Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

XXVI. évi. 47. sz. 1975. február 25., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Ameddig A jövőjében bízó, optimista ember szeret tervezni, s szívesen színezi' ki a jövőt. Ha a fantázia ilyenkor túlszalad egy kicsit a realitások határain, abból sem származik különösebb baj. Ha a színes tervek nem teljesül­nek, legfeljebb egy ember, esetleg egy család vonja le belőle a szükséges következtetéseket, s határozza el, hogy máskor majd óvatosabb lesz. Felelősséget ilyen esetben ki-ki önma­gával szemben vállal, s számadással is csak önmagának tar­tozik. Aki azonban egy nagyobb közösség, például egy telepü­lés számára tervez, az nem engedhet a valóságtól elrugasz­kodó fantázia csábításának, hiszen a tervekkel várakozást kelt, s nem csupán egy személy, de egy testület szavahihető­sége kerül veszélybe, ha a várakozás hiábavalónak bizonyul. Miért szükséges1 ezt éppen most szóba hozni? Azért mert országszerte, megyeszerte a tervezés hónap­jait éljük, sőt már a tervezésben szerzett legújabb tapaszta­latokról is számot adhatunk. Elkészült a megye tervjavaslata az ötödik ötéves terv időszakára, összeállítása során a helyi tanácsoknak termé­szetesen módjuk volt igényeik bejelentésére. Ez meg is tör­tént, de néhol a lehetőségek és a valódi szükségletek figyel­men kívül hagyásával amolyan kívánságlistát állítottak ösz­­sze. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az a tény, hogy a beruhá­zásra szánt összeget ilyen értelemben több mint egyharmad­­dal túllépték. * Ne marasztaljuk el a többletigények bejelentőit légyár­építés bűnében, hiszen valószínű, hogy amit kértek, arra a községüknek — városuknak valóban szüksége van. Csupán arra nem gondoltak, hogy egyetlen ötéves terv időszakában nem lehet valamennyi gondot megoldani, s az igényeket rangsorolni kellene. De a túlzott igények bejelentésének egyéb okai is voltak, mégpedig olyan okok, amelyeket már nehezebben lehet megérteni. Érkeztek ugyanis hiányos anyagok a helyi taná­csoktól, amelyekből az derült ki, hogy nem mindenhol ren­delkeznek pontos kimutatással kommunális, egészségügyi, kereskedelmi ellátottságukról, de előfordult, hogy még a bölcsődei helyek számáról sem. Az igények megfogalmazói azt sem tudták mindenhol pontosan, hogy a területükön működő egyéb gazdasági egy­ségek milyen fejlesztést terveznek. Pedig az egyeztetés nem csüpán jó és hasznos, hanem elő is van'írva számukra. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy az egymástól teljesen függetlenül folyó párhuzamos tervezés mennyi gondot okoz­hat, amíg hátrányait észreveszik, s minél később veszik ész­re, annál többe kerül. De legyünk igazságosak: az egyezte­tés a gazdasági szerveknek is kötelességük lenne. Mindenkinek érdeke tehát az együttműködés, sőt nem is csupán a megyén belül van rá szükség. A megye minden járása és a városok többsége határos más megyékkel. A határos területeken az együttműködés jelentős megtakarításokat eredményezhet, hiszen egymástól esetleg csupán néhány kilométerre nem kell építeni olyan létesít­ményeket, amelyek közül egy is képes kielégíteni a körzet lakosságának igényeit. Az érdekelt városi tanácsok és a já­rási hivatalok bevonásával ez az egyeztető munka hamaro­san megkezdődik, s bizonyára jelentős megtakarítást ered­ményez az együttműködő megyékben. i B. A. Kongresszusi munkasiker a Tiszamenti Vegyiművekben 9500 tonna kénsav, 50 milliós bevétel terven felül (Tudósítónktól) Megyénk “nagy vegyipari bázisa, a Tiszamenti Vegyi­művek, hírnevéhez, rangjá­hoz méltóan köszönti az MSZMP XI. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. A 11. termelő üzemmel rendelkező vállalat munkásgárdájának több mint háromnegyed része, 1600 dolgozó tett nagy erőfeszíté­seket, hogy emeljék a terme­lés műszaki színvonalát, gaz­daságosságát, leküzdjék a gazdálkodásban jelentkező objektív akadályokat. Amikor a szocialista bri­gádok, munkahelyi kollektí­vák kongresszusi versenyét útjára bocsájtották, 40 millió forint évi több­letbevételt irányoztak elő, a teljesítés azonban lényegesen több lett, mintegy 50 millió forin­tot írtak a terven felüli bevétel számlájára. Mindenekelőtt a vegyimű­vek gerincét képező kénsav­­üzemek tettek ki magukért, a négy üzem együttesen 9500 tonna kénsavat állított elő 1974. évi tervén felül. Az első félévben még úgy tűnt, hogy a szuperfoszfátgyár — nyers­anyagellátási nehézsége miatt — nem tudja éves előirány­zatát teljesíteni. A naptár, amikor az első félév végét jelezte, egyhavi termeléssel, azaz 40 ezer tonna műtrágyá­val voltak adósak. A nyersanyagellátás idő­közben javult, a feladat tehát adva volt: be kell pótolni az első félévi lemaradást. A gyár műszaki gárdája, szocialista brigádjai összedugták a fejü­ket, korábbi versenyvállalá­saikat kiegészítve rendkívüli szervezési és műszaki intéz­kedéseket tettek. Példás erő­feszítéssel hónapról-hónapra csök­kentették hátrányukat, és az év végére 560 ezer tonna értékes műtrágyát gyártottak a mezőgazda­ságnak. olyan mennyiséget amelyet erdetileg csak 1975-ben vár­tak. A sokféle terméket gyár­tó porfestéküzem is a kong­resszusi mukaverseny hatásos eszközével öregbítette jó hírét fennállása óta elsőízben ju­tott a 100 millió forintos ter­melési értékhatár fölé. Az előirányzott 115 millió forint helyett, 123 millió forint ter­melési értéket állítottak elő, elsősorban az export-piac kedvező alakulásával. A szocialista munkaver­seny széles körét jelzi az is, hogy nemcsak a termelő, ha­nem a szolgáltató, és karban­tartó részlegek is kiemelkedő szinteket produkáltak. A vegyiművek hulladék­hővel üzemeltetett saját erőműve 1,3 millió forint értékű áramot ál­lított elő terven felül, és hasonló nagyságrendet ért eL „ Az állóeszközöket karban­tartó szocialista brigádok az egy évre előirányzott 117 mil­lió forintból csaknem 5 milli­ós megtakarítást biztosítot­tak. Vállalati szinten egyéb­ként 16 millió forintot írtak az egy évi önköltségcsökkentés javára. A vállalat dolgozói a műszaki, technikai színvo­nal emelését, ezen keresztül a termelés növekedését újí­tásokkal is előmozdították. A verseny első szakaszá­ban 25 munkásötletet ve­zettek be, amelyek 2,5 millió forint hasznot eredményeztek. Nem véletlen, hogy a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny hatása a vál­lalati .nyereségben is tükrö­ződik. A tervezettnél 23,2 szá­zalékkal több, 257 millió fo­rint szerepel a mérleg nye­reségrovatában. A termelésben ” kitűnően helytállt szocialista brigádok, mnnkások erejéből arra Is tellett, hogy hozzájá­ruljanak a 900 éves Szol­nok jubileumi gazdagítá­sához. Az együttesen produkált 12 400 társadalmi munkaórá­ból 4500 órát fordítottak a szolnoki iskolák, óvodák fej­lesztésére, szemléltető esz­köztárának bővítésére. Dol­goztak az üzemi lakótelep és több szolnoki közterület kör­nyezetének szépítésén is. A vegyiművek kollektí­vája úgy döntött, hogy 1975-öt jubileumi vcr­­senyéwé nyilvánítja. A kongresszusi verseny eddi­gi kiemelkedő sikereit to­vábbfejlesztve tesznek erő­feszítéseket a tervszerű gaz­dálkodásra, anyag- és ener­giatakarékosságra, a vállala­ti .nyereség reális 10—15 szá­zalékos növelésére. Púja Frigyes, külügymi­niszter meghívására vasár­nap — a délutáni órákban az osztrák légitársaság me­netrend szerinti repülőgépé­vel — Budapestre érkezett hivatalos baráti látogatásra dr. Erich Bielka, az Osztrák Köztársaság szövetségi kül­ügyminisztere. Útjára elkí­sérte felesége. A miniszter kíséretében van dr. Ludwig Steiner, az osztrák külügy­minisztérium politikai igaz­gatója is. MA: A munkásokkal együtt • • • Harc a nehéziparért «II Válság — olasz módra ^ • • • A tudomány világából • • • Környezetvédelem a Szovjetunióban • • • Budapest hullámhosszán • • • % Félezer hasznos javaslat A vendégek fogadására at Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Púja Frigyes külügy­miniszter, Nagy János kül­ügyminiszterhelyettes, vala­mint a Külügyminisztérium több más vezető beosztású munkatársa. Ott volt dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete. Dr. Erich Bielka, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi (Folytatás a 2. óldalon) Kínál az ipar, vásárol a kereskedelem A Tisza Cipőgyár börzéje Budapesten Meikezdidteft a magyar—osztrák külügyminiszteri tárgyalások Hfffl K 'h llÓSÍTÁSOK — Hllíi;iv — TUlÓjírÁWtK: -- lilMi K Tímár Mátyás Tatabányán Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és dr. Csernok Attila, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettese tegnap látogatást tett Tatabányán, ahol Hava­si Ferenc, a megyei pártbi­zottság első titkára és dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke fogadta őket. A me­gye vezetőivel folytatott be­szélgetés után a Magyar Szénbányászati Trösztnél Se­regi János vezérigazgató tá­jékoztatta a vendégeket a szénbányászattal összefüggő kérdésekről. A vendégek dél­után a Magyar Viscosagyárat tekintették meg. Konferencia az MSZBT-ben Több mint száz irodalom­­történész, műfordító, vala­mint az orosz nyelv- és iro­dalomoktatás területén dol­gozó pedagógus részvételével tegnap kétnapos konferencia kezdődött az MSZBT szék­hazában. Az MSZBT Orszá­gos Elnöksége mellett mű­ködó orosz nyelv- és iroda­lomtanárok magyarországi szekciója által rendezett ta­nácskozást Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkára nyitotta meg. A konferenciának különös jelentőséget ad, hogy egybe­esik hazánk felszabadulása 30. évfordulójának ünnep­ségsorozatával. A tanácskozás résztvevői a megnyitó után szekciókban folytatták munkájukat. Bepillantás az NDK-ba Eredményes évet zárt az NDK budapesti kulturális és tájékoztatási központja." Az NDK megalakításának ne­gyedszázados évfordulója je­gyében különösen sok ren­dezvényük voít, s csaknem félmillióan vettek részt a különböző műsorokon. Idei műsorukat is úgy állítják össze, hogy méltóképpen tisz­telegjenek a felszabadulás, a fasizmus felett aratott győ­zelem 30. évfordulója előtt. A jubileumok alkalmából le­hetőséget teremtenek a ma­gyarországi érdeklődők szá­mára, hogy bepillantást nyer­jenek az NDK fejlődésébe, szocialista átalakulásába. Sorsolják a gépkocsinyeremény­­betétkönyveket Tegnap, az OTP Münnich Ferenc utcai kultúrtermében megkezdődött a gépkocsinye­­remény-betétkönyvek idei el­ső, kétnapos sorsolása, ame­lyen az 1974. október 31-ig váltott és a január 31-én még 'érvényben volt betét­könyvek vettek, illetve vesz­nek részt. Az első napon a Budapes­ten váltott 5000 és 10 000 fo­rintos betétkönyvek tulajdo­nosai között 283 személy­­gépkocsi talált gazdára. Ma a vidéki betétkönyveket sor­solják, ezekre 384 nyere­ményautó jut. A kétnapos húzás eredmé­nyét — az egyesített gyors­listát — a szerdai lapok közlik. Gépíróbajnokság Az országos gyorsíró- és gépíró-versenybizottság teg­nap az Országos Tervhiva­talban hirdette ki az 1975. évi országos gyorsíró- és gépíróbajnokságok eredmé­nyét. Magyarország 1975. évi hibátlansági gépíróbajnoka Nagy Ferencné (Tiszamenti Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat, Szol­nok) lett. Második helyezett: Barna Lászlóné (KPM vas­úti főosztály), harmadik he­lyezett: Gudmon Ambrusné (Szolnok megyei Tanács). Egy mondatban — Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezetésével tegnap reggel szakszervezeti kül­döttség utazott Genfbe, az európai szakszervezeti köz­pontok konferenciájára. — Tegnap Tiszabercelen és Nyíregyházán ünnepsége­ken emlékeztek meg a ma­gyar felvilágosodás nagy alakja, Bessenyei György ha­lálának 164. évfordulójáról. — A Betonútépítő Vállalat és a 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói tegnap megkezdték Dunaújváros új autóbusz-pályaudvarának az építését Két héten át körbe-körbe jár a cipő a fővárosi Divat­­tervező Vállalat bemutató­­termében. Két hétig kínál az ipar, a kereskedelem meg vásárolja azokat a lábbeli­ket, amelyeket ősszel-télen viselünk majd. Szemben ül ilyenkor egymással, tárgyal és vitatkozik a gyártó, a ke­reskedő — cipőbörze van. Tegnap és ma a Tisza Ci­pőgyár mutatja be termé­keit. Az asztalfőn Szalai László, az értékesítési főosz­tály vezetője tizenöt munka­társával állja a kereskedők ismétlődő kérdéseinek roha­mát. Felemel az asztalról egy-egy cipőt, mutatja élői­ről, hátulról, megmondja a modell számát, előállítási és fogyasztói árát. Erre aztán furcsa licitálás kezdődik. Itt azonban nemcsak az „viheti” az árut, aki a legnagyobb értéket mondja. A Tisza Ci­pőgyár igyekszik minden megrendelő minden kérését teljesíteni. Némi eltérés az eredeti formától, vagy vál­toztatás a színen nem aka­dály. A megrendelő percek alatt megkapja a módosított cipő fogyasztási árát is. Budapesten második hete folyik a cipőbörze, az első olyan, amelyen a hat hazai gyár együtt mutatja be ter­mékeit. A vásárlók képvise­lőjeként pedig ott vannak a három cipőnagykereskedelmi vállalat, a Centrum Áruhá­zak, Fővárosi Cipőbolt szak­emberei. Első esetben von­ták be a tárgyalásokba a bőrfeldolgozó üzemek kép­viselőit is. — A Tisza Cipőgyár 350 modellt, köztük csaknem száz gyermekcipőt mutat be a két nap alatt — mondotta a börze szünetében H. Nagy Mihály, a gyár kereskedelmi igazgatója. — Azt hiszem ennyi fkjta, színű és fazonú gyermekcipőt még soha sem mutattunk be mint az idén. Gondoltunk az öltözni diva­tosan szerető kismamákra is. A színes, virágos mintás vászon- vagy jersey felsőré­szű kismamacipők reméljük az eddiginél is nagyobb számban kerülnek az üzle­tekbe. A frottír bélésű tor­nacipőket az év második fe­lében kezdik majd gyártani. A változatlan áron forga­lomba kerülő új tornacipők­ből 1 millió 250 ezer párat rendelt a kereskedelem. A martfűi gyár a torna­cipőkön kívül mintegy 2,2 millió pár egyéb lábbelivel áll a hazai vásárlók rendel­kezésére. Ezen bplül az egyes termékek aránya módosult A közös börzén kiderült hogy a női harisnyaszáras csizmákból 350, ezer párral kevesebb a gyárak ajánlata, mint az igény. Az előzetes terveket módosították és így például a hiányzó csizmák egy részét a Tisza Cipőgyár fogja majd legyártani. H. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom