Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
1975. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Cfchn-Harminc év múltán A méltó emlékezés talán legügyesebb formáját találta meg az a dokumentumműsor-sorozat, melynek egyik adását az elmúlt vasárnap hallhattuk. Boros János öszszeállítása 1945. február 8-át és a környező napokat mutatja be eredeti hangfelvételek és szemtanúk, résztvevők emlékezései segítségével. A magárataláló ország még bizonytalan, de már az új iránt elkötelezett lépéseit követhetjük nyomon, a történelem sorsdörltő napjai kerülnek érthető és érinthető közelségbe. Az akkor már felszabadult Budapesten három hete megjelenik a Szabadság című újság, aznapi számában nemcsak az ország akkori helyzetéről kapunk képet, arról hogy felszabadult Siófok, arról, hogy az ország egy részén már megindult a postaforgalom, hogy Sopronkőhidán a fasiszták kivégezték a győri ellenállás vezetőit, hanem a sorok mögött érezhetjük az azokat írók hitvallását is. Idézi a műsor a Pravda akkori,’’- nyolcadiki számának néhány cikkét, eredeti felvételről a cshszlovák nemzeti front felhívását, amely a londoni rádióban hangzott el, s azt a moszkvai közleményt,amely február 13-án hírt adott arról, hogy nehéz harcok árán felszabadult Budapest. Mindezeket hallva nem is a viszonthallott, s ismert történelmi tények ragadnak meg bennünket, hanem a közlés módja, mely a kor hangulatát tükrözi híven. Nehéz napok tanúi szólalnak meg. Darvas József arról beszél, hogyan indult az első újság, hallhatjuk Erdei Ferenc szavait Budapest állapotáról, Benjamin Lászlót, aki ekkor érkezik a fővárosba, s a Kommunista Párt Központi Vezetőségének akkori tagjai közül Kiss Károlyt és Kállai Gyulát. Emlékezik a február 8-án még a szovjet csapatok mellett Budán harcoló magyar katonák közül is egy, Kalászi György. Ahogy szavai azokat a napokat felidézik, minden méltatásnál többet mondanak el arról, mit jelentett Budapestnek, az egész országnak 1945, a felszabadulás. Szavakban Murray Schisgal A gépírók című műve bejárta a világot. Mi is láthattuk televízióban, s hallhattuk rádióváltozatát is. Ez utóbbiban Barlay Gfisztáv bravúros rendezését illeti dicséret, aki a nem könnyen emészthető, a hallgatótól asszociácós képességet igénylő játékot — két ember egyetlen napba zsúfolt életét — értetően tudta mikrofon elé vinni. Hogy a Farsangi kabaréfánk című összeállításon jókat derültünk, az Brachfeld Siegfriednek köszönhető, aki a műsort konferálta. Sajátos humorával, beszédmódjával és nem utolsósorban lendületével az itt-ott döcögtető buktatókon is átsegítette a műsort Üjdonsággal rukkolt M a 139—660, a rádió közismert Automata közönségszolgálata. Szombati műsorában azok jelentkezhettek, akik az elmúlt 30 évben valamiképp, valamiben elsők voltak. A frissítés még akkor is jól jött a sok rögtönzéssel érdekesen alakuló adásnak, ha népszerűsége tulajdonképpen változattam i. ' ’ — tela&bÖca!sy , Megyei döntők Szolnokon József Attila szavalóverseny — Hazánkról szóljatok szép szavak DIAFILMET NÉZNEK A TISZÁIG ARI GYERMEKEK. A község művelődési otthonában rendszeresen kéthetenként tartanak filmvetítést az alsótagozatosaknak fiztMlcztr Itekiár gciulja Közművelődési munka a Középtiszai Állami Gazdaságban Az amatőr versmondő- és színjátszómozgalom két jelentős eseményére, két megyei döntőre került sor szombaton és vasárnap Szolnokon. A József Attila szavalóverseny szolnoki sikert hozott. A csapatversenyt a „Kőtövis” együttes nyerte a „Híd” előtt, s egyéniben is e két színpad versenyzői vetélkedtek a legelőkelőbb helyezésekért. Az örvendetesen magas színvonal mellett egy elgondolkodtató jelenség: Törökszentmiklós; Kisújszállás, Túrkeve, a tiszafüredi és a jászberényi járás egyetlen indulóval sem képviseltette magát... Egyébként a két legjobb csapat és az egyéni verseny első tíz helyezettje február 28-án, Békéscsabán a területi döntőn szerepel. Valamivel bővebben az irodalmi színpadok és színjátszó csoportok „Hazánkról szóljatok szép szavak” című bemutatójáról. Hat együttes lépett pódiumra, s a megyei élmezőnyből tulajdonképpen csak a jászberényi, „Mozaik” együttes hiányzott (nem tudni miért). Hat együttes — hat különböző, egymással alig összehasonlítható produkció. A szolnoki „Kőtövis” több éves hallgatás, gyengélkedés után, úgy tűnik végre magára talált. Ezt bizonyítja szólistáinak nagyszerű szereplése a József Attila szavalóversenyen és a vasárnapi produkció is: a Lakinger Béla Zsebcirkáló. Igen, Moldova György kitűnő szatirikus regényét állították színpadra, A XVII. század elején, a Bocskai szabadságharcot megelőző időben járunk. A Bécs ellen készülő főúr titokban zászlaja alá gyűjti a hajdúkat. A több urat is szolgáló, rablóáletet élő, számkivetett emberek előtt megnyílik a lehetőség a felemelkedésre, a birtokszerzésre, s tömegesen gyülekeznek Bocskai hívó szavára. A legfontosabb feladat jő fegyverek szerzése, ám ez a három részre szakadt országban szinte lehetetlen. Az egyik oldalon az osztrák, a másikon a törökök vigyáznak; nehogy valaki megbontsa a mindkettőjüknek jól jövedelmező „sem béke, sem háború” állapotot. Egy kis csapat mégis vállalkozik rá, hogy egy nagyobb gulyát elvezet a a dalmát tengerpartra, s ott az állatokat fegyverekre cseréli. Márjás kapitány megbízható embereket gyűjt maga mellé és elindulnak a veszélyes útra... Kardos Ferenc rendező érdekes kísérletre vállalkozott: a kosztümös kalandfilmet a hiteles történelmi filmmel akarta összeházasítani. Sajnos, a kísérlet csak próbálkozás marad. Kalandfilmhez Dalssialálhozé Szolnokon a fogyasztási szövetkezetek énekkarainak hagyományos seregszemléje ebben az évben június 7—8 án lesz a megyeszékhelyen. A házigazda immár ötödször ismét a SZÖVOSZ és a Kórusok Országos Tanácsa. Az idei dalostalálkozó ünnepélyességét növeli, hogy a Szovjetunióból, az NDK-ból, Csehszlovákiából, Pécs finn testvérvárosából, Lahtiból és a svéd fővárosból, Stockholmból is várttal kórusokat megőrizve az író kesernyéskegyetlen iróniáját. A nagykörűi irodalmi színpaddal először találkoztunk megyei seregszemlén. A látott produkció nem indokolta meghívásukat. Jászberény színeit ezúttal az Ifjúmunkás színpad képviselte. Bródy Zoltán „Rövidzárlat” című darabját mutatták be — tiszta, kulturált játékkal, de sajnos kevés meggyőző erővel. A délelőtt egyik kellemes meglepetése a karcagi ifjúsági klub irodalmi színpadának szereplése volt. „Görtjetükör — síktükör” című játékuk Csupa tűz, csupa lendület. Némi szerkesztői-rendezői szigor tovább javíthatja az együttes munkáját. A tiszaföldvári Bányai diákszínpad egy-egy új bemutatója mindig jelentős eseménye a mozgalomnak. A névadó Bányai Kornél műveiből összeállított „Merülő' világ” a megkezdett út következetes folytatása — az eddiginél is jobb, magasabb szinten. Talán nem túlságosan merész a jóslat: Szabó András tar..:ványait a verseny döntőjében, a televízió képernyőjén üdvözölhetjük majd. Befejezésül, de korántsem utolsósorban a szolnoki „Híd” együttesről. Üjra a „Kisemberek — névtelenek” című összeállításukat láttuk, átszerkesztve — átrendezve. Az eddigi legjobb megoldás, de most már kíváncsiak lennénk egy űj produkcióra. Szólistáik nagyszerű egyéni szereplése biztató ígéret. kevés a cselekmény, történelmihez a mondanivaló. Hiányoznak az igazi hősök is. Márjás kapitány és hadútársai üres, jellegtelen viaszfigurák. A nemzetközi szereplőgárda tagjainak nincs mit megformálniuk. Dzoko Rozié, Madaras József, Oszter Sándor, Ion Bog, Todor Todorov és a többi hajdú vad és harsány — ahogy a rendező elképzelése diktálja. Kendé János operatőr megpróbálja megmenteni a filmet, ebben egyetlen segítőtársa a zeneszerző Szörényi Levente. A dalmát tengert végül csak ketten érik el: egy ifjú hajdú és egy prédikátor. Ez a sikertelen epizód azonban nem a vég: „ez a kezdet”. Bocskai 1604 őszén hajdúival szétszórja az ellene támadt osztrákokat, s megkezdődik a diadalmas szabadságharc. Szeretnénk hinni, hogy Kardos Ferenc rendező mostani balsikere is csak a kezdet. Az eredményesség kezdete. .. Derkovíts-emlékérem Vas megye tanácsa Fürst Sándor és Derkovits Gyula emlékérem alapításáról hozott rendeletet. Eszerint a megye fejlődését, illetve a kulturális munka fellendítését kimagasló tevékenységgel elősegítő személyek, kollektívák részére öt évenként adható ki a két kitüntetés. Első ízben hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából ez év április 4- én adják át három-három személynek a megyei tanács kitüntetését, s a vele járó hatezer forint jutalmat Tizenötezer hektár valóságos kis birodalom. Ennyi a Középtiszai Állami Gazdaság területe. Fegyvernektől Tiszafüredig húzódik a határ, s a gazdaságban közel kétezer ember dolgozik. Hogy milyen eredménnyel, azt egyetlen adat is jól érzékelteti: az elmútl négy évben négyszer nyerték el a „Kiváló Vállalat” címet. A vállalat 1974. évi nyeresége huszonkilenc millió forint ... Mennyi jut ebből a művelődésre? Hogyan szórakoznak, tanulnak, művelődnek a „Középtisza” dolgozói? Látogatásunk során erre kerestünk választ. A gazdaság négy kerülete közül művelődésben a bánhalmi a rangelső, ahol korszerű, jól felszerelt művelődési ház úárja a dolgozókat. Azaz, a művelődési ház rangot csak előlegeztük, hisz az intézmény „besorolatlan”, ném tartozik a művelődési otthon hálózatába. Kívülállóként nem kap szakmaimódszertani segítséget sem, pedig ugyancsak szükség volna rá: évek óta képesítés nélküli igazgatók váltják egymást. Az apró szépséghiba persze csak kevéssel csökkenti e bázis érdemeit. Két olyan közösség dolgozik itt, melyet bármelyik művelődési intézmény megirigyelhetne. A nőklub munkájáról korábban már beszámoltunk lapunk hasábjain. A bánhalmi lányok, asszonyok legfrissebb terve most egy orr Hosszú ideje figyeltem már Lakatos Editet, amint a vásárlókkal foglalkozott, könyveket javasolt a Beloiannisz úti könyvesboltban, Szolnokon. Ilyen alapossággal csak az tud a könyvekről beszélni, aki maga is sokat olvas. — Nekünk könyvárusítőknak „hivatalból” is olvasnunk kell — mondja. Naponta többen fordulnak hozzánk azzal a kéréssel, hogy ajánljunk valamit a mai világirodalomból, vagy éppen megkérdezik, hogy a választott könyvet javasoljuk-e mi is. Ilyenkor zavarna, ha nem tudnék válaszolni. Szerencsére nálam ez a „hivatali kötelesség” párosul a könyvszeretettel. Világéletemben nagyon szerettem olvasni. — Milyen könyveket olvas leginkább? — Kedvenc sorozatom az Európa Zsebkönyvek. Ha megjelenik egy, én vagyok az első, aki vásárol belőle. Szívesen olvasom a mai magyar irodalmat is. A legkedvesebb íróim Németh László szágjáró kirándulás... Országjárók a repülő-hajózó modellező szakkör tagjai is. Versenyekre járnak, s csaknem mindegyikről szép sikerrel térnék vissza. Ismeretterjesztő előadások, filmvetítések, szórakoztató rendezvények teszik teljessé Bánhalmán a' közművelődési munkát, csak mindez kicsit alkalomszerű, esetleges. A célszerűség hiánya jellemezte eddig a közművelődést a gazdaság egészében is. Az üzemi szakszervezeti bizottságok például évekig nem tárgyalták az ilyen jellegű feladatokat, s hiányzott egy átfogó, egységes közművelődési terv. Nos a terv, idén először, elkészült. Legfontosabb feladatként á művelődési-szórakozási feltételek javítását határozták meg — elsősorban a tiszaszentimrei és a kunmadarasi kerületekben. Tiszaigaron — létesítmény hiányában — a községi klubkönyvtár segítségét kérték, cserébe a gazdaság anyagilag támogatja majd az intézményt. Rendszeres az együttműködés a tiszafüredi és a kunhegyesi művelődési központtal is. Idén például százharmincnégy színházbérletet váltott a gazdaság, s ráadásul számos i klubban, szakkörben, művészeti csoportban megtaláljuk a „tiszások” képviselőit. A statisztika számadatai elárulják, hogy az utóbbi és Örkény István. Legutóbb Németh László: Gyász című regényét olvastam. Tóth Gézával, a szolnoki 455-ös számú „Művelt Nép” Könyvesbolt könyvterjesztő sofőrjével éppen két fuvar között találkoztam, ö szállítja a könyveket a megye könyvbizományosainak. — Sokszor még a munkaidőm lejárta után is úton vagyok egy-egy szállítmánnyal, — jegyzi meg — s késő este van, amikor hazaérek Abonyba, a családomhoz. Ilyenkor már nincs kedvem olvasni, inkább tévét nézek. — Szerencsés helyzetben van, ha keres egy könyvet, s nincs meg az egyik boltban, valamelyik könyvbizományosnnál biztosan megtalálja, hisz bejárhatja az egész megyét. Milyen könyveket szokott vásárolni? — A gyerekeimnek szoktam könyvet venni. Nekik van idejük olvasásra. Nemrég a Világirodalom Remekei sorozatot vettem meg részletre. néhány évben megnövekedett a tanulási kedv. A szakemberek négy évenként továbbképzésen vesznek részt, mellette évenként különböző szakmákban — gépész, növényvédő, öntöző stb. — többhónapos, bentlakásos tanfolyamokat szerveznek. 1971 és 1974 között kétszáztizennyolcan szereztek szakmunkásbizonyítványt, százötvennel növekedett a betanított munkások száma. Sokan járnak középiskolába, egyetemre. A szép eredmények sert) feledtetik azonban, hogy a gazdaság több mint kétszáz dolgozójának hiányzik az általános iskolai végbizonyítványa. A pártbizottság javaslatára most kihelyezett osztályokat szerveznek, kedvezményekkel segítik a tanulni vágyókat. Tavaly őszszel Kunmadarason tizenkilencen, Tiszaszentimrén huszonnégyen iratkoztak be az általános iskolába ... Az iskolák mellett ugrásszerűen megnőtt a könyvtárak forgalma is, egyre többen gazdagítják ismereteiket önművelődés formájában. Szépek az eredmények tehát, de a gazdaságban azt is tudják, hogy mindez csak a kezdet. További tervszerű, tudatos közművelődési munka segítheti csak a dolgozók tudásának gazdagítását. A közművelődésért áldozott százezrek milliós eredménynyé érnek... » H. D. — Mégis, mit olvas? — Rejtő Jenő könyveit... ha van időm. A nyitás előtti utolsó percekben még nagy szorgalommal törölgeti az asztalokat az olvasóteremben Budai Eszter, a szolnoki megyei könyvtár takarítónője. ■— Jaj, várjon még egy kicsit, mindjárt végzek — kéri, majd magyarázóan hozzáteszi — Az előbb levettem egy könyvet a polcról, s kicsit belefeledkeztem... — Ennyire szeret olvasni? — Óh, nagyon. A könyvek rabja vagyok. Van egy kis házikönyvtáram is. Az előző munkahelyemen, a kórházban vásároltam részletre a könyveimet. Persze innen a könyvtárból is szoktam kölcsönözni. — Melyik a legkedvesebb könyve? — Nekem mindegyik nagyon kedves. Ha elkezdek olvasni egy könyvet, nem tudom letenni. Esténként könyvvel a kezemben alszom el. Tegnap éppen az Aranyecsetet fejeztem be. Szeretem Jókait, Dumast, Mikszáthot. Hozzátartozik mindennapjaimhoz a könyv, de nem csak a munkáin révén... ♦. Gs. i« FtLMJEGYZET-O x, ;• .... • v é Hajdúk — hérész — / Könyvek között I„Kiskoromban imádtam a krémest: Mióta cukrász vagyok, rá se tudok nézni. Unom...” — meséli cukrász ismerősöm. És akik könyvek között dolgoznak? Vajon ők is unják? Számukra csak díszlet a könyv? \
