Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-09 / 7. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. január 9. INFLÁCIÓ Az infl íciós hullám és a gátak SS mit hoz a jövő? Érdemes összefoglal* ni a legtekintélyesebb hazai és külföldi közgazdászok véleményét. Ennek lényege: vagy sikerül megoldani a világ pénzügyi válságát, amely az egész inflációs folyamat kirobbantója volt, vagy a — szükséges pénzügyi reform csak a második világháború óta nem észlelt mértékű gazdasági válság kijózanító hatására következik be. Félő, hogy ez utóbbi történik. Pedig a pénzügyi kérdések megoldása egyszerűbb lenne és kevesebb szenvedést hozna a világ, számára. A főbb jelenségek, amelyekkel számolni kell, körülbelül a következők : Miként arról már esett szó, kiéleződhet a tőkésországokon belüli osztályellentmondás. Szélesednek a sztrájkmozgalmak, növekszik a kormányválságok száma. Erősödik a versengés az egyes tőkés államok között. Ami. a nyersanyagárakat illeti, a közgazdászok úgy vélik, hogy a termelés stagnálása csökkenti majd az alapanyagfelhasználást, ezzel esik a kereslet, s egyes termékeknél (hiszen spekulációs célból a világon nagy készletek halmozódtak fel) zuhanásszerű áresés is elképzelhető. Ilyen kezdődött például a réz esetében. A gazdasági válság eltérő mértékben érinti a fejlett tőkésországokat. E tekintetben a gyakorlatilag önellátó Egyesült Államok viszonylag kedvezőbb helyzetben van. mint az exportra erősen utalt Japán és Nvugat-Európa. Az amerikai ipar egyébként is •— a sorozatos dollárleértékelések nyomán — versenyképesebbé vált külföldön. Árai kedvezőbbek, mint a versenytársaké. Egyes bankok, kereskedelmi és iparvállalatok fizetőképessége kedvezőtlenül alakulhat. Az árfolyam-ingadozások komoly veszteségeket okoztak máris több nyugati banknak, vállalatnak. Az egyik legnagyobb svájci pénzintézet valutaspekuláción 150 millió svájci frankot veszített. Egy nagy nyugatnémet bank 800 millió márkát fizetett rá rossz vállalati befektetéseire. Az Egyesült Államok egyik nagy bankját nemrég az USA központi bankjának 1,1 milliárd dolláros hitele mentette meg a katasztrófától. Az 19‘29-es nagy gazdasági válság tanulságaként nyilván a központi bankok mindent megtesznek majd, hogy hitelekkel, pénzeszközökkel akadályozzák a nagyobb megrázkódtatásokat. Persze, a bankoknak ezt most nehezíti az összefonódott és összekuszálódott nemzetközi pénzpiac. A tőkés világot átfogó inflációs hullám hatásai természetesen a szocialista országokat, is érintik. Az hogy a nyersanyagárak — amelyek 1958 és 1970 között mindössze 8 százalékkal növekedtek — az idén 280 százalékkal magasabbak, mint 1968-ban, egvetlen nyersanyagfelhasználó ország (függetlenül attól, hogy szocialista vagy kapitalista berendezkedésű-e) számára sem közömbös. Hazánk például 900 ezer tonna kőolajat vásárolt 1974-ben a tőkés piacról. Nem mindegy, hogy ennek az olajnak tonnáját 17 dollárért adják (mint 1968- ban), vagy több mint 100 dollárért (mint az idén). A kérdés csak az, hogy sikerül-e megfelelő védőgátakat emelni az inflációs hullám útjába. Népgazdaságunk sajátos helyzete miatt sokféleképpen kötődik a világgazdasághoz. E kapcsolatoknak alapja, döntő eleme a többi szocialista országhoz fűződő viszonya. Hogy ez mit jelent számunkra, azt talán nézzük meg az ellenünk talán legjobban elfogult vélemények tükrében. Haberler amerikai professzor a közelmúltban, amikor szenátusi viták folytak a szocialista országokat érintő, hátrányos kereskedelmi megkülönböztetés feloldásáról, sajátos érveléssel indokolta; miért van szükség — szerinte — a hátrányok fenntartására. Haberlet kijelentette: a szocialista országok „diszkriminációt” alkalmaznak a nyugati országokkal szemben. Mi e hátrányos megkülönböztetés lényege? Haberler így fogalmazott: ;iA szocialista országok a terveken alapuló külkereskedelmi politika, valamint a hosszúlejáratú áruszállítási szerződések következtében egymás közötti kereskedelmükben nem követik a világpiac áringadozásait.” Ez — mondta Haberler, a nagy tekintélyű amerikai professzor — a nyugati exportőrök érdekeit sújtja, hiszen azok — magas áraik miatt — a szocialista piacokon hátrányos helyzetekben vannak. Azt most szinte el is hanyagolhatnánk, hogy milyen sajátos logikával értékeli az amerikai professzor azt, hogy ha a szocialista országok a nyugati piacon jelentkeznek áruikkal, az ott kialakult árakon értékesítik azokat, s ha ugyanezen a piacon vásárolnak, ugyancsak magasabb árat kell fizetniük. (Magyarországnak például a külkereskedelmi cserearányok számunkra kedvezőtlen emelkedése miatt az importárukért 13—14 százalékkal magasabb árat kellett fizetnie a tőkés piacon 1974-ben, mint amennyit eladott áruiért kapott.) Koncentráljunk csak az amerikai professzornak a megállapítására, hogy különbség van a szocialista és a tőkés piac között. Az egyiket a hosszútávú tervezés és a nyugalom, a másikat a nagyméretű áringadozás jellemzi. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor éppen az ármozgás, az infláció fenyegeti legjobban a szocialista népgazdaságot, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy hatékony eszközük van gátépítésre a tőkés világgazdaság válságának hullámai elé. Elsőként említendő a szocialista tulajdonviszonyokra épülő tervgazdálkodás — tehát a tervszerű és arányosan fejlődő hazai népgazdaság, amely a védekezés egyik oldala. A másik pedig az a tény, hogy hazánk külkereskedelmének mint egy kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítja le, és ezeket a kapcsolatokat nem érintik a konjunkturális tényezők. Hogy az olajnál maradjunk, miközben a tőkés piacon vásárolt mennyiség 1974-ben nem érte el az egymillió tonnát. a Szovjetuniótól 5,7 millió tonnát importáltunk. Nyersanyagaink túlnyomó többsége szocialista forrásból származik. Ebb öl természetesen nem következik az, hogy a tőkés világ egyre nagyobb méretű inflációja nálunk nem érezteti hatását. De miközben a kapitalista országokban 15— 20—25 százalékkal rohannak fölfelé az árak, miközben a munkanélküliség fenyegető réme és a beláthatatlan iramú drágulás szorításában élnek az emberek, a szocialista állam tervszerűen, a különböző hatások figyelembevételével, a gazdaság különböző oldalainak előtérbe állításával, az eszközök váltogatásával csökkentheti és csökkenti is a ddlgozó emberre háruló terheket, és nem mond le az életszínvonal rendszeres emeléséről. Ennek ipari, gazdasági- háttere egyaránt biztosított. K. A. (VÉGE) \ chilei junta ellen Görög színészek tüntetése A chilei politikai foglyok kiszabadításáért és kínzásuk megszüntetéséért tüntetett Athénben kedden este száz görög színész, köztük Melina Mercouri. A színészek „Le a juntával!”, „Le a CIA- vel!” feliratú táblákkal a chilei és az amerikai nagykövetség elé vonultak és követelésüket írásban is előterjesztették. lltrabalo'da'i tömöru és Portugáliában Portugál Népi Demokratikus Unió (UDP) néven közös frontot alakított három szélsőbaloldali csoportosulás. A lisszaboni O Seculo jelentése szerint a tömörülésben a Portugália újjáépítésének támogatására alakult bizottság, a marxista—leninista forradalmi bizottság és a marxista—leninista forradalmi egységszervezet vesz részt. Az UDP programjára tűzte, egy „igazi kommunista párt” megteremtését, a teljes államosítást és egy olyan állam létrehozását, amelyben „minden hatalom a munkásosztály kezében összpontosul”. A felszabadulás óta 115 eser Tátra A felszabadulás óta eltelt 29 év során a Tátra gyárból csaknem 143 ezer gépkocsi került ki, ebből 115 000 a világszerte elismert nagy raksúlyú tehergépkocsi. A teherautók gyártása ez idő alatt csaknem 18-szorosára növekedett. A Tátra által készített gépkocsikat túlnyomórészt a KGST-országok vásárolják, főként a Szovjetunió, amely évi 22 000 darabot kap a csehszlovák gépkocsikból. Olaj diagnózis A Petroleum Economist című angol szakfolyóirat szerint a világ országainak kőolajtermelése 1974-ben csak 0,8 százalékkal növekedett. Az előző években 7—10 százalék volt az évi termelési növekedés. Albert Schweitzer A Magyar Posta január 14-én hétértékű sorozatot bocsát ki Albert Schweitzer születésének 100. évfordulója alkalmából. Schweitzer sokoldalú tudós és világhírű orgonaművész volt, aki az orvosi diplomát is megszerezte, hogy életét afrikai bennszülöttek gyógyításának szentelje. A bélyegek bemutatják a Lambarenében (Gabon) alapított kórházban folyó orvosi munkát. A 4 forintos érték a Nobel-békedíjat ábrázolja, ezzel tüntették ki 1953-ban a nagy emberbarátot. A zárócímleten Bach-kották és orgonasípok övezik Schweitzer arcképét. A professzor, mint előadóművész és mint zenetörténész egyaránt páratlan érdemeket szerzett az orgonamuzsika népszerűsítésében. Az új sorozatot Légrády Sándor tervezte. Lágyan ívelt vonalaiból, halvány színeiből nem érződik az a hihetetlen akarat, legyőzhetetlen erő, amellyel a professzor egész életén keresztül segített másokon. Tíz éve halt meg, bélyegek emlékeztek meg azóta is munkásságáról. Az évfordulóra számos posta tiszteleg sorozattal emléke előtt. Afrikai országok, az NSZK. az NDK. Törökország már bejelentette, hogy Schweitzer emlékkiadást készítenek elő. Az NSZK-ban az elsőnapi borítékhoz kapcsolva ezüstérmet is forgalomba hoznak. Egy milliárd márka A hazánkban is jól ismert Arnold Ebei árverező cég tulajdonosa érdekes nyilatkozatot adott a világlapok részére. Az üzletember véleménye szerint a gyűjtők száma nehezen állapítható meg, de a Német Szövetségi Köztársaságban legalább 4 millióan vásárolnak bélyeget pénzért. A filatelisták 90 százaléka férfi, akik évente egymilliárd márkát fordítanak szenvedélyükre. A szakértő megállapítása szerint a bélyegárak kedvezően alakulnak, a keresettebb bélyegek értéke 20—30 százalékot is emelkedett. Magyarországon a bél ve gekre fordított összeg 150 millió forintra tehető. A szövetség az újdonságokért a múlt évben 65 milliót fizetett a postának, de vásároltak a gyűjtők cserefüzetekből és gyorscseréken. Jelentős a Magyar Filatélia Vállalat bevétele, de a gvűitők egymás között és a magánkereskedelem útján is adnak-vesznek bélyeget. Történelmi nap Portugáliának az öröm és csoda, a gyarmatok részére az igazság, az egész világ részére pedig a megelégedés napja volt április 25-e — íg- jellemzi a posta tájékoztatója a történelmi fordulatot. Most háromértékű sorozattal is hirdeti a portugál posta annak a napnak a jelentőségét. amikor a fegyveres erők mozgalma kivívta a szabadságot. A bélyegek rajzán színes ívekből fehér galamb rajzolódik ki. megjelenés napján kifejező rajzú bélyegzőt használtak a nagyobb városokban Élelmiszertermelés és energiaválság Mindenki az energiaválság következményeit érzi, de nem szívesen beszél róla. A megemelkedett költségeket megpróbálják áthárítani, és csak a mezőgazdaságot állítják olyan megoldhatatlan feladatok elé, hogy az emelkedő energiaköltségekkel megküzdjön úgy, hogy annak ne legyen megfelelő nemzetgazdasági kiegyenlítése. Az emelkedő nyersolajárak minden kiadásra hatást gyakorolnak. Az energia és a technika segítségével az amerikai mezőgazdaság kimondott célkitűzése a munkatermelékenység növelése volt, de ez a célkitűzés Európában és a fejlődő országokban meghiúsult. A nyugatnémet közgazdászok egy része erre az útra tévedt, aminek következtében a német agrárpolitika megfordíthatatlanul a paraszti gazdaságok számának csökkenését eredményezte. Elégedetlen holland gazdák Az idei nyáron viharos események zajlottak le a holland falu életében. Más nyugat-európai országok farmertársadalmához hasonlóan a holland gazdák jó része is tüntetésekkel fejezte ki elégedetlenségét a fennálló helyzettel szemben, tiltakozott a farmerszövetség vezetőinek engedékenv. megalkuvó irányvonala ellen. A holland gazdák tiltakozó hadjáratának csúcspontját az utrechti stadionban megrendezett 25 000-es tömegtüntetés jelentette, ahol az ország földművelésügyi miniszterét a „Dobjátok van der Stee-t a tengerbe!”, s ehhez hasonló feliratú zászlók és transzparensek sokasága fogadta. Sertéstenyésztő komplexum Leningrad közelében felépült a Szovjetunió egyik legnagyobb sertéstenyésztő telepe. Az itt nevelt 165 ezer sertés évi 16 ezer tonna húst biztosít. A nagy állattenyésztő gazdaságok létrehozása lehetővé teszi, hogy a különböző, közepes nagyságú állattenyésztő egységeket olyan nagy állami komplexumokká alakítsák, amelyekben könnyebben lehet meg-j oldani a termelési folyamat gépesítését és automatizálását, javítani az állatok egészségügyi ellátását. Az új gazdaságban műszerek és különböző mechanikai eszközök segítségével szabályozzák a világítási viszonyokat és a mikroklímát, biztosítják az állatok táplálékát és ivóvizét, végzik a takarítást. A 3 ezer sertést nevelő üzemrész valamennyi mechanizmusát egy kezelő irányítja. A Leningrad melletti állattenyésztő-telep Támogatás belga mezőgazdasági üzemeknek A belga gazdaságok korszerűsítését szorgalmazó terv 1974. július 1-én lépett életbe. A fejlesztés előnyeiben minden olyan mezőgazdasági üzem részesülhet, amelynek évi jövedelme eléri a 262 000 belga frankot. A mezőgazdasági statisztikai kimutatás szerint a belga gazdaságok átlagos évi jövedelme 1972- ben 272 800 BF (belga frank), a teljes foglalkoztatottságé, egységnyi munkaerőre jutó jövedelem azonban csak 25000 BF volt. A hivatalos felmérések szerint a belga mezőgazdasági üzemeknek hozzávetőleg kétharmada felel meg azoknak a követelményeknek. amelyek alapján állami támogatásban részesülhetnek. Fejlődő húsipar az NDK-ban A húsipar az NDK népgazdaságának egyik leggyorsabban fejlődő ágazata. Az NDK szarvasmarha-állománya 1973 végén meghaladta az 5,5 milliót, sertésállománya a 10,5 milliót, juhállománya pedig az 1,8 milliót. Az állami állatfelvásárlás volumene az előző évhez viszonyítva 5,3 százalékkal nőtt. A TISZAKANYAR ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET 1975. I. negyedévben megnyíló ABC-áruházba PÉNZTÁROSI, szakképzett HÚSIPARI ELADÓ és VEZETŐ RAKTÁROSI munkakörök betöltésére. FELVÉTELRE KERES továbbá szakképzettséggel rendelkező TIA LÓZ ATI ELLENŐRT. JELENTKEZNI LEHET: Tószeg, Attila u. 35. sz. alatt.
