Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

1975. február 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ifjúmunkások aktívája Szolnokon A költségvetésről tárgyaltak Tanácsülés nyolc nagyközségben (Folytatás az 1. oldalról) tételének. A városi pártbi­zottság kéri a KISZ szerve­zetek, hogy közös összefo­gással segítsenek a várospo­litikai feladatok megoldásá­ban. A városi pártbizottság első titkára a fiatalok hazaszere­tetéről tanúskodó tetteinek, a városépítésben elért eredmé­nyeinek méltatása után fel­hívta a figyelmet néhány ne­gatív jelenségre, mely ellen az ifjúkommunistáknak is fokozottabban fel kell lép­niük, mint például a múlt­ból átmentett nacionalista gondolkodás és a helyenként egyre nagyobb mértékben fellépő kispolgári mentalitás. Az ifjúmunkások között sem mindenki érzi a szocia­lista hazafiság és az interna­cionalizmus egységét, sokszor találkozni a „szégyenlős ha­zafiság” eseteivel — a nem­zeti értékeinket lebecsülő fiatalokkal. Fel kell venni a küzdelmet az anyagiasság, a közömbösség, az iszákosság ellen, s mindezek mellett na­gyobb erőfeszítéseket kell tenni az általános és szak­mai műveltség növelésére. A városi pártbizottság első titkárának vitaindító beszá­molója után hozzászólások hangzottak eL Ifj. Gémes Ferenc, Volán 7. sz. Vállalat: beszámolt a vállalatnál dolgozó 1188 KISZ-korosztályú fiatalnak a szocialista versenymozgalom­ban való részvételéről, s ar­ról, hogy mintegy 300 KISZ- tag dolgozott a különböző különműszakokban. „A kom­munista műszakok alkalmá­ból kapott munkabért a fia­talok felajánlották a gyer­mekintézmények támogatá­sára, a jubileumi emlékmű, az ifjúsági park és a viet­nami szakmunkásképző in­tézet részére. Ez az összeg 1971—74 között 111 000 fo­rintot tett ki. Bede Magdolna előmunkás:, a Május 1. Ru­hagyár szolnoki gyáregységé­nek küldötte elmondta, hogy szocialista brfgádjaik a kong­resszusi munkaversenyben 5—10 százalékos termelé­kenységnövelést vállaltak, s valamennyien csatlakoztak a Dolgozz hibátlanul mozga­lomhoz. A munkaversenyben a termelékenység legnagyobb növelését a Bernadett Devlin szocialista brigád érte el, 12,8 százalékos eredménnyel. Balogh András, Járműjavító: a fiatalok Diesel-program megvalósításához nyújtott segítségét, a szocialista bri­gádok eredményeit említve szólt arról is, hogy a fiata­lok lakáshelyzete sok megol­datlan problémát jelent a munkáskollektívának. Varga Katalin, a Tisza Bútoripari Vállalat dolgozója ismertette, hogy a tavaly tartott üzemi munkásgyűlésen a dolgozók az anyagtakarékosság érde­kében vállalták a gépek jobb kihasználásának megszerve­zését. sabb ünnepünk, eseményünk az MSZMP XI. kongresszusa, felszabadulásunk 30. és a város alapításának 900. év­fordulója, „mert ezek feje­zik ki legjobban nemzetközi haladásunkat, a forradalmi múlt tiszteletét”, majd arról beszélt, hogy a forradalmi hagyományok nemzeti és nemzetközi egységét kell hangsúlyoznunk: „Petőfi nem azért volt nagy hazafi, mert magyar -. volt, hanem mert felismerte a nemzetkö­zi haladás irányát.” A mai munkásfiatalok fel­adatairól szólva kiemelte, hogy a termelékenység, a munkafegyelem, a közéleti­­ség frontján kell a min­dennapok forradalmi har­cait megvívni, mert „így lesznek részesei annak a világméretű harcnak, amely a két társadalmi rend­szer, a szocializmus és ka­pitalizmus között folyik”. Ez­után a Szovjetunióhoz fűződő barátságról beszélt, majd a munkásfiatalok eddig vég­zett társadalmi munkáját értékelve megállapította, A Szolnok megyei Mező­­gazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállala­tot ötvenhat termelőszövet­kezet és huszonegy ÁFÉSZ alapította 1971. március 29- én. Azóta négy év telt el. Az eddig végzett, munkáról, az elért eredményekről a teg­napi igazgatótanács ülésén adtak számot. Jelenleg a MÉK tagszövet­kezeteinek sorába ötvenkét termelőszövetkezet, egy szak­­szövetkezet és huszonkét ÁFÉSZ tartozik. A vállalat négy esztendő alatt a forgal­mát jelentősen megnövelte, tevékenységi körét kibővítet­te és egyre több szakképzett dolgozót foglalkoztat. A MÉK öt kirendeltsége — Szolnok, Jászberény, Abád­­szalók, Csépa, Budapest — és 113 kiskereskedelmi üzle­te tavaly 450 millió forintos forgalmat ért el. A MÉK legfontosabb tevé­kenysége- a megye burgonya, zöldség-, gyümölcsellátása. Emellett — a tagszövetkeze­tek igényeinek kielégítésére — megszervezte az állattáp­szerek árusítását is. Egyetlen év alatt 37,2 százalékkal emelkedett a tápszerek for­galma; 1973-ban 6 ezer 466 tonnát, tavaly már 8 ezer 8Í1 tonnát értékesítettek. A vállalatnak 1971-ben 56 kis­kereskedelmi üzlete volt, ta­hogy a rideg számokkal ki­fejezhető tényéknél sokkal többet jelent az a lelkese­dés, amellyel a közös cél­jaink megvalósításán a tu­lajdonos felelősségével vet­tek részt fiataljaink. Huszonnyolcezren vállaltak egyéni feladatot Dr. Majoros Károly nagy tetszéssel kísért felszólalása után Seres Attila, az ÉP­SZER Vállalat küldötte is­mertette a fiatalok jubileu­mi vállalásait, majd Szívós Antal, a KISZ Szolnok me­gyei Bizottságának első tit­kára kért szót, s beszédében kitért a KISZ KB 1974 ápri­lisi határozatának időarányos végrehajtására, melynek eredményeként a megyében közel 28 ezer KISZ-tag konk­rétan értékelhető egyéni vál­lalását tartják számon. Be­számolt arról is, hogy a VDK-ban felépítendő szak­munkásképző intézet megyé­re eső építési összegének fe­lét, .egymillió forintot már átutaltak a megye KISZ- alapszervezetei. Kérte, hogy a fiatalok további munká­val segítsék a vállalt fel­adat teljesítését. A mozga­lom gondjai között szólott arról, hogy az úttörőszerve­zetek támogatásában kevés­bé veszik ki a részüket az ifjú munkások. Kevés a munkás ifivezető, csakúgy, mint az egyébként sikeresen induló Kilián-próba tankö­reinek vezetői. Ezt követően felszólalt még az olajipari fiatalok nevében Szántó László és a . TVM képviselője Szabó Andrásné, majd Sándor László a vá­rosi pártbizottság első tit­kára tartotta meg az ifjú­munkás aktivaülés összefog­lalóját, melyben ismételten hangsúlyozta a szolnoki munkásíiatalpk .felelősségtel­jes szerepét közös céijairrk megvalósításában, és kitért a fiatalok lakáshelyzetével kapcsolatos felszólalásra is. Szólt a rövidesen induló új beruházásról, a lakásgondo­kat megoldó 6200 lakásos Széchenyi lakótelepről. Ezután Kanyó Sándor zár­szava következett, végül a DÍVSZ induló eléneklésével búcsúztak az ifjúmunkás aktívaülés résztvevők valy már száztizenhárom. Súlyos gond azonban, .hogy ezek a boltok korszerűtlenek, nem felelnek meg a modern eladás* követelményeinek. A vállalatnak tartósító, szárító és tésztaüzeme is van. A tartósító üzemben főként uborkát, paprikát és káposz­tát savanyítanak. A forgal­ma évente több mint 3 mil­lió forint. Egyre jobban fej­lődik a csépai tésztaüzem, hiszen megnőtt a kereslet a házi készítésű tészta iránt. Az üzem dolgozói 1970-ben 8 vagon (tésztát készítettek, ta­valy már 25 vagonnal. A szárítóüzem termékeit expor­tálják, a tavalyi árbevétele 9 millió forint volt. A vállalat a megalakulása­kor 34 millió forinttal indult, és a négyévi munka eredmé­nyeként a közös vagyon 43 millió 744 ezer forintra nö­vekedett. Négy évvel ez­előtt a tiszta nyereség alig haladta meg a 3 millió fo­rintot, tavaly azonban mint­egy ötmillió forint volt. Ezenkívül szó volt még a tavalyi üzletpolitikai és gaz­dasági célkitűzések végre­hajtásáról is. Az ülés végén megválasztották a kilenctagú igazgatótanácsot, amelynek elnöke ismét Csikós Ferenc, a jászfényszarui Béke Ter­melőszövetkezet elnöke lett. Tanácsüléseken vitatták meg és hagyták jóvá Ken­deresén, Jászladányban, Fcgyverneken, Jászkiséren, Jászárokszáll ásón, Martfűn, Jászapáíin és Jäszfcnysza­­run a nagyközségi taná­csok idei költségvetési ter­vét. Kenderes Nagyközség Tanácsa ez évi költségvetési tervének megtárgyalása előtt jelentést hallgatott meg a nagyközségi tanács végre­hajtó bizottságának az 1974. december 23-i tanácsülés óta végzett tevékenységéről. A tanácsülés az idei év költ­ségvetési tervét 6 millió 234 ezer forintban hagyta jóvá, a fejlesztési alapot pedig 4 millió 775 ezer forintban ha­tározta meg. A fejlesztési tervben fő feladatként jelöl­te meg egy tornaterem építé­sét, egy állatorvosi lakás vá­sárlását, egy kijt fúrását, a ravatalozó épület befejezését, valamint 600 négyzetméter járda, 500 méter vízvezeték és 400 méter villanyvezeték építését. Jászárokszálláson a nagyközségi tanács ülése a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról szóló je­lentés előterjesztésével kez­dődött, majd itt iá a tanács­ülés fő napirendi pontja az 1975-ös év pénzügyi tervé­nek megállapítása volt. A tanácsülés a döntés előtt meghallgatta a kommunális bizottság jelentését és a számvizsgáló bizottság be­­ajánlását. Ezt figyelembe véve határoztak a költség­­vetésről. Jászárokszálláson ebben az évben tornaterem, szolgálta­tó ház építését, gázcseretelep létesítését tervezik. A fejlesztési és költségve­tési alapot Jászkiséren is a tegnapi ülésen határozták meg. A költségvetési alap: 7 millió 789 ezer forint, a fejlesztési alap: 2 millió 887 ezer forint. A fejlesztési alapból befejezik az orvos­lakás építését, amire 250 ezer forintot költenek. Mint­egy 250 ezer forintért ké­szítik elő egy 8 tantermes általános iskola építését. A Liliom, József, Tört, Kereszt, Mező és a Bercsényi úton összesen 1400 méter vízve­zetéket, a Borostyán, Rigó, Hevesi, Dobó, Viola úton és á Nagykörút egy részén pe­dig 1800 méter járdát épí­tenek. j A tanácstagi bejelen­tésekre 130 ezer forintot tar­talékol a tanács. A fegyverneki Nagy­községi Tanács költségveté­se 9 millió 11 ezer forint, a fejlesztési kiadásokat, a ta­nácsülés tegnapi ülésén, egy­millió 391 ezer forintban ha­tározta meg. Ebből 450 ezer forintért iskola 200 ezer fo­rintért bölcsőde bővítést ter­veznek. Orvoslakásra 250 ezer forintot, a lőtér építésé­re 100 ezer forintot, járda­­felújításra, — a tervek alapján — 100 ezer forintot költenek Fegyverneken. A tanácsülés a költségve­tési terv megtárgyalása után elfogadta a nagyközség idei közművelődési tervezetét is. Martfűn a nagyközségi tanács tegnapi ülésének első napirendi pontjaként jelen­tés hangzott el a nagyköz­ség közrendjének és közbiz­tonságának helyzetéről. A ta­nács a rendőrség munkájá­nak elismerésével és új fel­adatok kijelölésével vette tu­domásul a jelentést. A jövő tennivalói közt jelölte meg egyebek közt a forgalomirá­nyító-jelzőtáblák felülvizsgá­latát. Ezt követően került sor a költségvetési és fejlesztési terv megvitatására. A mart­fűi tanács elfogadott költség­­vetése 5 millió 585 ezer fo­rint. A fejlesztési alap java részét Martfűn is a lakossá­gi közműigények kielégítésé­re fordítják: 3052 négyzet­­méter út és járda épül az idén, a Munkácsy úti lakóte­lepen 301 ezer, a Mező Imre úti lakótelepen 228 ezer, a Vörös Hadsereg úton 110 ezer forintot költenek a köz­­világításra. A jcszlad^nyi Nagy­községi Tanács által elfoga­dott 8 millió 154 ezer fo­rintos költségvetési és a 2 millió 159 ezer forintos fej­lesztési tervéből vízmű, tor­naterem, orvoslakás épül. A tanács emellett a mozi és az ÁFÉSZ beruházásában ké­szülő ABC-áruház építéséhez is hozzájárul. A délután folyamán továb­bi két nagyközségi tanács­ülést tartottak: Jászapátiban, illetve Jászfény^zaruban. Ha­sonlóan a délelőtti tanács­ülésekhez mindkét helyen a költségvetésről döntöttek a tanácsok. Jászapátiban ezt 'megelőzően megvitatták a számvizsgáló bizottság tevé­kenységét, Jászfényszaruban pedig, a költségvetési és fej­lesztési tervek jóváhagyása után, a vb elmúlt évi mun­káját vizsgálták. Szolnok megye a rádióban űr. Gergely István válaszolt a hallgatók kérdéseire Az utóbbi hetekben — hónapokban Szolnok megye vagy egy-egy városa gyak­ran szerepelt a televízió vagy a rádió jóvoltából az ország nyilvánossága előtt. E váltakozó eredményt ho­zó bemutatkozások sorában különleges helyet foglalt el a Petőfi rádió tegnapi mű­sora a Rádiónapló, a nép­szerű Kettőtől hatig, ^mely­­n^k dr. Gergely István, a Szolnok megyei pártbizott­ság első titkára volt a ven­dége. A sok témakört érintő, négyórás műsor rendkívül izgalmasan, érdekes ripor­tok sorozatában mutatta be a megyét. E riportokban feltárult az a nehézségektől se mentes, de eredményei­vel összességében mégis optimizmust keltő munka, amely révén Szolnok megye néhány év alatt évtizedeket „ugrott” előre iparban, me­zőgazdaságban, szolgáltatá­sokban, s az emberek tuda­tának megváltozásában is. De ezek a riportok — bár mindegyik önmagában is megállt volna a lábán — úgy kezdtek „élni” igazán, hogy dr. Gergely István fű­zött hozzájuk kommentárt, ő helyezte bele az elhang­zottakat a megye helyzeté­nek egészébe, jelezve, hogy azok mennyiben jellemző­ek életünkre. Munkáslakás-építés, la­káskultúra, tanyai diákott­hon, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek egyesü­lése, egy világhírű üzem filléres alkatrész gondjai, üzemi, vagy inkább munka­helyi .demokrácia, urbani­zációs ártalmak, a művelő­dési házak helyzete és szé­lesebb értelemben a mű­veltség térhódítása, munka­erőmozgás, a tehetséges fia­talok érvényesülésének módjai és lehetőségei... még hosszú bekezdésekben sorolhatnánk a témákat, amelyekről hosszabb-rövi­­debb ideig szó volt a mű­sorban. Mivel közben a hallgatók kérdéseket is tehettek fel a megyei pártbizottság első titkárának — és éltek is alaposan ezzel a lehetőség­gel — azokrá a területekre is ráirányították a figyel­met, amelyelvről egyébként talán nem esett volna szó. A kérdések és válaszok is­mételten bizonyították azt' is, hogy nincsenek „kényes kérdések”, minden jó szán­dékú érdeklődésre lehet vá­laszolni. Ez adta, többek között a műsor rendkívül oldott, őszinte, majdhogy­nem családias hangulatát. Az adás egy tanyai kollé­giumban készült riporttal kezdődött, s dr. Gergely Istvánnak e szavaival ért véget: „Az emberek hozzá­nőttek az új korhoz. Ez a legnagyobb eredmény.” Bármiről volt szó az adás során, közben mindvégig éreztük, mert nem lehetett nem érezni: a gazdasági, kulturális fejlődés, annak a bizonyos mércének a ma­gasabbra emelése, mind nem önmagáért, hanem az itt élő, itt dolgozó embere­kért van. B. A. Forradalmi harc a hétköznapok küzdelme is Ezután dr. Majoros Ká­roly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titká­ra kért szót, és tolmácsolta a megyei pártbizottság üdvöz­letét a munkásfiataloknak, akikkel — mint mondotta — „találkozni mididig közéle­tünk fontos eseménye, mert ők a szocialista forradalom továbbfolytatói, a jövő tu­lajdonosai, a szocialista köz­élet reménységei — a jövő párttitkárái, miniszterei, ta? nácsi vezetői.” Az ifjúsággal való találko­zással egy kort idézünk: a mában a holnapot. A ma if­júmunkásai — a munkás - osztály célkitűzésének, a szo­cializmusnak megvalósítói, a jövő forradalmárai. Ma a jö­vő munkásosztálya tagjának lenni tisztesség, jog és köte­lesség.” Ezután beszélt a kommunista magatartás jel­lemzőiről, majd a jövő for­radalmi harcaira való felké­szülésről, amelynek alapja a múlt forradalmi hagyomá­nyainak tisztelete, ápolása és megfelelő értékelése. Éppen ezért ma a három legfonto-L Zs. Számadás négy évről Hz SZVT tervei A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Szol­nok megyei Szervezetének elnöksége tegnapi ülésén megtárgyalta az 1974. évi munkáról szóló jelentést, és az 1975. évi munkatervet. A társaság szakbizottságai eb­ben az évben több figyelem­re méltói rendezvényt ter­veznek. Ä vezetési szakbi­zottság keretében működő személyzeti vezetők klubja például minden hónapban összejövetelt tart, tervezett témáik között a személyzeti munka szovjetunióbeli ta­pasztalataitól a gépi adatfel­dolgozás lehetőségének meg­beszéléséig, számos hasznos előadás szerepel. A munka­tudományi szakbizottság töb­bek között a munkapszicho­lógia tárgykörében tervez kerékasztal konferenciát. A szövetkezeti szakbizottság például az idén a kooperá­ció, a szakosodás, a szolgál­tatások fejlesztésének idő­szerű kérdéseivel kíván fog­lalkozni.1 Április elején országos anyag- és készletgazdálko­dási konferencia lesz Szolno­kon az SZVT szervezésében, júniusban pedig a közgaz­dász vándorgyűlést fogadja a 900 éves város, melyet az SZVT á közgazdasági társa­sággal együtt szervez.' Sz. Gy. Elkészült Jászberényben az Északmagyarországi Szolgáltató Vállalat helyi kirendeltség ének székhaza. A 3 millió forin­tos költséggel készült épületben az utolsó simításokat végzik a jászberényi Városgazdálkodási Vállalat munkásai, és a na­pokban átvehetik az új épületet az áramszolgáltató dolgozói I \ á

Next

/
Oldalképek
Tartalom