Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-21 / 44. szám
V 1975. február 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pártértekezlet Szolnokon és a szolnoki járásban (Folytatás az 1. oldalról) Befejeződött a vasút villamosítás^, elkészült az új rendezőpályáudvar és júliust ban átadásra kerül Közép- Európa egyik legmodernebb v'emé'ypályaudvara is. A MÁV Járműjavító Dieselprogramja a megvalósulás előtt áll, és ezzel megteremtődik a vasútüzem korszerű ipari háttere. Elkészült a 4-es számú főközlekedési út Szolnokon áthaladó szakaszának korszerűsítése, így lényegesen megkönnyebbedett a városi forgalom bonyolítása. Annál is inkább, mivel a Volán Vállalat jelentős- összeget fordított új autóbuszok vásárlására, áfnellyel bővíteni tudták a járatok számát. Az 1970-es pártértekezleten elfogadott elveknek megfelelően — tegyük hozzá nagy erőfeszítések árán — fejlődött a városban a kereskedelmi ellátás. A kiskereske' delmi áruforgalom négy év alatt 50 százalékkal nőtt. Jobb lett a lakosság ellátása tej- és tejtermékből, nagyobb a hús- és húskészítmények választéka (az olcsóbb töltelékáruké is), javult, de még mindig nem kielégítően a zöldség-, gyümölcsellátás. Sokat segített, hogy új kereskedelmi egységek épültek. Az iparcikk forgalom . növekedésének is egyik alapja, hogy bővült az üzletek, az áruházak sora. Sajnos, mindezek ellenére a beszámoló kimondja: „a vendéglátás és az idegenforgalom életszínvonal-politikánk követelményeinek a fejlődés ellenére sem tudott megfelelni, és még mindig gondjaink közé tartozik egyes új telepek, városrészek peremkerületek ellátása.” Eredményes mezőgazdasági termelés Szolnok, és 1975. január 1-től a hozzá tartozó városkörnyéki községek mezőgazdasági üzemeinek termelése egyenletesen fejlődött, 85 százalékkal nagyobb értéket állítottak elő tavaly, mint 1970-ben. A gazdálkodásban mind szélesebb körben terjedtek el az iparszerű termelési rendszerek, s azzal párhuzamosan megnőtt az ipari eredetű anyagok felhasználása is. A mezőgazdasági üzemek termelésszerkezete a népgazúásági igényeknek megfelelően változott, csökkent a gabonafélék és emelkedett az ipari növények részaránya. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-program helyi célkitűzéseit Szolnok mezőgazdasági üzemei — az állami gazdaság kivételével — nem tudták időarányosan teljesíteni. örvendetesen nőtt viszont a mezőgazdasági üzemekben a gépi beruházás, fejlődött a gabona-feldolgozás. A termelés műszaki megalapozottsága, a jobb üzem- és - munkaszervezés eredményeként a mezőgazdasági üzemekben is nőtt a munka termelékenysége. Továijbra is gond a iai(is A város lendületes fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a negyedik ötéves tervben előreláthatólag 5900 lakás épül fel. Bár a felszabadulás óta a lakások száma megkétszereződött, a megyeszékhelyen a lakásellátási gondok nem szűnnek meg. Mind a jelentés, mind a felszólalók hangsúlyozták: fokozni kell a lakásépítés ütemét, több olcsó lakás építése szükséges. A jelenlegi lakásgondokon segít, ha a Szé chenyi ’ lakótelepen (a Kisgyepen) felépülnek az. új, korszerű lakások. „A raunkáslakás-igények, és a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldása kiemelt feladat” — hangsúlyozta a pártbizottság beszámolója. A szocialista munkaverseny révén és a lakosság, az ipari üzemek, a vállalatok társadalmi • összefogásával lett több óvodai hely — négy új óvoda létesült összesen — épült fel a tiszaligeti sportkombinát, sok kilométer járda, készült el játszótér, jubileumi park és így tovább. Javult az egészségügyi ellátás is — nőtt a körzeti rendelők száma, de a kórház zsúfoltsága csak akkor enyhül valamelyest, ha elkészül a megyei kórház 200 ágyas új részlege. llsratnmOszakes iskolák Ha a város közoktatási helyzetét nézzük, kiderül, hogy az elmúlt években minőségileg jelentősen fejlődött, de a gondok nem csökkentek. Az általános iskolákban két-három műszakban folyik a tanítás. Hathatós intézkedésekre van szükség a tantermek számának növelése, új iskolák építése érdekében. Felépült az e.lmúit években Szolnokon egy úf-' általános ' iskola, ' egy szakmunkásképző .intézet, és épül két újabb szakközépiskola, szakiskola és kollégium. A közoktatás korszerűsítéséről szóló párthatározat kedvező hatása azonban máris érezhető az oktatási intézményekben. Szolnok kulturális központ tá válásának ma már mind szervezeti, mind tartalmi szempontból érzékelhető konkrét formái vannak. Vonzáskörét lakosságának mintegy háromszorosára terjeszti ki. Egyre kiterjedtebb az üzemi művelődési házak, a színház, a zeneiskola, a művésztelep hatása, nemzet-A vitában felszólalt Kimmel Emil. A többi között a következőket mondta: — Engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága nevében köszöntsem a pártértekezlet résztvevőit, a város kommunistáit, — mondta, majd kifejtette véleményét, hogy a tanácskozás nagy felelősséggel, hozzáértéssel, tartalmas elemző munkával végzi feladatát, és ez érthető, mert az elmúlt négy esztendő a város életének talán legeredményesebb időszaka volt. Majd arról szólt, ami a vita során is sokszor téjfna volt: erősítsük tovább pártunkat, fejlesszük tovább pártunk belső életét, ugyanakkor az egységesebb szemléletre épülő, még jobb cselekvési egység alapján végezzük további munkánkat. Hangsúlyozta: a jövő előrehaladását az egységes cselekvésre, a . fegyelmezettebb munkára ölapozzuk. És nemcsak a munkahelyen kell fegyelmezetteknek lennünk, hanem az élet minden területén úgy kell eleget tenni kötelezettségeinknek, ahogyan azt tőlünk pártunk, népünk elvárja. Dr. Gergely István felszólalásában a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a tanácskozást és megköszönte az elmúlt négy esztendőben kifejtett sokrétű, /közi és országos hírű öntevékeny művészeti csoportjai vannak. Nőit a pártszervezetek tekintélye A pártszervezetek tekintélyének és a párt befolyásának erősödése a tömegpolitikai munkára, a párt tömegkapcsolatára is kedvezően hatott. Az alapszervezetek nagy többsége alkalmas arra, hogy működési területén betöltse a párt vezető szerepéből ráháruló feladatokat. Az alapszervezetek munkájára a lenini normák betartása a jellemző, helyesen alkalmazzák a kollektív vezetés elvét. A pártvezetőségek, a csúcsvezetőségek és a pártbizottságok élvezik a tagság bizalmát, alkalmasak a tagságtól kapott bizalom alapján a párt politikájának és a nagyobb feladatoknak végrehajtására. A pártértekezleten elfogadták a küldöttek a feladattervet, amely többek között kimondja: a városi pártbizottság, valamint az irányítása alá tartozó pártszervek és szervezetek tökéletesítsék az irányító, ellenőrző segítő és számonkérő tevékenységüket. Fejlesszék a pártmunka módszereit, hogy nőjjön hatékonysága, erősödjék a munka mozgalmi jellege. A társadalmi viszonyok továbbfejlődésével kapcsolatos feladatok között szerepel a tulajdonviszonyok szocialista vonásainak erősítése, a munkások helyzetének további javítása. alkotó, kommunista munkát. Majd szólt arról, hogy sikerekben gazdag négy esztendő, van mögöttünk. Ez idő alatt eredményes alkotó munka folyt Szolnokon és ezt megfelelően tükrözi a jelentés, amely reálisan megalapozottan értékeli a jelenlegi helyzetet. Ezeknek a sikereknek a Szolnokon élő kommunisták és pártonkívüliek, munkások, szövetkezeti tagok, értelmiségiek, hivatali dolgozók egyaránt részesei. — A javuló gazdasági, városépítő, kulturális, politikai tevékenység újabb és újabb tennivalókat tár fel, és ezeknek a feladatoknak teljesítéséből kinek-kinek a maga munkaterületén ki. kell vennie a részét — hangsúlyozta. — Szolnokon, a megyében és az országban is pártunk következetes, reális politikája cselekvésre ösztönözte a tömegeket. Ezáltal megsokszorozódott az erő a feladatok teljesítésére. , Szolnokon is, a városi pártbizottság és pártszervei, szervezetei, a tanácsok, a tpmegszervezetek és mozgalmak megfelelő hatékonysággal fogtak hozzá a X. pártkongresszus, a felsőbb pártszervek időközben született, és saját határozataik végrehajtásához, és teljesítették azokat. Kevesebb volt a szó, a magyarázkodás és sokkal több a tett, a reális célok valóraváltásáért. Szólt arról, hogy Szdlnok — amely lendületesen fejlődik — sok gonddal küzd. Mintha az élet' minden területén „kinőtte volna a ruháját”. Példának említette, hogy a megyeszékhelyen a gyerekek 74 százaléka kéthárom váltásban olyan iskolákba jár, amelyek egyharmada életveszélyes. „Egyetértek azokkal a felszólalókkal, akik iskolák, óvodák építését sürgetik — mondta. — Mert itt nem csupán iskolai, óvodai helyről van szó, hanem a jövő generációjának neveléséről, arról, hogy mennyire lesznek gazdagok tudásban, milyen mértékben készítjük fel őket a jövő feladataira. És ehhez még további bölcsődék, óvodák, iskolák, nevelők, felszerelések, — cselekedetek kellenek. Elismeréssel szólt a nagyarányú társadalmi munkáról, amely a városban az elmúlt években kibontakozott, mert mint mondta: támogatni csak azt lehet, aki igyekszik, Szolnokot csak a szolnokiak tudják szolnoki módra felépíteni. Az állam segít, hiszen 3—4 milliárd forintot adott, ad Szolnok építésére. Az állampénzét azonban megtöbbszörzni csak okos beosztással, takarékossággal, ésszel, munkával lehet. Nem állunk messze attól az időtől, amikor Szolnok az ország kis ékszerdobozává válhat, ahol jó élni, dolgozni. Az ehhez vezető úton azonban nagyon sok feladat vár ránk, és ezek Tóth György, a tanács járási hivatalának vezetője, az értekezlet elnöke üdvözölte a küldötteket, majd Nádas József, a szolnoki járás pártbizottságának első titkára mondott szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz, melyet a küldöttek már korábban megkaptak. A beszámoló megállapította, hogy a terület alapszervezetei, a pártbizottság végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. Az elmúlt négy év alatt a termelés, a termelékenység, a gazdaság valamennyi ágazatában növekedett, emelkedett a lakosság fogyasztása, javult a kereskedelmi ellátás, jelentős volt a beruházási tevékenység, tovább javultak az élet- és munkakörülmények. A negyedik ötéves terv eltelt időszakában az üzemek — a Tisza Cipőgyár, a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregysége, az Április 4 Gépgyár örmányesi gyáregysége, a BHG kunhegyesi gyáregysége — jelentősen bővítették termelési kapacitásukat, míg a MEZŐGÉP Vállalat kunhegyesi gyárának termelése csökkent. A négy év alatt a járásban új, kisebb ipari üzemek jöttek létre Besenyszögön, Kőtelken, Nagykörűben. Tiszasülyön. A X. kongresszus óta a járás ipari termelése majdnem 45 százalékkal növekedett, és elérte a 2.2 milliárd forintot. Az ipari termelés az állami iparban 31 százalékkal, a szövetkezeti iparban 69 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének mintegy 70 százaléka a termelékenység fokozásából származott. Az egy dolgozóra iutó termelési érték majdnem 31 százalékkal több, mint 1970-ben volt. A munkások átlagkeresete 21, az alkalmazottáké 20.6 százalékkal emelkedett 1970 óta. teljesítésében a városban élő kommunistáknak, szervezeteknek, testületeknek meg-, határozó szerepük van. Az újonnan megválasztásra kerülő városi pártbizottságnak a megkezdett munkát tovább kell folytatnia, hogy kiteljesedjen az élet a nagymúltú munkásvárosban, hogy tovább erősödjön, fejlődjön gazdasága. Harcolni kell az olyan jelenségek,' „tünetek”' ellen; amelyek gátolják az emberek jólétének, a gazdasági élet további fellendítésének, kultúránknak kiteljesítését. Nem lehet úgy gazdagítani Szolnokot. hogy amikor a derékhad szépíti a várost, dolgozik érte, közakarattal bélyeget vásárol, hogy emlékmű legyen, egy kisebbség szinte hivatásszerűen rongálja az alkotásokat, szemétteleppé változtat területeket, nem becsüli erőfeszítéseinket. — Jelentős évfordulók sorozata következik, — mondta. — A közeli hetekben ül öszsze pártunk XI. kongresszusa, azt követőén ünnepeljük felszabadulásunk 30. évfordulóját, Szolnok 900. születésnapját. Az ünnepségek mellett sok lesz a a munkás hétköznap. Fel kell használni az ünnepeket is arra, hogy csokorba szedjük feladatainkat a politikában, a gazdaságban, a kultúrában, az ideológiában, hogy minél eredményesebben váltsuk valóra azokat, fis ebben a munká-' ban a kommunistáknak, minden becsületes szolnokinak úgy kell részt vennie, hogy tevékenységünk eredménye egy értékeiben gazdagabb város legyen, ahol minden ott A járás mezőgazdaságára is a dinamikus fejlődés jellemző. Az állami gazdaságok száma változatlanul négy, a termelőszövetkezetek száma az egyesülések révén 25-ről 18-ra csökkent. A tervidőszak négy évében a mezőgazdasági termelés növekedése nagyobb, mint az előirányzott, a legfontosabb területeken elérte az 1975-re tervezett szintet. A termelőszövetkezetekben a halmozott termelési érték 73 százalékkal, az állami gazdaságokban 36 százalékkal emelkedett, összesen 2.4 milliárd forint. Emelkedett a munka termelékenysége, a jövedelmezőség is a járás mezőgazdasági üzemeiben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek árbevétele 35 százalékkal, bruttó jövedelme 33 százalékkal, nyeresége 74 százalékkal haladta meg a viszonylag alacsony 1970 évit. Az állami gazdaságok árbevétele 35 százalékkal több, a nyereség pedig hétszerese a négy év előttinek. A mezőgazdasági üzemek nagy gondot fordítottak a legfontosabb munkafolyamatok gépesítésére. A gépek, berendezések, valamint a járművek értéke a termelőszövetkezetekben 250 millió forintról 610 millióra nőtt, míg az állami gazdaságokban 155 m’Uió forintról 276 millióra. Igv most egy, úgynevezett traktoreCTvségre az állami gazdaságokban 46 hektár, a termelőszövetkezetekben 49 hektár jut. Az állattenyésztésben kielégítő a sertés- és a szarvasmarhatartás, alig változott viszont a juh és a kisállatok létszáma. A járás gazdaságai hat szarvasmarha- és nyolc sertésszaktelepet létesítettek, ez jelentősen növelte a férőlakó jól érzi magát, ahol mindenkinek teljesül vágya, álma. Ehhez kívánunk sok sok sikert, jó egészséget. Ehhez a munkához a megyei pártbizottság minden támoatást megad. Felszólalt a vita során» Vígh Béla, a Járműjavító szocialista brigád vezető je) Bekényi Istvánná, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára; Kovács Imre, a Húsipari Vállalat csúcsvezetőségének titkára; Kelemen Béláné, a városi úttörő elnökség titkára; Vörös Ferenc, 'az ÉPSZER Vállalat szocialista brigádvezetője; Tóth Lajos az OTP megyei igazgatójának helyettese: dr. Bereczki Lajosné általános iskolai igazgató; Léder László, a szolnoki városi-járási rendőrkapitányság vezetője; dr. Kardos Sándor, a tószegi Patőfi Tsz elnöke; Veréb Ferenc, a Vasipari Vállalat hűtőgépszerelője; dr. Orbán Petemé, a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységének igazgatója; Molnár Sándor, a Verseghy Ferenc Gimnázium igazgatója; Kiss József, az állami építőipari vállalat művezetője; Szabó László szobrászművész; Kanyó Sándor, a városi KISZ Bizottság titkára. A két jelentés feletti vitát Sándor László foglalta össze. Ezt követően a pártértekezlet küldöttei megválasztották az új városi pártbizottságot és küldötteiket a megyei pártértekezletre. A szolnoki városi pártbizottság első titkára ismét Sándor László, titkára Brezvai István és Túróczy Ferencné lett. helyek számát. Most a legfőbb feladat az állategészségügyi helyzet javítása. Az eredményes gazdálkodás következményeként szépen növekedett a járás mezőgazdasági üzemeiben dolgozók keresete. Az elmúlt négy évben a termelőszövetkezetekben az átlagjövedelem — 44 százalékkal emelkedve — meghaladta a 25,5 ezer forintot, az állami gazdaságokban pedig — 16 százalékkal növekedve — a 29 ezer forintot. Mind az ipar, mind a mezőgazdaság jelentős fejlődésében nagy szerepe van annak, hogv a X. kongresszus óta eltelt időszakban tervszerűbbé, következetesebbé, folyamatosabbá vált az alapszervezetek munkája a termelést irányító, ellenőrző' tevékenysége. A kommunisták eredményesen vesznek részt a gazdaságpolitikai feladatok helyi megvalósításában, következetesebben lépnek fel a hibák ellen. A beszámoló az eredmények értékelésén túl összefoglalta a további feladatokat is. A járás ipari és mezőgzdasági üzemeinek továbbra is egyik legfontosabb feladata a munka hatékonyságának növelése, az élő és holt munkával való racionálisabb gazdálkodás. A mezőgazdaságban folytatni kell az iparszerű termelés elterjesztését. Ezzel összefüggésben a beruházások mind nagyobb hányadát kell gépesítésre fordítani. Fontos feladat a növekvő költségeket jól hasznosító és honosításra alkalmas növény- és állatfajok elterjesztése. A gabona és az ipari növények hozamainak növelésével párhuzamosan javítani kell a zöldségtermesztést és -ellátást, növelni kell a cukorrépa termőterületét. Az állattenyésztésben fokozni kell a hús- és tejtermelést. A központi intézkedésekkel összhangban növelni kell a földolgozó (Folytatás az 5. oldalon) A pártértekezlet szünetében dr. Gergely István (a kénen középen) küldöttekkel beszélget. Balról Máté János, a Volán főmérnöke, jobbról Molnár Sándor, a Verseghy Gimnázium igazgatója Kíiris! Emil és dr. Gergely István felszólalása L. A. — V. V. flz egyéni és a közösségi érdek összhangjára kell törekedni A szolnoki járás kommunistáinak csaknem kétszáz küldötte ugyancsak tegnap tartotta pártértekezletét. A tanácskozáson részt vett dr. Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára. 4
