Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

2 SZÓI NOK MEGYEI NÉPLAP 1975. február 20. A ciprusi kérdés megvitatására Ma i! össze a Biztonsági Tanács Kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítése A ciprusi török közösség közzétett nyilatkozatában „a ciprusi török szövetségi ál­lam elnökévé’’ kiáltotta ki Rauf Denktast és bejelentet­te saját kormányának meg­alakítását. ötventagú alkot­­mányozó gyűlést bíztak meg azzal, hogy 45 napon belül dolgozza lu a „ciprusi török szövetségi állam" sajat al­kotmányát. Ciprus görög lakossága teg­nap kétórás általános sztráj­kot tartott, tiltakozásul az autonóm ciprusi török szö­vetségi állam egyoldalú ki­kiáltása ellen. Tüntetők ez­rei követelték az ENSZ 1974. novemberi határozatának ér­vényesítését, amely az összes külföldi csapatok kivonását s az összes menekülteknek otthonukba való visszatelepí­tését sürgette. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára — a Perzsa-öböl mentén fekvő államokban tett körutazásának befejezté­vel, úton New York felé — tegnap öt óra hosszat tár­gyalt Ankarában. Látogatá­sának célja — mint Ankará­ba érkezve elmondotta — az volt, hogy a Biztonsági Ta­nács ciprusi vitája előtt tá­jékozódjék a török kormány álláspontjáról. Megbeszélései után újság­íróknak azt mondotta, hogy az ankarai eszmecserén „a jelenlegi ciprusi helyzetről, valamint a szigetország tö­rök es görög közössége kö­zötti tárgyalások felújításá­nak módozatairól" volt szó. A világszervezet főtitkára végül nyomatékosan hang­súlyozta: az ENSZ a lehető legnagyobb jelentőséget tu­lajdonítja Ciprus szuvereni­tásának és függetlenségének, s a szigetország két közössé­gének meg kell egyeznie egy­mással. A tárgyalások után nyi­latkozott a sajtónak Sadi Ir­mák török ügyvezető minisz­terelnök. Rámutatott, hogy a török fél tudomására adta az ENSZ titkárának emberba­ráti okokból helyteleníti a svájcihoz hasonló kantoná­lis rendszert, mert az — An­kara megítélése szerint — „nem akadályozná meg a ciprusi törökök körében a múltban rendezett vérfürdők megismétlődését..egy má­sik kérdésre válaszolva meg­ismételte, hogy Törökország nem ismeri el Makariosz ér­seket ciprusi államfőnek. „Véleményünk szerint visz­­sza kellene térnie egyházi funkcióihoz, anélkül, hogy a jövőben beavatkoznék a po­litikába" — mondotta Ir­mák. Kurt Waldheim Ankará­ból továbbutazott Athénba. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának tagja tegnap dél­előtt nemhivatalos megbe­szélést tartottak az önálló ciprusi török állam kikiáltá­sával kapcsolatos nicosiai és athéni panasz kivizsgálása jegyében. Az előzetes elkép­zelések szerint a hivatalos BT-ülésnek tegnap este kel­lett volna összeülnie, hogy meghallgassa Makariosz cip­rusi elnök megbízottját, Tö­rökország és Görögország képviselőjét, valamint Vedat Celiket, aki az egyoldalúan kikiáltóit állam kormányá­ban miniszteri tisztet tölt be, de a BT ülésén csak mint a ciprusi törökök képviselője szerepel. A tanács tagjai döntésük­kel mindenképpen megvár­ják Kurt Waldheim ENSZ- főtilkárt, aki előreláthatólag ma reggel érkezik vissza a világszervezet székhelyére és az esti BT-ülésen már részt­­vesz. Ciinoupek Moszkvában Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter teg­nap baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A sere­­metyevói repülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter fogadta. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter megkezdte tárgyalásait Bohuslav Chnou­pek csehszlovák külügymi­niszterrel. ÄESZ miniszteri tanács Az Afrikai Egységszerve­zet miniszteri tanácsának kedd délutáni ülésén az esti órákba nyúlt a közel­­keleti kérdésről folytatott plenáris vita, amelyet köve­tően rövid sajtótájékoztatón összegezték a vita eddigi eredményeit. A konferencia sajtószóvi­vőiének tájékoztatása sze­rint egyértelműén leszögez­ték, hogy a palesztin prob­léma afrikai téma, éppen ezért ezt a kérdést külön na­pirendre tűzik a miniszteri konferencia következő, kam­­palai ülésén. Erre az ülésre meghívót kap Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke is. A vita során a felszólalók egyöntetűen elítélték Izrael politikáját és kitűzték a Tel- Aviv-i kormányzat elszigete­lésének feladatát. Egyúttal javaslatot tettek a felszaba­­dítási bizottságnak, hogy so­ron következő, rabati kon­ferenciáján részletesen dol­gozza ki a frontországoknak nyújtandó segítség stratégiá­ját. A résztvevők megállapí­tották, elérkezett az ideje an­nak, hogy az afrikai orszá­gok új módon közelítsék meg a közel-keleti válság kérdéseit. A közel-keleti vitáról egyébként tegnap a késő esti órákban egy határozatterve­zetet hoztak nyilvánosságra, amelyet később az államfői értekezlet hagy majd jóvá. 1975. február 17—19. kö­zött Berlinben megtartotta első ülését az európai kom­munista és munkáspártok konferenciáját előkészítő szerkesztő bizottság munka­­csoportja. A munkacsoport ülésén 16 európai kommunista és mun­káspárt képviselői vettek részt. Tegnap a moszkvai Kreml­ben Alekszej Koszigin szov­jet kormányfő megkezdte tárgyalásait Francisco Men­­des-szel, a Bissau-Guinea-i Állambiztosók Tanácsának elnökével, a PA1GC vezető­ségének tagjával. A Bissau-Guinea Köztár­saság part- és kormánykül­döttsége tegnap érkezett hi­vatalos látogatásra Moszk­vába. A delegáció vezetője Francisco Mendes, az Ál­lambiztosok Tanácsának el­nöke (kormányfő), a Bissau- Guinea és a Zöldfoki-szige­­tek Afrikai Függetlenségi Pártja (PAIGC) vezetőségé­nek tagja. A Pravda tegnapi száma első oldalán közli Francisca Mendes kormányfő fényké­pét és életrajzát és a látoga­tás hírét bejelentve megálla­pítja: Bissau-Guinea kormá­nyának politikája a nemzeti függetlenség erősítését és a társadalmi haladás útján já­ró ország fejlesztését céloz­za. Alekszej Koszigin tegnap a guineai delegáció tisztele-A tanácskozás résztvevői részleges és konstruktív vé­leménycserét folytattak a konferencia által majd elfo­gadásra kerülő záródoku­mentum jellegéről és tartal­máról, és kitűzték az érte­kezletet előkészítő munka következő szakaszát. téré adott vacsorán egyebek között kijelentette: a Szovje­tunió és a szocialita orszá­gok egyik legfontosabb fela­datuknak tekintik, hogy fo­kozzák a harcot az enyhülé­si folyamat általános és tel­jes kibontakoztatásáért. E cél elérése érdekében szilár­dítják kapcsolataikat az af­rikai országokkal is. Koszigin a továbbiakban rámutatott: Bissau—Guinea volt az első afrikai ország a portugál gyarmatbirodalom­ban, ahol a gyarmatosítók vereséget szenvedtek. Ez az egesz afrikai nemzeti felsza­badító mozgalom hatalmas sikere. Ezt a sikert mozdítot­ta elő a haladó mozgalom győzelme Portugáliában, amely jelentős lépes volt az utolsó afrikai gyarmati terü­letek felszámolásában. A szovjet kormán;,-fő keje­­lentette: a szovjet külpoliti­ka arra irányul, hogy tovább szilárduljon a szocialista erők együttműködése a nemzeti felszabadító erők­kel. Bármiként is alakul a BT vitája, ahhoz kétség sem férhet, hogy a ciprusi török kisebbség egyoldalú lépése is­mét felkorbácsolta a szigetország szunnyadó szenvedélyeit. A világszervezet nem először foglalkozik Ciprussal. Mint a Szovjetunió vezető körei nyomatékkai hngsúlyozták, „A Cipruson kialakult helyzet megköveteli az ENSZ cip­rusi határozatainak azonnali és maradéktalan végrehajtá­sát." Csakugyan tűrhetetlen az a nyilvánvalóan Ankara fel­biztatására kinyilvánított elhatározás, hogy a parányi szi­geten török szövetségi állam alakuljon. Etnikailag éppúgy abszurd az ötlet — miután a szigetország lakosságának kb. 18 százaléka vallja magát töröknek —, mint földrajzilag. Ciprus egy és oszthatatlan, a szigeten a török és í görög ciprióták meg kell hogy találják a politikai rendezés kö­zös nyelvét. Ezt hangsúlyozza a Magyar Népköztársaság kormányá­nak állásfoglalása is, amely rámutat: „A ciprusi kérdés tar­tós igazságos megoldására az ENSZ égisze alatt összehí­vandó, az államok szélesebb körét képviselő konferencia lenne a legalkalmasabb fórum, ahol lehetővé válna a Cip­rusi Köztársaság szuverenitását, függetlenségét és területi épségét biztosító garanciális rendszer kidolgozása.” Figye­lemreméltó, hogy Andrej Gromiko és Henry Kissinger kö­zelmúltban tartott genfi eszmecseréjén mindkét politikus Ciprus függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett foglalt állást. Ez feljogosít annak feltételezésére, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok véleménye a ciprusi kérdésben közel áll egymáshoz. Ennek értelmében arra is megvan a remény, hogy a Biztonsági Tanács közelgő ülésén a jogos nicosiai és athéni panaszokat figyelembe véve, a ciprusi nép valós érdekeit szolgaló döntés születik. Az egyiptomi külügyminiszter: Kairó és Moszkva viszonya egészséges légkirben fejűik Szovjet—bissau-guineai tárgyalások a Kremlben A világ nem lelet érzéketlen a junto Iliéivel szemben Ülésezik a nemzetközi bizottság ;,A világ nem lehet érzé­kemen azzal a tömérdek bűmet szemben, amelyet Chilében elkövettek Allende elnök meggyilkolása óta". A latin-amerikai rádióállomá­sok nagy többsége ezzel a mondattal kezdte kedd esti híradását, idézve Luis Eche­­verria mexikói elnök szavait. Az államfő a chilei junta bűntetteit vizsgáló nemzet­közi bizottság Mexikóváros­ban kedd délután megnyílt ülésén beszélt, országa ne­vében köszöntve a világ 35 országából — köztük ha­zánkból — összegyűlt neves jogászokat, politikusokat, közéleti személyiségeket. Tegnap a nemzetközi bi­zottság második munkanap­ján — a többi között — elő­terjesztették azt a listát, amely egyértelműen bizo­nyítja, hogy Chilében kik, és milyen jobboldali szerveze­tek mennyi pénzt kaptak a CIA-tól a puccs előkészíté­sére, amelynek konkrét ter­veit — Pinochet beismeré­se szerint — 1973 márciusá­ban dolgozták ki. Ezzel kap­csolatban George Wald, Nobel-díjas amerikai pro­fesszor, a bizottság előtt „brutális agressziónak" mi­nősítette az USA szerepét a chilei eseményekben. Phan Van Bach, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság legfelsőbb bíróságának elnöke, nagyhatású felszóla­lásában azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi bizott­ságnak nemcsak elítélni kell a fasiszta junta bűntetteit, hanem még konkrétabban a világ elé tárni az USA szerepét, beavatkozását, azt, hogy ő segítette, pénzelte és bátorította a Pinochet­­j untát. Emilio Rabasa, mexikói külügyminiszter bejelentette, hogy kormánya hajlandó fo­gadni azt a 150 chilei haza­fit, akiket a junta rövidesen kienged a börtönökből. Ez­zel a Mexikóba menekült chileiek száma meghaladja az ezret. Az ülésszakon tegnap fel­szólalt Sztyepan Salajev, a chilei demokratákkal való szolidaritás szovjet bizottsá­gának elnöke. „A Szovjetunió — hangsú­lyozta Salajev — az egész haladó emberiséggel együtt követeli, hogy vessenek véget a chilei katonai junta bűntet­teinek. A szovjet nép síkra­­száll azért, hogy haladékta­lanul bocsássák szabadon Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát és a junta börtöneiben, s koncentrációs táboraiban sinylődő valamennyi haza­fit.” A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szakszervezetek, az ifjúsági és más társadalmi szervezetek élesen elítélik a Chilében folyó fasiszta bűn­tetteket. A szovjet állam lat­­baveti minden befolyását ab­ból a célból, hogy hatékony nemzetközi intézkedéseket hozzanak a chilei junta meg­fékezésére, az emberi jogok védelmére, — hangsúlyozta a továbbiakban Salajev. A chilei junta elleni harc — mutatott rá a szovjet de­legátus — különös fontosság­gal bír ezekben a napokban, amikor az emberiség a fa­sizmus feletti történelmi győ­zelem 30. évfordulójának megünneplésére készül. Salajev végezetül a chilei demokratákkal való nemzet­közi szolidaritási mozgalom további fokozására szólított fel. A japán sajtó megbízható külügyi forrásokra utalva jelenti, hogy a japán—kínai béke- és barátsági szerződés előkészitését célzó tárgyalá­sok néhány nappal ezelőtt lezajlott fordulóján Kína kö­zölte, ragaszkodik hozzá, hogy a készülő szerződés ma­gában foglalja azt a tételt, hogy Japán és Kína felién mindenfajta „hegemonista” törekvés ellen az ázsiai tér­ségben. További kínai felté­tel, hogy a szerződés épüljön az 1972 szeptemberében kia­dott japán—kínai közös nyi­latkozatra és a békés egy­más mellett élés úgynevezett öt alapelvére. LONDON Keserű Jánosné hazánk kormánymeghívás alapján Angliában tartózkodó köny­­nyűipari minisztere, meg­kezdte hivatalos londoni tár­gyalásait. Megbeszélést foly­tatott Lord Beswick-kel, az iparügyi minisztérium ál­lamminiszterével és felkeres­te Shirley Williams asszonyt, a külkereskedelmi árak mi­niszterét. Ezután Keserű Já­nosné Leeds városába uta­zott, ahol angol könnyűipari vállalatok működésével is­merkedik. BEJRÜT Az Asz Szájjad című bej­rúti lap értesülése szerint Huari Bumedien algériai el­nök kifejezte óhaját, hogy közvetítsen az Irak és Irán közti határkonfliktus meg­oldásában. A lap szerint er­re az OPEC-tagállamok már­cius 4-én Algírban kezdődő csúcstalálkozóján nyílik al­kalom. Tokiói politikai és sajtó­körökben rámutatnak, hogy a Miki-kormány elfogadta a három feltétel közül a máso­dikat és a harmadikat, de egyelőre nem hajlandó bead­ni a derekát a „hegemónia” kérdésében. A japán külügy­miniszter is ugyanúgy véli, hogy ez a tétel Kína részé­ről a Szovjetunió ellen irá­nyul, ezért helytelen lenne bevenni a szerződésbe. A kí­naiak ugyanakkor közölték Japannal, a szerződés megkö­tésekor mellőzni kívánják Tajvan kérdését, a Japánnal szemben korábban támasz­tott kínai területi követelés kérdését, és nem kívánnak háborús jóvátételt Japántól. LONDON Harold Wilson brit mi­niszterelnök tegnap ebédet adott a hétfő óta magánjelle­gű látogatáson Londonban tartózkodó Abdel Aziz Higa­­zi egyiptomi miniszterelnök tiszteletére. KAMPALA Idi Amin ugandai állam­fő táviratot intézett az Arab Liga főtitkárához, s ebben tiltakozott amiatt, hogy né­hány arab ország továbbra is kereskedelmi kapcsolato­kat tart fenn a dél-afrikai és rhodeslaí fajgyűlölő rend­szerekkel. Az egyiptomi nemzetgyűlés külügyi bizottsága tegnap folytatta az előző napon megkezdett vitát az ország nemzetközi kapcsolatairól, a közel-keleti katonai és poli­tikai helyzetről. A megbeszé­lés alapjául Iszmail Fahml keddi felszólalása szolgait. Az egyiptomi külügyminisz­ter beszédének súlyponti ré­szében országának és a Szov­jetuniónak viszonyáról szólt, igen pozitívan. Andrej Gro­miko szovjet külügyminisz­ter kairói látogatása óta ez volt a szovjet—egyiptomi kapcsolatok legátfogóbb hi­vatalos egyiptomi értékelése. Iszmail Fahmi azt mon­dotta, súlyos hiba volna azt gondolni, hogy- Egyiptom csak fegyverszállitóként te­kint a Szovjetunióra. „Az a véleményünk, hogy a fegy­verszállítás, a támogatás az ellenünk irányuló agresszió-FARIZS Henry Kissinger, az Egye­sült Államok külügyminisz­tere — az NSZK,' Anglia és Franciaország vezető szemé­lyiségeivel folytatott tárgya­lásai után — tegnap a fran­cia fővárosból hazarepült Washingtonba. ROMA 1,7 millió mezőgazdasági bérmunkás tartott tegnap Olaszországban 24 órás sztrájkot. Céljuk az, hogy béreiket az ipari dolgozók legalacsonyabb keresetéhez igazítsák hozzá. — 72 órás sztrájkba lépett tegnap az olasz társadalombiztosítási szolgálatok 150 000 dolgozója. Azt követelik, hogy a sze­nátus változatlan formában hagyja jóvá a képviselőház által már megszavazott tár­sadalombiztosítási reform­­törvényt val szemben csak egyik meg­nyilvánulási formája az egyiptomi és a Szovjetunió közötti, széles alapokon nyug­vó együttműködésnek és szolidaritásnak. Ez nem kor­látozódik a politikai terület­re sem, hanem magában fog­lalja a gazdasági, kereske­delmi, a tudományos, a kul­turális és a technikai együtt­működést is” — fejtette ki a külügyminiszter. Fahmi az októberi háború óta történt nagyszámú üzenetváltást a szovjet és az egyiptomi ve­zetés között úgy értékelte, hogy ez az állandó kapcso­lat jele, s hogy a legmaga­sabb szinten folyik a legfon­tosabb kérdésekről a párbe­széd. Kairó és Moszkva vi­szonya — mondta Fahmi — egészséges légkörben fejlő­dik. Az amerikai külügyminisz­terrel folytatott megbeszélé­seiről szólva Fahmi elmond­ta, Kissinger bízik abban, hogy a Közel-Keleten hala­dást lehet elérni. Hangsú­lyozta azonban, amikor Egyiptom figyelemmel kí­séri a „genfi konferencia ke­retében” tett és a jövőben teendő amerikai erőfeszíté­seket, nem fogunk az ame­rikai mesterkedések áldoza­tául esni, nem egyezünk be­le semmiféle részleges meg­oldásba. Azt mondjuk, sem részleges, sem kétoldalú meg­állapodásról nem eshet szó. Kairóban egyébként nagy figyelemmel kísérik a szov­jet—egyiptomi gazdasági tár­gyalásokat. Több lap külön­­tudósítót küldött Moszkvába, hogy a megbeszélések ala­kulásáról beszámoljon. Dr. Taher Amin gazdasági együttműködési miniszter az egyiptomi újságíróknak adott nyilatkozatában máris né­hány konkrétumról számolt be. A Szovjetunió közremű­ködik a Naga Hamidi-i üzem létrehozásában. A megegye­zéseket a tárgyalások végén írják majd alá. Japán—kínai szerződés Hegemónia-vita

Next

/
Oldalképek
Tartalom