Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

1975. iebruär 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP " ,.y- ■ ■/ ;T TANÁCSADÓ ' u*‘ . a [SjLVflSolNK Wjdjq Fé! Favorit... A honvédelmi hozzájárulásról Február 15-én a vásár­­sarnokban lévő kenyérbolt­­^in délután fél négykor kariam Favorit kenyeret ásárolni. A polcokon lévő -iss áruból fél kilót kértem. .7, eladó azt válaszolta: nem agják ketté a kenyeret. El­­:nben volt a pult alatt egy il Favorit becsomagolva, jbb napos, száraz, Ezt ter-Néhány hete költöztem a ízse! Attila úti lakótelepre, likőr először mentem vá­­trolní a Jólét ABC-áruház­­i, örömmel nyugtáztam, agy egy helyen mindent egkaphatok. Kétszer azon­­in már elkeserített, amit lomhát délután tapasztal­­im a zöldség-gyümölcs osz­­ilyon. Egyetlen eladó szól­ista ki a vevőket, s váltót- i vissza az üres üvegeket. 3k időt vesz ez igénybe, ninek mindig sorbanállás a sge Községünk főútvonalán, m éke úton egy kis építmény m, amely teljesen eleső­­tja a környéket. A tejcsar októl nem messze (!) van jy W. C., amelynek ajtaja főútra „néz”. Egyöntetű a íleményünk , hogy azt e! illene tüntetni onnan. Szeretnénk sokan megtud­­., hogy milyen tervek alap­on építették éppen oda, [ért községünkben van már shány hasonló, a lakosság­ai nem tetsző építmény. Könyvtárunk a Petőfi Tsz racialists brigádjai számá­­■ adott otthont az elmúlt sten. Könyvtári látogatáso­­~m közösen értékelték az >74-ben végzett munkájú­it. A programban szerepelt könyvtár bemutatása, önyvismertetések és a szo-1974 tavaszán családi ház [ütéséhez kezdtünk, mely­ek az átadási határideje 174. október 30-án lett vol­a. A kivitelező vállalat Id­ájából az átadást 1975. áp­­lis 30-ra kellett módosíta- L Az építőanyagoknál köz­én azonban árváltozás tor­ait, Az esetleges iöbblet­mészetesen nem fogadtam el. Kérdésem: miért van az, hogy az egyik helyen elvág­ják a Favorit kenyeret, a másik helyen nem. Az el­járást megérteném, ha zá­rás előtt fél órával történt volna az eset. Bede Ferenené Szolnok A háziasszonyok, különö­sen szombaton délután sze­retnének gyorsan bevásárol­ni, dehát ilyen körülmények között ez lehetetlen. Tudom, hogy kevés a kereskedő, de valahogy mégis változtatni kellene ezen. Az üres üvegek átvételéhez például nem ok­vetlenül szükséges képzett kereskedő. Szabó Béláne Szolnok Nem lehetne időnként a mi véleményünket is kikérni? Szvoboda Tibor Csépa Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy csakúgy, mint minden városban, községben, Csépán is tartanak a ta­nácstagok fogadóórákat, ta­nácstagi beszámolókat. Va­jon minden esetbeu elmen­­nek-e ezekre a község la­kói? Ugyanis ott van (lenne) módjuk elmondani vélemé­nyüket, javaslataikat.. cialista brigádok névadójá­ról szóló irodalmi műsor. A Petőfi Tsz harminchá­rom szocialista brigádja lá­togatott el folyamatosan a könyvtárba. • Lukácsi László Jászalsószentgyörgy költséggel kit lehet terhel­ni? 1974 decemberéig az OTP-nek igazoltam a munka 60 százalékos elvégzését. A lakásom előre megadott költségvetése 250 ezer forint. Szeretném tudni, hogy a megadott költségvetéstől mennyivel térhetnek el, és ha az átadásnál valami probléma történne, mint építtető, kihez fordulhatok.., — kérdezte egyik olvasónk. Válaszunk: Az 1975. január hó 1-i anyagárak különbözeiének az építési munkák árában való érvényesítéséről az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium közleményt adott ki. A közlemény iránymuta­tása szerint lakossági meg­rendelésre végzett munkák­nál az anyagár-különbözetek elszámolása tekintetében a szerződésben, illetve az Ár­rendelet 17. %-ában foglalta­„Nemcsak a dallam a fon­tos. ..” Ezt a címet adtuk Sz. I. szolnoki olvasónk le­velének, amely lapunk ja­nuár 29-i számában jelent meg. A panasz lényege: a szolnoki vasútállomáson az egyik esti vonat késését je­lezte a hangosbemondó, a vonat érkezéséről azonban már elmaradt a tájékoztatás. Emiatt többen lemaradtak. Tóth János vasútigazgatő (MÁV Igazgatóság, Buda-Januar 26-án jelent meg munkatársunk írása „Az em­berség házai” címmel. Ebben néhány öregnek napközi otthonát, az oda járó embe­rek életét mutatta be. özvegy Hevesi Gusztávné jászkíséri (Vörös Hadsereg út 31.) olvasónk megírta: ő is egyedül él. Évekkel ez­előtt elesett az udvaron. Két órán keresztül kiabált segít­ségért. Combnyaktörés., „ . .Senki rokonom nincs, három hónapig az úttörők patronáltak, két hétig a fa­lubeliek hoztak enni. Megta­nultam, mi a magányosság. Elsőnek jöttem a megalakuló napközibe és boldog vagyok, hogy közösségbe tartozom, ahol törődnek velünk. Nem minden az, hogy kultúrált környezetben ebédelünk. Ezért is hálásak vagyunk. Ha kicsi is a nyugdíjunk, ma senkinek nem kell koplalnia. Másról van szó. Egyedül a főtt étel sem esik jól. A ma­gányos nők általában nem is főznek, tejen, tojáson élnek. Némelyik bevásárolni sem tud... Otthon embert sem látnak, ha betegek, hetek múlva találják meg őket. Nincs, aki orvosért menjen... A napköziben biztonságér­zetünk van, és ez minden­­dennél többet jelent. Tudjuk, törődnek velünk, nem rette­­/günk a yiagánytól, a holnap­tól, a betegségtől. Egyik tár­­mnk kétszer kapott agyvér­zést otthonunkban. Azonnal orvost hoztak.., értesítették a családját... Másik társunk egyik nap nem jött ebédel­ni. Azonnal felkeresték. A gyors orvosi beavatkozás mentette meg az életét. Zárt ajtók mögött hal meg egy másik idős ember is, ha nem jár hozzánk... Néhány éve egy ismerős asszonyt két hét­tel halála után találtak meg, pedig volt családja,,. mikor örökölni kellett,, Idős olvasónk még hosz­­szan sorolja- lepelében, ■ mi minden előnye van az öre­gek napközi otthonának. Ne­ki csupán egyetlen gondja van: „Állandóan kis kocsit húzok, abban viszem haza, amire szükségem van, mert másképp nem tudom. Tíz kát kell figyelembe venni. E rendelkezés szerint az anyag­ár-különbözet nem érvénye­síthető az olyan munkáknál, amelyekre a vállalkozó elő­leget vett fel. Olvasónk leveléből kitű­nik, hogy jelentős összegű előleget adott a kivitelező­nek, ezért az anyagárkülön­bözetet csak akkor számít­hatja fel, ha ezt a szerző­désben kikötötte. — Az épü­let műszaki átadása során megállapított hibák kijaví­tása kivitelező szerződésben vállalt kötelessége. Az ilyen vitákban a bíróság dönt. pest) válaszából idézünk: ,,.. .A vizsgálat során megál­lapítottuki hogy a rendelke­ző forgalmi szolgálattevő és az utastájékoztató munkáját figyelmetlenül végezte. Ezért őket... felelősségre vontam. Szolnok állomásfőnökét uta­sítottam, hogy megfelelő munkaerő beállításával biz­tosítsa az utazni szándéko­zók időbeni tájékoztatását a közlekedő személyszállító vonatokról.” év alatt hat kerék gumija ment tönkre. Ezelőtt vehet­tem kereket. Most nem ka­pók, így a nyakamban kell cipelnem mindent. Valahol csak létezik két kis kerék? Nekem már csak ez hiány­zik a boldogsághoz...” Két kis kerék feltétlenül akad valahol; kár, hogy nem irta meg olvasónk, milyen kerék (vagy gumi?) kellene. Biztosra vesszük, hogy a jászkisériek szívesen segíte­nek özvegy Hevesi Gusztáv­­nénak. A honvédelmi hozzájáru­lásról szóló 1959. évi 26.sz. törvényerejű rendeletet és végrehajtási szabályát meg­jelenésüket követően több-Hon védelmi hozzájárulást köteles fizetni az az 1937. ja­nuár 1. napja után született hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot bármely oknál fogva nem teljesít, és nem is teljesített, illetőleg akit a sorkatonai szolgálatból egy év letöltése előtt leszerelték. Mentes a hozzájárulás fizeté­si kötelezettség alól az, aki testi, vagy szellemi fogyaté­kossága következtében kere­ső foglalkozás folytatására képtelen, illetőleg munka­­képességét legalább kéthar­madrészben elvesztette, to­vábbá akit a sorkatonai szol­gálatból katonai kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt lesze­reltek. Személyi vagy egyéb kö­rülményeire tekintettel a Honvédelmi hozzájárulás címén a. ) a munkaviszonyban állók és a termelőszövetke­zeti tagok a keresetük 12 százalékát, b. ) a jövedelemadó fizeté­sére kötelezettek az adó alapjául szolgáló összeg 15 százalékát, de legalább 1.800 forintot. c. ) az egyénileg dolgozó parasztok a hadköteles és a véle közös háztartásban élő családtagok használatában levő földterület kataszteri tisztajövedelme után arany­koronánként 30 forintot-, de legalább évi 1.800 forintot, s végül d. ) az előbbi pontokba nem tartozó hadköte­­sek a rendszeres évi jövedel­mük 15 százalékát, dé leg­alább évi 1.800 forintot köte­lesek megfizetni. A honvédelmi hozzájáru­lást havonként kell befizet­ni. A munkaviszonyban álló személyek hozzájárulását a munkáltató a fizetéséből le­ször is módosították, ezért a honvédelmi hozzájárulás fizetési rendjének hatályos szábályaiból az alábbiakat emeljük ki: hozzájárulás részbeni, vágy teljés megfizetése alól rend­kívüli és indokolt esetbén — az illetékes kiegészítő pa­rancsnoksággal egyetértés - ben — a hadköteles ' állandó lakhelye szerinti pénzügyi szakigazgatási szerve enge­délyezhet felmentést. _. Aki sorkatonai szolgálatot egyál­talán nem, vagy csupán két hónapnál rövidebb ideig tel­jesített, az a honvédelmi hozzájárulást 36 hónapon át köteles fizetni. Az á hadkö­teles, aki egy évnél rövidebb ideig, de legalább két hóna­pig volt sorkatona, 24 hóna­pig fizeti a hozzájárulást. A hozzájárulás fizetésének kez­dete annak az évnek január 1. napja, amelyben a hadkö­teles a 22. életévét betölti. vonja. A táppénzben része­sülő, vagy munkaviszonyban álló, de igazoltan keresettel nem rendelkező hadköteles hozzájárulás levonását a munkáltató szünetelteti, ha a betegség, vagy egyéb ok mi­atti kereséskiesés 1 naptári hónap alatt a 12 munkanapot meghaladja. A fizetési köte­lezettség időtartamába a szü­netelés időtartama, vagy a le­vonás késedelmes megkezdé­se miatt kiesett időtartam nem számítható be. Á hozzájárulás kivetése és mértéke ellen a levonásról, illetve a kivetésről szóló ér­tesítés kézbesítésétől számí­tott 15 napon belül a hozzá­járulást kivető pénzügyi szerv közvetlen felettes szer­véhez lehet fellebbezni. A fellebbezést községekben a járási pénzügyi szakigazga­tási szervhez, városokban a megyei tanács vb pénzügyi osztályához kell címezni, de az. elsőfokú pénzügyi ható­sághoz kell benyújtani. Dr. Cs. I. T meneti csökkenést jelenthet az év második, de különösen 1916 első feléden. Ennek a tenden­ciának megváltoztatására, a ko­caállomány számának növelésé­re hirdették meg most az újabb, kedvezményes akciót, amely a korábbihoz képest lényeges mó­dosításokat tartalmaz. Miután a tervezettnél is több állatot igyekeznek ki­helyezni a háztáji portákra, fokozottabban bevonják az akcióba a jól felszerelt ál­lami gazdaságokat, amelyek az értékesítésre szánt álla­tok egyharmadát adják majd. (A további mennyisé­get a tsz-ek biztosítják.) A mezőgazdasági nagyüzemek anyagi érdekeltségének meg­teremtésére, és azért, hogy az akcióhoz szükséges vem­hes kocasüldőket legkésőbb június 30-ig átadhassák az állattartóknak, a korábban meghirdetett vételárat álla­tonként 500 forinttal emel­ték. A kistenyésztők foga­dási készségének ösztönzé­sére a hitelben átadott álla­tok árát nem módosíották, tehát a kocákat a gazdák a mezőgazdasági nagyüzemek­nek ténylegesen' kiiízéfiétt árnál 5ÓÖ forinttal'. > alacso­nyabb áron vehetik' még; s az érvényes szerződéssel ren­delkező gazdák a legköze­lebbi takarmányelárusító­­helyen kocánként 500 kg ko­catápra, az ellést kövétően pedig kocánként 100 kg ma­lactápra, valamint 200 kilo­gramm süldőtápra garantált vételi lehetőséget kapnak. , Előnyösebb feltételekkel Vemhes kocasüldö értékesítési akció Az Aüatíorgalmi és Húsipari Tröszt módosította az el­múlt év novemberében meghirdetett vemhes kúcasüldő­­értékesítési akció feltételeit; növelte a kocákat adó mező­­gazdasági nagyüzemek anyagi érdekeltségét, és a kistenyész­­tőket az eddiginél jobban ösztönzi az állatok fogadására. Ilymódon előnyösebb feltételeket biztosítottak az akció sikeréhez. A rendelkezés összefüggésben van azzal, hogy — mint ismere­tes — az ország kocaállománya és ezen belül a háztáji, egyéni és egyéb kisegítő gazdaságok kocaállománya, 1973 végére, majd pedig 1974 közepére min­den korábbit meghaladó nagy­ságot ért el. Ennek megfelelően az állatpiacokon sokáig a ma­lac- és süldőkereslet dominált, ami a piaci törvényeknek meg­felelően. igen magas értékesíté­si árakban jutott kifejezésre. Az elmúlt év második felében azonban már a kínálati jelleg került előtérbe, s ez az árak le­morzsolódásához vezetett. Ilyen körülmények között a malacok és a süldők értékesítése, sőt az állami vállalatokkal le nem szer­ződött hízósertések eladása is nehézségekbe ütközött a háztáji és egyéni állattartók, tenyész­tők számára. Az utóbbi években vi­szonylag gyakran sor került arra, hogy amikor a piaco­kon a kínálati jelleg került előtérbe, úgynevezett .inter­venciós .állami' beavatkozás-; sál —. meghatározott "áron ga­rantált felvásárlással' állítot- . ták helyre a kereslet-kínálat egyensúlyát. így volt ez az elmúlt év nyarán is. Jól­lehet, a vállalatok az inter­venciós módszer lehetőségeit maximálisan kihasználták, a nagy ■ mértékű állomány­­gyarapodást teljes mérték­ben mégsem tudták egyen­súlyozni. Ez hátrányosan érintetté a piaci helyzetet. Helyenként az is rontotta a kistenyésztői sertéstartás po­zícióját, hogy a központi ta­karmányellátásban főleg a tápválaszték. kedvezőtlenül alakult, de a kocák megter­mékenyítésével kapcsolatos kérdések, és egyes, adózási problémák is foglalkoztatták az állattartókat. A „feszített* piaci helyzet és az egyéb zavaró körülmények hatására az elmúlt év utolsó ne­gyedében az állatpiacokon nem­­kívánatos, alacsony árszínvonal alakult ki. Ebből a vállalatok szakemberei árra következtet­tek, hogy a kocaállomány a háztáji és az egyéni gazdaságok­ban valószínűleg csökken majd. Erre a lehetőségre egy ideig mindössze egyetlen adat utalt: a megyei vállalatok tavaly több mint 20 százalékkal több koca­­sertést. vásároltak fel, mint az előző, évben. .A kocaállomány csökkenése végül a KSH év .végi álíatszámlálási adataiból bizo­nyossá vált, miközben egy má­sik, minden szempontból ked­vező tendencia is érvényesült: a teljes sertésállomány az egy évvel korábbihoz képest 300 ezer darabbal gyarapodott. Az állomány ilyen alakulása fele­más helyzetet teremtett; egyfe­lől rendkívül erős vágósertés­felvásárlást ígér 1975 első félévé­re, másfelől — a csökkent koca­­állomány következtében — át-A megyeszékhely a miénk is OOZZhISZ^' « citebßihkhte-A Hazafias Népfront városi bizottsága és a Városi Szak­­íaközi Bizottság nyugdíjas csoportja rendezésében előadás angzott el Szolnok 900 éves történelméről. A mintegy száz rdeklődő figyelemmel és nagy érdeklődéssel hallgatta Leb­­mc Zsolt történelmi visszapillantását a 900 évre. Az elő­dó nagyszerű felkészültsége és az érdekes téma nagy tet­­íést aratott és mindenki számára emlékezetes marad. Végighallgatva az előadást, az a véleményem, hogy a tazai esték szolnoki előkészítői és lebonyolítói egyáltalán em használták fel azt a gazdag anyagot, ami hűen tükrözi tegyénk fővárosának múltját, jelenét és jövőjét. A megye ikossága és köztük mi, jászberényiek is úgy érezzük, hogy zolnok egy kicsit a miénk is. Ezért nagyon fájdalmasan rintett bennünket, amit látnunk kellett. Oláh János Jászberény Figyelmetlenség Fényes üzlet, kis hibával Olvasónk kifogását jogosnak találjuk. Bosszantó, hogy rambaton délután értelmetlenül raboljuk egymás idejét, legét a Jólét ABC-ben, s másutt is. Égy-egy család tagjai smcsak szombaton mennek vásárolni. Feltétlenül be lehet ;ztani a vásárlást, hogy az üvegeket hét közben, egy „nyu­­ihmasabb” napon visszük vissza. A gyerekek általában szí­nsen vállalkoznak erre a feladatra, különösen akkor, ha az ivegpénzből” ők is kapnak „részesedést”. A falu központjának „esúfítojaM Vendégségben a könyvtárban Családi ház — gondokkal Nem rettegünk a magánytól A hozzájárulás mértéke Á kötelezettség feltételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom