Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
1975. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Alkotó íégkiírtai, kommunista felelősséggel Benzin, olaj, gázolaj Takarékossági intézkedések a szolnoki Volánnál A múlt év végén életbe lépett takarékossági intézkedések nem érték váratlanul a szolnoki Volán vállalat dolgozóit A 7-es számú vállalatnál már évek óta az országos Készül az intézkedési terv Az év elején újra feltérképezték azokat a területeket, amelyeken ésszerű változtatásokkal üzemanyagot, energiát lehet megtakarítani. Benis Ferenc, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese elmondta, hogy a műszakiak tanácskozásán, a termelési értekezleteken elhangzott javaslatok egy részét már hasznosítják, míg a többi ötlet bekerül a hónap végéig elkészülő vállalati, takarékossági intézkedési tervbe. Tavaly — 1974-es áron számítva — ,a Volán 7-es számú Vállalata 50 millió forintot költött energiára, ennek 90 százaléka üzemanyag: Túlfogyasztás mérése helyben A túlfogyasztás csökkentésére történtek műszaki, üzemszervezési intézkedések is. Szolnokon, a központi telepen megkezdődött a fogyasztást mérő berendezés szerelése. Ezen helyben tudják ellenőrizni a fogyasztást, és járművenként 6—8 kilométer felesleges utat, hozzávaló üzemanyagot takarítanak meg. A görgős rendszerű berendezésekből az első félévben egyet még Jászberényben is beállítanak. A napokban öt új olyan műszert várnak, amelyekkel az olajcsere-ciklusokat tudják majd megállapítani, szin-Egy év alatt 350‘ezer forint A szolnoki vállalat kovácsai még négy másik Volán Vállalat gépjárműinek rugófelújítását végzik el. Az ott dolgozó brigád már tavaly kiemelkedő eredményt. ért el. A javítás költsége rugónként 35 forinttal csökkent, és így egy év alatt, 350 ezer forintot takarítottak meg. Több zöldséget termeszt a iásibisjri Lenin Isz normáknál jóval kisebb üzemfogyasztási „házi". normák vannak érvényben, és mindep takarékossági Ötlet, hasznos újítás megvalósítása zöld utat kapott. benzin, gázolaj. Természetes^ hogy legnagyobb megtakarítás az üzemanyag gazdaságos; felhasználásával érhető el, az intézkedések egész sora ennek jegyében született. A gépjárművek műszaki állapotának javításával kell elérni, hogy túlfogyasztás ne legyen. Ennek ellenőrzése a gépkocsivezetők kötelessége is, akiket fogyasztást ellenőrző táblázatokkal látnak majd el. Az első negyedév végéig kidolgozzák azt a jutalmazási rendszert, amellyel a gépjárművezetőket üzemanyagtakarékosságra ösztönzik. te napra pontosan. A veszprémi egyetem kutatóinak szolgálati találmányát Békéscsabán már alkalmazzák, és ott évente 6—8 százalékos kenőolaj megtakarítást értek el. Az idén elkészülnek a tervek a fáradtolaj regeneráló berendezés beépítésére. Szolnokon az első ilyen nagyobb kapacitású berendezés 1976- tól üzemel majd. Annak az olajmennyiségnek, amelyet most felhasználnak több mint felét regenerált olajból tudják biztosítani. A regenerált olaj ára az újnak megközelítőleg á fele. Jelentős megtakarítást ír majd elő az intézkedési terv a gumigazdálkodásban és egyéb anyagok felhasználásában is. Rögzítik benne a műszaki szemlék határidejének pontos betartását, a tmk munkájának olyan átszervezését, hogy feladatuk valóban a „tervszerű megelőző karbantartás” legven. H. L. (Folytatás az 1. oldalról) vezetének titkára, Nagy Zoltán, a Vörös Október Tsz elnöke, dr. Pap Sándor kórházi igazgató-főorvos, Kovács Sándor városi munkásőr parancsnok, Varga József nyugdíjas, Balogh Jenő, az ÁFÉSZ elnöke, Barcsi Ferenc, a TITÁSZ alapszervezetének titkára. Nyitrai István, a KISZ városi bizottságának titkára, Dr. Patkós István, a DATE főiskolai karának igazgatója; Sándor Gábor, a VGM igazgatója; Tegnap Törökszentmiklóson is összeültek a város és a hozzá tartozó két község — Tíszapüspöki és Tlszatenyő — mintegy ezerhétszáz kommunistájának küldöttel, mintegy százhatvanan. Részt vett a tanácskozáson M. Szabó István, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja és Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A pártértekezlet elnöki tisztét Bana Sándor, a Gabonafelvásárló Vállalat csúcsvezetőségének titkára látta el. A pártértekezletre készített számvetés részletesen elemezte mindazt a gazdaság-, kultúr-, várospolitikai tevékenységet, amelyet Törökszentmiklós kommunistái, lakói a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért tettek. Szólt arról, hogy az elmúlt 4 évben lényegesen változott a város társadalmi, politikai élete, sokkal többen dolgoznak ipari üzemekben és kevesebben a .mezőgazdaságban, mint'korábban. Az ipari termelés értéke 52 százalékkal, a foglalkoztatottak létszáma pedig csupán 13—14 százalékkal növekedett 4 év alatt, és az iparban a megvalósított beruházások értéke meghaladta a 330 millió forintot. A termelőszövetkezetekben az egy dolgozóra jutó termelési érték 4 év alatt 80 ezerről 165 ezer forintra, az állami gazdaságokban 114 ezerről 214 ezer forintra nőtt. A mezőgazdasági üzemek beruházási értéke ugyanezen idő alatt több mint 250 millió forint volt. Javultak — mind az iparban, mind a mezőgazdaságban — a dolgozók és azzal együtt a város lakóinak élet- és munkakörülményei. Alapvetően megvalósultak azok a célkitűzések, amelyeket az 1970- es városi pártértekezlet meghatározott. A pártéletről, a pártépítő munkáról a beszámolóban a többi között arról olvashattunk, hogy a városi pártbizottság, a végrehajtó bizottság fokozott figyelmet fordított az alapszervezetek, a pártvezetőségek munkájának fejlesztésére, az állami-, a társadalmi-, a gazdaság-, a tömegszervezeti tevékenység pártirányításának javítására. „A munka fejlődése ellenére a pártvezetés nem tudta minden esetben következetesen érvényesíteni a helyes politikát, a követelményeket. Nem tudta megakadályozni, hogy egyes vezetők ne tanúsítsanak a, párt politikájával ellentétes magatartást. A pártbizottság, a végrehajtó bizottság fellépése nem volt elég következetes, nem volt megfelelő az ellenőrzés, a számonkéiés.” A városi pártbizottság irányító, ellenőrző tevékenységére kedvező hatással volt a Politikai Bizottság 1973-ban megjelent határozatának — amely a városi pártbizottságok munkájának fejlesztéséi ről szólt — végrehajtására tett intézkedések. Tervszerűbb, hatékonyabb lett a munka. Javult a párt, állami-, gazdasági-, társadalmi szervek közötti munkamegosztás. Vad András, a városi pártbizottság első titkára, a beszámoló szóbeli megajánlásában azt is kifejtette — amit a hozzászólók közül is többen hangsúlyoztak, — hogy az irányító pártszervek tér Gonda Sándor, a Magyar— Mongol Barátság Tsz párttitkára; Izsó Gyyláné, a Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, Aí. Kovács István, a városi tanács sportfelügyelője. A városi pártértekezlet a beszámolót elfogadta, majd megválasztották a pártbizottságot. A mezőtúri városi pártbizottság első titkárává ismét Móricz Bélát, titkárává Molnár Sándort választották. T. P, vékenységének eredményeként rendszeresebbé vált az alapszervezetekben a pártélet, tartalmasabbá a pártmunka. Figyelmet fordítanak arra, hogy a kommunisták kapjanak pártmegbízatást és azoknak eleget is tegyenek. Az alapszervezetek, a pártvezetőségek mind hozzáértőbben és rendszeresebben foglalkoznak a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításának segítésével, ellenőrzésével. Az üzemekben dolgozó pártvezetőségek és alapszervezetek meghatározó szerepet töltenek be a gazdasági feladatok kialakításában, a célkitűzések megvalósításában. A. beszámoló vitájában felszólalt M. Szabó István, a megyei párt vb-tag ja. Többek között kifejtette; a városi pártbizottság beszámolójából kitűnik, hogy Törökszentmiklóson is jó a politikai helyzet, erősödött az utóbbi években a párttagság elvi szilárdsága. Növekedtek és erősödtek a szocializmus erői. Ezt példázza a szocialista brigádmozgalom fejlődése, amely Törökszentmiklóson szintén kedvezően hatott a gazdálkodás eredményességére, a munkafegyelem javulására. Szólt arról is, hogy a politikai helyzet és a gazdasági élet erősítésében nagy szerepük van a Párt legkisebb szervezeti egységeinek, a pártcsoportoknak. Egy-l gy pártcsoport az első vonalban küzd a párt politikájának megvalósításáért. „Ezért javaslom — mondta, — hogy a pártbizottság, a pártalapszerr vezetek, a pártvezetőségek a feladatok megoldásában bátran támaszkodjanak a pártcsoportokra, és akkor az eredmény nem fog elmaradni.” A vitában a kővetkezők szólaltak fel: Papp Sándor, a Vasipari Vállalat törökszentmiklósi gyáregységének lakatos csoportvezetője, alapszerveZeti titkár; Nagy Sándorné, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság sertéstenyésztési brigádvezetője: Hajós Ferenc, a baromfifeldolgozó igazgatója, Molnár János, a BMG törökszentmiklósi gyárának szerszámkészítője, Bériéi Ferencné, a Gabonafelvásárló Vállalat liszt-csomagolója;- Peres János, a KISZ városi bizottságának titkára; Báthori Gabriella, a tiszatenyői Általános Iskola igazgatója; Karancsi Lajos, az Aranykalász Tsz. alapszervezeti titkára; Soltész Lajos, a Finommechanikai Vállalat szerszámgazdálkodóia, csúcsvezetőségi titkár; Kern Pál, a MEZŐGÉP igazgatója; Fehér Mifflós, a városi tanács elnöke; Németh András, a Petőfi Tsz szocialista brigádvezetője; Szakái Károlyné, a Rózsa téri Általános Iskola igazgatója; Gaál Géza, a HNE városi bizottságának titkára; Németh Menyhért, a Rákóczi Tsz brigádvezetője; T. Nagy András, az Alkotmány Tsz bognára; Elekes Sándor, a Dózsa Tsz elnökhelyettese; Varga Sándor, országgyűlési képviselő, a BMG törökszentmiklósi gyárának igazgatója, Pethő József, a mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója; Szalados József, a városi rendőrkapitányság vezetője; Cselleng János, a Szolnok megyei Gabonafelr vásárló Vállalat igazgatója és Lorászkó Károly, a Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezet főmérnöke. A vitában elhangzottakat Vad András foglalta össze. Ezt követően a küldöttek Tegnap tartották Kunszentmártonban a járási pártértekezletet. A tanácskozáson részt vett Merbler Károly, a Központi Bizottság munkatársa, dr. Ungor Tibor, a megyei pártbizottság tagja, az oktatási igazgatóság vezetője és Szívós Antal, a megyei pártbizottság tagja, a megyei KISZ- bizottság titkára. A pártértekezlet elnöke Kakukk Mihály, a Pannónia Szőrmegyár kunszentmártoni üzemének igazgatója volt. Az írásos beszámolóhoz Szűcs János, a járási pártbizottság első titkára mondott ajánló beszédet. A járási pártértekezlet küldöttel egyetértettek abban, hogy a párt X. kongresszusát követően a járási pártbizottság, Illetve a végrehajtó bizottság elvi irávvftó munkája erősödött. Nagyobb helyet kapott a községi pártbizottságok és az alapszervezetek munkamódszerének javítása, a X. pártkongresszus határozatának s a későbbi párthatározatok végrehajtásának szervezése, irányítása és ellenőrzése. A járási pártbizottság hatáskörének és jogkörének megfelelően kiemelten foglalkozott az állami, gazdasági területek feladataival. E munka során tovább erősödött a különböző szervekkel való kapcsolat, melynek hatására jelentős eredmények születtek a járás politikai, gazdasági és kulturális életében. Csupán - kiragadott példaként emlífünk néhány tényt ennek igazolására. Az utóbbi négy évben az ipari munkások száma 23 százalékkal nőtt, s már meghaladja a háromezret. Az újonnan telepített üzemekben kedvező a munkássá válás folyamata. A munkakörülmények jó hatást fejtenek ki a munkásöntudat kialakítására is. Az ipari munkások 12,5 százaléka párttag, 86,4 százalékuk szakszervezeti tag. Szocialista brigádokban közel kétezren dolgoznak. A mezőgazdasági üzemekben is erősödött a közösségi élet, javult a csoporttulajdonhoz való viszony, erősödött a szövetkezeti demokrácia. A termelés és szolgáltatás egyéb területeiről is figyelemre méltó fejlődést összegezhetett a pártértekezlet. A nö- és az, ifjúságpolitikai határozat végrehajtásában is előrelépés tapasz-talható — a pártértekezlet állásfoglalása szerint. Sok nő dolgozik például a különböző szintű pártbizottságokban, üzemi csúcsvezetőségekben és az alapszervezetek vezetőségeiben. A tanácstagok 30 százaléka nő. Hozzájuk hasonlóan emelkedett a választott testületek tagjai között a fiatalok aránya. Az Ipar és a mezőgazdaság fejlődésének részletes elemzése mellett a pártértekezlet megkülönböztetett gonddal foglalkozott az ideológiai és kulturális munkával. Megállapította, hogy eredményes volt a párttagság eszmei-politikai színvonalának emelésére irányuló erőfeszítés, ami elősegítette a tömegek között végzett politikai nevelőmunkát. Az agitáeiós és propagandamunka legnagyobb eredménye az, hogy az általános politika és a helyi gyakorlati feladatok jobb összehangolásával növekedett a társadalmi aktivitás, a közügyek iránti érdeklődés és felelősségérzet. A járási pártbizottság arról adott számot a pártértekezletnek, hogy agitáeiós és propagandamunkájának középpontjában a világnézeti és erkölmegválasztották az új városi pártbizottságot, amelynek első titkára Vad András, titkára Bohács Antal lett. Y. V. esi nevelőhatás fokozása állt. E cél érdekében a különböző fórumokon eredményesen igyekeztek megismertetni és elfogadtatni a marxista—leninista világnézet alapjait és a szocialista erkölcs normáit. A községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek munkáját úgy summázta a pártértekezlet, hogy azok egyre inkább területük tényleges politikai vezetőivé váltak. Irányításukkal az alapszervezetek, az állami, gazdasági szervek és mozgalmak munkája hatékonyabbá válik. A pártértekezlet vitájában felszólalt dr. Ungor Tibor is. Hangsúlyozta, hogy a párt helyes politikája alapján jó eredményekről adhatunk számot. A kunszentmártoni járás . ipari fejlődése még a megyei átlagnál is gyorsabb ütemű volt az utóbbi négy év alatt. Fellendült a mezőgazdaság is a járásban, tépt hódított az iparszerű termelés. A járás lakóinak politikai, szellemi, világnézeti fejlődése is meggyorsult. Dr. Ungor Tibor ilyen tényekre hivatkozva tolmácsolta a megyei pártbizottság elismerését a járás vezető testületének, s a pártszervezetek tagjainak. Figyelmet keltő felszólalásában — többek között —felhívta a f így elmetarra, hogy a rendkívül magas fokú, koncentrált technika és technológia kifejlesztésével nem áll arányban az emberek tudatának fejlődése. A következő években ennek az ellentmondásnak feloldására kell törekedni. A megye fejlődésének ismertetése mellett részletesen szólt a pártszervek feladatairól is. A pártértekezlet rendkívül élénk és sokoldalú vitájában huszonnégyen kértek szót. Felszólalt: Petróczki Károly, a BVM kunszentmártoni gyárának igazgatója; Seres László, a cibakházi Vörös Csillag Tsz szerelője; Mészáros József né, az öcsödi Kossuth Tsz személyzeti vezetője; Pálinkás József né, a Pannónia Szőrmegyár kunszentmártoni üzemének szakmunkásoktatója; Hovodzák István, a cibakház! Vörös Csillag Tsz elnöke; Rácz Margit, a Tisza Cipőgyár kunszentmártoni üzemének KlSZ-csúcstitkára; dr. Görög József, a kunszentmártoni József Attila Gimnázium igazgatója; Katona János, a Tipza Cipőgyár helyi üzemének párt'alapszervezeti titkára; Pintér Béla, a Beton- és Vasbetonipari Művek lakatos csoportvezetője; Halász Lászlóné, a kunszentmártoni ÁFÉSZ könyvelője; Kardos Dezső, a járási hivatal vezetője; Varga Kálmán, a héki Táncsics Tsz főágazatvezetője; Nagy Ferencné, a csépai Általános Iskola nevelője; Kovács András, az öcsödi Kossuth Tsz kertésze; Dékány József, a KISZ járási bizottságának titkára; Sári László, a kunszentmártoni Körösmenti Tsz elnökhelyettese; Hajas József, a járási rendőrkapitányság vezetője; Dénes Lászlóné, a tisza^sasi Általános Iskola tanítója; Pap Károly, a tiszakürti tanács elnöke; Izbégi Sándor, az öcsödi ÁFÉSZ csoportvezetője; Barta Mihály, a nagyrévi Tiszazug Tsz elnöke; Pugner Pál, a Pannónia Szőrmegyár helyi üzemének személyzeti előadója és Szabó József, az öcsödi Építő- és Vasipari Szövetkezet elnöke. A pártértekezlet a járási pártbizottság újjáválasztásával és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztásával ért véget. A pártbizottság első titkára Szűcs János, titkára pedig Garáz István lett. S. B, A zöldségellátás sok helyütt kedvezőtlen, ez alól Jászkisér sem kivétel. A helyi Lenin Termelőszövetkezet most változtat a helyzeten. Tervei szerint már az idén mintegy 20—30 százalékkal növelik a zöldségtermő területet, — elsősorban a helyi vásárlók -igényeit szeretnék kielégíteni, de jut a zöldségből a jászberényi piacra is. Bár a gazdaság az idén sem kötött szerződést a jászberényi MÉK-kel, mégis egyes zöldségféléket, amelyekből már a korábbi években is többet termeltek a helyi szükségletnél, oda szállítják. Jászkisér ellátása szinte teljes lesz - paradicsomból, burgonyából, zöldbabból, paprikából, dinnyéből és petrezselyemből, sárgarépából, karfiolból, valamint káposztából sem lesz hiány. Még a helyi üzemi konyhákat is ellátják majd friss zöldséggel, Az áru kínálatát megkönnyíti, hogy a szövetkezet egy saját, a helyi ÁFÉSZ pedig három zöldségbolttal rendelkezik, ahová állandóan friss árut szállíthatnak. Az előrelépést a Kossuth és Táncsics Tsz egyesülése tette lehetővé, mert ennek révén javult a szövetkezet munkaerőd és anyagi helyzete, 1 korszerűbben tudnak gozdálkodni, A melegágyas palántanevelést a jövőben egyre inkább a fóliaház váltja fel, a munka megkönnyítésére pedig gépeket vásárolnak. Többek között egy zöldbab-betakarítót, a burgonya-betakarító gépet pedig a tsz saját brigádja készíti el. Gépesítik a petrezselyem és a sárgarépa kiszedését, valamint a palántaültetést is. A növényvédelem a repülőgépeké lesz. Változtatnak a termesztéstechnológián is. A vöröshagymát, amit korábban csak dugványról hajtattak, az idén már magról termesztik, ezzel jelentős költségmegtakarítást érnek eL A kertészet árbevételét a megnövekedett területen szeretnék az elmúlt évinek a duplájára emelni, ezért a jól jövedelmező paradicsomvetőmag termesztésével is foglalkoznak. A tavalyi 35 hektárral szemben az idén 70 hektár magparadicsomra kötöttek szerződést a Hatvani Konzervgyárral. A paradicsom magját Hollandiába exportálja a gyár. Javuló életkörülmények, munkafeltételek Erősödött a kiziigyek iránti érdeklődés
