Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

XXVI. évf. 36. sz. 1975. február 12., szerda VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: CO FILLÉR Tanácsi munka Napjainkban jobban mennek az államigazgatás dol­gai, mint bármikor ezelőtt. Szakmai kifejezéssel élve: hatékonyabbá vált a tanácsok munkája, az ügyintézés. A helyi tanácsok munkájuk közben ma már szolgáltatást végeznek. Olyan szolgáltatást, amely a hatás­körükbe tartozó ügyekben a lakosságot szolgálják, segítik hivatalos tennivalóik végzésében. A fejlődés alapja a négy évvel ezelőtt alkotott tanács­­törvény, amelyről az országgyűlés elmúlt évi ülésszakán Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke a következőket mondotta: „A törvény elveinek és szabályainak helyességét az élet, a gyakorlat bizonyította. A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi fejlődé­sünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény ked­vező hatása egyre határozottabban érződik a tanácsok mun­kájában, a munka feltételeinek javulásában”. Az MSZMP XI. kongresszusára kiadott irányelvek a végzett munkáról ugyancsak elismerően szól: „A X. kongresszus állásfoglalása alapján alkotott törvény rendezte a tanácsoknak, a szo­cialista állam népképviseleti, önkormányzati és államigaz­gatási szerveinek tevékenységi körét, növelte önállóságukat, felelősségüket”. Az elmúlt időszakban például lényegesen megnőtt a he­lyi tanácsok feladata. Egy-egy községi tanács átlag 2—300 új hatáskört kapott, kivétel nélkül olyat, amelyben csakis helyben lehet és kell gyorsan, hozzáértően dönteni. Az üz­letek nyitvatartási rendjétől a szociális segélyek elbírálá­sáig, odaítéléséig ezernyi „apró” ügyben vált felelőssé a helyi tanács. De vehetjük példának a helyi tanácsok irá­nyító, ellenőrző tevékenységét is. Az elmúlt négy évben or­szágszerte csaknem 20 ezer költségvetési intézmény került a tanácsokhoz. Emellett szinte nincs egyetlen tanács sem, amelynek ne lenne irányító, ellenőrző feladata a hatáskö­rükbe tartozó gyakran tucatnyi vállalattal, üzemmel szemben. Kétségtelen, hogy a több tennivaló, a hatékonybab. kul­turáltabb ügyintézés minden eddiginél nagyobb szakértel­met, hozzáértést követelt. És ez az egyik olyan terület, ahol tanácsaink — a legnagyobbtól a legkisebbig — előbbrelép­tek. 1971-ben, az új törvény megszületése idején a tanácsi vezetők, ügyintézők 21,4 százaléka rendelkezett egyetemi, főiskolai végzettséggel, és csaknem ennyien viszont nem jutottak többre a nyolc általános osztálynál. Ma viszont . a vezetők szinte kivétel nélkül elvégezték a tanácsakadémiát, az ügyintézők 23.6 százaléka egyetemi végzettségű, csaknem 70 százalékuk érettségizett. Ez a fejlődés is bizonyítéka a hatékonyabb tanácsi munkának, a kulturált, hozzáértő ügy­intézésnek. Ez a jövő útja is. A tennivalók egyértelműek, ez érthetően megfogalmazódott az irányelvekben is: „A taná­csok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási sze­repének kibontakoztatása, munkájuk továbbfejlesztése fo­lyamatos feladat. Erősíteni kell irányító, ellenőrző tevékeny­ségüket a hatáskörükbe tartozó gazdasági, kulturális, egész­ségügyi és szociális intézmények felett”. Mindehhez válto­zatlanul a szakértelem, a hozzáértés segíthet, tehát a tudás újabb lehetőségeit kell megkeresni és a mindennapi mun­kában felhasználni. A rendszeres „beiskolázás” mellett a továbbképzés' különböző formáit is meg kell találni. Több megyében például ötnapos bentlakásos tanfolyamokon sze­rezhettek újabb ismereteket a községi tanácsok vezetői, ügy­intézői. Hasonló továbbképzések már több megyében szere­pet kaptak a szakértelem növelésében! A helyi tanácsok munkája egyre Inkább szolgálta­tás. Szolgálja az állampolgárok mindennapi éle­tét. Jogaik, kötelességeik teljesítéséhez segítséget, szakértelmet nyújt. Ne feledjük: a lakosság ügyes-bajos tennivalóinak több mint 80 százalékában a helyi tanácsok az illetékesek! A tanácsok pedig népképviseleti szervek, s ez a szó pontosan utal a tennivalók hogyanjára is! E. Gy. M Ä; Túl a zárszámadások felén Keduezö eredmények a kosos gazdaságokban i Túljutottunk a zárszám­adások felén. A Középtisza­­vidéki és Jászsági Termelő­­szövetkezetek Területi Szö­vetségéhez tartozó 53 tsz-ből eddig 35-ben tartották meg a zárszámadást. A Nagykunsági Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tar­tozó 49 gazdaságból 30-ban tartották meg a közgyűlése­ket. ' Az eddigi beszámolók szerint veszteséges tsz nincs. A múlt évi kedve­zőtlen időjárásból adódó nehézségek jó tanulságul szolgáltak a gazdaságok­nak, így ebben az évben még tervszerűbben ké­szülnek a feladatok meg­oldására. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a nehézségek még kö­zelebb hozták egymáshoz az embereket is, összébbková­­csolódott a szövetkezeti tag­ság. Űj, és egyúttal örvende­tes tény, hogy a közgyűlése­ken nagyon sok szó esik az idei feladatokról, — mint a cukorrépa-termőterület nö­veléséről, a zöldségtermesz­tésről és a szarvasmarha­programról. Egyúttal azon­ban figyelembe veszik a gaz­dálkodás feltételeiben bekö­vetkezett változásokat »is. Egyre többen szólnak a ta­karékosságról, az energiafel­használásról. Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága és a Fővárosi Ta­nács meghívására tegnap Budapestre érkezett a moszk­vai pártbizottság és Moszk­va Város Tanácsa delegá­ciója. A küldöttséget V. F. Promis:üov, az SZKP KB tagja, 8 moszkvai Városi Tanács V. B. elnöke vezeti. A delegáció részt vesz Buda­pest felszabadulása 30. év­­/ A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet szomba­ton tartotta zárszámadó köz­gyűlését Az előterjesztésből kitűnik, hogy a közös vagyon az 1973-as év 110 milliójával szemben 130 millióra nőtt. A nehéz őszön a többletköltsé­gek ellenére sem lépték túl a bérkeretet, így a gazdaság­nak nem kell jövedelemnö­vekmény adót fizetni. Mint­egy 10 millióval nőtt a bruttó jövedelem is, ez lehető­vé tette a fejlesztési alap nagyobb arányú emelé­sét. Ugyanakkor nem csökkent a tagok személyi jövedelme, — inkább nőtt. Míg 1973-ban a részesedési alap 72 százalék volt, a fejlesztési alap pedig csak 28, ezzel szemben most a részesedési alap 63,7, a fej­lesztési alap pedig 36,3 szá­zalék lesz. A kedvező ered­mény a gazdálkodás színvo­nalának az iparszerű ter­mesztési módszereknek kö­szönhető. Ugyancsak a napokban tartotta zárszámadó közgyű­lését a rákóczifalvi—szajoli Rákóczi Termelőszövetkezet. A hozzászólások feltárták a hibákat, dicsérték a jó kez­deményezést, külön kiemel­ve a takarékosság szükséges­ségét. Az egységes, jó mun­kának itt is „learatják” a ta­gok gyümölcsét fordulójának ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fo­gadta. Jelen volt B. D. Se­­vikin, a budapesti szovjet nagykövetség követtaná­csosa. Az egyesült szajoli- és rákóczifalvi szövetkezet túljutott első évén és be­bizonyította, hogy az egyesülés megalapozott volt. A nagy gazdaság bruttó jö­vedelme egy hektárra, 20,7, a közös vagyon 12, a fejlesztési alap 22,7 százalékkal nőtt egy év alatt. A közgyűlés záróaktusa­ként a szövetkezet tagjai kö­zül 150-en kapták meg a törzsgárda jelvényt, a vele járó pénzjutalommal együtt, 12 termelőszövetkezeti dolgo­zó pedig Kiváló termelőszö­vetkezeti tag kitüntetést ka­pott. Az őszön a megfeszített munka ellenére sem sikerült minden gazdaságban elvetni a tervezett mennyiségű őszi búzát. Ezért az üzemek egy része, főleg az árvízsújtotta szövetkezetek megváltoztat­ták a vetésszerkezetet, s na­gyobb területen termesz­tenek tavaszi árpát, mint a mült évben. A vetőmag­igény a- megszokott évi 70— 80 vagonnal szemben most majdnem duplájára emelke­dett. Szerencsére ez nem je­lent gondot, mert a szolnoki Vetőmag Vállalat jelentős ta­vaszi árpa készlettel rendel­kezik, 80 százalékát mér ki is szállították az üzemekbe. Zabból — amelyből szintén kétszeresére nőtt a kereslet — szintén nincs hiány. A hibrid kukorica egyes fajtáiból azonban nem tudnak vetőmagot szállítani, de a hiányzó típusok he­lyett hasonló fajtából ele­gendő áll a gazdaságok ren­delkezésére. így március 31- ig a termesztési rendszerek­ben termelő gazdaságoknak A tsz-ek szocialista vonásai Magyarországért harcoltunk A tv képernyője előtt Kunszentmártoni változások A három állomás A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó 100, a rendszeren kívüliek­nek 50 vagon jó minőségű vetőmagot szállít a vállalat. A jvetés meggyorsítása, köny­­nyítése érdekében ettől az: évtől már minősítő bizo­nyítványt is mellékelnek a vetőmaghoz. Lucernából a betakarítási nehézségek miatt szintén a szükségesnél mintegy 5 va­gonnal kevesebb a készlet, a megye igénye 20 vagon vol­na. Tény viszont, hogy taka­rékos lucemamag-íelhaszná­­lással is el lehet érni az op­timális tőállományt, ezért nem is indokolt a nagy mennyiségű vetőmag kiszó­rása. Az egyéb takarmánynövé­nyek termesztéséhez, mint a tavaszi bükköny, vöröshere, napraforgó, takarmányborsó, is van elegendő vetőmag. A legelőgazdálkodás korszerű­sítéséhez fűmagból 4,5 vagon a megye igénye, amit a vál­lalat importból elégít ki, ki­szállítása a kunszentmárto­ni magtisztító telepről mar meg' is kezdődött Moszkvai párt- és tanácsi küldöttség érkezett Budapest ünnepére Elegendő vetőmag áll rendelkezésre Nem lehet akadálya a tavasziak vetésének Varsói delegáció Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti Bizottsága és Budapest Főváros Tanácsa meghívására tegnap Buda­pestre érkezett a varsói párt­­bizottság és a varsói tanács delegációja. A delegációt Jerzy Wajewski, a Lengyel Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Varsó főpolgármestere vezeti. A de­legáció részt vesz Budapest felszabadulása 30. évforduló­jának ünnepségein. Dr. Csikós-Magy Béla Varsóba utazott Dr. Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkár, az Országos Anyag- és Árhi^atal elnöke tegnap szakértői delegáció élén Varsába utazott. Eugeni­­us Z. Szyr, a Lengyel Állami Anyaggazdálkodási Tanács elnökének meghívására. Töb­bek között a nyersanyagok és másodlagos nyersanyagok eddiginél jobb hasznosításá­ról tárgyalnak. Belgrádi küldöttség A magyar főváros felsza­badulása 30. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségekre tegnap Budapestre utazott Belgrád Küldöttsége. A delegációt Milun Tadics, a Belgrádi Pártbizottság titkár­ságának tagja vezeti. A Buda­pestre induló küldöttség tisz­teletére Halász József, a Ma­gyar 'Népköztársaság belgrádi nagykövete vacsorát adott Egyesült a kengyeli Dózsa és a Mező Imre Tsz Az idén január 1-én hatá­rozták el a két kengyeli, a Dózsa és a Mező Imre Ter­melőszövetkezetben, az egye­sülést. A február 10—11-én megtartott részközgyűléseken megválasztották a közös gaz­daság vezetőségét és tisztség­viselőit, valamint döntöttek a szövetkezet nevéről, amely továbbra is Dózsa nevét vi­seli. A gazdaság elnöke Czef­­nak János, a volt Dózsa Tsz főagronómusa lett, meg­választása után az egyesült tsz tagsága elfogadta az új alapszabályi Megyei pedagógiai napok Tegnap délelőtt tartotta alakuló ülését a jubileumi rendezvénysorozat keretében megtartandó megyei pedagó­giai napok szervezését irá­nyító operatív bizottság, melyben a megyei és a Szolnok vá,rosi Tanács mű­velődésügyi osztálya, a me­gyei Pedagógus Tovább­képző Intézet, a Pedagó­gus Szakszervezet, a Ma­gyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata és a TIT megyei szervezetének képvi­selői vettek részt. Az április végén rendezendő neveléstu­dományi ankét előzeteseként márciusban a gyakorló peda­gógusok részvételével járási­városi konferenciákat ren­deznek, amelyeken a tanítók, tanárok referátumokban szá­molnak be az iskolai nevelő­munkában elért eredménye­ikről. salát neáaoóoiái mód­szereikről. A legiobb dolgo­zatok szerzői részt vesznek a megyei ankéten, amebmek vitaindító előadásait a neve­léstudományi nrszáoosan el­ismert kutatói tartják. A tegnapi operatív bizott­sági ülésen ismertették az áprilisi rendezvény forgató­­könyvét és további szervezé­si kérdésekben döntöttek. Dohányszárító exportra — A szolnoki Mezőgazda­sági Gépgyártó és Szolgálta­tó Vállalatnál az első félév­ben 85 Sirokkó TDO—60-as dohányszárító berendezést készítenek, amiből 35-öt Csehszlovákiába exportál­­.nak. Ezen idő alatt felújí­tanak még 25 hagyományos dohányszárító berendezést, valamint elkészítik a zöld­séglevél és paprikaszárító el­ső prototípusát, ami iránt már is nagy az érdeklődés. Kiállítás úttörők munkáiból Kiállítás nyílt tegnap a karcagi úttörők tudományos­technikai szemléjére készült anyagokból. A Déryné Mű­velődési Köépont földszinti kiállítótermében kétszáz út­törő kézimunkáit, hely törté­neti gyűjteményeit, a bioló­giai és nyelvi szakkörök munkáiból készült tablókat, bábokat mutatták be, me­lyek az iskolai kiállításokon már a legjobbaknak bizo­nyultak. A szombatig nyit­va tartó városi kiállítás leg­szebb darabjai részt vesznek a megyei seregszemlén. Hangverseny Kunhegyesen és Tiszafüreden Ma a Szolnoki Szimfonikus ZeAekar Kunhegyesen és Tiszafüreden vendégszerepei. Műsorukban — amelyben klarinéton közreműködik Horváth László, az Állami Hangversenyzenekar tagja — Erkel Ferenc,. Bartók Bé­la, Liszt Ferenc, Hajdú Mi­hály és Dávid Gyula művei­ből mutatnak be részleteket. Martfűi pedagógus sikere A martfűi Cipőipari Szak­­középiskola fizikai előadó­termében a televízió mun­katársai befejezték több na­pig tartó felvételeiket a harmadéves tanulók fizika­órájáról. Arany Tóth László tanár, az „Audiovizuális kabinet és programozott oktatás mart­fűi tapasztalatai” című pá­lyázata sikert aratott, a zsű­ri különdíját a martfűi is­kola kapta: a nyeremény egy 28 ezer forint értékű ipari televíziós kamera. A díjat Cosztonyi János oktatási ál­lamtitkár nyújtotta át Bu­dapesten. Arany Tóth László fizikatanár óráját a televí­zió „Pedagógusok fóruma” című adásában szeptember 16-án láthatjuk. Egy mondatban — A főváros felszabadu­lásának évfordulójára a Bu­dapest Tourist szervezésében 30 tagú szovjet delegáció ér­kezett tegnap hazánkba. — Tegnap a Magyar Vö­röskereszt székházában ben­sőséges ünnepségen köszön­tötték Gegesi Kiss Pál aka­démikust, a Magyar Vörös­­kereszt elnökét 75. születés­napján. — Egerben az idén május 23. és 26. között rendezik meg a Gárdonyi Géza diák­napokat. — Miskolcon tegnap tar­totta ülését az idén tizenötö­dik alkalommal megrende­zendő miskolci filmfesztivál előkészítő bizottsága. i;.a.sok_. „

Next

/
Oldalképek
Tartalom