emlékülés az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat Károlyi Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából március 4-én 9 órakor tudományos emlékülést rendez a MTA várbeli kongresszusi termében. Koszorúzási ünnepség Jászberényben tegnap koszorúzási ünnepségen emlékeztek meg a magyar demokratikus hadsereg első hadosztálya megalakulásának 30. évfordulójáról. Az ünnepségen Bakó Gáspár, a városi pártbizottság titkárának köszöntője után Naményi Pál ezredes — aki harminc esztendővel ezelőtt részt vett a demokratikus hadsereg első hadosztályának megszervezésében és 23 évesen parancsnokként az egyik nehézfegyver szakasz élén harcolt — tartott ünnepi megemlékezést. A megemlékezés után a város társadalmi szerveinek képviselői helyezték el a hála koszorúit a Jászberényben megalakult hadosztály emlékét őrző márványtáblára. Az első koszorút Luzsi József munkásőr jászapáti lakos, az első hadosztály egykori írnoka helyezte el. Az ünnepség után „A Magyar Néphadsereg Élete” címmel kiállítás nyílt a fegyveres erők klubjában. Érmes őztrófeák Szolnokon szombaton fejeződött be a hagyományos télutói megyei őztrófea-bírálat. A szakértők öt nap alatt nem kevesebb mint 700 őzagancsot minősítettek, mérlegelték a múlt évben elejtett őzbakok fejdíszcinck súlyát, köbtartalmát, gyöngvözését és más jellemzőit. A műit évi „korona-termés” minőségét jelzi, hogy sok volt az érmes példány, ötvenöt agancs kapott arany-, ezüst- vagy bronzérmes minősítést. Közülük hat aranyérmet jelentő pontszámot vívott ki a zsűritől. A megyei minősítésen ezúttal az országos trófeabíráló-bizottság képviselője is részt vett, mivel a legszebb agancsokat — az elmúlt évek díjnyertes trófeáival együtt — a szeptemberben nyíló megyei vadászati kiállításon is felvonultatják. Színhelye a Tlsza-parti Galéria lesz. NB l-es eredmények Az NB I-es labdarúgóbajnokság tegnapi fordulóján született eredmények: Vasas—Csepel 3:3, Salgótarján—Újpesti Dózsa 1:1, Tatabánya—Diósgyőr 0:0, Pécsi MSC—Haladás VSE 3:1, Zalaegerszeg—Békéscsaba 1:0, Videoton—Rába ETO 3:2, Budapesti Honvéd—MTK VM 3:1. Egy mondatban — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szigeti Istvánnak, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága titkárának három évtizedes, eredményes pártmunkás tevékenysége elismeréséül nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. — Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tegnap Bécsbe utazott — A kitűzött határidő előtt hat hónappal befejeződött a Debreceni Hőerőmű korszerűsítése. — A KERAVILL Vállalat március 3—15 között rendezi hagyományos kedvezményes tavaszi vásárát. — Tegnap a Mező Imre úti temetőben születésének 90. évfordulója alkalmából megkoszorúzták Pethő Sándornak, a Magyar Nemzet alapítójának és volt főszerkesztőjének sírját.
