Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-14 / 38. szám
1975. február 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Két falu — két iskola Mit kellene tenni azért, hogy megszűnjön az általános iskolák közötti különbség, s következésképpen azonos előképzettséggel rendelkező fiatalok kerüljenek a középiskolákba? — Ezzel a kérdéssel fordultunk két falusi intézet igazgatójához. Békés Szilárd, a szelevényi általános iskola igazgatója Így vélekedett: — Az, hogy felvehetjük-e n versenyt a városi iskolákkal, az mindig a tantestülettől függ. Ha él a nevelői hivatástudat, ha van elegendő jól képzett tanár, akkor nincs különösebb baj. Sajnos, az alapvető hiba éppen abban rejlik, hogy sokszor a képesítés nélküli nevelők akiket segítünk, biztosítjuk számukra a tanulmányi szabadságot, amikor megkapják a diplomát, akkor egyszerien itt hagynak bennünket. — Hibának tartom azt _ is, hogy sok végzős hallgató a katedra helyett más pályát választ magának. Szerintem az egyetemi, főiskolai felvételnél előnyben kellene részesíteni azokat, akik előre kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tanári pályán maradnak. .Amíg ez nem lesz meg, örökös gondot jelent — főleg vidéken — a szaktanári ellátás. — önöknél hogyan alakúi ez? — Több nevelőnk elment, így 87 százalékról 47-re csökkent a szakos ellátás. A következő tanévtől kezdve javul majd, mert egy nevelő-házaspárt várunk. — Milyenek a tárgyi feltételek? — Iskolánk jől felszerelt, akárcsak egy városi iskola. Az üzemek s a termelőszövetkezet is sokat segített, így például a sportudvar építésében. — Milyen gyermekanyaggal van dolguk? — Sajnos, minden évben jön két-három iskolaéretlen tanuló. Mivel korrekciós osztályunk nincs, együtt/ tanulnak a többiekkel és rettenetesen zavarják a munkát. Gyógypedagógiai intézetbe { Igazgatók \ a gondokról * és a lehetőségekről * küldésüket részben a helyhiány, részben a szülők álláspontja akadályozza. — Én is hallottam olyan szülőről, dki azzal vétózta gyermeke gyógypedagógiai neveltetését, hogy „ott anynyit fürösztik a fiamat, hogy kicserzik a bőrét”. Hogyan lehetne szemléletükön változtatni? — Egy bentlakásos járási gyógypedagógiai intézettel. A járási székhelyre még elengednék a gyermekeket. — 5 milyen gond adódik az iskolaérett gyermekeknél? — Körülbelül harminc gyermek jár be a tanya világból. Az iskolabusz rendszeresen késik. Előfordul, hogy óvodások, iskolások másfél órát is várnak a buszra. Mondani sem kell, hogy a felkészülési idő csorbul ezzel. Nem hiszem, hogy az iskolabusznál jobb munkával nem lehet betartani a menetrendet. — Tanyai iskolájuk nincs? — Most már nincs. Gondot okoz viszont számunkra az, hogy Cserkeszöllő-Korhányból évente négy-öt gyei rek jön hozzánk az ötödik osztályba. Korhányban viszont csak egy nevelő foglalkozik az összevont alsó tagozattal . A legnagyobb jóindulattal és hivatásszeretettel sem, -tud olyan képzést biztosítani, mint a mi intézetünk. Ezért szeretnénk, ha már az első osztálytól kezdve nálunk tanulhatnának az ottani gyerekek. Sajnos, a szülők jórésze vonakodik ettől. S nemcsak azért, mert jó két kilométert kell gyalogolni a buszmegállóig, hanem Városszeretet Ki vitatná, hogy Szolnok nagyarányú beruházásai nemcsak praktikusabbá, kényelmesebbé tették a várost, hanem egyúttal kedvezően alakították a városképet is. Jól esik szétnézni az új lakótelepeken, a szépen alakuló városközpontban, büszkélkedni vendégeinknek lakóhelyünk új arculatával, Nem csoda, hogy az őslakónak, s az újonnan letelepülőnek egyaránt szívéhez nőtt ez a város, és a hozzá való ragaszkodásnak számtalan tanújelét adja. Munkálkodik érte a napi ihűszakon túl, szerényen, névtelenül, ahogy tud. Ezért mondható, hogy Szolnokon az ilyen irányú munka nemcsak azért társadalmi, mert haszna áttételesen, társadalmi méretekben érezhető, hanem azért is, mert a résztvevők számát és tevékenységük értékét tekintve társadalmi méreteket öltő. Bizonyságul elég megemlíteni, hogy Szolnok lakói tavaly kb. 32 millió' forint értékű társadalmi munkát végeztek. A hasonló nagyságú várospk közül nem igen büszkélkedhet egy sem hasonló eredménnyel. A szülőföld iránti önzetlen segítőkészségnek sok szép példáját mutatták korábban is a város lakói. A felszabadulás 30. és a Enegyeszékhely 900. jubileumára való felkészülésben azonban önmagukat múlták felül. Ott szorgoskodtak a tiszaligeti sportstadion, a jubileumi óvodák, parkok, játszóterek építésénél, s minden egyéb helyen, ahol segítő kézre volt szükség. Nyugodt lelkiismerettel vallhatják tehát, hogy a központi, vállalati és egyéb' beruházások mellett nekik is jelentős szerepük van a város arculatának, s belső életének formálásában. Joggal számít tehát széles körű megértésre a városi tanács végrehajtó bizottsága, amikor felhívással fordul Szolnok üzemeihez, intézményeihez, s az egész lakossághoz annak érdekében, ho'gy a kétszeresen is nevezetes jubileumi esztendőnek tekinthető 1975-öt külsőségében is méltán köszöntse a megyeszékhely. Ahhoz, hogy a város a mostaninál kedvezőbb be nyomást keltsen, szükség van arra, hogy mindenki tegye rendbe saját portáját. Ne legyenek málló vakolatú üzemépületek, elhanyagolt lakóházak, parkosításra alkalmas járdaszegélyek. Erősítsük azt a szép hazai hagyományt, hogy nevezetes ünnepeinkre megújul otthonaink külseje. Önmagunk gyönyörűségére, s a köz hasznára egyaránt munkálkodunk ezzey azért is, mert. így „kéznél van a gyerek”, be lehet fogni a ház körüli munkába. • • * — A tárgyi feltételek is jelentősen hátráltatják az általános iskolák egyenrangúságának kialakulását, — vélekedett Varga János, a csépai általános iskola igazgatója. Mi példáuí négy helyen tanítunk. Épületeink százévesek. Előfordult, hogy kidőlt az egyik iskola fala. Szerencsére senki nem tartózkodott ott. Van olyan épületünk, amire egy bizottság azt mondta: életveszélyes. A másik bizottság eltüntette a repedéseket, s azt mondta: nincs semmi baj. Lehet, hogy így van, de én nem vagyok nyugodt. Tornatermünket a régi csendőrlaktanya épületéből alakítottuk ki. Nem a legjobb, de a legtöbb falusi iskolában ilyen sincs. A Szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában az 1974/75-ös oktatási évben szőnyeg- és gobelin-szövő tagozatot létesítettek. A diákok heti kilenc órában sajátítják el a gyakorlati és a textil-szakágazatok alapvető elméleti ismereteit — Ilyen tények alapján mondom, hogy talán nem új művelődési házat kellett volna építeni, hanem iskolát. Vagy inkább olyan létesítményt, ami mind közoktatási, mind közművelődési célokat egyaránt szolgált volna. Hiába jó ugyanis együttműködésünk a művelődési házzal, ha nem teljesen kedvezőek a tárgyi feltételek. Ezért tartom én is „ jónak a közös célt szolgáló beruházásokat — Hatékonyabbá kellene tenni az iskolaérettségi vizsgálatokat is. Gyakran előfordul például, hogy olyan cigánycsalád költözik a községbe, akinek tizenkét éves gyermeke az első osztályba jár. Hosszú idő telik el addig míg az illetékes bizottság kimondja rá: csak a kisegítő iskolába alkalmas. Addig viszont rengeteg energiát leköt, károsan befolyásolja a többi gyerek figyelmét is, — Tantestületünk egyébként igen jó. Az utóbbi időkben legalább kétszázezer forint értékű szemléltetőeszközt kaptunk a megyei tanácstól. Mindez nélkülözhetetlen, de ezekhez sok egyéb feltétel is szükséges. S. A Állandó Czó bél-kiállítás Szentendrén Szentendre gazdag múzeumai, gyűjteményei, kiállításai már eddig is sok látogatót vonzottak. Hamarosan újabb látnivalókkal gyarapodik a Dunakanyar ódon városa. Előreláthatólag májusban nyitják meg a Templom téren Czóbel Béla Kossuth-díjas festőművész állandó kiállítását. Az épület átalakításán most dolgoznak. A tovább bővülő Ferenczy múzeum a vá" ros barokk épületekkel övezett főterén álló, „kereskedő ház” is hamarosan a múzeum tulajdonába kerül. Az egykori „harangozó-házban” mutatják be Pest megye különböző néprajzi tájegységeinek jellegzetességeit, a népművészek munkáit, köztük szőtteseket, festményeket, faragásokat. A megszűnt szabadtéri szoborkiállítás helyén már épül a felszabadulási park, amelyet április 4-én .avatnak A megnövelt területen állítják fel Csíkszentmihályi Róbert felszabadulási emlékművét Tsz-fiatalok klubja Sokszínű és pezsgő az élet a kisújszállási Tisza II. Tsz ifjúsági klubjában. A háromszor is kiváló címet nyert klub tagjainak mindegyike KISZ-tag. A klubvezetők úgy vélik, hogy aki az ifjúsági szervezetbe nem alkalmas, az a klubba sem. Mivel a másfél száz tsz-fiatal nagy része fiú, a Tisza II. klub — s egyben a szövetkezet KÍSZ-alapszervezetei — testvérkapcsolatokat létesítettek a Gyógyászati Segédeszközök Gyára, a Férfi Fehémemügyár és a gimnázium, főleg lányokból álló KISZ-alapszervezetével. A közelmúltban megrendezett pótszilveszter alkalmával 'például a tsz-fiatalok és a gimnazista lányok remek műsort adtak. Mostanában egyre nagyobb szerep jut a klubon belül a rétegkluboknak, hiszen a hat osztályt végzettek igényeit éppen úgy ki akarják elégíteni, mint a szakmérnökökét. Már működik a szakmunkástanulók és ifjú szakmunkások valamint az agrárértelmiség klubja. Tervezik egy munkásklub létrehozását, ahol a húszon- és harmincévesek igényeit szeretnék különféle rendezvényekkel kielégíteni. Alakulgat & fiatal házasok klubja: a télapó ünnepélykor több kisgyermeket elvittek a szövetkezet klubjába az ifjú szülők. A kezdet kitűnően sikerült: a már járni tudó apróságok még labdarúgó-mérkőzést is játszottak a szülők nagy derültsége közepette. A termelőszövetkezet kialakított egy igen szép termet, ahol a FAO-töl érkező vendégeket is fogadják. Azt tervezik, hogy ebben az évben már itt fog működni az agrár értelmiség és az ifjú házasok klubja külön klubvezetővel, míg a meglevő klub az ifjabb korosztályé marad. Sokszor Mmozdulnak a klub falai közül a fiatalok: például tavaly kirándutak a Villogó menti erdőbe. Van egy női labdarúgócsapatuk is, s annak lelkes szurkolótábora a klub fiú tagjaiból. A tavaly aranykoszorús címet nyert Tisza II. ifjúsági klub a sok-sok kisújszállási fiatal kedvére is csinál rendezvényeket: az utóbbi hónapokban bálokat táncmulatságokat tartanaik, most például farsangit. ■L M A Magas-Bakony festői szépségű kiránduló és üdülőhelyén, Bakonybélen rövidesen befejeződik a turistaszálló bővítése. A régi szállóban egyidejűleg mindössze 13 vendéget tudtak elhelyezni. A korszerűsítés és a bővítés befejezése után — zömében 2—3 ágyas szobákban — negyven vendég elszállásolására lesz lehetőség. Erdsödött a tantestületi demokrácia Ülést tartott a pedagógusok szakszervezetének megyei bizottsága A tantestületi demokrácia és légkör kialakításának eddigi tapasztalatait és további feladatait vitatta meg tegnapi ülésén a Pedagógusok Szakszervezetének Szolnok megyei Bizottsága, amelyen részt vett Árvái István, az SZMT vezető titkára is. Az e témával kapcsolatos beszámoló jelentés megállapította, hogy a tantestületi demokrácia megvalósításában jó eredményeket értek el, de az adott lehetőségek kihasználása még nem felel meg az igényeknek, a követelményeknek. A jelentés örvendetesnek minősítette, hogy megyénkben az iskolák vezetéséről beszélve mind gyakrabban használják az „iskolavezetés” megjelölést az „igazgató” helyett. Ez a szó jelzi azt, hogy az iskolák igazgatói nem egyedül, hanem pedagógus kartársak, az iskolai párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervek véleményét meghallgatva hozzák meg döntéseiket. Sajnálatos tény viszont az^ hogy egyes intézmények vezetői még mindig nem használják ki ezt a lehetőséget, s nem egy helyen még olyan esetben sem kérik ki a szakszervezet véleményét, amelyben illetékes lenne. A nevelőmunka hatékonyságában meghatározó tényező a tantestületi légkör. Sajnos jó néhány iskolában napirenden vannak az egymá3 elleni askálódások, intrikák. Ezekben az intézményekben az első számú feladat az ellenségeskedések megszüntetése, a harmonikus légkör kialakítása. A beszámoló jelentés körvonalazza a fejlődés további feladatait is. Eszerint az iskolai demokrácia jelenlegi intézményeit, fórumait fenn kell tartani, de az eddiginél jobban kell hasznosítani. Kiemelt feladat a dolgozók politikai és szakmai továbbképzése, a vezetésbe való bevonása, s olyan igények kialakítása, hogy a pedagógusok akarjanak is beleszólni az intézmény életébe. Az ülés résztvevői ezután tájékoztató jelentést hallottak megyénk pedagógusainak sportéletéről, majd megvitatták a soron következő szakszervezeti választások szervezési feladatait Új könyvek 4 budai vár és a debreceni csata A Zrínyi Katonai Könyvkiadó átdolgozott kiadásban jelentette meg ölvedi Ignác A budai vár és a debreceni csata című tanulmányát. Az első kiadás óta öt év telt el — írja a szerző — s hazánk . felszabadulásának kezdetét jelző hadműveleti irodalma azóta sok értékes anyaggal, dokumentumok, memoárok közreadásával gyarapodott Az izgalmas, olvasmányos mű első része a Horthy-rendszer 24. órában folytatott katonapolitikáját elemzi, majd a második rész a Tiszántúl felszabadításának eseményeit, politikai összefüggéseit mutatja be, amelynek középpontjában a debreceni csata és a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások állnak. Részletesen ismerteti a könyv a budai vár — tehát Horthy Miklós — és a Moszkvában tárgyaló fegyverszüneti küldöttség táviratváltásait. „A szovjetek az előzetes fegyverszünet aláírását nagy örömmel fogadták, igen szívélyesek voltak és kijelentették, hogy Magyarország ettől a pillanattól kezdve kikerült a szövetségesek elleni háborúból. Sztálin az aláírás után tréfásan megjegyezte: 1952 óta ez az első háború, amelyet Magyarország a győztesek oldalán fejez be” — jegyezték fel a fegyverszüneti bizottság tagjai. Az események, sajüos nem így alakultak. Horthyék nem teremtették meg a fegyverszünet végrehajtásához szükséges belső feltételeket, az átállás és a németek elleni szembefordulás érdekében semmit sem tettek. Így a kedvező feltételek ellenére 1944 ősze nem a német fasiszta szövetségből való kiszakadás előkészítésének, hanem a nyílt fasiszta szakaszba való átmenetnek, az októberi szakadékba zuhanásnak időszakává vált. A kiugrási kísérlet elvetélt — állapítja meg a szerző. A vérben, gyalázatban született Horthy korszak képtelen volt a fasiszta szövetségből való kiszakadásra. A 30. évfordulóra megjelent könyv lépésről lépésre tárja az olvasó elé, hogy az ország akkori államfője és politikai vezetői ennek a feladatnak a végrehajtására gyengének, határozatlanoknak, képteleneknek bizonyultak. — ti -Turistaszálló a Bakonyban
