Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-07 / 5. szám

SZOLNOK MEGYEI NEPLAE $ffS. flaswfe T, & A szénbányászat 1975, évi terveiből: Tipizálják a bírnák berendezésen— 335 ezer tonnával több szén— ti bányamező lép be a term lésbe Visontán A szénbányászat a IV. öt­éves terv első négy évében — a népgazdasági érdekeket szem előtt tartva — az ele­mi csapások ellenére lé­nyegében teljesítette a vál­tozó Igényekhez igazodó ter­vét. Ez vezérli az iparágat 1975-ben is. Az idei igények magasabbak, mint amennyit eredetileg — az ötéves terv készítésekor — erre az esz­tendőre terveztek. Ezért cé­lul tűzték ki. hogy az elő­irányzott 26 millió 592 ezer tonnát 335.000 tonnával túl­teljesítik. A többletet a mélyművelésű bányákból akarják felszínre hozni. A visontai Thorez külfejtésű bánya tervét ugyanis az őszi nagy esőzések okozta károk, valamint geológiai problé­mák miatt, csak később tud­ják pontosan meghatározni. A véglegesen még jóvá nem hagyott beruházási program szerint mintegy 2 milliárd forintos fejlesztési lehetőséggel számolnak. Eb­ből a legtöbbet gépesítésre, illetve szénvagyon pótlásra fordítanak, folytatják a ter­melés korszerűsítését, növe­lik a koncentrációt. Gépbeszerzésekre mint­egy 800 millió forintot költenek. Elsősorban a régi, már elhasznált gé­peket pótolják. Zömmel szovjet jövesztő-rakodó kombájnokat és szovjet, valamint várpalotai ön­járó biztosító berendezé­seket vásárolnak. El akarják érni, hogy a gépi jövesztés arányát 44 száza­lékra, a gépi rakodást 70. százalékra emeljék. Különö­sen fontos feladat a vágat­hajtási sebesség fokozása. Jelentős összegeket költenek vágathajtó gépekre, mert viszonylag itt a legelmara­dottabb a gépesítés. Ezeket a Bányagépgyártó Vállalat, illetve a Középdunántúli Szénbányák gyártja. Az egyenletesebb szállítás érdekében korszerűsítik a szállító szalagláncokat és nö­velik a bányák föld alatti tároló kapacitását. Az igé­nyeknek megfelelően alakít­ják át a föld alatti energia­­hálózatot. Önműködő szi­vattyútelepek létesítésével és más eszközökkel automa­tizálják a kiszolgáló folya­matokat. Az űj gépek beszerzé­se mellett a meglevők jobb kihasználása a mű­szaki fejlesztés legfonto­sabb idei feladata. Közben megkezdik nagysza­bású tipizálási programjuk végrehajtását. A rendkívül nagy jelentőségű, más ipar­ágak számára is példamuta­tó kezdeményezés célja az, hogy kevesebb típusú beren­dezés alkalmazásával olcsób­bá, egyszerűbbé tegyék az alkatr&zellátást és lehetősé­get teremtsenek arra, hogy a bányavállalatok, a bánya­üzemek szükség esetén se­gítséget nyújtsanak egymás­nak. Elsőként a szállító beren­dezéseket tipizálják. Az alapgép a jól bevált lengyel gyártmányú páncélkaparó lesz. A gumihevedereket zömmel a Bányagépgyártó Vállalattól, kisebb részben lengyel importból szerzik be. A tipizálással párhuzamo­san új, az iparág igényei­nek megfelelő profilokat alakítanak ki a bányaválla­latok központi műhelyeiben. Így biztosítják az üzemek gazdaságos és gyorsabb ellá­tását. Nógrádban például többek között a függősínes szállító berendezések, a füg­gőakna kiszolgáló berende­zéseik gyártására, szerelésé­re rendezkednek be. Tatabánya lesz a hidra­ulikus berendezések köz­ponti javító bázisa, Do­rogon készülnek majd a mezőbeli szivattyúk, Várpalotán a szállítóbe­rendezések automatizálá­sára szolgáló készülékek. Teljes ütemben folytatják a megkezdett beruházásokat. Befejezik a csordakúti bá­nya építését és belép a ter­melésbe a visontai külfejtés nyugati bányamezője. Bá­nyatűzvédelemre, munkavé­delmi beruházásokra, víz­biztonsági és vízvédelmi munkákra mintegy 200 mil­lió forintot irányoztak elő. Tudományos kutatásra 28 millió forint áll rendelke­zésre. i lázas beteg azonnal menjen orvoshoz! Tovább terjed a járvány Tizenkétezer influenzás a megyében Ä sok kellemes karácsonyi ajándék mellett egy kelle­metlen. Neve port chamers, különös ismertetőjele, hogy magas lázt, levertséget, rossz közérzetet okoz, s legalább 5—7 napig lehetetlen túladni rajta. Influenza, a jól ismert honkongi „A” vírus egyik űj variánsa... — Minden második dolgo­zónk náthás, illetve influen­zás — panaszolja Pusztai Ist­ván, a Szolnoki Papírgyár osztályvezetője. — Igaz, be­tegállományban „csak” mint­egy százötvenen vannak, de félek, hogy ez a szám hama­rosan emelkedni fog. — Halló, « Járműjaviiő üzemi rendelője? — Igen, csak gyorsan tes­sék érdeklődni, mert most sok a munkánk. Százötven— százhatvan beteget vizsgá­lunk naponta. — Máskor kisebb a forga­lom? — A felénél is kevesebb. Hiába, az influenza... A múlt héten hetvenhét dolgo­zót vettünk betegállomány­ba, ebből ötvenötén influen­zásak voltak. Mi újság vajon az iskolák­ban? Ma van a szünet utáni első tanítási nap, sokan hiá­nyoznak? — Alig egy-két gyerek — válaszol László Árpádné, a szolnoki Abonyi úti Általá­nos Iskola igazgatóhel yetté­­se. — A hozzánk tartozó Ka­csa úti óvodában hasonló a helyzet... És a Verseghy gimnázium­ban? — kérdezzük Molnár Sándor igazgatót. — Pillanatnyilag szinte nincs hiányzónk, de attól fé­lek hamarosan lesz. Ha egy osztályban elindul a járvány, lehetetlen megállítani. A Hubay úti, III. számú orvosi rendelőben percekig csengett a telefon. Végre... — Sajnos, sok a betegünk. Az elmúlt héten legalább nyolcvanan kerültek ágyba, 6 most is tele a váró. Siet­nem kell! A megyei tanács kórházá­ban arról érdeklődtünk, hány influenzás beteg fekszik a fertőző osztályon? — Huszonkettő — válaszolt dr. Gyurkicza Blanka főor­vosnő. — Többnyire idős, be­teg emberek. A legyengült szervezet képtelen az ellenál­lásra. Mint megtudtuk, a szolno­ki MÁV kórházban mind­össze két influenzás beteget ápolnak. Annál nagyobb szá­mok szerepelnek viszont dr. Nagy Tamás, a megyei köz­egészségügyi és járványügyi állomás csoportvezetőjének tá j ékoztató j ában: — December 29 és január 4 között 12 296 influenzás megbetegedés történt Szol­nok megyében, s ebből 393 szövődményes eset. A szö­vődmények többsége tüdő­­gyulladás. A megye kórhá­zaiban 55 influenzás beteg fekszik. A számok alapján Szolnokon, a szolnoki és a’ jászberényi járásban a leg­súlyosabb a helyzet. Sajnos, az enyhe, változékony időjá­rás kedvez a járvány terje­désének, s így számos újabb megbetegedés várható. Terjed a járvány, körké­pünket ezért dr. Gyurkicza Blanka főorvosnő tanácsával zárjuk: — Néhány hétig kerüljük a társas összejöveteleket. Ne járjunk moziba, szórakozó­helyekre — és főleg beteg­látogatóba. A lázas beteg azonnal menjen orvoshoz! Nincs értelme a hősködés­nek. Az elhanyagolt fertőzés súlyos komplikációkat, szö­vődményt okozhat. o H. Ö Az alföldi olajban}’úszol* kongresszusi munkaversenyének feladatat A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dol­gozói tavaly elsők között je­lentették be csatlakozásukat a kongresszusi munkaver­senyhez. A vállalat dolgozói húszezer tonna helyett 37 ezer tonna kőolajat hoztak a felszínre terven felül, a sta­bilizált gazolin termelést 26 ezer tonnával, a vállalat eredménytervét 120 millió fo­rinttal teljesítették túl 1974- ben. A többlettermelést tel­jes egészében a termelékeny­ség növelésével biztosították A kongresszusi munkaver­seny első szakaszának sike­res lezárása után a vállalat szocialista brigádjai, dolgozói 1975-ben még nagyobb fel­adat előtt állnak. Az orszá­gos energiaigények növeke­dése szükségessé teszi, hogy kőolajból 50 ezer tonnával növeljék a termelést, föld­gázból 500 millió köbméter­rel kell többet értékesíteni, mint 1974-ben. A következő hetekben sorra kerülő ter­melési tanácskozásokon a ■ dolgozók a tervek megvitatá sa mellett keresik majd azt a lehetőséget is. hogy a kongresszusi munkaverseny lendületét tovább fejlesztve, hogyan lehet az 1975. évi megnövekedett célkitűzése­ket is sikeresen teljesíteni. Levonu'áhrt n a téti árkád am Levonulóban van az árhul­lám a Bodrog és a Tisza bor­sodi szakaszán. Az Észak- Magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság — a lassú apadás miatt — vasárnapra másod­fokúra mérsékelte a készült­séget a Bodrognak az ország­határ és Sárospatak közötti szakaszán. Sárospatak alatt első fokúra mérsékelték a ké­szültséget. A folyó mentén azonban vasárnap is més több százan elsősorban a hullámverés ellen védték fó­liázással. rőzsekötegek ki-I helvezésével a gátakat. Tovább javult a helvzet a Tisza borsodi szakaszán is. Motoros mérő motolla kicsinyített mását készítették el a METEFÉM műszerkészítő szövetkezet kisújszállási üzemegységének harmadéves szakmunkástanulói Mezőgazdasági kutatásunk eredményei és feladatai Hazánkban csaknem 30 In­tézet foglalkozik mezőgazda­sággal kapcsolatos kutató­munkával. többségük a Me­zőgazdasági- és Élelmezés­­ügyi Minisztérium keretében. A MÉM-nek három1 év óta önálló tudományos kutatási főosztálya van, amelynek — többek között — feladata kö­zé tartozik, hogy elősegítse az_ elért eredmények minél előbbi átültetését a gyakor­latba. Ezenkívül több szer­vezet is működik hasonló célkitűzésekkel. így például a MÉM Tudományos Tanácsa kutatókból, a legkiválóbb mezőgazdasági szakemberek­. —* A növénytermesztés te­rületén jelentős eredmény­nek számít, hogy az 1974-es évben elismerésre került mintegy 30 hazai nemesítésű. újfajta szántóföldi és kerté­szeti növény. így például a három kukorica-kutató kőz- Dontból — Szegedről. Szarvasról és Martonvásár­­ról — néhány úi kukorica került ki. ami elősegíti a nagyüzemi termelést. A be­tegségekkel szemben a ha­gyományos fajtáknál ellen­állóbbak, nagyobb a szászi­lárdságuk, ami a gépi műve­lés, betakarítás szempontjá­ból fontos. Ugyanakkor rend­kívül mostoha időjáráskor — mint amilyen az idei nyáron és ősz elején is volt —- biz­tonságosan beérnek. A kukorica faitahelyzetére három évvel ezelőtt még jel­lemző megtorpanás már a múlté, a magyar fajták ma már ismét uralják a vetés­területeket, mivel az ország kukorica-vetésterületének 60— 70 százalékát hazai nemesí-Az állattenyésztésről szól­va a miniszterhelyettes el­mondta; tavaly született egy bábolnai baromfifajta. amely kitűnően alkalmazkodik ag: iparszerű termelés feltételei­hez. Világszínvonalú hibrid, évente 260—270 tojást ad s jól bírja a ketreces tartást. Elterjesztésével az áeazatok­­ban az ötödik ötéves terv időszakában űiabb jelentős gazdasági tartalékok feltárá­sára nyílik lehetőség. A hazai sertésfajták tavaly hárommal is gyarapodtak. Efattákból a start olyan sikeres volt hogy már a múlt esztendőben 15 ezrei tudtunk exportálni Csehszlovák’ába. A jövőben hozzájárulunk maid az ’nar­­szerű sertéstelepek benépesí­téséhez. A szarvasmarha tenvésztés elcrt-JVcec feladata a szako sodás beindítása volt a kor­­máPvorograrrngk megf»leiő en. Nem >5’ falták k’nemesf tésérő! van sző hanem a ló! tejelő és a húsinarhák kiala­kításáról, keresztezéséről. Az bői, téesz-elnökökből, állami gazdasági vezetőkből áll. s a miniszter legfelsőbb tanács­adó testületét képezi A Mű­szaki Kutatásokat Koordiná­ló Tanács pedig javaslatokat dolgoz kj például a kutatás célját szolgáló anyagi erőfor­rások elosztására, s ennek alapján dönt a minisztérium illetékes főosztálya. A mező­­gazdasági kutatások minisz­tériumi gazdájától, Váncsa Jenő miniszterhelyettestől kérdeztük: milyen eredmé­nyek születtek az elmúlt esz­tendőben, s milyen feladatok várnak a kutatókra, az idei évben? lésűvel lehet ellátni. Meg kell mondani azonban, hogy a külföldről behozott fa’ták és azok meghonosítása hatot­tak ösztönzőleg a hazai kuta­tásra. Ugyancsak a tavalyi újdon­ságok közé tartozik az inten­zív martonvásárí búzafajta, amelyet a híres szovjet be­­zosztája továbbnemesítésével értek el. A hazai földeken továbbra is tartják vezető helyüket a szovjet fajták, a továbbnemesített búza azon­ban versenvképesen illeszke­dik a külföldi fajták közé. A mezőgazdasági intézetek rendkívül intenzíven végzik a szovjet és más külföldi faj­ták adaptálását — hazai al­kalmazását — és a fajfenn­tartást. Említésre méltó hogy a burgonyatermelés korsze­rűsítését leginkább a ter­mesztést és tárolási technoló­giák fejlesztése, a* űiabb ha­zai fajták közül pedig a kül­földiekkel versenyképes So­­mogy-gyöngye segíti elő. évente több mint 6 ezer li­ter tejet adó amerikai Hols­tein friz falta adaptálása jól haladt az Enyingi Állami Gazdaságban, s megkezdő­dött a keresztezése ts 180 ezer magyar tarka tehénnel. ame!vnek eredménye csak évek múlva Jelentkezik Ugyancsak hosszú folyamat a magyar hűsmarha kialakí­tása máris 26 ezer kizárólag boriú nevelő tehén van az or­szágban. — A mezőgazdasági kuta­tás terén a múlt esztendőben semmi sem fejeződött be. s az idén semmi vadonatúj nem kezdődik: az <51 fajták­nál a faJfafenntartás kev*t­­kezik s folytatódik a meg­kezdet* nemesítés! munka Js a kutatóintézetekben — ^ rpi rí r*-» pl — Hotfn *rjq­-qr^rjr^íjlr - fa jfiíV frív^m-»' r<a?1nc^+<5t!T-o «YüVcőc# Í«TV -vS'M^s.1 nprp moer^lln* rí prriKtioft nerv» nocsak *=? ta-valyi év eredményének szá­mító. öröklődőén keseredő*!« mentes uborka fajtánál, a gépi szedésre alkalmas Dara­dicsemnél, a betegségeknek ellenálló és szárazságtűrő dísznövényeknél. Tovább kel] lépni, s ez adja a kutatók munkáját. Energia­­takarékosság i <i mező­­gazdaságban A kutatánok irányát azon­ban egv rendkívül fontossá előlépett szempont figyelem­bevételével kell megszabni már ebben a? évben. Felada­tuk, hogy energia gazdálko­dás szempont;ából az eddigi­nél sokkal hatékonyabb faj­tákat. illetve eljárásokat kí­sérletezzenek ki így például a növénytermesztés területén a talajmunkák során végzen­dő műveletek csökkentésével lehet és kell energiát meg­takarítani. Elsősorban a mű­velési mélvségek. módok op­timumát kell megállapítani: ne szántsunk például 33 centiméter mélvre. ha 25 is elég. Vagv. ha egy talaielő­­készítő munkát egyetlen gép­sorral is el lehet végezni, máris felére csökken az ener­giafelhasználás. A növénytermelőktől olvan — hozamcsökkenés nélküli — űiabb fajtákat várnak, amelyek terményeiket az ed­digieknél iobban beszá.rítiák — természetes úton. Azért, hogv kevesebb energiát kell­jen fordítom g búza. * ku­korica és a többiek mester­séges szárítására. Továbbá a betegségeknek jobban ellen­álló faitákat hogv kevesebb vegyszerre legyen szükség. (Tavalv például 5.1 milliárd forintot költöttünk erre!) De ide tartozik olvan növényfaj­ták kinemesítése is. amelyek a jelenleginél sokkal több napenergiát kötnek meg Ki­számították például, hogv 8 kukorica a rázúdult napener­giának csak az 1.2 százalékát használj-, fej beérése során. Ha több természetes nap­energia befogadására lenne kénes. keve=ebb ioari ener­giát kellene belefektetni. A kutatóktól várják az ilyen fajtákat. Az állatién vesztéssel fog­lalkozó kutatók számára is vannak hasonló feladatok. A nemesítés során figyelembe kell azt is venni, hogv az ál­lat transzmissziós szereos minél hatékonyabb leaven. Magvarul: 3Z elfogyasztott tok*-mán vb 5' minél több húst Tsír* tp-mei’en” szer­vezete «■> J'latl talsa-má­n vök ' nkqrf Untatni Pálp;;,;!-47 hocfv- fp'V 3 **rpá *04 rn?n»M ke­k* ! ’en- fj’C7ív*’n iö-j­p és " ^‘-voHs rr"v Czlppán György l// növény fajták főbb állati terméket

Next

/
Oldalképek
Tartalom