Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-10 / 8. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. január 10, JEGYZETEK AZ NSZK-BOL Mit eszik a német polgár? I, Micsoda kérdés? Hát mit enne? Húst, tejet, vajat, zöldségét, tojást, gyümölcsöt. — Mit eszik a német polgár? — tettem fel a kérdést Höbermánn úrnak, Bad Godesbergben, a Koblenzer strassze 148. alatt. Höbermann úrnak ezt tudnia kell, lévén, hogy az egyik vezetője a Mezőgazdasági Piackutató Intézetnek, amely eszépen hangzó és tudományosnak ható néven itt telepedett meg egy modern többemeletes épületben. Herr Höbermann egyáltalán nem lepődött meg a kérdésen, mert nagyonis jól tudja, hogy a német polgár nem mindig azt eszi, amit enni akar, hanem igen gyakran azt akar enni, amit ez a piackutató széleskörű és remek propaganda munkájával belésulykol. A zengzetes nevet viselő és a mezőgazdasági termelők által államilag előirt nem jelentős, de összességében mégis számottevő pénzből funkcionáló intézmény a termelőt szolgálva, a fogyasztót manipulálja. Igaz, huszonegynéhány munkatársával — propaganda szakemberek, piszichológusok, jogászok elsősorban — azt is vizsgálják, hogy mit eszik holnap, pontosabban mit enne holnap a német polgár. Ám miután a termelést befolyásolni csak kevésbé tudják, marad a jól járható út: hatni a vevőre. Mit vegyen és mit egyen. Ehhez aztán teljes erőbedobással lát ez az intézmény. Ha vajhegyek halmozódnak fel, akkor megindul a koncentrált és sok színű propaganda, hogy mindenki vajat vegyen, vajat egyen, mert a vaj élet, erő, egészség, ellentétben a margarinnal, amely... Függetlenül attól, hogy néhány éve a színes plakátok, az ingyen margarinhoz jogosultságot biztosító sorsjegyek, a szakfolyóiratok, és az újságok oldalas hirdetései, a rádió, a televízió súlykolta a vaj ártalmasságát és a margarinnak, mint növényi zsiradéknak az előnyeit a fogyasztó agyába és a — gyomrába.' Herr Höbermann nem mondja, szerénysége tiltja-e, vagy nem is gondolja, hogy úgyis lenne, miszerint a német polgár azt eszik, amit ez a gépezet belésúlykol. Minden valószínűség szerint nem is így igaz ez egészen, hiszen az egyébként nagyszerű propagandaeszközökkel, a reklám pszichológia módszereivel dolgzó intézmény egymaga mégsem képes megváltani nemhogy a világot, de az NSZK-t sem. A német polgár általában azt eszi, amit a hirdetések belésúlykolnak, de legalább annyira általában azt is, amit konzervativizmusa diktál: a háziasszonyt nehéz meggyőzni újfajta, vagy korszerű ételek elkészítésének szükségességéről. — A termelés oldaláról kellene megfogni a dolgot — Ismeri el beszélgetésünk során — dehát ez lehetetlen. Mégha azt mondanánk a német parasztnak, hogy most termeljen kevesebb baromfit vagy sertéshúst, mert a Közös Piacon belül azt a hollandok termelik, hát fütyülne rá. Miért ő termelje a kevesebbet? És igaza is van — teszi hozzá egyetértőleg, hogy ismét a fogyasztóra való hatás eszközeiről, s az intézmény ezt szolgáló munkájáról szóljon. — .. .és nem lebecsülendő az a tevékenységünk sem, amely az új piacok felkutatását szolgálja... Nem új országok piacáról, a felhasználás piacáról van szó. Külföldön, belföldön egyaránt — magyarázza és rögtön példával is szolgál. Arra gondolok itt, hogy egy már ismert közélelmezési cikknek egy új felhasználási módját találjuk ki, és azt propagáljuk a fogyasztóknak. Tudja például, hogy a tej milyen jól használható a kozmetikában? Tőlünk megtudhatja. Kozmetikus, orvos, biológus, reklámszakember összefog és elkészül a plakát, a prospektus és fogy a tej az arc, — és a testápoláshoz. Az intézet egyébként rendszeres felméréseket végez, milyen a propagandája hatékonysága, s előfelméréseket, hogy érdemes-e egyáltalán valamilyen irányban befolyásolni a fogyasztót. Visszatérve a konzervativizmusra, fontos feladat — mint Höbermann úr hangoztatta — a háziasszonyokra hatni, új utat keresni az egészséges és korszerű táplálkozáshoz. Felmérték például, hogy mi a véleményük erről a nyugatnémet háziasszonyoknak. Az asszonyok háromnegyede szerint valóban másfajta táplálkozásra van szükség, de csak egyötöde hajlandó, hogy korszerűen is főzzön otthon... — Van tehát terep és lehetőség, hogy új meg új terméket vigyünk be a háztartásba — lelkesedik Herr Höbermann és egy hatalmas mappában lapozgatva mutatja azokat a plakátterveket, amelyeket már kivitelezve, a hozzájuk való egyéb propagandaanyagokkal együtt két márkáért szállítják a vállalatoknak. „Minden drágább lesz, csak a sertés hús nem” — így az egyik plakát... „Egy szelet hús, életerő” — így a másik, hogy vegyék és egyék a húst az emberek. Mert a húsfogyasztás visszaesett az NSZK-ban, s mind nagyobb mennyiségű hús halmozódik lel a hütöházakban. — Rögtön a hússal kezdik. Azt csökkentik először. Az a legkönnyebb — fejtegeti a húspropaganda gazdaságpolitikai szükségszerűségét Höbermann úr. És akik a hússal kezdik, ázok a munkanélküliek. Jelenleg 800 ezer van az NSZK-ban, s még vagy félmillió, az aki csökkentett munkaidőben dolgozik. Ez az ára a 6—7 százaléknak. Hogy csak ennyit emelkedett az év elejétől az árindex az NSZK-ban. Ez a 800 ezer és az a félmillió ember, — aki teljes, vagy részlegesen munkanélküli. És ezek rögtön a hússal kezdik. Azt csökkentik. A legösszpontosítottabb propaganda ellenére is. „Brot-Party”-ra szól egy másik plakát meghívása. Kenyér partira. Hiszen a „Kenyér a megsütött természet” — így a harmadik plakát, A kenyér sem fogy? A német ember nem különösebben kenyérevő, de a húshoz azért ő maga is el-elvesz egy karéjjal. A kevés hús kihat a kenyérfogyasztásra is. Nézem az igazán kitűnő ízléssel és Ínycsiklandó módon berendezett kirakatot a rózsaszínű húsokkal, a nyers és főtt és .füstölt sonkák avarsárga, mélybarna színeivel és olvasom a plakátot is „Egy szelet hús, életerő”. így igaz. Az NSZK mezőgazdasága úgy futott fel az elmúlt néhány esztendő alatt — hogy milyen körülmények között, arról még lesz szó —, hogy ma már az ország szükségletének 75 százalékát látja el saját erejéből, de sertéshúsból és a tojásból például a szükségleteknek több, mint a 75 százalékát biztosítja. De mi van, ha csökken a szükséglet? — Igen, a termelést lenne jó befolyásolni, de hát ez lehetetlen. .. A Közös Piacon belül ez ugye lehetetlen... Marad a fogyasztó — mondja továbblapozva a plakát albumban Herr Höbermann és miközben az árupropagandának ezt a szervezett, kulturált és céltudatos voltát irigylem, arra gondolok, mit jósolnak a nyugatnémet lapok 1975-re. Egymillió munkanélkülit. Egyenlőre inkább a vendégmunkások között és a könnyűiparban. Egy milliót! „Egy7 szelet hús, életerő...” Gyurkó Géza (Folytatjuk.) A Pravdában Szovjet—arab egy üttmű ködés Vitalij Morozov, a külgazdasági kapcsolatok szovjet állami bizottságának elnökhelyettese a Pravda tegnapi számában nagy cikkben foglalkozik a Szovjetunió és az arab országok gazdasági együttműködésével. Cikkében megállapítja, hogy ez az együttműködés az arab országok függetlenségének megszilárdítását, az imperializmus ellen, a gazdasági és társadalmi haladásért folytatott küzdelmük támogatását szolgálja. A szovjet gazdasági vezető adatokat sorol fel a szovjet közreműködés hatékonyságáról. A szovjet—egyiptomi együttműködés keretében épült objektumok tavaly az országban termelt villamos energia felét, a nyersvas 70 százalékát, az olajfeldoígozó ipar termékeinek 35 százalékát, a vegyipari termelés 20 százalékát adták. Egyiptomban az utóbbi évek folyamán 43 oktatási intézmény épült szovjet segítséggel, és ezek máris 85 ezer szakembert adtak a népgazdaságnak. Közismert a szovjet közreműködéssel épült asszuáni vízierőmű-központ és a heluani kohászati üzemek jelentősége az egyiptomi gazdaság számára. Ébben az évben készül el egy új alumíniumkombinát, amely évi százezer tonna alumíniumot állít majd elő. — A Szovjetunióval való együttműködés nagy szerepet játszik Szíria népgazdaságának fejlődésében is — állapítja meg Morozov. Szovjet közreműködéssel folyik az ország és az egész Közel- Kelet legnagyobb építkezése, az eufra teszi vízi erőmű építése. A két ország gazdasági és műszaki együttműködésének további szélesítéséről Morozov szerint tárgyalások folynak ezekben a napokban is. A külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnökhelyettese a szovjet—arab gazdasági együttműködésről adott áttekintés végén megjegyzi, hogy 1960 és 1973 között az árucsereforgalom a Szovjetunió és Egyiptom között háromszorosára, a Szovjetunió és Szíria között hétszeresére, a Szovjetunió és Irak között pedig tizenötszörösére nőtt. Ölvén éves a magyar keresztrejtvény ÖTVEN ESZTENDŐVEL, ezelőtt, 1925-ben új és szellemes elmejátékkal találkozhatott először kora magyar újságolvasója. Világot hódító útja során hozzánk is elérkezett a kor nagy szenzációt kiváltó ötletessége, a keresztrejtvény. Ilyen még nem volt eddig a rejtvénytörténetben: üres kockás táblának vízszintes és az azokat keresztező függőleges soraiba kellett a megadott meghatározás alapján kitalált szavakat beírni. Az ábrák eleinte állatokat, virágokat, házakat stb. ábrázoltak, azután kialakult a ma is rendkívül népszerű négyzet alakú keresztrejtvény. Köztudomású, hogy a rejtvény szellemes játéka éppoly nagy múlttal rendelkezik, mint maga az emberiség. őseit már az ókori világban is megtaláljuk. Rejtvénnyel az Oidipusz-mondában is találkozunk, s a világ legismertebb, legszebb népmeséinek csodálatos birodalmában egyik találós kérdést követi a másik. Az oka egyszerű: a gondolkodó ember, a homo sapiens, évezredek óta izgalmat és örömet talált a rejtvény bonyolultságában. a könnyebben-nehezebben megfejtett talányok szellemes megoldásában. Mint a fentiekből kitűnik, a keresztrejtvény modern korunk egyik ötletes szülötte. Világszerte milliókra tehető azoknak a száma, akik hétről hétre izgatottan játsszák az igényes intelligenciát, éles elmét, elmélyült gondolkodást megkövetelő játékot. KI GONDOLNA, ki találná el megszületésének helyét? Ugyanis a keresztrejtvény egy sötét cellában született meg. Ha szabad így fogalmaznunk, „feltalálója” Victor Oreville, éppen öt évre szabott büntetését töltötte egy dél-afrikai börtönben. A vád az volt ellene, hogy gépkocsiját ittasan vezette, súlyos közlekedési balesetet okozott, melynek során felesége is életét vesztette. , A hosszú és keserves, börtönben töltött éjszakák és nappalok idegfeszítő, kétségbeejtő légkörében született meg a nagy ötlet Victor Oreville agyában. Miután papírja nem volt, zárkájának falára meghatározott négyszögeket rajzolt, és a betűket olyan sorrendben kísérelte meg elhelvezm hogy azok függőleges és vízszintes irányban is értelmes szavakat, fogalmakat alkossar ak. ' Érdekes megemlítenünk azt a tényt is, hogy különös bogaraszásával kapcsolatban őrültnek tartották Victor Oreville-t a börtön őrei. A derék feltaláló ugyanis hosszú éveken át éjjelnappal telerajzolta cellájának falát a börtönőrök által értelmetlennek vélt különös négyszögekkel. Végül elszállították a börtönorvos rendelőjébe, aki alaposan megvizsgálta az elítéltet, s rrliután semmiféle kóros elváltozást nem talált Oreville-n, végül leült vele beszélgetni. Nem egyszer sem kétszer! Hetekig tartó, éjszakákba nyúló beszélgetések után a börtönorvos felfedezte, hogy nem őrülttel, hanem egy zseni áus ötletű emberrel áll szemben. Az újdonságról tudósította a nagyvilágot, a sajtó rövidesen szárnyra kapta a szenzációs újítás hírét, s Oreville kiszabadulásakor már messze földön híres ember volt. Hadd ,írjam ide a legfontosabbat: mindez, a keresztrejtvény megjelenése a világsajtóban, 1924-ben történt, s a keresztrejtvény egv esztendővel később. 1925-ben már a magvar újságokban is napvilágot látott. OREVILLE nagvszerű ötlete, a keresztrejtvény, azóta is sok millió ember kedvenc időtöltése és játéka a világ minden táján. Révész Tibor ÍMRMBH13 Tűz-gyüjtemény Az emberiség történetének legutóbbi 3 ezer évében bekövetkezett nagy tűzesetek leírását, a fellelhető képeket, metszeteket, fényképeket gyűjtötte 30 vaskos kötetbe P. Cserkezov, az Azerbajdzsán Műszaki Egyetem oktatója. A kötetekből megismerhetjük a jelentős olaj-, hajó-, szálloda-, színház- stb. tüzek tanulságait. Cserkezov gyűjteményét a hallgatók munkavédelmi oktatásánál hasznosítja, de tűzoltók is gyakran fordulnak hozzá tanácsért. Római pénzek Szovjet-Észtországban, Loks falu közelében útépítés közben az exkavátor markolókanala régi római pénzeket fordított ki a földből. Ez újabb adalék a jelenlegi Észtország területén élt őslakók kereskedelmi kapcsolataihoz. A köztársaság területén az utóbbi időben több helyen találtak régen elrejtett pénzeket. Vannak köztük érmék csaknem valamennyi középkori német városból, Lengyelországból, Dániából, Svédországból, Angliából és más országokból. A szakemberek körében különös érdeklődést keltettek az Indiai-óceán szigeteiről való kuarirákhéjak, amelyeket sok európai, ázsiai és afrikai országban a fém pénzérmékkel egyenértékű fizetőeszközként használtak. Az ostábla új életre kel Az ősi ostábla játék új életre kel. A játék valószínűleg' Ázsiában született, s adatok vannak arról, hogy Mezopotámiában már időszámításunk előtt 5000 évvel is játszották. Ostáblát találtak Tutenkámen fáraó sírjában, s azt is tudjuk, hogy Néró császár is szerette a „tabula”-t, ahogy a rómaiak ezt a játékot nevezték. Az ostábláról már Homérosz és Platon is megemlékeznek, megemlítik és ábrázolják különböző régi európai | kéziratokban. Az ostábla a középkor folyamán egész Európában eltérj edt: Franciaországban „trictrac”, Németországban pedig „puff” volt a neve. Az ostáblát ma „backgammon” néven ismerik világszerte. Már megalakult a nemzetközi backgammon kulb is, és Monte-Carlóban minden évben nemzetközi találkozót rendez. Vannak világbajnokok, mint például az angol Philip Martin, sőt professzionista játékosok is... Az utóbbi időben az ostábla bevonult a hazárdjátékok sorába, a különböző játékkaszinókban rövid idő alatt hatalmas összegeket lehet nyerni vagy veszteni vele. A mosópor halóla? A mosópor napjai meg vannak számlálva. Egy nagy düsseldorfi vállalat laboratóriumaiban új eljáráson dolgoznak, amely a mosás egész folyamatát forradalmasítja. A háziasszonyok talán már néhány éven belül nem egy doboz mosóport öntenek a gépbe, hanem csupán egy néhány négyzetcentiméter nagyságú „mosógyapjut”. Ez a szintetikus szálakból készülő „rongy” minden olyan anyaggal impregnálva van, amely az ágynemű és fehérnemű. az ingek és pulóverek alapos megtisztításához szükséges. A rongy mintegy fél óráig rázódik a gépben a piszkos ruhával. Ennyi idő alatt magához vonzza a szennyeződést. A ruha tisztává, a rongy szürkévé válik. A háziasszony még rövid ideig csempe- vagy bútortisztításra használhatja, azután bedobja a szemétbe. A ruha mosó- és öblítővize teljesen tiszta marad, alig tartalmaz vegyi anyagot, s így csak nagyon kévéssé terheli meg a lefolyó vizet. Idejében abbahagyta A neve M. Agajev, életkora 140 év, és mindössze egy évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Legutóbb 70 évvel ezelőtt volt beteg. A tiszteletreméltó korú azerbajdzsán öregúr (fiainak, unokáinak és dédunokáinak száma összesen 160) a Pravda két újságírójának kijelentette: tavaly abbahagyta a dohányzást, mivel feleségének véleménye szerint árt az egészségének. Ismertette étrendjét: hús, sajt. zöldség és aludtej. Itala csupán a tea és a tej. A szórakozott professzor Albert Einstein Nobel-díjas fizikus, tizennégyszeres díszdoktor a magánéletében rendkívül szórakozott, ugyanakkor nagyon jókedélyű tudós volt. Egy alkalommal tanúként idézték a bíróságra, mert egy zsebtolvaj ki akarta emelni tömött pénztárcáját. A bíró megkérdezte a hírneves tanút. — Professzor úr, nem vette észre, amikor a tolvaj belenyúlt a zsebébe? — Dehogynem — bólintott őszintén Einstein, — észrevettem, de sziklaszilárdan még voltam győződve arról, hogy az a saját kezem. FELVESZÜNK VÁLLALATUNK BUDAPESTI TELEPHELYÉRE NŐI BETANÍTOTT MÜNKÄSOKAT. KORSZERŰ MUNKÁSSZÁLLÁST — minimális térítés ellenében — (3—4 ágyas szobák) 44 ORAS MUNKABEOSZTÁST. jó kereseti lehetőséget, útiköltség hozzájárulást biztosítunk. JELENTKEZÉS Kalapgyár munkaSgyi osztály Budapest, XIV. Gizella út 12—44.
