Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

let VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA; T FORINT XXVL évf. 40. sz. 1975. február 16., vasárnap MA: KÖZÖSEN Sorsfordulókra emlékezni, generációs kötelesség. A sorsfordulók a legtöbbször nem kötődnek csupán csak egyetlen naphoz. Évek fűzére hordozza ma­jában a világégés lángjának visszfényét; semmiből terem­teni akarás jó keserveit, vagy — közelebb kerülve korunk­hoz — már a tetők világító ablakán megcsillanó holnap­fényeket. Ha azt mondjuk: negyvenes évek, a háborúra gondo­lunk. Csaták sorsdöntő heteire, napjaira. Ha felnőttek va­gyunk, ha már nem a húszas éveinket tapossuk, akkor fel­tétlenül ezek a képsorok vonulnak el előttünk. Hiszen a mai, érettebb generációnak még élmény-közeli mindaz, ami a negyvenes években történt, nálunk is, a világban is. Aki azonban akkortájt, vagy még később született, annak ezek a kifejezések, esemény-idézések már inkább a tanulni való dátumok egymásutánját jelentik. A visszaemlékezéseknél kevéssé tűnik elő; vajon az egyén, a múlt kockáit egymás mellé rakosgató, mennyit, milyen részt vállalt magára lepergett évtizedeinkből? Jósá­gaikból, hasznukból. És persze, a bajokból is. Ugyanakkor viszont országos sorsunk és közös sorsunk — s mi ennek a sorsközösségnek ma is a legjobb erejét érzékelhetjük —, hogy a múló évtizedek egyaránt a békét, az előbbrelépést, az élet konszolidáltságát hozták Kekünk. Mindnyájunknak. Harminc év immár az emlékezni valónk. Amiben most élünk; a hetvenes évek. Ha egyetlen mondatban kellene jellemezni ezt a kort, megakadnának a rutinos, az összefüg­géseket könnyen elemző történészek is. Mégis; találunk olyan jellemző momentumokat, olyan, mindenkit kivétel nélkül és közelről is érintő folyamatokat, amelyek a korszak sajátos karrakterét segítenek megjeleníteni. Az egyik ilyen fontos, közös vonása napjainknak, a hetvenes évek köze­pének hazánkban: olyan nyugodt, alkotó légkör uralkodik az országban, amely nem egyetlen nap szülötte — hanem korszakos eredményünk. Az országot járó ember, a jelenségeket értően elemző, az emberi megnyiatkozásokat gonddal figyelő, ezernyi pél­dát láthat maga körül mindennek az igazolására. Olyasmit, például, hogy egy tervezőmérnök, aki papírra vetette egy kétezer fős lakótelep körvonalait, elmegy utána a helyszínre, kijár az építkezésekre, menetközben is változtat, módosít az elképzelésein, jobbítja a munkáját. Aztán nagyon meg­lepődik és kicsit tiltakozik is, amikor az adott város tanács­tagjai úgy döntenek: legyen az ő neve is bevésve azon a táblán, amely a lakótelep megszületésének körülményeit megörökítette. Vagy. egy másik, ugyancsak nem egyedi példa. Élelmiszerüzletek szomszédságában lakók több me­gyében. sorozatosan szóvátették: miért, is égetik el, szórjak a szemétbe azt a rengeteg göngyölegfélét, dobozt, a lakos­ság szemeláttára, — amit pedig még egyszer használni le­hetne. Az „alkotás’* sző sohasem szűkíthető arra, hogy most valami nagy, valami monumentális, valami utolérhetetlen szülessék. Az, hogy nyugodt szívvel megállapítjuk: a mi hazánkban alkotó, jó légkör uralkodik, s a XI. pártkong­resszusnak lesz miről — fejlődésről, előrehaladásról is, gondjaink, elemzése mellett — tanácskoznia; mindez fo­lyamatosságot, korszakosságot feltételez. Folyamatos, te­remtő erőt a munkában. Ezzel párhuzamosan: lendületet, jó akarásokat, a részvállalás szándékát és készségét az egyénekben, foglalkozásra, korra, iskolázottságra való te­kintet nélkül. Azt, a pezsgést, dinamizmust, teremtő lendületet, amelyet észlelhetünk mindannyian és mindennap. Kezdve azon, ahogyan reggel a rádió hírt ad va­lami új, jó gyári ötletről, — egészen addig, hogy verseny­vállalások, felajánlások, egyéni ambíciók is egyformán ösz­tönöznek a mind jobban, mind ötletesebben, mind alkotóbb lendülettel. végzett munkára. K. S. Alkotó légkörben, kommunista felelősséggel Tegnap folytatódtak a kommunisták XI. kongresszust előkészítő tanácskozásai: ezen a napon Mezőtúron, Törökszentmik­­lóson és a kunszentmártoni járásban tar­tottak pártértekezletet. Ma Kisújszálláson, Túrkevén lesz pártértekezlet és tanácskoz­nak a tiszafüredi járás küldöttei is. A tanácskozásokon a küldöttek nagy fe­lelősséggel elemezték a X. kongresszus óta végzett munkát. A beszámolók, a felszó­lalások és a határozati javaslatok egyér­telműen tükrözték, hogy a kommunisták, a vállalatok, üzemek, intézmények dolgo­zói becsületes, jó munkát végeztek; a tár­sadalmi politikai, gazdasági és kulturális élet a X. kongresszus irányvonalának megfelelően fejlődött. A pártértekezletek résztvevői aláhúz­ták: egyetértenek a XI. kongresszus irány­elveivel; támogatják az irányelvekben meghatározott bel- és külpolitikai, gazda­ságpolitikai, szociális és kulturális célokat, feladatokat. Egyöntetű vélemény volt, hogy a helyesen megfogalmazott célokat csak következetes, fegyelmezett munká­val, a végrehajtás folyamatos ellenőrzésé­vel érhetjük el. Ipari-mezőgazdasági város lett Mezőtúr mDmímmMm:: Elutaztak Budapest vendégei Budapest felszabadulásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból az MSZMP Budapesti Bizottsága és Budapest Fő­város Tanácsa meghívására hazánkban tartózkodó szov­jet, román, csehszlovák, len­gyel, jugoszláv, német, bol­gár delegáció tgnap eluta­zott. Véget ért a Béke-világtanács munkaértekezlete Tegnap a Magyar Tudo­mányos Akadémián véget ért a Béke-világtanács a fejlődő országok kérdéseivel foglal­kozó munkabizottságának háromnapos értekezlete. A záróülésen elfogadták a ta­nácskozás dokumentumait. A tárgyalás szünetében Homesh Chandra a Béke-világtanács főtitkára sajtóértekezleten nyilatkozott az újságíróknak. Felszabadulási emlékmű Tiszafüredre A budapesti Műcsarnok ki­állítási termében látható Ti­szafüred impozáns felszaba­dulási emlékműve, amelyet Makrisz Agamemnon szob­rászművész készített. A já­rási székhely tanácsi vezetői a közeli napokban utaznak a fővárosba, hogy megtekint­sék a művészi alkotást. Az emlékművet a nagyközség egyik terén állítják fel a községi víztorony mellett. Az üzemek, vállalatok dolgozói társadalmi munkát vállal­tak, hogy elrendezik az em­lékmű környékét és szép ju­bileumi parkot alakítanak ki. Az emlékmű ünnepélyes avatása: április 4-én. Együttműködési szerződés Együttműködési szerződést írt alá a kisújszállási Mó­ricz Gimnázium Kiss Endré­ről elnevezett KlSZ-alap­­szervezete és a debreceni Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem kollégiumi bizottsá­ga. Az egyetemisták bioló­gus klubja előadásokat, ver­senyeket tart az igen jó hírű kisújszállási biológiai szak­kör számára: a kollégiumi bizottság segíti a gimnazis­ták pályaválasztását. Legje­lentősebb közös vállalkozá-Heti világhiradó (2. oldal) Takarékossági intézkedések a Volánnál (3. oldal) Válság — olasz mádra Mérce: a közéleti szereplés Nemcsak a gyárkapun belül (4. oldal) A Vörös Csillag katonái Karikagyűrűvel az iskolapadban ; (5. oldal) A Dunánál A szószóló elbeszélése (6. oldal) Áfonya (7. oldal) Jó üzlet a Phantom Belharcok Etiópiában Űrrandavú előtt (8. oldat) Peru az ellenforradalmi kísérlet után Hitler tudott Hess útjáról (9. oldal) suk Kiss Endre életrajzi anyagának összegyűjtése, fel­dolgozása lesz. Kiss Endre Kisújszállás szülötte, a gim­názium kiváló tanulója, majd a debreceni egyetem diák­ja, később az egyetemi párt­­bizottság titkára lett. Kiss Endre rövid életében is ki­emelkedő munkát végzett, melynek emlékeit a két in­tézmény még ebben a tan­évben fölkutatja. Munkások vizsgáztak A karcagi rizstermesztési rendszer gazdaságainak harminc rizsőre vizsgázott tegnap sikeresen Karcagon. A január 13-án indult tan­folyam hallgatói a megyei tanács, egyéb intézmények és a rizstermesztési gesztor­gazdaság szakemberei előtt adtak számot tudásukról. Az idén és tavaly rizstermeszté­­si betanított munkásokká képzett emberek számára 1976-ban szakmunkástanfo­­lyamot fognak indítani. Kiállítás pályakezdő fiataloknak A pályakezdő fiataloknak nyújt nagy segítséget az a kiállítás, amely tegnap nyílt Pártértekezleten tanácsko­zott tegnap Mezőtúr — va­lamint a hozzá tartozó Két­­pó község — 1900 kommu­nistájának 160 küldötte. A tanácskozáson részt vett Mo­hácsi Ottó, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. Az értekezlet elnöke Papp Já­nos, a városi tanács elnöke volt. A városi pártbizottság be­számolóját az elmúlt négy év munkájáról Móricz Béla első titkár terjesztette elő. A beszámoló megállapította: Mezőtúr gazdasági életében bekövetkező változásokkal párhuzamosan átalakul a la­kosság társadalmi összetéte­le is. Míg korábban a vá­ros jellegét a mezőgazdaság határozta meg, ma már az ipari-niezőgazdasági jelleg dominál. Bizonyítja ezt a beszámoló néhány adata is. A foglalkoztatott lakosság — több mint 8800 dolgozó — 47 százaléka az iparban, 26 százaléka a mezőgazda­ságban, állami gazdaságok­ban, termelőszövetkezetek­ben dolgozik. Az aktív ke­resők 64 százaléka munkás, 16 százaléka termelőszövet­kezeti paraszt, 20 százaléka értelmiségi, illetve alkalma­zott. Ezek az arányok húz­zák alá a beszámolónak azt a megállapítását, hogy a pártbizottságnak, a város állami szerveinek, társadal­mi és tömegszervezeteinek meg Törökszentmiklóson a Vasas művelődési házban. A város szakmunkásképző in­tézetének tanulói saját ké­szítésű eszközökön mutatják be a szakmájukat. A műkö­dő kis modellek bizonyára sok általános és középisko­lás figyelmét felkeltik majd a bemutatott szakmák iránt. Egy mondatban — Felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából szombaton este mutatta be a József Attila Színház tár­sulata Leonyid M. Leonov Hazatérés című kétrészes színművét. — Az ország egyik leg­nagyobb múltú farsangi bál­ját — a kőszegi CONCOR­­DIA-bált — tegnap 121. al­kalommal rendezték meg a Jurisics vár összes helyisé­gében. — Jókai Mór születésének 150. évfordulója alkalmából kedden 11 órakor koszorú­­zási ünnepség lesz Budapes­ten, a VI. kerületi Jókai­­szobornál. — Hugo Scheltema, a hol­land külügyminisztérium utazó nagykövete néhány napos látogatást tett Buda­pesten. továbbra is kiemelt feladata elősegíteni a munkássá vá­lás folyamatát. A jövőben — hangsúlyozta a beszámoló — a város iparának fejlesz­tésében elsősorban. intenzív eszközöket kell alkalmazni. A mezőgazdaság az elmúlt négy évben gyors ütemben fejlődött. Korszerűbb terme­lési eljárások, iparszerű ter­melési rendszerek alkalma­zására, a termelés fokozot­tabb műszaki fejlesztésére, nagyobb hozamú fajták be­vezetésére került sor. A ter­melékenység emelkedését mutatja, hogy csökkenő dol­gozólétszám mellett növel­ni tudták a termelést. A fejlesztés lehetőségeit, azon­ban még sok helyütt nem használják ki eléggé. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait is kiemelte a beszámoló. Így a mezőgazdaságban az erők ésszerű koncentrálásával, termelési társulásokkal, kö­zös vállalatok kialakításával, a szakosodás, az iparszerű termelési rendszerekben rej­lő lehetőségek kihasználá­sával fokozni kell a fejlődés ütemét. Mind a mezőgazda­ságban, mind az iparban a szakemberek számának nö­velésével, szakmunkáskép­zéssel, a dolgozók általános műveltségének növelésével javítani kell a gazdálkodás, a vezetés, az üzem- és mun­kaszervezés, a tervezés szín­vonalát. A gazdaságok elé tűzött célok megvalósítását segíti a tudomány eredményeinek felhasználása. Ez Mezőtúron, az adott szakterületeken közvetlenné tehető, hiszen — mint azt a beszámoló is alá­húzta — a DATE mezőgaz­dasági főiskolai karán 25 té­mában folyik kutatás. A város gazdasági, társa­dalmi életének szinte min­den területét felölelő beszá­moló vitájában felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője. Elmondotta többek között, hogy a városi pártbizottság beszámolója híven tükrözi a kommunisták példamutató, A 6316 hektáron gazdálko­dó karcagi Dimitrov Tsz elmúlt évi munkájának eredményeként 65 millió fo­rintos árbevételről adhattak számot a tagságnak a teg­napi zárszámadó közgyűlé­sen Ez az eredmény megha­ladja 2 millióval az 1973. évit, de az 1974-re tervezett árbevételt is. Több mint 9 és félmillió forintot költöt­tek tavaly gépvásárlásra, szárítóberendezésre, rizstele­a város és környéke lakói­nak eredményes munkáját. Mezőtúr, mint középfokú központ a megyei állagot meghaladó mértékben fejlő­dött a X. kongresszus óta. A hajdani mezőváros mun­kásvárossá lett. A fiatal munkásság egyre nagyobb szerepet kap a politikai, tár­sadalmi életben, a gazda­sági vezetésben, ugyanakkor a szövetkezeti parasztság politikai tudatosságát is igyekeznek fokozni, s ezt csak támogatni lehet. Megyei jelentőségű — hangsúlyozta — az értelmi­ség szerepe Mezőtúron, hi­szen egy felső-, több közép­fokú- és általános oktatási intézmény van a városban, A cél az, hogy Mezőtúron az értelmiség közreműködésé­vel egységes társadalmi ösz­­szefogás és munka bontakoz­zék ki. A gazdasági munká­ban továbbra is a hatékony­ság növelése a legfontosabb feladat, de a fejlődési folya­matban — s ez egyes helye­ken figyelmen kívül marad — az ember nem eszköz, ha­nem cél. Nemcsak a terme­lésről, termelőeszközökről, hanem az emberekről, a vá­rosról is gondoskodniuk kell az üzemeltnek, úgy, mint ahogyan a pártértekezleten is hallottunk erre jó példá­kat. A beszámoló vitájában részt vett Farkas István, a Mezőtúri Állami Gazdaság szerelője, Szamosfalvi Imré­­né. a KAEV gyártáselőké­szítője, Takács Sándor, a ru­haipari szövetkezet alap­szervezetének titkára. Mol­nár Ernő, a városi tanács elnökhelyettese, Gyarmati Lé.szló, a kétpói Szabadság Tsz elnöke. Kötél Imre nyugdíjas, Hodos Istvánná, a fémfeldolgozó szövetkezet betanított munkása, Gazsi Zoltán, a városi rendőrkapi­tányság vezetője, Holcz­­necht Gyula, a Tégla- és Cserépipari Vállalat igazga­tója, Szilágyi Sándor a vas­úti dolgozók egyik alapszer • (Folytatás a 3. oldalon) pekre, állattenyésztő tele­pekre. A búza, árpa és a kukori­ca a vártnál több termést adott, de elmaradt a tervtől a rizs. Ennek is tulajdonít­ható, hogy a biztonsági ala­pot nem tudták tovább nö­velni, így az továbbra is 8 millió 300 ezer forint. Az idén 5 millió forintot fordí­tanak fejlesztésre, a szárító­hoz silótározókat építenek, John Deere gépsort vásárol­nak. Zárszámadás a karcagi Dimitrov Tsz-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom