Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-08 / 6. szám

1975. Január 8.

SZOLNOK MEGVET NÉPLAP

3

Kisújszállási hétkSznapok (1.)

Az ellentmondások városa

Csatornától emeletes házakig

A sáros kis Fiat csikorogva fékezett az országúton.

— Hová? — kérdezte a volánnál ülő fiatal férfi.

— Kisújszállásra.

— Üljön be, én is odamegyek. Üt közben elmondta, hogy nyolc éve Kisújszálláson él, mérnök, a városi tanács műszaki osztályának vezetője.

— Maga milyennek látja a várost? — kérdeztem.

— Nincs nálunk semmi különös, amely magára vonná az átutazó idegen figyelmét. Vagy ha mégis, az csak a szép gondozott parkunk lehet, közepén a tanácsháza neobarokk épülete. Egy idegennek ennyi a mi városunk. De én itt dolgozom és élek a családommal, nekem más. Szeretem ezt a falusias várost, mely olyan mint egy szorgalmas, erős akaratú, hátrányos helyzetű gyerek. Mély katlanban fekszik. Nyáron poros, máskor meg néhány csepp esőtől sártengerré válik. De a sipákás földet is termővé tették az emberek..., — mondta búcsúzóul mikor lefékezett a művelődési ház előtt.

„STem igazi város’5

A véletlen hozta, hogy a művelődési házba a KISZ fiatalok vetélkedőjének legizgalmasabb pillanatára — a döntőre érkeztem meg. Ezúttal az „Ismerd meg városodat” jelmondat jegyében rendezték a vetélkedőt, 7 KISZ-szervezet 9 csapatának részvételével. A benevezés feltétele egy dolgozat volt. Témája: Kisújszállás története a felszabadulástól napjainkig.

Hogyan írnak, mit mondanak városukról a fiatalok?

— erről beszélgetünk a vetélkedő után.

— Még nem igazi város,

— kezdte az egyik fiú. — Nincs önálló színháztermünk, a moziban télen megfagyunk, — replikázott a másik. — Van a vendéglő és egy presszó, drága és inkább kocsma mindkettő. Ha .nem lennének klubok, éjjel-nappal a tévé előtt ülhetnénk. De mindenki klubtag sem pehet, mindössze négy van a y árosban és csak egy, a Delta íéüig-meddig mindenkié. -A többi zártkörű.

—~ A miénk még kész sincs, — szólalt-meg halkan 'a Nagykun Tsz KlSZ-titkara. — A Dózsa Tsz volt székházát kaptuk meg. Sokat Dolgoztunk, hogy csuda szép legyen. Tv-terem, fotólaboratórium és játékterem, zenesarok, társasjáték, pingpongasztal is lesz.

. — Majd ott -is órákat kell yárni, míg asztalhoz jutsz!

— Mit akarsz? — plszszentette le a szomszédja —mikor még valamirevaló tornaterem sincs a városban.

— Jó lenne, ha egyszer egy héten, vagy legalább egy hónapban miénk lenne a presszó, irodalmi pódiumot rendeznénk, mint Szolnokon,

— terelték másra a szót. — Volt itt egy ifjúsági ház, de már régen eladták, azóta semmi, — mondta csendesen a sarokban az egyik fiatalember.

— A dolgozatokban — olvastam őket — oldalakat írtak arról a vállalkozásról, ami Kisújszálláson felszabadulás óta történt. Arról, hogy hány üzem, települt le, mennyi lakás és üzlet épült 30 esztendő, alatt. Nem kis büszkeséggel írta le valaki — hogy a kisújszállási Tisza II. Tsz a FAO modellgazdasága, és nem sok ilyen van az országban — jegyeztem meg.

— De Kisújszállás nem 30, hanem több mint 155 éve város. 1820-ban kapta a városi rangot, — érveltek.

— És tegyük hozzá, hogy mezővárosit, — mondtáls szinte kórusban.

Az alap nem látszik

— Mi azt is leírtuk, hogy az a számottevő fejlődés csak az utóbbi néhány évben volt, és ha a jövőben nemcsak az emeletes házak épülnek majd ilyen tempóban, hanem, minden más, amikre szüksége van az embernek, akkor nem türelmetlenkedünk. Nemcsak lakni, hanem élni is szeretnénk ebben a városban, s szívesen dolgozunk érte. De mi arra a biztosíték, hogy ilyen lesz a város jövője?

A kérdést Oláh Lajosnak, a városi tanács elnökhelyettesének továbbítottam.

— Egy háznál is az alap megépítése a legnagyobb munka, és végül semmi sem látszik belőle. Kisújszálláson 1970-ig alapozni kellett, hogy leradírozhassuk városunk neve elől a „falusias” jelzőt.

— A Szolnok megyei mezővárosokról írt tanulmányában pedig ezt a jelzőt használta.

— Igen, mert valamennyinek közös jellemzője, hogy nagyon kevés a magas, többszintes épülete. Kisújszálláson 1945-től 1968-ig egyetlen emeletes lakóház épült. És nemcsak azért mert az emberek kezdetben idegenkedtek a bérházaktól. Előbb szennyvízcsatorna, gáz- és vízvezetékháiózat kellett, hogy emeletes házak is épülhessenek, hogy iparosítani lehessen, hogy munkát kapjanak, itt maradjanak az emberek. Kisújszálláson 1941-ben még 14.460-an éltek. 1963-ban már csak 12.930-an. Ma már újból a 14.000 felé haladunk, és ez .elsősorban az ipartelepítésnek köszönhető.

Az új üzemeknek nemcsak munkaerő, hanem víz és gáz is kellett. Sok 10 millió forintot ástak a föld alá az utóbbi öt esztendőben. Több mint 9 millióba került a csatornázás, amelynek költségét javarészt a tsz-ek, a vállalatok fedezték. Ha a téglagyár nem saját költségén, és nem a városon át vezeti új telephelyére a gázt, 13 millió forintba került volna Kisújszállásnak a gázvezeték kiépítése.

Eary szerződés 12 aláírás

— Mindez csupán a fundamentum volt, ezután kellett eldönteni, — folytatta az elnökhelyettes — mi épüljön rá. Az első helyre került & lakás. Hat év alatt 200 épült ide a város szívébe, az emeletes lakótömbökbe. A felszabadulás után bölcsődénk sem volt, az óvoda pedig leégett. Ma 5 óvodába és 2 bölcsődébe vihetik az anyák kisgyermekeiket. De a kaszinókból, magánházakból kialakított gyermekintézményeket állandóan toldozni toldozni kell. Zsúfoltak.

— Látja. — egy dossziét tett elém. — Szocialista szerződés 42 üzem, vállalat, szövetkezet, intézmény névsorával. Az ő segítségükkel és pénzükből lesz új, 75 személyes óvoda és a napközi otthonnak modern ebédlője. Közös erővel és nagyon sok társadalmi munkával épült fel 1967-ben a város strandja is, aztán később a mentőállomás, majd a szolgáltatóház, 1973-ban az ABC-áruház, így készült el a vízvezetékhálózat és az új fedett vásárcsarnok. Kisújszállás a városok közötti társadalmi munka versenyben az utóbbi 8 év alatt hétszer a győztesek között volt. Ez az egyik garancia 'árra, hogy Kisújszállásból „igazi” város lesz.

Ez volt hát az a lendület, amiről a tenniakaróan türelmetlen fiatalok beszéltek. Milyen lesz a folytatás — kérdésemmel Ponyokai Bálintot kerestem fel. akit szeptember 9-én választott meg tanácselnöknek a városi parlament

Park

m bődAk helyón

*

— Jöjjön velem! — invitált A hideg, párás levegő csapta meg arcunkat, mikor kiléptünk az utcára. — Itt álljunk meg a park előtt.

Látja — mutatott a főútvonalra, — A régi emeletes házak a gimnázium, az általános iskola- az egykori bíróság és a vendéglő az út mentén épült. Az új lakótömbök is itt vannak. Szanálás és rekonstrukció a városközpontban, ez a fejlesztési elképzelés. Az idén elkészül egy újabb, 48 lakásos OTP-ház és itt szemben a parkkal elkezdjük a kétszer 19 lakásos OTP-ház alapozását; a földszinten modern üzletsor lesz. Hozzá kapcsolódik majd a város legmagasabb épülete, egy kilenc szintes lakóház. S hogy ne „szomjazzanak” az emeleti vízcsapok még nyáron sem, szeretnénk a középtávú tervbe beszorítani egy víztároló építését.

— Az újabb milliók már nem a földbe kerülnek?

—■ A víztoronyhoz körülbelül 9 millió forint kellene. De mutatok valamit, ami szép lesz és nem kerül milliókba. Szeretnénk méltó környezetet teremteni a város egyetlen műemlékének, a templomnak és a szomszédságában épült két új épületnek a szolgáltatóháznak és az ABC-nek. A bódés piac hamarosan az új vásárcsarnokba költözik, parkot és gépkocsiparkolót építünk a helyén. Nem vilá emegváltó tervek. Űjabb lépés, amit a közös erőből a városunkért tehetünk.

Kovács Katalin

Következik:

Üzemek a semmiből.

Hat és fél millió nyereség

fí in llioraoJi’í fonna olaj

A Barátság II. kőolajvezeték fényeslitkei fogadóállomásán tegnap házi ünnepség keretében emlékeztek meg arról, hogy a szivattyúállomásra megérkezett, illetve azon áthaladt a tízmilliomodik tonna olaj. Az első tonnányit 1972. szeptember 29- én továbbították Az azóta ’ltelt időszak legfőbb érdesége éppen az volt. hogy fogadóállomás- és vezeték- Mdszer zava ‘a’^nul. meg-kítás nélkül működöt Napról napra fogadta és továbbította a programban meghatározott mennyiségű olajat,

A vártnál jobb eredményekkel zárták az elmúlt évet a jászberényi Városi Tanács gazdálkodási vállalatai. A Vegyesipari Szolgáltató Vállalat már november végére teljesítette éves tervét. így árbevétele az évvégére meghaladta a tervezett 33 millió forintot. Nyeresége 6 és fél millió forint volt. Legnagyobb részlege a kesztyűüzem több mint 370 ezer pár bőrkesztyűt készített munkavédelmi célra. Új termékeiből a bőrkötényekből és lábszárvédőkből is hiánytalanul kielégítették a siegrendelők igényeit. Jól dolgoztak a többi részlegek is. A textilüzem dolgozói ipari hulladékok hasznosításával 20 ezer polírozó korongot. 800 ezer hordhevedert és 130 ezer pár molinó kesztyűt készítettek A bútoripari részleg kisbútorok gyártásával járult hozzá a vállalat eredményeihez. Keresett cikk volt az üzemben gyártott bútorgarnitűrákat kiegészítő egyajtós szekrény. garzon ágyneműtartó, a cserélhető fiókrendszerű íróasztal, és a három különböző típusú dohányzóasztal.

Szerelik a szovjet N—12 jelű linotype sorszedőgépeket — ezeken a gépeken szedik majd a Néplapot is — az új szolnoki nyomdában. A decemberben érkezett 4 szedőgépet szovjet szakember irányításával állítják össze a nyomda szerelői. A gépek szerelését előreláthatóan január végén, február elején fejezik be

Üdültetés egycníősdi nélkül

Takarékossági intézkedési tervek a téesze tben

(Tudósítónktól)

Szolnok megye mezőgazdasági téeszeiben az éves termelési tervek kimunkálásával párhuzamosan, önálló takarékossági intézkedési tervet is készítenek.

Március 31-lg 84 nagyüzem veti papírra valamennyi üzemág gazdaságos működésének feltételeit, a takarékossági teendőket.

Mint ismeretes a mezőgazdaság az egyik legnagyobb energiafogyasztó, az erő- és munkagépek, szállító járművek ezreinek üzemeltetése az üzemanyagok tíz és százezer tonnáit igénylik A téeszekben ezért szükség szerint energetikusi képesítéssel rendelkező szakembereket is alkalmaznak. Kezdeményezik a célszerű és takarékos üzemanyag-felhasználást azzal is, hogy

korszerűsítik a talajművelést, egy vontatással több munkaműveletet végeznek el,

A szántásban szűkítik az üresjáratokat.

Nagy lehetőségek rejlenek a takarékosságra a műtrágya és növényvédő szer felhasználásának területén is, az értékes kémiai anyagok célszerű és időbeli adagolásával, a gondos szállítással és tárolással,

A beruházásban Is milliók megtakarítására kínálkozik lehetőség,

A megyében az igen drága új állattenyésztési épületek helyett a jövőben elsősorban a rekonstrukcióra fektetik a főhangsúlyt. A régi épületeket felújítják, és jóval kisebb összegből is megfelelő gazdasági épületeket emelnek.

A tervek elkészítésébe* a MÉM rövidesen irányelveket bocsájt kJ, amelynek alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalja a megyei teendőket.

Az elkészített üzemi takarékossági terveket a járási hivatalok vizsgálják maid felül, hogy megfelelnek-e a jogszabályokban előírt követelményeknek.

A z emberek többségének nincs telke, hétvégi háza, nem futja rendszeres külföldi utazásokra. Még a vállalati és a SZOT-üdülőkbe sem kaphat mindenki beutalót, mert kevesebb a hely, mint ahányan igényt tartanak rá. A szükségesnél kevesebbel legfeljebb okosan lehet gazdálkodni, de a keresletet nem lehet kielégíteni. Gyakran ások sem jutnak beutalóhoz, akik legjobban megérdemelnék a társadalom támogatását: a nagy családok, a gyermeküket egyedül nevelők.

Űj üdülők sokasága épült az elmúlt évtizedekben, a hely mégis kevés maradt. Jogos a kérdés: miért? Elég összehasonlítani a nemrég megnyitott, első osztályú szállodának is beillő üdülőket a régi, többnyire családi házakból átalakított épületekkel. hogy magunk is válaszolhassunk. Egyszerűen — igényesebbek lettünk.

A városiak leszoktak a falusi rokonokról, beutalót kérnek, mint a vidékiek közül is egyre többen, akik szintén üdülőben szeretnék eltölteni a szabadságukat. Kényelemben, teljes ellátással, s nem is akárhol. Vízpartra, korszerű üdülőbe.! mindenki szívesebben megy, mint kevésbé kényelmes körülmények közé.

A SZOT éppen ezért az elmúlt években kénytelen volt több régi üdülőt korszerűtlennek nyilvánítani. Ezek nem feleltek meg a legelemibb követelményeknek sem, ne—> volt folyóvíz, csato-názás, főzési lehetőség. Az új létesítmények egyrésze így csupán a bezárt nyaralókat pótolta.

A magasabb színvonal természetesen több pénzbe is került. Egyetlen üdülő férőhely létesítése az elmúlt évben megközelítette a 300 ezer forintot: Könnyű felfedezni. mekkora az aránytalanság a kéthetes beutalók 252 forintja, és az építési költségek között. Még az önköltséges beutalók valamivel magasabb összege is csepp a tengerben, ha összehasonlítjuk az üdülők építésére, fenntartására „közpénzből” fordított összeget egy-egy beutaló árával.

A számokból tulajdonképpen az is kiderül, hogy ilven körülmények között szinte lehetetlen az üdülési rendszer további fejlesztése. Ha viszont maradnak a régi állapotok. sokan ezután is hiába várnak évről évre a beutalókra. i

A SZOT ezért döntött a közelmúltban az üdülési költségek megváltoztatása mellett. Az új térítési rendszer alaptétele helyes és igazságos : aki többet kap. fizessen többet, tehát mindenki, aki másoknál kellemesebb körülmények között akarja tölteni szabadságát.

Az üdülőket ennek az elvnek megfelelően, akár a szállodákat. „osztályba” sorolták. Első. másod- és harmadosztályú minősítést kaptak, az árak a két első kategóriában emelkedtek, a harmadikban változatlanok maradtak. A besorolás azonban kizárólag az üdülők állapotát. helyét, felszereltségét vette figyelembe, a különböző összegek az épületek által nyújtott adottságokat fejezik ki. Az étkezésért ezután sem kell se1 többet, se kevesebbet fizetni, mint régen. Bármelyik osztályba sorolták az üdülőt, egyforma pénzből főznek továbbra is. a szakszervezet mindenütt a megszokott hozzájárulást fizeti.

Naívság lenne azt hinni, hogy a január elsejétől érvényes magasabb térítések egycsaoásra új üdülők építését, a mostaniak korszerűsítését teszik lehetővé. Még a felemelt költségek is csupán töredékét adják a szükséges fedezetnek. Az első kategória díja a kéthetes turnusra 504 forint, a második 336 forintra emelkedett. Az üdültetés fejlesztésének, fenntartásának gondja jórészt továbbra is az államháztartásra hárul.

Mégis az a helyes út, hogy az üdülésben is megszűnjön az egyenlősdi. A realitás el-, vének az üdülésben is érvényre kell jutnia — a jövő érdekében. A szolgáltatások színvonalát kifejező térítés az adott helvzettel számol. A realitáshoz az is hozzátartozik. hogy adott se eseti határon alul a felemelt költségeket kötelezően a szakszervezet fizeti.

A megváltozóit kéltségekben is a szociálr útikai elvek érvényesülnek. A kiskeresetűek, a nagy családot eltartók, a gyermeküket egyedül nevelők továbbra sem fizetnek tél bet egy-egy beutalóért, mint eddig. Á régi és az új ár közötti különbség azokra hárul, akik eddig az üdülésben velük egyenlő módon élvezi. a kedvezményeket, holott náluk jóval kedvezőbbek a körülményeik.

" T:, % BJ