Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-08 / 32. szám

197S. február 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP lAsznpAn (2) Egy nagyközség keresi a helyét Három termelőszövetkezet egyesül C^arterlekezletekröl jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) valósításából is, kilencezer vagon termény fér el a vál­lalat dolgozói által épített gabonasilókban. Az elmúlt négy év alatt — azonos áron számolva — egy építőipari munkásra ju­tó termelés csaknem 15 szá­zalékkal emelkedett, a vál­lalat munkásgárdéjának lét­száma ugyanakkor nem nőtt. Kedvezően alakult a mun­káslétszám összetétele is. Négy évvel ezelőtt még csu­pán a fizikai dolgozók — megközelítően — egyharma­­dának volt szakképesítése, ma már a munkáslétszám felének szakmunkásbizo-IUIA1I JármiajaHitú A MÁV Járműjavító Üzem 12 alapszervezetének 120 küldötte vett részt azon a pártértekezleten, melyen Szabadkai Mihály az üzemi pártbizottság titkára beszá­molt a testület nevében a X. kongresszus óta végzett mun­káról. A beszámoló áttekintette a pártalapszervezetek, a párt­­bizottság munkájának négy­éves fejlődését, a politikai, gazdaságpolitikai tevékeny­ség erdeményeit, kitért az itt-ott még meglevő gondok­ra. Hangsúlyozta többek kö­zött azt is, hogy körültekin­tő, nevelő munkával eredmé­nyesen sikerült biztosítani a párttagság utánpótlását. A nagy múltú üzem több mint kétezres dolgozó kollek­tívájának ma több mint egy­ötöde tagja a pártnak. A Diesel-program beindítása, a rekonstrukció — különösen az utóbbi években — sok fia­tal Szakmunkást vonzott az üzembe. Az alapszervezetek átgon­dolt pártépítő munkáját bi­zonyítja, hogy a X. kong­resszus óta 88 dolgozót vet­tek fel a párt soraiba. Az új tagok 90 százaléka mun­kás, közülük ötven harminc éven aluli. Túlnyomó több­ségüket KISZ-alapszervez e­­téik ajánlották. Többek kö­zött ez'is jelzi, hogy a KISZ­A több mint 7000 hektá­ron gázdálkodó Héki Állami Gazdaság csaknem kétszáz párttagjának nyolcvan kül­dötte részvételével tegnap került sor az üzem pártér­­tekezeletére. A tanácskozá­son részt vett dr. Ungar Ti­szervezetek eszmei, politikai nevelómunkája eerdménye­­sen fejlődött. De elismerés­sel szólt a beszámoló a kü­lönböző tömegszervezetek, közöttük elsősorban a szák­szervezet pártépítést segítő tevékenységéről is. A párt­oktatás is eredményes. Éven­te több mint ezren vesznek r*""* '-“ndszeresen a tömeg­politikai oktatás különböző laruo.yarnain, ugyanakkor évről évre növekszik a mar­xista-leninista középisko­lában és az esti egye­temen tanulók száma is. A fiatalok és a nők köré­ből is egyre többen jelent­keznek politikai tanfolya­mokra. Mindez elősegítette, s fo­lyamatosan biztosítja, hogy egyre több fiatal munkás vállaljon részt a politikai munkából, egyre többen lép­jenek a párt tagjai sorába. Az előterjesztett beszámo­lóhoz tizenkilencen szóltak hozzá. A pártbizottság be­számolóját — melyből a pártépítésre vonatkozó meg­állapításokat emeltük ki — a pártértekezlet elfogadta, majd megválasztotta a 39 tagú pártbizottságot, a 9 ta­gú végrehajtó bizottságot és 12 küldöttet Szolnok város pártértekezletére. A pártbi­zottság titkárává ismét Sza­badkai Mihályt választották. bor, a megyei pártbizottság tagja, az MSZMP megyei Oktatási Igazgatóságának vezetője. Szabó László titkár, a pártbizottság beszámolójá­ban áttekintette a hat alap­szervezet, a pártbizottság és a végrehajtó bizottság X. kongresszus óta végzett munkáját. Beszámolt a párt­­szervezetek irányító, ellenőr­ző tevékenységéről, az eltelt négy év politikai, gazdasági eredményeiről. Szólt többek között a gazdaság dinamikus fejlődését nagy' mértékben elősegítő iparszerű termelési Kötetlen beszélgetés a nőpolitikái határozatról (Tudósítónktól) Őszinte, szenvedélyes véleménycsere — így jellemezhető az a beszélgetés, amelyre tegnap délelőtt került sor Szolno­kon, az SZMT székházában. A résztvevőket — üzemi és más területen dolgozó nőket, szakszervezeti tisztségviselőket — s Vass Istvánnét, az Elnöki Tanács és a SZOT nőbizottságá­nak tagját, és Balázs Andrásnét, a megyei pártbizottság nő­felelősét Árvái István, az, SZMT vezető titkára. köszöntötte. Tavaly augusztusban ügy döntött a jászapáti Velemi, az Alkotmány és a jászivá­­nyi Szabadság Termelőszö­vetkezet tagsága, hogy egye­sülnek, s Velemi néven lét­rehozzák a Jászság legna­gyobb termelőszövetkezetét. Azóta, ha Jászapátin a Ve­lemi Tsz nevét említi vala­ki, hozzá teszi rendszerint, hogy a kis Velemire, vagy a nagy Velemire gondol. Sz alapozás éve Éorbás Jánost, az Alkot­mány és Molnár Józsefet a „kis Velemi” elnökét biza­kodó hangulatban találtam. Aznap volt a kis Velemi zárszámadó közgyűlése, s este egy kis poharazásra, ter­­vezgetésre gyűlt össze a szövetkezetek néhány tagja és vezetője. A bizakodás ko­rántsem csak ennek követ­kezménye lehetett. Mindhá­rom szövetkezet zárszámadó közgyűlésén jó eredmények­ről adhattak számot. A most formálódó nagy Velemi területe 10 ezer 500 hektár lesz, a tagok létszá­ma 1800 fölött, közülük kö­rülbelül ezerkétszázan mun­kaképes korban. Az egyesí­tett termelőszövetkezet el­nökévé Borbás Jánost vá­lasztotta a tagság. — A három szövetkezet jelentős tartalékokkal ren­delkezik — mondta —, ha Jól gazdálkodunk, nem lehet baj. A tagjövedelem 25—30 ezer forint körül van. Az egyesítéssel kiegyenlítődnek a most meglevő, nem túl nagy különbségek. Tizenhét­milliós beruházást tervezünk, ebből tizenkétmillió gépi be­rendezés lesz. Takarékos gazdálkodásra készülünk, az új, nagy szövetkezet megszi­lárdítása a célunk ebbén az esztendőben, APA', leü-e Ipar? A nagyközség alapvetően mezőgazdasági jellegű tele­pülés, és ebben nem is vár­ható döntő változás a közeli jövőben. Ezzel sem értett egyet mindenki. Mendemon­dák keringenek arról, hogy lehetett volna „ipart hozni” Jászapátira is, de a vezetők # Ha egy vendéglő étlapján > az alábbi ételneveket olvas­hatnánk: slambuc, handaba­­káré, kuburc, öregsifri, <ka­­nihörtyögő, esetleg keselyle­ves, igen kevés ember tud­ná, milyen ételekről van szó. Ezeket az ételeket már vi­szonylag ritkán készítik, egyes fajtái már teljesen fe­ledésbe merültek, és csak a legidősebbektől hallhatunk róluk. Változnak a termelt növé­nyek, a tenyésztett állatok — és ezzel együtt a táplál­kozási szokások is. Felgyor­sult az élettempó, a nőkegy­re növekvő mértékben vesz­nek részt a termelésben, ke­vesebb idő jut a főzésre. Egy-egy háztartás már nem az önellátáson alapul, ezért az éléskamrákban már mást raktároznak, mint a század­­fordulón. A régi paraszti háztartá­sok komoly feladata volt a télre történő felkészülés, a nem termő évszakra az élel­miszerek elraktározása. A család nagyságától függően 10—20 mázsa gabona (főleg búza), egy-két sertés, egy nagy hordó savanyított ká­poszta, szilvalekvár, aszalt gyümölcsök, száraz szemes nem tudtak, talán nem is nagyon törődtek vele. — Mentünk mi is az „ipar után” — mondja Sindely Má­tyás nagyközségi párttitkár. — De nem akármit akar­tunk ide hozni, hanem azt, amire szükség volt. Tudtuk, hogy csak női munkaerő van még valamennyi fel­használatlanul. Felmértük az igényeket: nyolcszáz nő je­lentkezett. Letelepült a Váci Kötöttárugyár üzeme, most háromszázegynéhányan dol­goznak benne, de nincs elég munkás, a környékbeli köz­ségekből járnak be. Igen so­kan éppen csak belekóstol­tak a gyári munkába és ott is hagyták. A férfiak a helyi szövetkezeti iparban, meg a jászkiséri gépjavítóban dol­goznak. De aki oda jár, az nem számít ingázónak, hi­szen tizenöt perc az út vo­naton. Egyébként most 3 ezer 800 munkahely van Jászapátin. Lesz több is, csak ember legyen hozzá. Itt a tejüzem, av húsüzem, a hiz­lalda, a legtöbb eljáró elhe­lyezkedhetne idehaza is, ha nagyon akarna. — Bizonyára hallott azok­ról a véleményekről, ame­lyek szerint Jászapáti meg­rekedt a- fejlődésben. — Hallottam bizony, s bosszankodtam is rajta ele­get. Jászapáti fejlődése sem marad el a hasonló nagy­községekétől. Mégis, olyanok­kal kell vitatkozni, akik azt mondják, szégyellik, hogy jászapátiak. — Mit tart most a legfon­tosabb feladatnak a község életében ? — Az iskolák helyzetének rendezését, pontosabban az új iskola felépítését. Ez ki­maradt a IV. ötéves tervből is, azzal az indokolással, hogy itt viszonylag kisebb arányú a tantermek kihasználtsága. Igaz az átlagnál kevesebb gyerek ’ tanúi; „váUjbtt mű­szakban”, de azt is meg kell nézni, hogy milyenek a tan­termeink. A Központi iskola nedves, sötét osztálytermei már régóta nem alkalmasak tanításra. De a szennyvízcsatorna is legalább ilyen fontos lenne. Én remélem, hogy az V. öt­éves tervben kapunk 4—-5 milliót erre a célra. Még így is nehéz lesz a magunkéból hozzátenni, amennyi az épí­főzelékfélék, 40—50 levél száraztésztái, köles és az ál­talában veremben táróit bur­gonya, zöldségféle képezte ezeket az élelmiszereket. Nyugodt télnek csak ezek megtermelése, beszerzése után nézhettek a háziasszo­nyok. A gondos beosztáson, az alapanyagok maximális ki­használásán alapult a táp­lálkozás. A kis termetű — kb. 120—130 kilogrammos — sertéseknek főleg szalonná­ját hagyták meg, kevés zsírt olvassztottak ki. A vendég­lők zsírban úszó „magyaros” ételei esetleg csak disznóölés után kerülhettek asztalra, mivel az évi 15—20 kg ol­vasztott zsír, a zömében ara­tásra meghagyott szalonna nem tette lehetővé a túlzott zsírozást. Jászsági tanyasi öregasszony elbeszélése sze­rint hetente egy fél liter zsírt használhatott fel fő­zéshez, ami igen kevésnek mondható a rántással ké­szült ételek kiemelkedő sze­repéhez viszonyítva. Nagy­­iván szegény vidék volt, a cselédasszonyok itt csak ép­pen végighúzták a zsíros fa­kanalat « lábos alján. A tésre kell. Szennyvízcsator­na nélkül azonban már ne­hezen fejlődhetünk tovább. A központban csak emeletes házakat lehet építeni, az pe­dig megfelelő csatorna nél­kül célszerűtlen és túl költ­séges is. Mi lesz veled, üdülőtelep ? Néhány éve a strand és az új sportpálya mögött üdülő­telkeket kezdett árusítani a tanács. A meleg víz nagy vonzó­erő volt. Jött olyan ember is, aki a Balatonnál adta el a telkét, hogy Jászapátin ve­hessen helyette másikat. Kétszázharminc telek kelt ei, négyszögölenként kétszáz­­negyven forintért, s még kö­rülbelül hetven értékesítése várható. A víkendtelkek tu­lajdonosaival azonban vitá­ja volt a tanácsnak. — Néhányan megalapo­zatlan igényekkel jelentkez­tek — mondja Gazsó József. — Csatornát, teljes vízveze­ték-hálózatot, járdát akar­tak, lehetőleg azonnal. A villany már kint van az üdü­lőtelepen, egy részében a víz is, most a járda építé­se lesz napirenden. A víz­hálózatot is szeretnénk bő­víteni, a telep központi ut­cájában legalább három köz­kifolyó építése mindenkép­pen indokolt. A strandon építettünk egy úgynevezett vízfogót, ami tisztítja és hűti is a vizet. De a hűtés nem olyan egyszerű. Van • jogos igény a meleg vízre is, meg az uszodai hőmérsékletű; sportolásra alkalmas vízre is. Mindkét igéhyt csak új medence építésével lehetne kielégíteni. Távlati elképze­lésűnkben esc- is szerepek Jászapáti valamikor’ rangos helyet vívott ki magának á vízisportokban, ezt a hagyo­mányt jó volna újjáéleszte­ni. Csak hát az egész idei költségvetésünk Jászivány­­nyal együtt alig haladja meg a 12 milliót, felsőbb tanácsi támogatás pedig nincs eb­ben az ötéves tervben (folytatjuk.) Bistey András gazdák sem pazarolták ja­vaikat — ők földre is gyűj­töttek. A számunkra meg­szokott bevásárlás sem úgy zajlott régen, mint napja­inkban. Igen meggondolták az akkori asszonyok, hogy a kevés pénzből mit adjanak ki. Ezért a szegényebbek egy-két tojással mentek el a boltba, azt cserélték be pet­róleumra, paprikára, cukor­ra. Még a módosabbak is 15—20 dekagramm cukrot vásároltak egyszerre, és a pazarlás jele volt, ha valaki az igen ritkán asztalra kerü­lő tejeskávét több kanál cu­korral fogyasztotta. Télen kevesebb munka volt a földeken, a ház körül ezért uz étkezések számát is csök­kentették. Az ötven év fe­lettiek megyénkben télen még ma is csak kétszer ét­keznek; délelőtt 9—10 óra között és délután 15—16 óra között. A fő étkezés a dél­előtti volt. A téli ritkább étkezés és a nyári kemény munka olyan ételek készítését tette szük­ségessé, amely laktató volt. Ilyen étel a bevezetőben fel­sorolt handabakáré, kuburc, öregsifri, slambuc is. mely * ’lebbencsleves sűrűre fűzött, zsírjára pirított változata volt. Kócsújfalun a sűrűre főzött köleskását nevezték kanihörtyögőnek, mely igen találóan utalt az étel fővés közben hallható szuttyogásá­­ra. Keselylevest ma már csak az idősebb, gulyások ké­szítenek; ez az étel szalon­­nazsírban pirított száraztész­tát jelent, melyet sózott tej­jel eresztenék fel, egyes ese­tekben piros törött papriká­val színezték is. A nagyivániak sem készí­tik már a csak náluk ismert göfölyét. Ez lényegében té­lire tartósított tehéntúrót je­lent. A régi szarvasmarhák teje télire elapadt, ezért a téli túrószükségletet úgy fe­dezték, hogy a tehéntúrót gombócokba nyomkodva ki­szárították, majd télen fel­­használás előtt lereszelték. A túri topogó, a tanyai Ve­retlen a slambuchoz ha­sonló étel volt, a Nagykun­ságon még ma is igen ked­velt, csak egyes vidékeken Változik á neve. Szármát, töltöttszármát meg ma is ehetünk, csak mi nem a Ti­szazugban használt néven is­merjük, hanem így: töltött­káposzta. Ezek a régi, kiveszőben le­vő ételek arra is felhívják a figyelmet, hogy megyénk­ben nemcsak szlovák sörö­zőnek és étteremnek, hanem régi és valóban magyaros ételeket felszolgáló vendég­lőnek is létjogosultsága van. — FA —> Vass Istvánná bevezető mondatai megnyitották a szavak zsilipjét. Az asszo­nyok, lányok hozzáértéssel, felelősséggel — saját sorsu­kat, életútjukat is Gázolva — mondtak véleményt az 5. születésnapjához közeledő nőpolitikái határozat időará­nyos végrehajtásáról. Szól­tak a nők és a családok érdekében hozott központi és helyi intézkedések hatásá­ról, s azokról a gondokról is, amelyek egyik, vagy másik területen lassítják az előre­haladást. Ilyen például a nők .lemaradása a tanulás­ban, a szakmai képzésben, ami hátrányosan befolyásol­ja keresetüket, s vezetői rendszerek alkalmazásának jelentőségéről. A Héki Állami Gazdaság különösen a növénytermesz­tésben ért el figyelemre mél­tó eredfnényeket. Évek óta rendszeres kísérleteket foly­tatnak a különböző intenzív növényfajták termesztésére. A vetésszerkezet átalakítása, a termelési technológiák tervszerű megválasztása több növényfajtánál növek­vő terméstöbbletet eredmé­nyezett. Iparszerű rendszerben ter­melik az őszi búzát, a ku­koricát, a cukorrépát. Az utóbbiból — példaként — 1971-ben 344 mázsát, tavaly több mint 470 mázsát adott átlagosan egy-egy hektár. A héki cukorrépatermesztési rendszerhez 1973-ban már 22 termelőszövetkezet, 5 állami gazdaság csatlakozott. Ab­ban az évben 4600, 1974-ben több mint 6800 hektáron ter­­• mellek cukorrépát megyénk­ben a rendszer gazdaságai. Ugyanakkor — állapította meg beszámolójában a párt­bizottság titkára — az állat­­tenyésztési ágazat az elmúlt négy év során nem fejlődött a kívánt mértékben, s ez egyben a jövő fontos felada­tainak egyikét is jelzi. Mészáros Mátyás, az álla­mi gazdaságok megyei fő­osztályának vezetője felszó­lalásában, a gazdaság mun­káját elemezve — s nem ki­sebbítve elért eredményeiket — felhívta a figyelmet arra, hogy a Héki Állami Gazda­ság adottságai a még jobb, a még jövedelmezőbb termelés lehetőségeit hordozzák ma­gukban. A megye tíz álla­mi gazdasága közül a hékj rendelkezik a legjobb minő­ségű termőfölddel. A gazda­ságpolitikai munkának tehát arra kell irányulnia a jövő­ben, hogy termelési' eredmé­nyeik, ■jövedelrnctőségük, munkájuk hatékonysága ne csak saját korábbi teljesít­ményükhöz mérve legyen jobb, hanem reális lehetősé­geiket kihasználva legyen kiemelkedő. Az üzemi pártbizottság sokrétű beszámolóját tizen­egy hozzászólás után a párt­értekezlet elfogadta. Ezt kö­­vetően megválasztották a pártbizottság harmincegy, a végrehajtó bizottság hét tag­ját, valamint hét küldöttet a járási pártértekezletre Az üzemi pártbizottság titkára ismét Szabó László lett. — ti — T. F. — munkakörbe állításukat is. Azok, akik választott, vagy egyéb vezetői tisztet tölte­nek be sokszor csak nagy erőfeszítéssel, áldozatválla­lással tudják elvégezni mun­kájukat, vállalni a tanulást, ellátni családanya! köteles­ségüket. Erkölcsi, anyagi el­ismerésük a fejlődés ellené­re sem kielégítő. A tegnapi hasznos beszél­getésen megfelelő hangsúlyt kapott: a dolgozó nőkre, gyermekes anyákra neheze­dő terhek könnyítése, a női egyenjogúság kiteljesedése a család és a társadalom együttes feladata, amely csakis a nők és a férfiak közreműködésével valósítha­tó meg, nyítványa, vagy azzal egyen­értékű végzettsége van. A vállalat összes dolgozóinak több mint fele ma már törzsgárda tag. A / debreceni Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola szolnoki, kihelyezett osztá­lyában ötven építőipari dol­gozó tanul, közülük har­mincnégyen fizikai munká­sok, különböző szakközépis­kolába jár a vállalattól negy­ven dolgozó, — húszán közü­lük munkások. A pártértekezlet a beszá­moló elhangzása és a vita után megválasztotta a párt­­bizottságot. A pártbizottság titkára ismét Eszenyi Kál­mán lett Hand a bakára* keseluleves és társai Héki Állami Gazdasag

Next

/
Oldalképek
Tartalom