Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
ÄRA: 80 FILLÉR MM—I 1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Iskola és Iskolások Manapság sokan fáradoznak azon, hogy az általános iskolát mindenki befejezze. Mert ijesztőnek tartják, hogy a tanköteles korúaknak mintegy tíz százaléka csak a hatodik-hetedik osztályig jut el. A KISZ Központi Bizottság akciót hirdetett „minden KISZ-tag fejezze be az általános ' iskolát” jelszóval. A felnőtt oktatásban részt vevők újabb kedvezményeket kaptak. Személyes érdek és közügy a tanulás, mindenek előtt az alapműveltség megszerzése. Meglepődünk, ha olykor írástudatlan emberrel találkozunk. Hogyan, ez még lehetséges? kérdésünkben, nemcsak a korszerű gondolkodásmód rejlik, hanem az elmúlt harminc év oktatás-politikai eredményeinek hatása is. Ezek az eredmények oly gyors ütemben jöttek, hogy jogosnak érezzük mai türelmetlenségünket. De hát honnan is indultunk? A mai nyolc általánosnak megfelelő iskolai végzettséget 1938-ban évente 34 ezren szerezték meg. Ma 180 ezren fejezik be az általános iskolát, s ami ennél többet mond: az iskoláskorúnknak körülbelül kilencven százaléka végigjárta a nyolc osztályt — a tankötelezettségi koron belül. Oktatja őket 30 ezernél több szakképzett tanár — 1938-ban az általános iskolákba nem egészen hatezer szakképzett pedagógus jutott. Az iskolák államosítása, tehát 1948 előtt, a tanintézetek négyötöde egyházi kézben volt. Kiszorult belőlük^a haladó gondolat, a korszerű pedagógia. Egységes oktatási rendszerről voltaképpen az iskolák államosítása után beszélhetünk. Joggal tartják a legújabb kori történetünk krónikásai a felszabadulás utáni művelődéspolitika egyik legjelentősebb állomásának az államosítást. Az oktatás fejlettségének, az általános műveltségnek nem egyetlen fokmérője az általános iskolát végzettek aránya. Ugyanígy jellemző a továbbtanulóké is. Statisztikai adatok szerint a második világháborút megelőző utolsó békeévekben a 14—17 éveseknek alig több mint hét százaléka jutott el a középiskolába, s nem egészen tíz százaléka tanult szakmát Ma ugyanennek a korosztálynak nyolcvan százaléka tanul. Ahhoz, hogy ezt az arányt .elérhessük, rendkívül gyorsan kellett fejleszteni — mondhatni megteremteni — a középiskolai hálózatot, a szakmunkás képzést. Részben új iskolák nyitásával, részben a középiskolák korszerűsítésével, oktatásuk egységesítésével, illetve a különböző szakmunkásképző intézetek, technikumok építésével. A Magyar Kommunista Párt már 1945 tavaszán meghirdette az ingyenes, kötelező, nyolc osztályos általános iskola tervét, és augusztusban törvény mondta ki létrehozását A szakérettségire előkészítő tanfolyamok 1948- ban kezdődtek, ugyanakkor szervezték az esti és levelező oktatást. Mindezt azzal a céllal, hogy megteremtsék az új magyar értelmiséget megteremtsék a művelődéshez való jog feltételeit. Hogy az új értelmiségre mennyire szükség volt azt a harmincas évek felsőfokú tanintézeteinek statisztikái is sejtetilt. Magyarországon 1937—38-ban mindössze 16 felsőoktatási intézmény működött körülbelül 17 ezer hallgatóval. És milyen arányban kerültek közéjük munkás—paraszt gyerekek? Földes Ferenc, a kiváló márxista szociológus és pedagógus adatai szerint a negyvenes évek elején az ország lakosságának 56,4 százalékát alkotó szegényparasztság és munkásság gyermekei az orvoskaron 6,2, a bölcsészkaron 5,6, a műegyetemen 5,1, a jogi karon és akadémiákon 4,1 százalékban kaptak helyet összehasonlításként megemlítjük, hogy 1971-ben a főiskolákon, egyetemeken végzettek 56 százaléka volt munkás— paraszt származású. A fejlődéshez egyebek között az oktatási költségek állami térítésére is szükség volt Az általános és középiskola ingyenességére, s arra, hogy az egyetemi, főiskolai hallgatók jelentős része ösztöndíjban részesüljön. Az oktatás, az iskolák fejlesztésének első szakaszában jelentős eredmények születtek. Mégis szükségessé vált az oktatás reformja, a tananyag, az iskolatípusok korszerűsítése. Gondot okozott például a szakmunkásképzés „zsákutca” jellege. hiszen a szakmunkásképző iskolákban tanultakat más iskolákban nem vették figyelembe. Felülvizsgálatra szorult a technikumok helye, szerepe, a gimnáziumok súlya, aránya. Az 1961-es iskolareform a problémák jórészét megoldotta, a magyar oktatási rendszert nemzetközileg is a korszerűek közé sorolták. Újabb évtized múltán, 1972-ben a párt oktatáspolitikai hatátozatában összegezte az eredményeket, és megjelölte az Újabb feladatokat. Az időpontokból is látszik, az iskolai oktatás szüntelen megújulására van szükség ahhoz, hogy a képzés megfeleljen a gyakorlati élet követelményeinek. Ma, a magyar oktatás teljesen nyitott, a továbbtanulásra mindegyik iskolatípus alkalmat ad. Számos intézkedés és társadalmi akció támogatja a tehetséges munkás—paraszt fiatalok továbbtanulását. Szakmunkástanuló és középiskolás ösztöndíjakat alapítottak, lehetővé tették a tehetséges szakmunkások érettségi nélküli egyetemi-főiskolai továbbtanulását, Ugyanakkor érthető türelmetlenséggel akarjuk tovább gyorsítani a folyamatot. Aggodalommal követjük az öt-hat osztályt végzettek pályafutását. Sürgetjük a szakmunkás képzés személyi és tárgyi feltételeinek javítását, a kollégiumi hálózat bővítését, a felnőttoktatás kiterjesztését, jobb propagandáját. Mert nap nap után nagyobbak a követelmények, s ma már mindannyian érezzük, hogy korunkban — és még inkább a következő évtizedekben — az alapműveltség megszerzése nélkül nem lehet boldogulni. M. Dt Ciprus a Biztonsági Tanács összehívását kéri (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 3. OLDALON) MA: E ne rg 1 ata sn r#l 2 3 as fi 3 ca nri@^i»C9€B2Ecflcissicg3»cflrB OüESEIirai GPF»£®ZBEK RÜEGVEB TmEUfcSJ*äC02E&:S,Sa A mezőgazdasági könyvhónap rendezvénysorozatában tegnap délelőtt tanácskozásra gyűltek össze Szolnok megye mezőgazdasági üzemeinek gépész szakemberei. A városi tanács nagytermében megtartott összejövetelen Galambos Árpád szaktanácsadó az energiatakarékos terményszárításról és tárolásról tartott előadást Elmondta, hogy a mezőgazdasági üzemek szárítókapacitásukat 30— 40 százalékkal jobban kihasználhatnák, ha a szemesterményeket nem 12—14 százalékos, hanem 16 százalékos víztartalomra szárítanák. Ezzel a nedvességtartalommal a gabonafélék még jól tárolhatók, a felhasznált fűtőolaj 30—50 százaléka pedig megtakarítható. Ez országosan több mint száz millió forintot jelent Galambos Árpád előadásában ismertette több Magyarországon egyelőre kevés helyen alkalmazott energiatakarékos szárító és tároló technológiáját. Az eddig épített terménytároló-tornyoknál nagyon drága volt az üritőberendezés. A közelmúltban a technológia t fázisának pneumatikus meg-A magyar—szovjet kormányközi hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás alapján dr. Russai István, a MINERALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója és J. A. Viszlouszov, a SZOJUZGAZEXPORT külkereskedelm egyesülés elnökhelyettese Budapesten tegnap szerződést írt alá, amely 600 millió köbméter földgáz szállítását irányozza elő a Szovjetunióból Magyarországra, 1975. folyamán. Borbándi János és dr, Tímár Mátyás látogatása Borbándi János és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei tegnap látogatást tettek a mechanikai laboratórium híradástechnikai kísérleti vállalatánál. A vendégeket Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes fogadta. Megtekintették több ipari vállalat termékeit, majd eszmecserét folytattak a vállalatok jelenlevő vezetőivel az időszerű műszakigazdasági kérdésekről. Vb-ülés Karcagon Hogyan érvényesülnek a káderpolitikai irányelvek a tanácsi apparátusban? — ezt vizsgálta többek között a karcagi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén. Az utóbbi két évben egyre kevesebb tanácsi dolgozó válik meg munkahelyéol dúsával csak Fejér megyében 20—22 millió forintot sikerült megtakarítani a mezőgazdasági üzemeknek. Kevesebb fűtőolajat kell felhasználni a termény kezelésére az úgynevezett kétfázisú szárítónál, ahol 22 százalékos nedvességtartalomra forró levegővel szárítják a gabonát, utána pedig természetes körülmények között szellőztetik 30—40 napig. A hagyományos eljárással szemben, a hűtvetárolással szintén energiát takaríthatnának meg a gazdaságok. Az eljárás további előnye ^még, hogy az egyszerűen előállítható légcsatornákat és a hűtőkompresszort a magyarországi gyárak is gyárthatják. Az előadó arra is felhívta a figyelmet hogy az ismertetett technológiákat a környező szocialista országokban, — például a Szovjetunióban és Csehszlovákiában már alkalmazzák. Horváth József szaktanácsadó, a mezőgazdasági üzemek energiagazdálkodásának helyzetéről és feladatairól szóló előadásában kiemelten, foglalkozott az energetikus szakemberképzéssel. A DATE mezőtúri gépészeti főiskolai karán már megteremtették a szak-Az aláírt szerződés alapján a Szovjetunió a kőolaj és a villamosenergia mellett újabb fontos energiahordozó szállítását kezdi meg, amely nagy mértékben hozzájárul hazánk energia-ellátásához és vegyiparunk fejlődéséhez. A szovjet földgáz a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára megépülő „Testvériség” gázvezetéken érkezik Magyarországra. tői, s ez a tavaly végrehajtott bérrendezésnek is köszönhető. Jelenleg tizenhatan tanulnak különféle szakmai, illetve politikai képzettséget nyújtó iskolákban. Az utóbbi időben reálissá, kritikusabbá váltak a minősítések, javult az ügyintézés kulturáltsága, a panaszok száma szinte elenyésző. A kiadott határozatokra érkezett fellebbezések aránya nem éri el a két százalékot — állapította meg a végrehajtó bizottság. Téma: a Szovjetunió Mi Grúzia fővárosa? A világ mely múzeumai vetekednek az Ermitázzsal? Mikor vett részt először a Szovjetunió az olimpiai játékokon? E?ek, s ehhez hasonló kérdések hangzottak el tegnap délelőtt Szolnokon, a 605-ös számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben, délután pedig Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban a „Ki tud mérnöki oktatáshoz szükséges feltételeket, csak a termelőszövetkezeteken, állami gazdaságokon múlik, hogy kihasználják-e ezt a lehetőséget. Kovács Gyula, a Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének műszaki főmunkatársa néhány gyakorlati problémával egészítette ki az előadásokat, Hoppál Zsigmond, a Szolnok megyei Tanács műszaki felügyelője pedig az energiatakarékosságról kiadott miniszteri rendeletet értelmezte. A tanácskozás hozzászólásokkal és vitával ért véget. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, az MSZMP X. kerületi bizottsága és az Egyesült Villamosgépgyár párt-, gazdasági és társadalmi vezetősége tegnap barátsági nagygyűlést rendezett a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezménye megkötésének 27. évfordulója tiszteletére. Az ÉVIG művelődési házában megtartott ünnepi gyűlés elnökségében helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Marjai József külügyi államtitkár, Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára is. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára mondott ünnepi beszédet. A többi között kiemelte: a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményének aláírása óta eltelt esztendők a tények sokaságával igazolták: a matóbbet a Szovjetunióból, a Szovjetunióról” vetélkedő Szolnok megyei középdöntőin. Az Oktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a KISZ KB és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősé-' ge által tavaly szeptemberben szervezett vetélkedő lassan-lassan végcéljához közeledik. A megyei döntők lebonyolítása után május 6. és 12. között kerül sor az országos elődöntőre, valamint a döntőre Budapesten. A szolnoki középdöntőre a szolnoki Vegyipari Szakközépiskola csapata lett az első helyezett, Kisújszálláson pedig a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium csapata bizonyult a legjobbnak. Diákköri konferencia Mezőtúron A DATE mezőtúri mezőgazdasági főiskolai karán tegnap tudományos diákköri konferenciát tartottak. Há-A területfejlesztés gazdasági, társadalmi követelményei Válság — olasz módra Műszak után Martfűn A járdával kezdődött A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó gyar és a szovjet nép barátsága, együttműködése, testvéri kapcsolata kiállta az idők próbáját, mindenben megfelel népeink kölcsönös érdekeinek. Hangsúlyozta: a barátság, a segítségnyújtás szálai messzire 'nyúlnak viszsza a magyar és a szovjet nép történelmében. Népünk örök hálával emlékezik a szovjet nép hős fiaira, akik mérhetetlen véráldozatok árán a második világháborúban nemcsak saját országukból verték ki a fasiszta támadókat, hanem Európa sok országát, köztük hazánkat is felszabadították a fasizmus igája alóL Ezután V. V. Orosz, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa köszöntötte meleg szavakkal a nagygyűlés résztvevőit, és méltatta az egyezmény jelentőségét. A továbbiakban Janicsek- Ferencné, az ÉVIG szocialista brigádvezetője szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. rom szekcióban 14 pályaművet vitattak meg. A szekcióülések befejezésekérít hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a fiatal oktatók az Alkotó ifjúság pályázatra benyújtott dolgozatokat mutatták be. A hallgatók legjobb pályamunkáit megjutalmazták. Első helyezést Skultéti Béla és Kerepeszki István közös pályázata nyerte. Egy mondatban — Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter vezetésével hazaérkezett Moszkvából a szocialista országok közoktatási minisztereinek tanácskozásán résztvett delegáció. — Tegnap a Közlekedési Múzeumban kétnapos vasútvillamosítási ankét kezdődött magyar, csehszlovák, román és osztrák szakemberek részvételével. — A békéscsabai Jókai Színház társulata tegnap reggel a csehszlovákiai Komáméba utazott. Magyar—szovjet földgázszerződés Az Idén ©OO millió köbméter- 'fi dúsítások— hírek — tudósítások^ híkik fl testvéri kapcsolat kiállta az idők próbáját Barátsági nagygyűlés az EVIG-ben
