Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-08 / 32. szám

1975. február 8.­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T KERTÉSZKEDŐKNEK A gyümölcsfák ápolása Mii . főzzünk holnap CSONTLEVES A nagy divatcégek kira­­atai Rómában és Firenze­ien egyik napról a másikra, mha gyapjú, jersey model­­ekkel teltek meg. Dominált z aranysárga — vörösbarna riinden változata. A fantasztikus kreációkat, zinte teljesen kiszorították praktikus, ötletes, úgyne­vezett reggeltől-estig visel­­ető „kisruhák”. Ide sorol­óm — a ruhakosztümöket, érd alatti hosszúságú, elől «rakott szoknyával, a kö­­ényruhákat és a változata­iul divatos ingruhákat. Ami a külön szoknyákhoz, is kosztümökhöz és nad­­aghoz viselt blúzokat illeti - ez. a kedves, nőies szín­olt, úgy tűnik hosszabb dóré bevonult ruhatárunk­­ia. Láttuk patu-kék alapon úrágos jersey blúzt, ciklá­­nen alapszínű, kék mintás elyem trikóból készültet, vadrághoz. Tetszett a tizen­­■s huszonévesek részére be­­nutatott fekete gloknis, pú­ra szövetből készült, erősen érd alatti, csizma felső szó­éig érő, színházi szoknya. Tarka virágos kézimunka átét díszítette, hozzá hófe­lér 'magasnyakú, bőújjú ing­­jlúz tartozott. Változatlanul nagy a sike­re a téliesített kötényruhá­nak. (Ha régi szövetruhánk ujját kivesszük — pulóve-TÖLTÖTT KÁPOSZTA rekkel, blúzzal csinos és fő­leg meleg munkábajáró ru­hát varázsolhatunk magunk­nak.) Az olasz nőknek a jersey és a gyapjú mellett úgy lát­szik továbbra is kedvencük marad a kötött és horgolt összeállítás. A téli divat azonban jobban alkalmazkodik az időjárás­hoz. Figyelembe vették az esetleg gyengén fűtött mun­kahelyeket és az egy, vagy kétrészes kötött ruhák he­lyett háromrészes garnitúrá­kat terveztek. Nagyon üde volt egy szürke szoknya (pi­ros), pulóver (zöld), hosszú ujjú mellény összeállítás. Tetszett a fekete szoknya vékony kék csíkozással, egy­színű kék ingblúzzal, amely­re fekete alapon derékban kék csíkozású pulóver ke­rült. Ami az idei kalapdivatot illeti: nagy a választék, di­vat a nagyszélű, elől felhaj­tott nyúlszőr kalap, divato­sak a csíkos horgolt sapkák és nagy a keletje a svájci sapkáknak. G. Molnár Edit NÉGERPQHAR Töltött káposzta. Hozzáva­lók: 70 dkg kövéres sertés­hús, 2 nem túl nagy fej ká­poszta, 2—3 evőkanál rizs, 3—4 .evőkanál zsiradék (a hús zsírossága szerint), 2 gerezd fokhagyma, egy fej hagyma, .2 kávéskanál piros paprika, só, törött feketebors, 1 evőka­nál paradicsompüré. A megmosott húst darabok­ra vágjuk, egy darabka hagy­mával és a fokhagymával együtt ledaráljuk. Az átválo­gatott és megmosott rizzsel el­keverjük, és a hús zsírossága szerint teszünk bele zsiradé­kot. Megsózzuk, törött feke­teborssal és pirospaprikával fűszerezzük. Kézzel vagy ka­nállal alaposan elkeverjük. A káposztát leveleire szedjük, vastag enozetét levagdaldjuk. A savanyú káposzta felét egy fazék aljára tesszük. A ká­posztaleveleket megtöltjük egy kevés hússal, összegön­gyöljük, széleit jól benyom­kodjuk, és a káposztára rak­juk. A töltelékek kicsinyek legyenek, csak egy-egy falat. A maradék káposztával be­takarjuk, rátesszük a paradi­csompürét, betakarjuk hagy­makarikákkal, ráöntjük a ká­posztalevet, és nagyon lassú forrással 1 V2—2 óra hosszat főzzük. A káposzta olyan zsí­ros legyen, hogy ha megdönt­­jük a fazekat, a töltelékek maguktól kisétáljanak a fa­zékból. A színe szép piros le­gyen az édesnemes papriká­tól. Négerpohár. Hozzávalók: 1 csokoládés pudingpor, 2 cso­koládés nyalóka (eszkimó), 8 piskóta, befőtt, 2 dl tejszín, cukor, csokoládé. A pudingot megfőzzük, kihűtjük. Minden pohárba egy kanál pudingot teszünk, ráteszünk egy fél eszkimót, erre piskótát és ‘tetszés szerinti befőttet. Be­takarjuk pudinggal, és ha a pohár még nem lenne tele, te­hetünk bele újra piskótát és befőttet. Tetejét keményre felvert és cukrozott tejszín­nel díszítjük, és reszelt cso­koládéval meghintjük. Azon­nal tálaljuk vagy hűtőbe tesz­­szük. Tís perc kozmetika Arcunkat Jól ’HsztftstiSc meg» najd bekrémezve, könnyed rm-/Mulatókkal, dörzsölés és fe­szítés nélkül masszírozzuk, Az nvinasszazst alkalmanként«, /agy szükség esetén naponta régezztik Először masszíroz“ .uk ujjaink hegyével az orr­­?yök fölötti részt, ahol időn­­vént haragos ráncok mutat­koznak. A simítások a szem­­íidök vonalát követve halad­tak a halánték felé* Ez után a szemtájékots«, át süiső szemzug sarkában jelent-A habverés a tojásfehérjé­ink a tejszínnek a lazítása, felveréssel levegőt viszünk \nyag részecskéi közé, és ■y a térfogatának több­ére növekszik. Ha a fe­­\ egy kevés cukrot keményebb lesz a kezö etcarkalábakaí próbáljuk eltüntetni. Ehhez bal kézzel ha­lánték felett masszírozzuk a bőrt lefelé, és jobb kezünk ujjaival simítsuk hátra. A két simítást váltakozva végezzük. Az orrtól a szájig vezető ráncok elmélyülé­sének megelőzésére két ujjhegy­gyei, két oldal felé simítsuk az orrtő két felét, majd alatta az arcbőrt is. Végül az állat három ujjal masszírozzuk, éspedig hü­velykujjunkkal alátámaszva, mutató és középső ujjal felfelé, a fül. irányába simítva a bőrt, mindkét oldalon. Nagyon fontos a habüst és a habverő tisztasága, mert egy csipetnyi zsír is megaka­dályozhatja, a habképződést. Ugyanakkor a habot mindig akkorra készítsük el, ami­kor már, fel is használjuk, mert ha állni hagyjuk, akkor a hólyagocskák szétpattannak és a hab összeesik. Ha a háztáji kerteket meg­nézi a szakember, akkor az az érzése támad, hogy az utóbbi években indokolatla­nul csupán a vegyszerekre alapozzuk a növényvédel­met és túlságosan is kevés gondot fordítunk a fák ápo­lására. Pedig a növényvédő­szerek se csodaszerek, ezek is csak akkor képesek ki­fejteni hatásúkat, ha hozzá­férnék a legveszélyeztetet­tebb helyekhez, a törzs re­pedéseihez, az ágak tövéhez, ahol a kártevők és kóroko­zók milliószámra találnak biztonságos búvóhelyet. A gyümölcsfák egyébként is megkövetelik, hogy gazdá­juk foglalkozzon a korona rendszeres ritkításával, a valamilyen ok miatt leszá­radt, elpusztult ágak levá­gásával, a gyökér- és tősar­­jak eltávolításával. A fák télvégi ápolását már most kezdjük el a gyökér­­sarjak kiszedésével. Ez nem is olyan egyszerű dolog, mint ahogy az ember gon­dolja, mert a felületes mun­kával többet ronthatunk, mint amennyit használni tu­dunk. lía ugyanis csupán a talaj felszínén vágjuk el a megvastagodott, szívós sar­­jakat, akkor a gyökérből ugyanazon a helyen nyáron nem egy, hanem tucatnyi hajtás ered és ezek meg­többszörözik az elszívott viz­es tápanyag .mennyiségét. Ugyanez a helyzet a fa­törzs tövéből előbukkanó, valamint a törzsből kinövő sár jaknál is, úgy hogy eze­ket feltétlenül tőből kell el­távolítani. A gyökér- és tő­­sarjakat kapával bontsuk ki, A habverés „titkai" hogy eredésük helye a fel-\ színre kerüljön, és ezután ne vágjuk le a sarjakat öl­lóval, még kevésbé fűrész­szel, hanem növekedésükkel ellenkező irányú erős rán­tással tépjük ki a sarjakat. Így nemcsak a sarjaktól sza­badulunk meg, hanem a tö­vében lévő számos rejtett rügytől is, amelyekből — ha megmaradnak — újabb sar­­jak fakadnak. A szakítás helyén keletkezett sebet cél­szerű sebkátránnyal vagy olajfestékkel lezárni a fertő­zések elkerülése végett. Sok gondot okoznak aker­­tészkedőknek a korona váz­ágaiból előtörő fattyúvesz­­szők is. Ezek különösen idő­sebb, beteg vagy erősen megmetszett, megcsonkított fákon törnek elő, elszívják a tápanyagot és vizet, de gyü­mölcsöt nem teremnek. Na­gyon erős fejlődésűek lévén, szöveteik nagyon lédúsak, ezért a levél-, pajzs- és a vértetvek épp úgy, mint a különböző gombabetegségek először ezéken telepszenek meg. Hiába volna azonban-a. fattyhajtásokat egyszerre tő­ből kimetszeni, mert akkor ugyanúgy járnánk, mint a tősarjakkal, vagyis még több nőne belőlük. Sokkal célsze­rűbb, ha egyelőre arasznyi­ra visszametsszük őket. En­nek hatására rendszerint az oldalrügyek kihajtanak, a vessző elágazik, és megfele­lően tovább kezelve termő­vesszővé alakul át. Előnye az, hgy a belül kiritkult ko­ronát felújítja, vagyis növeli a fák hasznos termőfelüle­tét, Berta Béla Hohó menjünk kirándulni? Keeskemit Az utóbbi időben több héten át a főváros, Budapest nevezetességeivel ismerkedtünk. Ezúttal ismét vidéki útra indulunk: Kecskemétre. Kecskemét, ez a „hírős” város közel, — 62 kilomé-, térré — van Szolnokhoz. Gyors- és személyvonattal egyaránt jól megközelíthető, gépjárművel szintén. A város sétaterén találjuk a Kecskemét egyik nagy szülöttéről, Katona Józsefről elnevezett múzeumot. E régen is jól gondozott múzeum a második világháború idején jobbára elpusztult, de azóta már mind régészeti mind néprajzi gyűjteményét pótolták, sőt várostörté­neti résszel is kiegészítették. A múzeum gyűjteményében különös figyelmet érde­mel az a kincs, amelyet 1971-ben találtak Kunbábony­­ban egy avar fejedelem sírjában. A honiokbányászás közben előkerült hatalmas agyagedényben ránk ma­radt tőröv, kard, öv tartozékok, a"íny ivókürt stb. arra enged következtetni, hogy a mostanában előkerült sír­ban az egyik avar kagánt temették el. hajdan. Kecskemét délkeleti részén, a vasúthoz közel van a Műkert. Ebben a kertben kapott helyet 1912-ben a vá­ros művésztelepe, és azóta is ott működik. Ebben a kertben lakott és itt alkotott eveken át Iványi-Grün- . wald Béla, Hermann Lipót'és sok más neves művész. A városi tanács épületének szomszédságában van a Katona József Színház, megannyi szép előadás színhe­lye. A színháztól nem messze pedig, a Katona József és Bánk bán utca sarkán emléktábla őrzi az író emlé­két. A szülőház helyén álló épületben állandó kiállí­táson ismerkedhetünk meg a nagy drámaíró életútja­­val, tevékenységével. A kiállítás legértékesebb darab­ja talán a Bánk bán első kiadása. Mint tudjuk, a művet csak írójának halála után há­rom évvel adták elő színpadon. Az író szülővárosában Kecskeméten 1847-ben játszották először. Azt már ke­vesen tudják, hogy 1912-ben film is készült a Bánk bán-böl. A film sajnos az idők során elkallódott, de bizonyítékai a kiállításon láthatók. Kecskeméten nagyon szép és korszerű strand is van. 50 méteres fedett uszodájával ez Európa egyik legtet­szetősebb, legmodernebb strandja, — B Hirdetmény út—Vasgereben üt, Tiszali­­get VHTR—Szennyvíztisztító telep közötti 10 kV-os ká­belvezetőket 1975. február 13-án feszültség alá helyezi. A kábelvezetékek és beren­dezések érintése életveszé­lyes és tilos! A létesítmé­nyek bárminemű rongálását a törvény bünteti. A MEZŐGÉP VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES: kohásztechnikust, vizsgával rendelkező gázkazán-fűtőt (lehet nyugdíjas is), lakatos, hegesztő, motorszerelő, targoncavezető, portás, éjjeliőr, férfi és női betanított segédmunkást, valamint üzemi takarítónőket. % Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán. Szolnok, Vörös Hadsereg út 33, Á Fonalnemesító és Szőnyegszövő HSZ FELVESZ 16 ÉVEN FELÜLI NŐI DOLGOZÓKAT. BETANÍTOTT MUNKÁRA, EGYMÜSZAKOS MUNKAKÖRBE, KEDVEZŐ MUNKA­­IDÖBEOSZTÄSSAL, CÉRNAZÖ RÉSZLEGÉHEZ, kétmtíszakos mun­kakörbe jó kereseti lehetőséggel, ta­nulóidőre óradíjat, azt követően tel­jesítmény utáni darabbéres kerese­tet biztosítunk. JELENTKEZÉS a szövőgyárban. CÍM: Fonalnemesító és Szőnyegszövő HSZ. iMEZŐTCR, Sallai u, 1L A TITASZ V. szolnoki üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy Szolnok OVIT. áll.-S (Rékasi út) martfűi vezeték 20 kV-os kábel kltáplálását 1975. febr. I2-én, továbbá Szolnok, Cso­konai úti lakótelep energia­­ellátása céljából, Virág J. út —Viktor J. út—Hámán K. út—Csokonai út—Mozdony Római divatlevél

Next

/
Oldalképek
Tartalom