Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-04 / 3. szám
1975. Január 4. SEOLNCK MEGYEI NÉPLAP 1 A kertbarátokhoz Elcsendesültek a kiskertek, megtisztítva pihen az ásó, metszőolló, a" permetezőgép. A kertész is többet tartózkodik most a meleg szobában, mint a dermedt, látszólag élettelen kertben. Tervezgetjük kiskertünk tavaszi munkáit. De most én nem 3 soron lévő feladatokról szeretnék írni. — ahogy koratavasztól napjainkig ezt tettem, — hanem egy nemrég olvasott cikkről, amely elgondolkoztatott. Arról olvastam, hogy a növények nemcsak az alapvető élet jelenségeket mutatják, tehát táplálkoznak, növekednek, szaporodnak, éreznek, hanem emlékeznek is. Hadd tegyem itt mindjárt hozzá, hogy eev időben a tévé népszerű Kicsoda-micsoda műsora megkérdőjelezte a növények élőlényi mivoltát, és besorolta őket a tárgyak közé. Persze azóta módosították véleményüket és visszaállították a természet alaptalanul megbolygatott rendjét. Azt, hogy a növények éreznek, ha nem is mindig láthatjuk, gyakran tapasztalhatjuk: védekeznek a túl sok vagy túl kevés csapadék, a szélsőséges fényviszonyok, a hideg és a meleg ellen. A minap olvasott cikk foyább megy. Egyenesen azt állítja, hogy a növények emlékeznek is és ezt az állítását kísérletek egész sorával igyekszik igazolni. Amerika egyik leghíresebb hazugsággép specialistája a következő virágkrimit produkálta: két növényt helyezett el egy szobában egymás mellett. Ezután egyenként beküldött a szobába hat embert. Ezek közül az egyik a két növény egyikét tüzestől kitépte a cserépből, a padlóra dobta és alaposan megtaposna. Csak a másik növény volt a „gyilkosság” tanúja, senki más. Most következett a kísérlet bizonyítási szakasza: az épen maradt „tanúnövényt” elektródokkal a hazuggéphez csatlakoztatták, ezután sorban elvonult a növény előtt az előbbi hat személy. és amikor a tettes lépett a szobába, a hazugsággép skálája felett a mutató erősen kilengett, bizonyítva a növény megvetését a „gyilkos” iránt. A kísérlet végrehajtásán én nem vettem részt s éppen ezért megkockáztatom azt a véleményemet, hogy nem hiszek a hazugsággépnek és a vele folytatott kísérletnek. Akkor hát miért mondtam el ezt? Azért, mert abban viszont nagyon is hiszek, és tudom, hogy vannak emberek. akiknek kifejezetten jó kezük van a növényekhez, vannak és egyre többen vannak oivan kertészkedok, akik megérzik és megtanulták, hogy mire van szüksége a gyümölcsfának, a szőlőlugasoknak, a konyhakerti növényeknek és a virágoknak. A növényeket szerető és hozzájuk értő embereknek meg azoknak, akik csak ezután állnak be a kertkedvelők, virágszeretők sorába, kívánok nekik is sok szerencsét és sikert az új esztendőben. Berta Béla Tíz perc torna Néhány olyan tornagyakorlatot mutatunk be. amelyet nemcsak egyedül, de kettesben is végezhetünk. Házaspárok részére is ajánlható, mert mind a női. mind a férfi test felépítésének megfelelő. 9 Álljunk, egymás mellé — kellő távolságra — terpesztett lábakkal, a karokat magasra lendítjük. Törzsünket ellentétes irányban oldalra döntjük, majd felegyenesedünk és egymás felé hajlítjuk a törzset Amikor a kezek találkoznak öszszefogódzunk és kissé meghúzva, kifelé fordulunk. A gyakorlatot kétszer, háromszor ismételjük, azután helyet cserélünk és ellentétes irányba is elvégezzük. ® Zárt lábakkal — kellő távolságra — egymás mellé állunk. kissé oldalra hajolva kezetfogunk. Kézfogással ütemesen ismételve előrehajolunk és kiegyenesedünk. Néhány hajolás után ellenkező irányba fordulunk és ellentétes karnyújtással is elvégezzük a gyakorlatot. •I Üljünk szembe egy* mással, a lábak fél lábszárig összeérnek. A kezeket összefogjuk és egymást húzva hátradőlünk, majd előre. Ismételten tetszés szerint. Álljunk háttal egymás* nak. körülbelül fél méter távolságra. Fogjuk össze a kezünket és tfgyük kinyújtott karjainkat előbb oldaltartásba, majd fel a magasba, azután vissza oldalra és le. a kiinduló helyzetbe. •T Előző állásban maradunk, a karokat magasba lendítjük, összefogódzunk, maid ütemes számolásra kis lépéssel előrelépünk, zárunk, visszalépünk és zárunk. A gyakorlatot legalább kétszer ismételjük meg úgy, hogy előbb a jobb, majd a bal lábbal lépünk előre. Az előrelépéseket a fej tartással is kövessük. Felhívás! FIATALOK! Jelentkezzetek szakmunkás tanulónak a 601. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetbe! (Makó, Vörös Csillag u. 2—1. sz. 6900.) Intézetünk korszerűi tanműhellyel, iskolával és kollégiummal rendelkezik. FELVÉTEL: hegesztő, gépi forgácsoló, mezőgazdasági gépszerelő, géplakatos, víz- cs gázvezeték-szerelő szakmákban. A kiemelt szakmákban az ösztöndíjon kívül 250.— Ft-tól 500,— Ft-ig terjedő — tanulmányi eredménytől függő — társadalmi ösztöndíj, míg a hegesztő és gépi forgácsoló szakmákban 200,— Ft ösztöndíj kiegészítés. Mindannyiótokai szeretettel vár intézetünk és az üzemek 601. sz. INTÉZET IGAZGATÓSAGA. MAKÓ Mit~ főzzünk holnapjuk Almás fácánsütt Vizen kelt kifli Almás fácánsült. Hozzávalók: 1 szép fácán, 10 dkg füstölt szalonna, fél kg alma, 3 evőkanál olaj vagy 2 dkg zsír vagy 5 dkg vaj, só törött bors. A fácán mellét, combját gazdagon megtűzdeljük füstölt szalonnadarabkákkal és a megforrósított zsiradékon köröskörül megpirítjuk. Kevés vizet (vagy fehér bort) öntünk alá, és lefedve puhára pároljuk. Mikor már majdnem puha, köré rakjuk a megtisztított cikkekre vágott almát, és az egészet a sütőben szépen megpirítjuk. Vízen kelt kifli. Hozzávalók: fél kg liszt, 2 dkg élesztő, 2 dl tejföl, 10 dkg margarin, 2 tojássárgája, 1 dl tej, só, citromhéj, 20 dkg kristálycukor a hintésre. Az élesztőt langyos tejben felfuttatjuk. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk és a hozzávaló anyagokkal meggyúrjuk, jól kidolgozzuk. Egy tiszta asztalkendőt liszttel meghintünk, és a tésztát lazán belekötjük, hogy a növekedésre hely maradjon. Fakanál nyelére felfüggesztve, hideg vízzel telt fazékba tesszük és addig hagyjuk benne (kb 1 óra), amíg feljön a víz tetejére. A deszkát kristálycukorral meghintjük, a tésztát ráborítjuk, apró cipókat vágunk és a cukorban megforgatva 10 cm hosszú rudakat sodrunk, kifliket formálunk belőle. Sütőlapra helyezzük 5 cm távolságra egymástól, fél órát pihentetjük, és közepes tűznél világos rózsaszínre sütjük. Hová menjünk kirándulni? Budapest: Gellérthegy, Citadella A Gellérthegy különleges fekvésének köszönheti elsősorban, hogy magasnak tűnik. Nem túl magas, de azért kelti azt a hatást, mert meredeken emelkedik közvetlenül a Duna fölé. Csúcsa 235 méterre van a tenger s-zíne felett és 140 méterre a hegy lábánál folyó Duna vize fölött. Ebből is következik, hogy oldaláról és tetejéről is szinte az év minden szakában káprázatosán szép a kilátás csaknem az egész fővárosra. Ez a hegy hatalmas dolomittömb, amelynek szikláit eredetileg a folyó koptatta le. Múltját tekintve afzt is tudjuk: róla, hogy az időszámítás előtti IV. századtól időszámításunk III. századáig déli lejtőin kelta- , eraviszkusz telepek voltak. Ezek kipusztulása után évszázadokon át lakatlan terület volt. A hegy onnan kapta a nevét, hogy 1046-ban a kereszténység ellen lázadó pogányok erről a helyről ta- : szították le a velencei származású Gellért püspököt. Sokkal később, az 1848—49-es szabadságharc után.építtette a hegy tetején az osztrák kormány a ma i:t álló erődöt, a Citadellát. Eredetileg azt a célt szolgáV- ta, hogy ellenőrizhessék és fékentarthassák innen a rebellis magyar fővárost. Ez az épület, a Citadella ma. a Gellérthegy koronája. A nagy kaszárnyaépület falai a nyugati oldalon 3 méter vastagok és 12—16 méter magasak. A századfordulón ugyan kivonták az épületből a katonaságot, de a második világháború idején az odahúzódó német-fasiszta csapatok az utolsó percig harcoltak itt a város felszabadítóival. A Citadella manapság szintén békés célokat szolgál. A főkapuján belépve a bástya ágyúállásaiban kiállítást láthatunk e környék történetéről. A hatalmas erőd előtt a hegy peremén egy méghatalmasabb alkotás áll: a Szabadság szobor. Ez a sokak által megcsodált alkotás Kisfaludy Stróbl Zsigmond munkája, amelyet 1947-ben készített a Magyarországot a fasizmustól felszabadító Vörös Hadsereg emlékére. A pálmát tartó főalak az alapzattal együtt negyven méter magasan emelkedik a környék fölé. Mellékalakjai a pusztítás és a rombolás jelképeit győzik le. A Citadella közelében van az 1956—66-ban készült Jubilelmi Park. A park alsó szélén Medgyessy Ferenc Gellért-kútja áll. Ezenkívül sok más szép szobor dombormű teszi kellemes sétahellyé a környéket. A Gellért gyógyfürdő pezsgőfürdője télen is üzemel. — B — Vigyázat: [ Mint Donhoffer Szilárd orvosprofesszor mondotta egykor: „Az ember sorsa, ameddig pályája a múlt homályába követhető, a bőséges táplálkozás rövid periódusaival tarkított éhezés”. Sajnos, ez a nagyon találó megállapítás nem csupán a múltra jellemző, hanem a földkerekség kétharmad részén ma is érvényes. E tény határozza meg azt, hogy a múltban, és a fejlődő államokban ma is főként a táplálkozási hiánybetegségek, elsősorban a különböző fehérje- és vitamin — hiányos állapotok képezik a problémák fő részét. A fejlett országokban viszont sajnos a túltáplál ás káros következményeivel kell szembenéznünk. Elhí/ás Akkor beszélünk róla, ha a testsúly 10 %-kal meghaladja a normális értéket. Normális testsúlyúnak akkor tekinthetünk valakit, ha testsúlya megegyezik testmagasság 100-on felüli centimétereinek számával. 40 év alatt ez értékből nőknél 5, férfiaknál 10 0 o-ot levonunk. Így pl. egy 170 cm magas fiatalember normális súlya 63—64 kg. Sportolóknál, erősebb csontozatúaknál a felső határ 5—10 %-kal eltolódhat. Legelterjedtebb táplálkozási betegségünk. Ha az elhízott. és normális* súlyú emberek anyagcseréjét részletes elemzés alá vessszük, rendszerint nem sikerül olyan tényezőt találni, melyet az elhízásért felelőssé tudnánk tenni. A talált változások inkább az elhízás következményei. Tény az, hogy azonos körülmények között élő emberek egyharmada—fele kóros súlyfeleslegre tesz szert, míg másik fele normális súlyú marad. Sok-sok kötetnyi az elhízás okaival foglalkozó irodalom, de a súlygörbék különböző viselkedésének pontos eredetét mindmáig nem sikerült tisztázni. Viszont nem kétséges, hogy — bár egyéni különbségek vannak: egyesek inkább hajlamosak hízásra, mások viszont nem — kövérség akkor jön létre, ha a kalóriabevitel meghaladja az energia leadását. Ilyenkor a különbség zsír formájában raktározódik. Hazánk lakossága ma átlag 500 kalóriával fogyaszt tényleges igénye felett: ez képezi végső, kézzel fogható magyarázatát fokozódó testsúlyfeleslegének. „l uxus“ kalóriák Ha valaki csak pár napon át tápanyagtáblázatból kiszámítja napi kalóriabevitelét, könnyűszerrel megállapíthatja, milyen észrevétlenül „túlehetjük” magunkat 1—200 kalóriával. Márpedig átlagosan 7000 kalória fölös bevitelével 1 kg-os testsúlygyarapodásra tehetünk szert. Igen sokan csupán a kávéjukba tett napi 6—8 szem mokkacukorral fogyásztanak többet a kelleténél, és ez is mintegy 20 kg-os súlygyarapodást idézhet elő 10 év alatt! Régen azt tartották, hogy a zsír hizlal legjobban. Ma úgy tűnik, inkább a szénhidrátok, tehát a kenyér, tészta, lisztesáruk, és főként a cukor, mely mint tudjuk biológiailag értéktelen, és csupán „luxus” kalóriák bevitelét jelenti. Minthogy nem foglalkozhattunk ehelyütt részletesen az elhízás okaival, nem térhetünk ki súlyos egészségügyi következményeire sem. Csupán rámutatunk, hogy a testsúlyfelesleg minden kilogrammja átlag 2 %-kal rontja az életkilátásokat — az elhízás számos betegség közvetlen előidézőjévé válik. Így a cukorbaj, a szív- és érbetegségek, szívinfarktus, magas vérnyomás, légzési elégtelenség, epekövesség, mozgásszervi betegségek, stb. idő előtti fellépéséhez vezet, és megakadályozza ezek sikeres gyógykezelését. Hogyan előzhető meg a kövérség? A válasz igen egyszerű: Étrendünk eddig tárgyalt sokoldalú korszerűsítésével, a cukor, lisztesáru, zsírad ékfogyasztás korlátozásával és ezeknek főleg zöldséggel, színesfőzelékkel, gyümölccsel, hús- és tejtermekkel történő helyettesítő sével. Dr. Fövény! Józsei
