Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

\ Tartalékok bc tt s l e m m ns'v A központi irányítás sajátos megnyilvánulása napja­inkban a tartalékok feltárásának, a következetes ta­karékosságnak a Szorgalmazása. Kampányról van szó? Nemesebb értelemben igen, hiszen olyan feladatok ke­rültek a gazdálkodás, a mindennapi munka középpontjába, amelyeket nem lehet sem gazdasági szabályozással* sem köz­ponti utasításokkal egyszer s mindenkorra „lerendezni”. De a tartalékok tervszerű feltárása és mozgósítása abban az ér­telemben nem kampány, hogy az adott tennivalók kiemelése nem mehet más, ugyancsak halaszthatatlan feladatok telje­sítésének rovására. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ahol eddig jól dol­goztak, ott nincsenek is különösebb tennivalók. Valójában nem egyszerűen a nyilvánvaló pazarlások felszámolása ke­rült napirendre. Az is, mert jobb későn, mint soha. De en­nél sokkalta többről van szó. A tartalékok ugyanis követke­zetes, jó munkával újratermelhetők. Hiszen gyarapszik a hozzáértés, a szakismeret, a tapasztalat, fejlődik a technika. Változtak és változnak a piaci feltételek. Keményebbekké, szigorúbbakká váltak, s válnak. Érthető tehát, hogy a ma­­gasszínvonalon*dolgozó, gazdálkodó vállalatoknál is új tar­talékok feltárásán fáradoznak. Á takarékosság, a verseny­­képesség fokozása másutt ahol közepes a fejlettség, még ha­tározottabb követelmény. A párt és a kormány kezdetnényezésére megkezdődött a belső tartalékok szervezett* tervszerű feltárása és hasznosítá­sa üzemeinkben. Február 15-ig elkészültek a vállalatok idei takarékossági intézkedéseinek tervei, kiegészítve a már meg­lévő éves termelési-gazdálkodási programot. A kidolgozás alatt lévő új ötéves tervben már mindenütt beépítik a hosz­­szabbtávon hasznosítható tartalékokat. Az új helyzetből adó­dó feladatok mozgalom-jellege mind az idén, mind hosszabb távon feltételezi, hogy a tartalékok tervszerű feltárása és hasznosítása közüggyé váljon, s ne degradálódjék valamely szakosztály, vagy személy reszorttennivalójává. Vagyis nél­külözhetetlen a munkások, az alkalmazottak széles körének mozgósítása, a tervezés, a gazdálkodás demokratizmusának fej lesztése. Mindenkinek lehet jó ötlete, ügyes javaslata, hasznos kezdeményezése, amelyek értékét főként az adhatja meg, ha az személyes elkötelezettséggel, aktív cselekvéssel párosul. Bár a tartalékok feltárása, az ok és okozati összefüggések bonyolult kapcsolódásainak elemzése nelkülözhetetlen, még­sem válhat, ez a tevékenység egymásramutogatássá. A sa­ját tennivalók felelősségteljes mérlegelése, az önmegismerés folyamata vezethet csak el más részlegekkel, üzemekkel, vál­lalatokkal való termékeny együttműködéshez. A jobb és cél­tudatosabb együttműködésben, a tervszerűen összehangolt közös cselekvésben, a vállalati és társadalmi méretű szer­vezettség fokozásában rejlő lehetőségeket, fehér foltokat nem lehet tehát kívülállók módjára felfedezni, a számla benyúj­tásával meghódítani. A mozgalmi jelleg, a társadalmi kap­csolatfelvétel, a takarékossági tervek egyeztetése, a szocia­lista szerződések követése segítheti a közös cselekvést. De mindenekelőtt legyen tiszta a saját házunk tája, hogy má­soknak is segíthessünk a söprögetésben. Legkézenfekvőbb tartalék: a kereslethez, a kínálathoz igazodó rugalmas termelés és beszerzés. Külöhösen a tőkés piacokon, ahol a váratlanság, a rendkívüli bizonytalanság napjainkban másként nem is ellensúlyozha­tó. A rugalmas reagálás pedig gyorsan mozgósítható és át­csoportosítható tartalékokat igényel. A tartalékok feltárása tehát sok vállalatnál főként a lehetőségek határainak bőví­tésére, nem mindig azok nyombani hasznosítására irányul. Vagyis a tartalékok feltárása néhol közvetlenül, másutt köz­vetve — a szűk keresztmetszetek felszámolásával, a rugal­mas, tervszerű munka feltételeinek megteremtésével — szol­gálják legeredményesebben a hatékonyabb gazdálkodást. K. J. o ütegkor Steoeississte Miifeiltűospdl’t RC&zgftonti iSraotte^gwnsalc és ICüxpgSBitB HSiieeiiaraci S^issoMséagőBUsIc I8IFSS. feisrucőB* 225-í együttes ülésére! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bi­zottsága 1975. február 26-án együttes ülést tartott. Az ülés kegyelettel emlé­kezett meg dr. Háy László elvtársról, a Központi Bi­zottság közelmúltban elhunyt tagjáról, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő harcosáról. Az együttes ülés Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának elő­terjesztésében megtárgyalta a Központi Bizottság kongresz­­szusi beszámolóját és a kongresszusi okmányokat. 1«A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tájékoztatást kapott a kongresszusra való felké­szülésről. A kongresszusi előkészü­letek a Szervezeti Szabály­zat előírásai és a Központi Bizottság határozatai alap­ján folynak: január 20-ig eredményesen lezajlottak a beszámoló és vezetőségvá­lasztó alapszervezeti taggyű­lések, február 20-ig az üze­mi, intézményi, községi, vá­­r'dsi, járási és kerületi párt­értekezletek. Megfelelő elő­készítés után megkezdődtek és március 9-ig befejeződnek a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártértekezletek. 2= »Az együttes ülés nagy­ra értékeli, hogy párttagsá­gunk jó légkörben, széles körű, alkotó, elvi, politikai vitában kifejezte egyetérté­sét a kongresszusi irányel­vekkel, a Szervezeti Sza­bályzat módosításával, és számos hasznos kiegészítő javaslatot tett. 3»Az együttes ülés örömmel állapította meg, hogy a Központi Bizottság 1974 decemberében közzétett kongresszusi irányelvei, va­lamint a gazdasági munkára vonatkozó határozatai és az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés ked­vező fogadtatásra talált a dolgozó nép körében. A párt- és társadalmi szerve­zetek, a kormány, a válla­latok, a szövetkezetek, az. intézmények munkája nyo­mán, s ,a lendületes kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny hatására az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése jól indult. A Központi Bizottság elfogadta és a XI. kong­resszus elé terjeszti — a Központi Bizottság beszámolóját, — a Központi Bizottság határozati javaslatát, — a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó ja­vaslatokat, — a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatko­zatának tervezetét. A Központi Bizottság a Magyar Szoejalista Munkáspárt XI. kongresszusának megnyitását március 17-ére tűzte ki. ÚjabEi negyven tanácsi lakást építenek Mezőtőrön Előkészítik a vízmű rekonstrukcióját / Tegnapi ülésén hagyta jó­vá a város idei fejlesztési alapjának és költségvetésé­nek tervét a mezőtúri Váro­si Tanács. A fejlesztési terv készítői valamivel több, mint 19 mil­lióval számoltak. Ebben az évben megkezdik egy negy­ven lakásos épület alapozá­sát. Ez a negyven tanácsi értékesítésű lakás a Szabad­ság téren épül. A munka be­fejezése 1976 harmadik ne­gyedévére várható. Befeje­ződik viszont a hetvenöt személyes fiúkollégium épí­tése, valamint két műhely­terem a Dózsa György szak­­középiskola részére. Az em­lített létesítmények célcso­portos beruházásként ké­szülnek. Az egyéb beruházások kö­zött sok olyan, viszonylag kis összegű tétel szerepel, amely azonban nagy mérték­ben könnyít egy-egy terület lakóinak gondjain. Ilyen például a járda, víz-, vil­lanyhálózat bővítése, kisebb üzletek építése. Jelentős beruházás lesz a kétszáz személyes óvoda és a nyolcszáz adagos konyha építése. Ezeket 1977-ben ad­ják át, de a terület kisajá­títása még ebben az évben megkezdődik, mintegy 1,6 millió forintos költséggel. Az idén készítik elő az ötödik ötéves tervbert, kivitelezendő nagyszabású vízműrekonst­rukciót, amelynek eredmé­nyeként megszűnik a város­ban nyaranta ismétlődő víz­hiány. A készülő tervekben nyolcszáz köbméteres vízto­rony, felszíni víztároló, újabb kútcsoport, valamint a ku­takról jő vő vezetékek ke­resztmetszetének bővítése szerepel. A költségvetésben a szo­ciális és egeészségügyi ága­zat több mint 22 millióval, a kulturális ágazat szintén ilyen összeggel gazdálkodik. A költségvetési felújítási alap felosztására három ja­vaslat készült, mindhárom végösszege 2 millió 381 ezer forint. A tanács az egyes számú javaslatot fogadta el, melyben többek között hét­százezer forintot terveztek a Kilián óvoda, félmilliót kör­zeti orvosi rendelő, ugyan­csak félmilliót a Kossuth téri általános iskola felújí­tására. Erre az évre Mezőtúron összesen 6,2 millió forint ér­tékű társadalmi munkát ter­veztek. Ebből a legjelentő­sebb tétel 2,7 millió forint a földutak karbantartásából adódik, A tanács a fejlesztési alap és a költségvetés előirány­zatairól szóló tervet megvi­tatta és elfogadta. (Enyhülő feszültség című kommentárunk a 3. oldalon.) Elutazott Budapestről az osztrák külügyminiszter Dr. Erich Bielka, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi külügyminisztere, aki Püi,a Frigyes külügyminisztef* meghívására hivatalos láto­gatást tett Magyarországon, tegnap — feleségével és kí­séretének tagjaival együtt el­utazott Budapestről. Az osztrák diplomácia ve­zetőjének és kíséretének bú*­­cSúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter. Nagy János külügyminiszter­helyettes, valamint a Kül­ügyminisztérium több más vezető beosztású munkatársad Ott volt dr. Friedrich F,rö­­lichsthal, az Osztrák Köztár­saság budapesti nagykövete. Az osztrák külügyminiszter tegnap késő délután vissza­érkezett Bécsbe. (A tárgyalásokról szóló kommentárunk a 2. oldalon) Felszabadulási ülésszak az Akadémián A szocialista országok fel­­szabadulásának 30. évfordu­lója alkalmából tegnap két­napos tudományos ülés kez­dődött a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermé­ben. Az Akadémia elnöksé­gének’ javaslatára a Szovjet­unió és a többi szocialista ország tudományos akadé­miáinak képviselői együtte­sen emlékeznék meg a kö­zös évfordulókról. A ki­lenc baráti országból ha­zánkba érkezett tudósok a házigazdákkal együtt, a meg­emlékezésen túl, elmondják miben látják az eltelt har­minc év jelentőségét hazá­juk szempontjából, hova ju­tottak az egyes szocialista országok fejlődésükben. TOT elnökségi ülés Tegnap Moharos József el­nökhelyettes vezetésével ülést tartott a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöksége. Megvitat­ták a termelőszövetkezeti ré­szesedési, szociális, kulturá­lis, fejlesztési és egyéb ren­deltetésű alapok képzésének és felhaszználásának több­éves tapasztalatait. Meg­állapították, hogy a tsz-ek dinamikus és kiegyensúlyo­zott fejlődése nagy mér­tékben függ a különböző ala­pok helyes, rendeltetésszerű képzésétől és felhasználásá­tól. Az adatok azt bizonyít­ják, hogy a közös gazdasá­gok többsége ésszerűen vá­lasztotta meg a fogyasztás és a felhalmozás arányát. Ez a népgazdasági tervek elő­irányzatával összhangban van — 75—25 százalékos ará­nyú — és ez arra utal, hogy a tsz-ek többsége ésszerűen használja ki az „önszabá­lyozás” lehetőségét. Kooperáció a kereskedelemben A kereskedelem 1975. évi várható fejlesztési irányáról tartott előadást tegnap Szol­nokon Király István, a Ma­gyar Nemzeti Bank kereske­delmi igazgatója. A Közgaz­dasági Társaság Szolnok me­gyei Szervezetének klubjá­ban az előadást meghallgat­ták a szakosztály tagjai, és a megye, valamint a megye­­székhely kereskedelmi ve­zetői. Király István az elmúlt év kiskereskedelmi forgalmáról és -a lakosság megváltozott igényeiről számolt be. El­mondta, hogy a szövetkezeti boltokban is nőtt a kereslet a vegyes iparcikkek, a tartós fogyasztási cikkel iránt, és az alapvető élelmiszerek mel­lett elsősorban a korszerű, új áruk a keresettek. A helyzet tehát megérett, a szövetkezeti hálózat fejlesz­tésére, de arra is, hogy az állami és a szövetkezeti bol­tok egyeztessék áruválaszté­kukat. Áz 1975-Ös év kulcskérdé­se: az árufolyamat racioná­lis szervezése az ipartól a fogyasztóig. A MNOT felhívása A Magyar Nők Országos Tanácsa hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója al­kalmából megtisztelő köte­lességének tartja a magyar nőmozgalom történetének megírását a felszabadulástól napjainkig. Ezért felhívással fordul mindazokhoz, akik a felszabadulástól kezdve részt vettek a nőmozgalomban, és közreműködésüket kérik. Felhívják a községi, járási, városi, Budapest kerületi volt MNDSZ-vezetőket és -tago­kat, hogy írják meg vissza­emlékezésüket tevékenysé­gükről és kérik, hogy az írá­sos visszaemlékezést a meg­levő dokumentumokkal együtt küldjék meg a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa székhazába. Cím: 1391. Bu­dapest, Népköztársaság út­ja 124. Úttörőzsebkönyv Már most készül a kisdo­bosok és úttörők 1975—76. évi zsebkönyve. A követke­ző tanév kezdetén jelenik meg mintegy félmillió pél­dányban. Akárcsak az idei könyvecske, színes, érdekes olvasmány. Történeteivel, verseivel, fényképeivel elő­segíti a kisdobosígéret, az úttörőpróba teljesítését. Ez a könyvecske is tartalmaz majd fehér lapokat: a paj­tások ezekre jegyzik fel vál­lalásaikat és tetteiket, hogy bármikor kéznél legyen a tükör az önvizsgálathoz. Elégett a széna és a kukoricaszár Tegnap délelőtt 11 órakor Kecső András, Fegyvernek, Rózsa u. 6. számú házának gazdasági udvarán eddig is­meretlen ok miatt a széna­kazal és a kukoricaszárkévék meggyulladtak. A tüzet a fegyverneki önkéntes és a szolnoki állami tűzoltók negyven perc alatt elooltot­­ták. bicséret illeti a fegyver­neki önkéntes tűzoltóság tag­jait, akik gyors és szaksze­rű beavatkozással meggátol­ták, hogy az erős szélben a tűz átterjedjen a szomszédos lakóházakra. A tűz követ­keztében mintegy tíz mázsa széna és kb. 300 kéve kuko­ricaszár elégett. Egy mondatban — Tegnap az Országos Munka- és Üzemegészség­ügyi Intézetben az Egészség­ügyi Minisztérium és <t SZOT országos üzemegész­ségügyi ankétot rendezett. — Tegnap ülést tartott az országgyűlés kulturális bi­zottsága. — Magyar—bolgár barát­sági napot rendeztek tegnap Szombathelyen és Csepregen. — Nyíregyházán dr. Ku­lin György, a budapesti Urá­nia Csillagvizsgáló igazgató­ja felavatta a Bessenyei György Tanárképző Főiskola új csillagvizsgálóját. — A hazánkban egyedül­álló természeti képződmé­nyeket, a sükorói „ingó kö­veket” védetté nyilvánította a Fejér megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. — Hazaérkezett Pozsony­ból a dr. Heiczman János kohó- és gépipari miniszter­­helyettes vezette delegáció, amely részt vett a KGST gépipari állandó bizottságá­nak 66. üléséh. — A Kemenesalján, Mes­teri község határában kuta­tófúrások közben 1984 mé­ter mélységben 65 fokos, kalcium és magnézium hid­­rokarbonátos hévizet talál­­tak. , HÍREK — 11 U)< >St I AS( )K - HÍKI U — II DOS ÁSOK - H KÜK

Next

/
Oldalképek
Tartalom