Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-06 / 30. szám

-a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. február 8. NyfkoTáj Zabelkfn, a Szovjetunió Hőse: Magyarországért harcoltunk Vereb határában harcban a fasiszta tankokkal Cjra összehozott a sors Nyeverovval, méghoz­­s zá egy lövészárokban. A hitleristák támadó lendü­lete már a végén tartott, ki­fulladtak. Sok páncélost és katonát vesztettek, de ezt nem voltak hajlandók fel­mérni, s a tehetetlenség, egyre csak hajtotta őket elő­re, tűzbe küldvén utolsó tar­talékaikat is. Egy újabb német támadás visszaverése után Nyeverov magához intett, dohánnyal kínált. Szótlanul szívtuk a cigarettát. Harc közben a légnyomástól eldugult a fü­lem, csak lassan tért vissza a hallásom. Egyre tisztábban kivettem a sebesültek jajsza­vát. Az egészségügyiek és a katonák bajtársaikat kötöz­ték. Amikor a súlyos sebe­sülteket hátravitték, a mező­re, amelyen nemrég még dúlt a harc — jótékony csönd bo­rult Nyeverov el érzékenyülve elmosolyodott, majd megszó­lalt: — A háború előtt az isko­lában arra tanítottam a gye­rekeket, hogy az ember alko­tó lény. Arra született, hogy átalakítsa a földet, új váro­sokat építsen, okos, hasznos gépeket készítsen, hogy bol­dog legyen. Emlékszel, ho­gyan mondta Gorkij: az em­ber épp úgy a boldogságra született, mint a madár a repülésre. És mi van most? Patakokban ömlik a vér a földön. Az emberek, ahelyett, hogy segítenék, ölik egymást, szétrombolnak mindent, amit maga az ember teremtett — gonddal, ügyes kézzel. Mikor lesz már bölcsebb az emberiség ? — folytatta kis szünet után. — Hát soha sem tanulja meg élvezni az egy­szerű életet, amely nyugal­mat és derűt ad? A csendet, csendünket saj­nos újra megtörték. — Jönnek!... Már megint támadnak! — hallatszott a lövészárkokbóL Kicsit kiemelkedve láttuk a dombok mögül előkúszó páncélosokat és mögöttük a gyalogságot. Észrevettük, hogy már csak néhány tank indult el és gyérebb a gya­logság is. Parancsszavakhai­latszottak, ágyúk tüzeltek, megszólaltak a Katyusák. Közelharcra nem került sor. Az ellenség életben maradt katonai visszafordultak. Ha­sonló volt a helyzet a szom­szédos szakaszokon is. Há­tunk mögött dübörgés hallat­szott, elindultak páncélosaink a visszavonuló ellenség nyo­mába. Ezzel tulajdonképpen véget is ért a fasiszták kí­sérlete, hogy átvágják magu­kat a Budapesten bekerített csapataikhoz. Odamentem Nyeverovhoz elköszönni. Szakasza az elő­renyomuló páncélosokat' kö­vette, mi pedig parancsot kaptunk, hogy forduljunk vissza a budapesti ellenséges csoportosulás szétverésére. Nyeverov idősebb volt ná­lam, bár alacsonyabb beosz­tásban szolgait. Nagyra be­csültem ezt az embert, és ezekben a napokban közel is kerültünk egymáshoz. Meg­szerettem nyugodt józansá­gáért. Elköszöntünk, megbe­széltük, hogy az első adandó alkalommal felkeressük egy­mást. A front azonban olyan, hogy vagy naponta adódik ilyen lehetőség, vagy soha többé. Nyeverovval a fronton már nem találkoztam. De másnap találkoztunk fasiszta tankokkal. Néhány német páncélos mégis át tudott törni. Igaz, nem jutottak el Budapestig, de betörtek Verebre. A falu­ban kis létszámú szovjet egy­ség volt, őket visszavetették. Ebben tulajdonképpen nem volt semmi. Az a pár német tank nem jelentett veszélyt a fasisztákra súlyos csapásokat mérő hadseregünknek. De a verebi eseményeket soha nem felejtem el. Sokszor megírtam, elmond­tam már a verebi tragédiát. Most nem is szólok a részle­tekről. Azon a napon 39 szov­jet katona esett fogságba. Több súlyos sebesült volt köztük és egy fiatal egész­ségügyi, Várja Ivolgina. Va­­lamennyiüket meggyilkolták. Ném, nem lőtték agyon; oda­hurcolták a faluszéll kovács­­műhelybe, . és az üllőn kala­páccsal szétroncsolták a fe­jüket, összetörték kezüket, lábukat, bordáikat. Miért tették? Az emberi értelem ezt képtelen felfog­ni. A verebi fasiszta bandát másnap megsemmisítették. Az egész falu ott volt, ami­kor meggyilkolt bajtársain­kat közös sírba temettük. 1957-ben, a szocialista forra­dalom 40. évfordulóján a fa­luban balatoni vöröskőből emlékművet állítottak sírjuk fölé, és fiatal gesztenyefákat ültettek köré. Az emlékmű­vön magyarul és oroszul ez áll: „A legdrágábbat, életü­ket áldozták a magyar rfép szabadságáért a fasizmus el­leni harcban”. Ahányszor csak Ma­gyarországon járok, mindig elmegyek Verebre, hogy né­hány percet az emlékműnél töltsék. Emlékszem a szélben hajladozó fiatal gesztenye­fákra. Gyökerüket már mély­re eresztették, erős fákká fejlődtek, amelyek bátran dacolnak minden széllel, vi­harral. (Folytatjuk) a Édesvíz a sivatagban Statisztika a világ népességéről Az ENSZ nemrégiben köz­zétett demográfiai évkönyve szerint Földünk lakossága 1973-ban 78 millióval növe­kedett, így elérte a 3 860 mil­liót. Az évi növekedés 2,1 szá­zalék; ilyen ütem mellett Földünk népessége 32 év alatt megduplázódik. A legnépesebb földrész Ázsia: itt él a népesség 51,1 százaléka. Az országok között a Kínai Népköztársaság áll az első helyen. A Föld legné­pesebb városa (külvárosok nélkül) 1970-ben Sanghaj volt (10 820 ezer fővel). A leghosz­­szabb életűek a svédek, ahol a várható átlagos életkor a nőknél 77 év, a férfiaknál 72 év .A gyermekhalandóság is Svédországban a legalacso­nyabb: 1973-ban 9,6 ezrelék volt. A dolgozó nők aránya Kelet-Európábán lényegesen magasabb mint a fejlett tő­késországokban. Szá razság Kubában Kubában több mint 28 hó­napja tart a szárazság. Orszá­gosan 25—30 százalékkal ke­vesebb eső esett, mint a sok évi átlag. A legnagyobb tar­tományban, Orientében ez az arány eléri a 65 százalékot A szigetország ezen részén — az ország területének egyhar­­madát jelenti, — száz éve nem volt ilyen szárazság. Az esőtlen hónapokat legjobban a cukornád sínylette meg. Kapitdny­rektor Bordaberry, az uruguayi katonai junta elnöke kedden több katonatisztet nevezett ki jelentős oktatási intézmé­nyek élére, mivel a kongresz­­szus 1973 júniusában történt feloszlatását követően „a marxista beszivárgásra” hi­vatkozva egyetemi tanárok tucatjait bocsátották el. Az Országos Oktatási Tanács rektorhelyettesévé, valamint a középfokú és alsófokú ok­tatási tanácsok igazgatóhe­lyetteseivé a hadsereg ezre­deseit nevezték ki, az egyik egyetem rektora pedig a ha­ditengerészet egyik kapitánya lett. **J Nyugat-Kazahsztánban a Bárkin sivatag futóhomok­ját a legvadabb téli förge­teg sem mozgatja meg. Ko­rábban a sokszor 3 emelet magasságig emelkedő ho­mokdombok évente 300 mé­teres távolságot is megtet­tek. Most az erdősávok se­gítettek megkötni a 20 hek7 táros sivatag homokját. A kutatók érdekes jelenségre figyeltek fel, amely új ada- * é Ford elnök arra készül, hogy megszüntesse az USA általános marhahús-im­portkvótáit, s az elkövetkező időszakban a külföldi szál­lítók önkéntes szállításcsök­kentése révén akadályozza meg a túlzott mértékű mar-A Velikije Luki Gépgyár­ban elkészült egy különleges konstrukciójú tuskózó és fa­ültető gép, afnely gépesíti az erdőgazdaságok egyik legne­hezebb fizikai munkáját, a tuskózást. Egyetlen Tcereke csúszótalpra támaszkodik, így A bortenger, azaz a közös piaci tárolópincékben felhal­mozódott hatalmas mennyi­ségű, csaknem ihatatlan bor­készlet egyre inkább veszé­lyezteti a közösségi borter­melők kilátásait és súlyos gondokat jelent az egész Európai Gazdasági Közösség számara. S nemcsak a lőre­minőségű borok okoznak fej­törést az illetékesek számá­ra. A minőségi borok terme­lésének állandó növekedése A levegő nitrogéntartalmá­nak hasznosítása érdekében folyó világméretű verseny­ben értékes részgyőzelmet arattak a tudósok. A Zürichi Műszaki Főiskola műszaki— kémiai laboratóriuma kuta­tócsoportjának legutóbb vi­szonylag egyszerű módon, a benzolgyűrű bázisán sikerült „befognia” a levegő nitrogén­lékokkal gazdagította isme­reteikét a sivatagi növények életéről. Kiderült, hogy sok növény a vándorló homok­buckákból szerzi a nedves­séget. Ezek ugyanis, mint a szivacs, magukba szívják a légköri csapadékot, és a hó­iét. A nedvesség a homok­dombok közötti mélyedések­ben kis mélységben édesvíz­medencéket alkot. A fák is ebből szerzik a szükséges nedvességet. hahús-behozatalt. A szakér­tők véleménye szerint az el­nöknek ez az elhatározása új kísérlet a belső húsfo­gyasztói érdekek és a súlyos helyzetben levő amerikai marhahús-termelő ipar kö­zötti egyensúlyi állapot hely­reállítására. fennakadás nélkül vontatja a traktor az erdőirtáson. A működési elve igen egyszerű: a hidraulikusan vezérelt eke a talajba süllyed és kiemeli a tuskót. Adaptere pedig csemeték ültetésére szolgál, óránként 500—600 csemetét ültet. következtében néhány minő­ségi borfajta értékesítése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Ennélfogva a közel­jövőben szükségessé válhat, hogy intézkedésekkel csök­kentsék a piacra kerülő mi­nőségi borok mennyiségét — hangsúlyozza az a jelentés, amelyet a Brüsszeli Bizottság nemrégiben terjesztett a Mi­niszteri Tanács elé a közös­ségi szőlő- és bortermelés helyzetét illetően. jét. A földi légkör e fontos gáza megkötésének egy ké­miai vegyületben nemcsak tudományos szempontból rendkívül nagy a jelentősé­ge: a nitrogén valamennyi növény egyik alapvető táp­anyaga és így közvetlen sze­repe van az emberi élelmi­szertermelés ben. Tuskózó és ültető Ihatatlan bortenger Súlyos helyzetben Verseny a nitrogénért Távoli országokból A Holland-Antillák postája három értékű sorozaton a Venezuelához közel fekvő szigetcsoport fővárosának, Willemstadnak a hídjait mu­tatja be. A 20 centes az 1888- ban épített pontonhidat, a következő érték az alig 400 méterrel feljebb álló Julian­­na-hidat ábrázolja. Ez a be­toncsoda építés közben, 1967- ben összedőlt és csak öt év múlva sikerült elkészíteni. A harmadik híd középső része automatikusan felemelkedik a Waaigat folyón érkező ha­jók előtt. — Suriname, Hol­landia másik dél-amerikai területe, korábban gyarmata száz éve engedélyezte, hogy vállalatok ásványkincsek után kutassanak. Bélyegen Az NDK postája a freiber­­e akadémia ásványgyűjte­kézí aranymosás állítja elénk a múltat és a bauxittermelés modern gépkolosszusa a mát. Az engedélyek jelentős álla­mi bevételt biztosítanak — írja a posta hivatalos tájé­koztatója. A vállalatok hasz­náról azonban nem esik szó. — Thaiföld védett vadálla­tok, kiveszőiéiben levő fajtá­it mutatja be négy bélyegen. A leopárd, a bivaly gaur ne­vű változata, az elefánt, a márvány foltos (vad) macska természetes környezetében tűnik fel az új sorozaton. — Afrikában a népi hangsze­rek számos változatát fejlesz­tették ki az egyes törzsek. A baszutok régi dobjaival, hú­ros hangszereivel ismertet meg Lesotho négy új bélye­ge. ményének szép darabjait tár­ja elénk. Hat bélyeg féldrá­gaköveket (topáz, achát, jás­­pis stb.) ábrázol. — Guernsey postája az egyenruhákat be­mutató sorozatot a lovas mi­lícia múlt századi viseletével zárja. A három értékért elég sokat kell fizetni, névértékűk 1,7 angol font. — Az ENSZ munkaügyi szervezetének (ILO) sorozatán vasipari gé­pek mellett dolgozó fiatalo­kat, szintezőt beállító föld­mérőt látunk. A nők nemzetközi éve A nőkkel kapcsolatos gyűj­teményt lapozgatva, bizony­ságot lelhetünk arra, hogy hazánkban az egyenjogúság még nem teljes. 1916-ban az aratókat ábrázoló sorozaton marokszedőnők is feltűnnek. Ezután jobbára csak király­nőket és szent asszonyokat ábrázoltunk bélyegen. A II. világháború alatt már gyak­rabban eszünkbe jutottak a nők, mint sebesültek ápolói, rokkantak gyámolítói. A fel­­szabadulást követően is csak öten kaptak bélyeget a fasiz­mus ellen harcoló asszonyok közül. Női alakokat inkáhb a béke, a haladás, a félszaba­dulás jelképéül helyeztünk bélyegre. 1949-ben a nemzet­közi nőnapot egy traktoros­leány képe köszöntötte. Vég­re 1950-ben, majd azóta is néhányszor őszinte szeretet­tel szóltunk bélyegen a nők legszebb hivatásáról, az anya­ságról. Helytállásuk a mun­kában és a sportban gyakran ihlette meg a bélyegtervezők képezeletét. Nagy művészek legszebb nőalakjait festmé­nyekről is kölcsönvettük még a titkozatos Mona Lisa is megtalálható az albumokban. A bélyegek száma azonban nem sok és nem fejezik ki méltóan a nők társadalmi, politikai jelen tőségéi. Újdonságok Sírkő készítését uällaljuk: gránit, márvány, rw I ír muko FELHASZNALASAVAL, RÖVID HATÁRIDŐRE. Araink változatlanok! MEGRENDELHETŐ: ALFÖLDI SZILIKÁTIPARI VÄLLALAT SfRKÖ ÜZEME SZOLNOK, Bajcsi Zs. u. 16. Telefon: 13-462

Next

/
Oldalképek
Tartalom