Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

I Súg a kisördög Az álarc ■ — Ahogy mondja, pontosan 1 millió 200 ezret. Azóta gyö­nyörű, mondhatni finom ízléssel berendezett terem áll a kar­cagi közművelődés rendelkezésére. Valóban nagy sikere volt az itt rendezett Tiszavidék fejlesztési napoknak. Ne mondja, egy karcolás sem? Minden bútor ép a Déryné művelődési köz­pont második emeletén, a drága szőnyegeken egyetlen folt sincs, nem vagdalták föl a bútorhuzatokat (?) Hát igen: kul­túrált környezet, kultúrált emberek. Hogy mondja? 1974 ko­raőszétől a Tiszavidék fejlesztési -napok óta szinte ki sem nyitották? Be sem tette a lábát senki? összehasogatják a bú­torhuzatokat? Bepiszkolják a szőnyegeket? Ne mondja, az emeletet is lezárták ráccsal? A gimnazistákat sem engedik föl szalagavatót tartani? Hogy hideg van? ök úgy gondolják, hogy 4ánc közben majd kimelegednek, összekarcolják a par­kettát? Hogy nem azért költöttünk a közművelődésre 1 millió 200 ezer forintot? , — Jó, jó, de mégis: A mezőgazdaságban például már nagyon jól tudják, hogy hiába áll a téesz udvarán a világ legjobb traktora, az csak akkor ér valamit, ha dolgozik. Ha azt végzi, amire szánták. Igen, egyetértünk, valóban nem azért költöttünk a Déryné reprezentatív helyiségére olyan sokat, nem azért terveztettük a berendezést méregdrága belsőépíté­szekkel, hogy üresen álljon a terem. Persze, persze, megért­jük: hideg van, nem lehet fűteni azt a gyönyörű termet, ö, hogyne, türelmesek vagyunk, majdcsak elkészül a kazánház is. És addig? Igen, addig türelmesek leszünk. Csakhogy egy­két hónap múlva már hétágra süt a Nap, az majd befűti a ter­met: tehát várjuk a programokat. Hiszen az az 1 millió 200 ezer mégiscsak így lenne jó befektetés. — is — Választék A szövetkezet szép új pa­norámás autóbuszával szeret­ték volna Debrecenbe, Szol­nokra színházi előadásokra vinni a karcagi Május 1. Tsz tagjait. Ezér a két színháztól műsortervet kért a tsz nép­művelője. Debrecenből meg is kapta a közelmúltban, megérkezett a kért program, a Szigligeti Színháztól is. Kibontották a plakátot: fö­lül a színház neve, körül gyö­nyörű sárga keret, középen pedig ragyogó, fehér mező. Egyetlen betű nem sok, de annyi sem árválkodott a pla­káton, nemhogy a kitűnő Szigligeti Színház műsora. Hát ami azt illeti, nem vala­mi nagy a választék. Talán plakátból sem akadt másik, vagy csak egy gépies mozdulat, másra figyelő te­kintet miatt küldték ezt a papírt Karcagra? Apróság, de 50, vagy száz mezőgazdasági munkás színházi estéje mú­lott ezen. S az ő művelődé­sük, színházba szoktató esté­ik a szolnoki Szigligeti Szín­háznak is megérné egy kis türelmet, gondos figyelmet. ZEBRA A zebra egy állat Afrikában, nálunk pe­dig sok fehér csík az úttesten. Arra való, hogy átjárjunk rajta a másik oldalra anél­kül, hogy az autóktól félnünk kellene. Okos találmány. Ott szokták ezt kijelölni, ahol — a tapasztalat szerint — a legtöbben jár­nak át egyik oldalról a másikra, például középületek, éttermek, üzletek előtt. Pél­dául a szolnoki főutcán a 121-es csemege előtt Is (amit egyébként mindenki hatva­nasnak ismer). Sokáig volt, sokan élvezték az oltalmát. Aztán egyszercsak eltűnt. Korszerűsítették a főutat, a zebrát pedig kikorszerűsítették belőle, mondván, Itt nincs rá szükség, van zebra lejjebb, följebb, járjanak ott át. Nem járnak. Szatyrokkal, gyerekekkel, csomag­gal, háromajtós szekrénnyel, mindennel fölpakolva kacsáznak halálmegvető bátor­sággal az autók között. Szabálytalan! Az bizony. Fegyelmezetlen társaság. Huligán banda! A fél Szolnok kiérdemli a csúnya jelzőket. Egészen addig, míg nem festik fel Ismét azokat az autófékező csíkokat. Akkor aztán ez a renitens társaság újból „szabá­lyosan közlekedő gyalogosok” gyülekezete lesz. JEbMEZKObGSONZO \

Next

/
Oldalképek
Tartalom