Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-10 / 8. szám

1675. január 16. SZOLNOK MEGYE» VPPT.AF 3 Kisújszállási hétköznapok (3.) Az ellentmondások Egyik este elmentem a mű­velődési központba. A bejá­rati ajtó felett halvány kis villanykörte pislákolt. Eszem­be jutottak azok a beszél­getések. viták, amelyeken a huszonévesek is neekérdője­­lezték: képes-e a művelődési központ a város lakosságá­nak művelődési, kulturális igényeit kielégíteni? — Egy nagy terem, kis színpaddal, egy büfé. egy klubszoba és néhány kisebb szoba — ez itt minden. A kórusok, a citerazenekar, a tánccsoportok, a szakkörök, tanfolyamok, TIT-előadások, a nyugdíjasok klubja mind­mind ide szorul be — mond­ta Hidy Pál, a művelődési központ fiatal igazgatója. — Nem beszélve arról, hogy ha fenn akarjuk tartani magun­kat. néhány termünket sok­szor bérbe kell adni. ( j színpad — ti ide 2 nézőtér — Hallottam citerazene­­karról, amely Taka Zsig­­mond vezetésével országos hírnévre tett szert, önálló műsorokkal szerepelnek a rádióban, és nem egy hang­lemezük van forgalomban. — Az ezüstdiplomás ifjú­munkás- és a hői kamarakó­rusunk is szép sikerekkel di­csekedhet. Felléptek már a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, és a Zeneakadé­mián is. Tudja ebben a vá­rosban, ahol az országban elsők között jött létre a ze­nei általános iskola, kama­toztatni lehet, sőt kell a gyermekek zenei alapmű­veltségét, tehetségét. így alakulhattak meg és érhet­tek el eredményeket kórusa­ink, így lett kétszeresen ki­váló a Delta ifjúsági mun­kásklub. Ez a titka a hang­versenyek sikerének is. — No és a színházi esték, & sokat emlegetett új szín­padon, a hideg moziban? Megnéztem a Déryné Szín­ház Ádám és Éva előadását A négyszáz személyes néző­téren alig százan ültek, téli­­kabátba burkolózva. De lát­tam a csodálatos redőzött függönnyel ellátott, zsinór­­padlásos hatalmas modern színpadot is. — Tavasszal építtette a tanács 300 ezer forintért S hogy nálunk szeretik a jó színházat, bizonyítja, az évad első két előadásán a Szigli­geti Színház Pompadour és Három nővért mutatta be — telt ház volt. A gázfűtést a tervek szerint még az idén bevezetik. Jó lenne, ha az ígéret ezúttal... Tudjuk, a tehetőségek és igények város anyagi lehetőségei vé­gesek és amíg zsúfoltak az óvodák, az orvosi rendelők, amíg kétszáz ember vár la­kásra, amíg kevés az általá­nos iskola: a művelődési ház igényei csak szerények le­hetnek. Kinőtt iskolák Kevés az iskola? De hi­szen a kisújszállási diákok sikereinek híre már régen túljutott a megyehatáron. A Móricz Zsigmond gimnáziu­mot a legjobbak között tart­ják számon. Diákjai a Ver­seghy, az Egri Diáknaookon, a szaktárgyi vetélkedőkön kalapszámra nyerik az arany­érmeket. — Ez igaz, az általános iskoláink is épp oly jó hí­­rűek, $ hogy így van, első­sorban a jól képzett, minden újra fogékony nevelőtestület munkáját dicséri — érvelt Szombat Lajos, a városi ta­nács művelődésügyi osztály­­vezetője. és gyorsan hozzá­fűzte: — Egyedül a József Attila általános iskola épült annak, ami. De a könyvtárá­nak már nem tudnak helyet szorítani. A felsőtagozatosok három épületben tanulnak. A nevelök szünetekben fut­kosnak ide-oda. A Kossuth utcai iskolának még áldat­lanabb a helyzete. Az egyik épülete — a sarki nagy emeletes sárga ház, hajdanán vendéglő volt. Vele szemben az iskola má­sik épületében egykor a járásbíróság ítélkezett. — Ilyen körülmények kö­zött jött létre — folytatta az osztályvezető — a zenei általános iskola, amelynek ma már hangversenyzeneka­ra, nívó-díjas énekkara van. De nincs tornaterme a 690 diáknak. Ami van, még tor­naszobának sem mondható, és a pincében, az egykori börtöncellákban öltöznek a gyerekek. Már, ma is szűk hely á város 1500 általános iskolás diákjának. Könyv és autó — Mi a véleménye érről a tanácselnöknek ? — Ismerjük az áldatlan helyzetet, válaszolta Ponyo­­kai Bálint. A düledező vá­­lyogíalú fiókiskolákat, ahol több mint száz aisótagozatos kisdiák tanul. A Csorba-ta­nyai. a Sallai-telepi iskola gondjait, ahol még mindig csak részben osztott az alsó tagozat. Bár az új épülettel egyedül ez utóbbi bővült a felszabadulás óta. Űj tanter­met. tornaszobát, szabadpol­cos fiókkönyvtárat kapott, és a Sallai-telep közművelődési központjává vált. — Ahhoz, hogy felpezsdül­jön a szellemi élet és eljus­sanak a kultúra kincsei a gyárakba, üzemekbe, a fe­hérneműgyár asszonyaihoz, nem elég a kisújiak lelemé­nyessége. A kilátásaink azon­ban biztatóak. A tervek sze­rint 1980-ra új nyolctanter­mes általános iskolája lesz a városnak. Központi keret­ből épül 15 millió 900 eze> forintba kerül. Saját erőből csak toldozgatásra-foltozga­­tásra futná — mint eddig így tettük elfogadhatóvá a? egykori börtönben berende­zett könyvtárat is, amelv évekig egyik helyről a má­sikra vándorolt. Továbbra is megtesszük a magunkét a közművelődés feltételeinek javításáért, a tartalmi mun­ka színvonalának emelésé ért. A barátságos, jól berende­zett kis könyvtár ajtaján szűkszavú felirat hívja ma­gára a figyelmet: zenehall­gatás csütörtökön és szom­baton, — Igen. 1974 tavasza óta zenesarkunk van, — újsá­golta nem titkolt büszkeség­gel König Istvánné. a könyv­tár megbízott vezetőbe. — Szűkösen vagyunk, de a lemezeknek szíveden helye szorítottunk. Háromszázöt­ven zenei felvétel között vá­logathatnak. Nem sok, de hát a könyvek rovására to­vább nem terjeszkedő ->+-''nV Több fiókkönyvtárat kellene nyitni, — ez lenne a meg oldás, ha nemcsak a Sállá: telepi iskolában, csak egv tanyaközpontban és brigád­szálláson, ha nem csupán néhány gyárban lennének karnyújtásnyira a könyvek a munkásokhoz, a diákok­hoz. — Mi az akadálya? — Sajnos nem tudunk el­jutni a külterületekre. pe­dig sok ezren élnek ott. Ha a művelődési házzal közö­sen lenne egy autónk, vagy felváltva egy-egy délutánra kocsit kapnánk a gazdasá­goktól. akkor elvinnénk a könyveket a külterületekre is. Állandó olvasóink száma évek óta 2600 körül stagnál. Nagy örömünkre szolgálna, ha újabb könyvbarátokat szerezhetnénk. Bár csak két szakembere van a könyvtár­nak, a jó ügyért szívesen vállaljuk, hogy többet kell dolgoznunk. Kovács Katalin Következik: Rangjához méltóvá válni Uj erőforrások Vezetőségválasztó taggyűlésen a Fáéi Kötöttárugyár jássapáti gyáregységében — Mi, elégedettek vagyunk a munkánkkal, innét senki el nem igyekszik. Voltak Is, vannak is bökkenők, de alap­jában véve mi megtaláltuk a számításunkat itt az üzem­ben — mondta a taggyűlésen Patakiné. A Váci Kötöttárugyár jász­apáti gyáregységében szer­dán tartotta .vezetőségvá­lasztó taggyűlését a pártalap­­szervezet. Ha azt nézzük, hogy a gyáregységnek mint­egy háromszáznegyven—há­romszázötven dolgozója van, akkor a tizenhat tagú alap­szervezet nagyon kicsinek tű­nik. De ha számításba vesz­­szük, hogy az alapszervezet a gyáregység létrejöttének évé­ben, 1972-ben alakult 10 tag­gal, akkor már tisztes lét­számnak számít a jelenlegi, különösképpen ha még ári s figyelembe vesszük, hogy az ott dolgozói, na" ti" ege a főzőka­­nál mcú'd va-rv az isV lapá tból került a gépek mellé. Lados Katalin — a fiatal álapszervezeti titkár a tag­gyűlés első napirendi témá­jaként az MSZMP Központi Bizottságának a XI. kong­resszusra kiadott irányelveit és a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatát ismertette a tagsággal. Az a felszólalásokból szinte azon­nal kiderült: a jelenlévők egyetértenek mindazzal, amit a dokumentumok tartalmaz­nak, sőt időszerűnek jónak tartják, hogy a párt olyan feladatokat is megfogalmazott, ame­lyek őket is hosszabb idő óta foglalkoztatják. Példának elsőként a haté­konyság növelését említet­ték, a belső erőforrások jobb kihasználását. Az ő gváregy­­ségükben Is apróbb anyagok htánva sokszor gátolja e munkát. Most is körül’'"’ ezer melegítő alsó van fél­készen a polcokon mert ne: lapnak anyagot a befejezé sükhöz: csupán ezekben a félkész termékekben körül­belül 500 normaóra fekszik. Más cikk, termék végső be­fejezéséhez is hol címke hi­ányzik, hol meg cérna. Nos, azt kérik az alpszervezet tag­jai, hogy ezen változtasson, amilyen gyorsan csak tud a központi gyáregység. Szóba került a taggyűlésen, amit az irányelv is tartal­maz: mind többen, folyama­tosan művelődjenek, vegye­nek részt általános és szak­mai oktatásban, továbbkép­zésben, önképzésben. Már az idén is többen tanulnak a munkásnők közül általános és középiskolákban, a kőny­­nyűipari szakközépiskolában. Az alapszervezet tagjai sze­rint, a következő időkben er­re még több lehetőség lesz, és ők szorgalmazzák is, hogy minél több asszony, lány szerezzen magasabb szakképesítést. Az új vezetőség megvá asztása nem sok „izgalma’ hozott a taggyűlésen: titka, rak ismét Lados Katalin, szavaztak a vezetőség más rét tagja pedig Pádár F: - renc és Szabó Sándorné let’ Fiatalok, szívvel-lálekkel dol­goznak, — mondták az alap­szervezet tagjai. — Megbí­zunk bennük. A TŰRKEVEI KÖZLEKEDÉSI és Gépészeti Szakközépiskola gépjárműtechnikai ága­zatának harmadéves diákjai, gépjármű villamossági gyakorlati foglalkozáson, vizs­­gálópadon a gépkocsi elosztóját ellenőrzik Nő a lányok aránva 62 000 (ia'a1 ítészül a s> alt munkáskép tő iskolákba A népgazdasági terv az 1975-ös évre 61 300 szakmun­kástanuló felvételét irányoz­­ze elő. Ezeknek az első éve­seknek a zöme az általános iskolát júniusban elvégző 122 ezer 800 fiatal közül kerül ki. A Munkaügyi Minisztéri­um szakoktatási és tovább­képzési főosztályán biztató­nak ítélik az új tanév felvé­teli kilátásait. Ezt egyébként a múlt évi kedvező tapaszta­latokra' alapozzák, amikor az általános iskolát végzettek közül csaknem ötezerrel több első évest vettek fel a ter­vezettnél. A szakképzett munkás­nők arányának további növelése érdekében most 19 600 leánytanuló felvé­telét vették tervbe, az előirányzott összlétszám 32 százalékát. Ez a célkitűzés ugyancsak összhangban van azzal a kedvező tendenciá­val, amely már az elmúlt tanévet megelőző kiváloga­tásnál is érvényesült; tovább javult a leányok aránya a szakmunkásképzésben. A megyei tanácsok a terü­leti igények és a lehetőségek egyeztetése után elkészítették felvételi javaslataikat. Ezek szerint például előrelátható­lag az országban összesen több mint 1500 hegesztő és kohász, csaknem 2300 csőhá­lózat- és berendezésszerelő, 3000-nél több gépi forgácsoló, több mint 4500 gépszerelő és szerszámkészítő, továbbá há­rom és fél ezer szerkezet- és korosszérialakatos tanuló fel­vételére lesz szükség. Szép számmal, két és fél ezernél többen pályázhatnak sikerrel a villanyszerelő, valamint ugyancsak többezren a kü­lönféle műszerész szakmákra, és csaknem 2000 olvan fiatalt várnak, aki asztalos szeret­ne lenni. Több mint 7000 el­ső évre jelentkezőt igényel­nek az építőipari szakmák. A textilipar mintegy 2500. a ruházati ipar pedig 2700 főnyi utánpótlást vár a szak­munkásképző intézmények első évfolyamára, s csaknem kétezren nyerhetnek felvé­telt a vegyes- és szolgáltató­ipari szakmákra. Előreláthatólag mintegy 2700 növénytermesztő, több mint 900 állattenyésztő és körülbelül 1700 élelmiszer­­ipari tanulót tudnak felven­ni az idén az első évfolyamra. Mintegy hat és fél ezren számíthatnak felvételre a kereskedelmi és valami­vel több mint háromez­ren a vendéglátóipar! szakmákban. A Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbkénzé­­si főosztályán elmondották azt is. hogy ha nem is sike­rül minden úgynevezzett ne­hezen beiskolázható szakmá­ra elég tanulót felvenni, de az ismert kormányintézkedé­sek hatására a jelentkezők számának 1972-ig tartott csökkenése megállt. Föltehe­tően ez á kedvező irányzat érvényesül az idei felvétel során is. Az 1975—76-os tanévben egyébként a szakmunkásta­nulók összlétszáma várható­an eléri a 166 ezret. Három v’álla’at szocialista >zerz< dése Szocialista szerződést kö­tött a FÖBER, a MÉLYÉP­­TERV és a Csőszerelőipari Vállalat az új lakótelepek távfűtő hőtávvezetékeinek hajlataihoz szükséges külföl­di csőívek hazai helyettesí­tésére. A szerződésben vál­lalták, hogy az MSZMP XI. kongresszusáig 34 millió fo­rint értékű deviza-megtaka­rítást érnek el. A -szerződés azon az új technikai eljáráson alapul, amelyet a Csőszerelőipari Vállalatnál többéves mun­kával kísérleteztek ki, s így megoldották, hogy a szoká­sos 300—400 milliméter át­mérőjűnél nagyobb, 700 mil­liméter átmérőjű és spirális hegesztéssel készült acélcsö­veket is kifogástalan minő­ségben meg lehessen hajlí­tani. A Vasipari Kutató Intézet igazolta, hogy az új mód­szerrel készített nagy átmé­rőjű csőidomok minősége •megfelelő. A vállalat lőrinci telepének dolgozói most meg­kezdték a csőidomok soro­zatgyártását. A három vállalat szocia­lista szerződése nemcsak a pártkongresszus időpontjá­ig, hanem 1980-ig érvényes, s így hat év alatt előrelát­hatóan csaknem 340 millió forint értékű megtakarítást érnek el, amely 370 új lakás építéséhez lenne elegendő. Uj, kecskeméti sző őfa'iák Több sajt A répcelaki sajtgyárban az idén az igényeknek megfe­lelően minden eddiginél több terméket állítanak elő. A tervek szerint a közkedvelt dobozos sajtokból több mint háromszáz. az ementáliból kétszáz, a blokk formában gvártott hóvirág és füstölt sajtokból pedig harminc va­gonnal adnak a kereskede­lemnek. A gyárban jelenleg hu­szonhárom féle ömlesztett sajt készül, többek között té­liszalámis, csípős oaprikás. C-vitaminos, uborkasalátás. zel’eres. mustáros. fokhagy­más. paradicsomos stb. A do­bozos sajtok csomagolásá­ra úi svájci sajtadagoló auto­mata géneket szereztek be. Ezek a gépek a korábbiak­nál lénvegesen termeléke­nyebbek. Percenként 180 kockasajt előállítására képe­ik. Ez négyszerese a régi ' me! ősnek. Jelenleg két ilyen automa ta sajtadasolc működik. s még ebben a negyedévben úiabb kettőt állítanak mun­kába. Űj nemesítésű, nagyhoza­mú homoki borszőlők szapo­rítását kezdték meg a Sző­lészeti és Borászati Intézet kecskeméti állomásán, Mik­­lóstelepen. A 75 éves szőlő­nemesítő intézétben újabb négy — két fehér és két vö­rös — borszőlő-fajta kapott jogot nagyüzemi elszaporí­­tásra. A tavaly elismert „ezerfürtű” és „kurucvér” után előzetes elismerést nyert a „jubileum 75” fehér és a ..kármin” nevű vörösbort adó szőlőfajta is. Kiválóságukat több éves kísérleti termesz­téssel bizonyították. Megfe­lelnek a korszerű termesztési követelményeknek, s alkal­mazkodnak az Alföld szél­sőséges időjárásához. Ezt igazolják a tavalyi év ered­ményei, amikoris a kevés napfény és sok csapadék el­lenére jól beért, szépre szí* neződött termésük. Hozamuk eléri a 120—130 mázsát hek­táronként. Eoraik minden­kori versenyképes* s74t aro­ma- és színanyaguk adja. A kertgazdaságok részéről máris nagy az érdeklődés az új fajták iránt, különösen a vörösbort adók keresettek. Időszerűvé vált a gazdaság­talan. egyszeri feldolgozásra alkalmatlan kadarkák levál­tása. s erre kiválóan megfe­lelnek a kecskeméti új faj­ták: a „kármin” és a ..ku­rucvér”. Ezek bőtermőek, korszerűen művelhetők, hús­­anyagukbaq,^ is tartalmaznak vörös szína'nvágot, így elő­erjesztés nélkül, egyszeri préseléssel feldolgozhatok. Tüzes bíborvörös levük ..be­fogja” a poharat. Az inté­zetben most gyűjtik a törzs­telepek kialakításához az Aj fajták vesszőit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom