Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-04 / 3. szám

1975. Január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bővült a Fogtechnikai Vállalat jászberényi laboratóriuma. A protétikai munkák mellett így decembertől hidakat és koronákat is készítenek. Képünk: az új munkateremben Gazdálkodjunk takarékosabban az energiával (Folytatás az 1. oldalról.) A kőolaj magas világpiaci ára a korábbi évekhez ké­pest lényegesen nagyobb ter­heket ró a költségvetésre. Ezért az energiatermelő és fogyasztói körben átfogó és szeles körű energiagazdálko­dási és takarékossági intéz­kedésekre van szükség. Ezek az intézkedések — amelyek­nek végrehajtása 1975-ben egyik legfontosabb felada­tunk — a következőkben fog­lalhatók össze: — Erőfeszítéseket kell ten­ni a hazai energiatermelési lehetőségek maximális ki­használására. — A maximális olajtaka­rékosság érdekében — a biz­tonságos üzemeltetés keretén belül — el kell érni. hogy a széntüzelésű erőműveket a műszakilag lehetséges felső határig terheljük. — A benzin, gázolaj és tü­zelőolaj közületi fogyasztá­sának szabályozására vonat­kozó intézkedéseket követke­zetesen végre kell ha i tani. — Az ipari és mezőgazda­­sági ágazatokban működő gázolaj- és tűzelőolajfogyasz­­tók körét ismételten felül kell vizsgálni. Ahol azt technikai lehetőségek megen­gedik, át kell térni a fűtő­olaj vagy az egyéb rendel­kezésre álló energiahordozók felhasználására. — Valamennyi vállalatnál felül kell vizsgálni a fajla­gos energiafelhasználást és fel kell tárni a csökkentés lehetőségeit. — Jórészt energiaellátá­sunkkal függnek össze idei kiemelt beruházási feladata­ink is. Az idén hat nagybe­ruházást kell befejezni: — A szovjet—magyarföld­gázvezeték első szakaszának befejezésével évi 1 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé a Szovjetunió­ból. — A Thorez külfejtés be­ruházásának teljes befejezé­sével, illetve a biztonságos termeléshez szükséges kapa­citás-tartalékok létesítésével biztosítanunk kell évi 7,5 millió tonna lignit folyama-1 tos termelését a Gagarin hő­erőmű részére. — Az újabb évi félmillió tonna kapacitású rákhegyi bauxitbánya termelése lehe­tővé teszi, hogy a hazai tim­földgyártás nyersanyagellátá­sa mellett export-kötelezett­ségeinket is folyamatosan és zökkenőmentesen teljesítsük. ■— Be kell fejezni az inotai gázturbinás csúcserőmű épí­tését, hogy tovább növeljük a villamosenergia-rendszer biztonsági tartalékát. — Üzembe kell helyezni az évi több mint 400 ezer ton­na hatóanyag kapacitású pé­ti műtrágyagyárat, a mező­­gazdaság fokozott kemizálá­­sának elősegítése érdekében. — Kiemelkedő fontosságú a Tiszái' Vegyikombinát ole­fingyárának üzembe helyezé­se, hisz nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is a szovjet testvérüzem folyama­tos etilén ellátásának bizto­sítása. — A népgazdasági terv a tárca területén 1975-ben egy nagyberuházás — a nemzet­közi villamosenergia koope­ráció részeként megvalósuló 750 kv-os távvezeték — meg­kezdését írja elő. Az előké­szítés előrehaladásától függő­en kerülhet sor a bükki energetikai komplexum ke­retében létesítendő külfejté­­ses lignitbánya megkezdésé­re. — Az 1975-ös év az elkö­vetkező középtávú tervidő­szak báziséve lesz. Ebből ere­dően az év tennivalóit az V. ötéves terv megalapozásának követelményei is meghatá­rozzák. Így például figyelem­be kell venni, hogy a nehéz­ipari ágazatokban a népgaz­daság nyers- és alapanyag szükségletének kielégítése érdekében az ipar átlagánál gyorsabb ütemű növekedést kell biztosítani. A fokozott ütemű földtani kutatási programok folyama­tos megvalósításával egyide­jűleg, 1975-ben kerül sor a hazai ásványi nyersanyagbá­zis fokozott igénybevételére vonatkozó néhány beruházá­si javaslat, illetve fejlesztési cél (bükki lignit, recski réz­érc, észak-dunántúli szán és bauxit) kidolgozására is. így ez az év a hosszabb távú tervkoncepciók kialakítása szempontjából is jelentős év lesz.-— A nehézipar idei ter­melése — összehasonlítható áron — kb 8 százalékkal lesz magasabb á megelőző’ évi hál,'' a munka termelékenységét pedig 7 százalékot. meghala­dó mértékben kívánjuk nö­velni. Kiemelkedő felada­­tifnk lesz a tőkés export to­vábbi fokozása és az anya­gokkal, főként a tőkés im­port anyagokkal való takaré­kos gazdálkodás. Minden eszközzel elő kí­vánjuk segíteni a szocialista munka verseny továbbfejlesz­tését, s ennek elsősorban nem a termelés mennyiségi növelésére, hanem az ener­gia- és anyagtakarékosságra, a hatékonyabb gazdálkodás­ra kell irányulnia — feW+e be nyilatkozatát dr. Szekér Gyula miniszter. „Örökzöld” a zöldségellátás Többet és jobbat kellene termelni így több jutna a piacra és a zöldségboltokba •— mondják az értékesítők. Átgondoltabb gazdasági ösz­tönzőkre, korszerűbb eláru­sító helyekre, és szervezet­tebb felvásárlásra lenne szükség — ez a termelők vé­leménye. Mit mondanak a vásárlók? Bosszankodnak, . .és jogo­san. A jászberényi piacon és a zöldségboltokban évek óta szegényes a választék és ma­gasak az árak. Milyen gondok nehezítik valójában a város zöldség­gyümölcs ellátását? Vitathatatlanul jogos a megállapítás, hogy kevés az áru. A város zöldség­termő területe az elmúlt években ötödére csök­kent. Burgonyát például az utóbbi években csak a háztáji gaz­daságokban termesztenek. Nem használják ki gazda­ságosan a Jászberény hatá­rában nagy területen elhúzó­dó zártkerteket sem. Csak egy kis részüket hasznosít­ják, pedig művelésükkel je­lentősen enyhíthetnének a város ellátásának gondjain. Drága a jászberényi piac azért is, mert olyan zöldség­félék, mint a zöldpaprika, vagy a paradicsom — amely­nek termesztéséhez a Jász­ságnak jó adottságai vannak — túl sok csatornán jut­nak e! a fogyasztóhoz. Így a felvásárlási és a fogyasztói ár közötti kü­lönbség megemeli az árat, és erre elsősorban a fogyasz­tó fizet rá. Korszerűtlenek a város el­árusító helyei. Az egészséges tárolásra és kulturált ki­szolgálásra egyáltalán nem alkalmas, omladozó boltok­ban néhány óra alatt a leg­frissebb zöldség is elfonnyad. A piacon sem különb a hely­zet. A termelők az elmúlt években egymásután szün­tették meg zöldségpavilonjai­kat. Ez is magyarázza, hogy a városban és környékén fel­vásárolt áruknak egy kis része kerül a piacra. Többségét más megyébe irányítják. így Jászberényben sem a MÉK, sem pedig az ÁFÉSZ nem tölti be ár­szabályozó szerepét. Az elmúlt évben például a mintegy 20 millió forint ér­tékű piaci felhozatalból rész­vételük együttesen alig ha­ladta meg az 5 százalékot. A többi a magánkereskedőké volt. Szervezettebbé kell ten­ni a kereskedelmi munkát, összehangoltabbá a termelők és a felvásárlók kapcsola­tát. Gyakran előfordul ugyanis, hogy megszegik az egymással kötött megállapo­dásokat. A termelők gyenge mi­nőségű, olykor eladhatat­lan árut szállítanak, az értékesítők pedig tárolá­si gondokra hivatkozva nem fogadják el a szerződésben meghatározott időben szállí­tott árut. A kereskedelmi munka szervezetlenségére utal, hogy a jászberényi piacon egy­azon napon ugyanolyan mi­nőségű áruknak az árai kö­zött megengedhetetlenül nagy különbségek vannak. Az új esztendőre megma­radt gondok megszüntetésé­ben sokat várnak mind a zöldség-ellátásért felelős szervek, mind pedig a vá­sárlók attól, hogy rövidesen felépül a fedett piac. A kor­szerű tárolási és eladási le­hetőségeket biztosító piacon várhatóan sok régi és új zöldségtermesztő bérel majd saját termékeit értékesítő el­árusító helyet. = ülés — \ szervezeti szabályzat módosításáról A kongresszusok hivatottak arra, hogy módosítsák a párt szervezeti életének, működé­sének alapokmányát, a párt alkotmányát, a szervezeti szabályzatot. Nem feltétlenül velejárója ez minden kong­resszusnak, de mégis csak­nem kivétel nélkül napiren­den szerepel mindegyiken. Egyrészt a politikai felada­tok újszerűsége és azok ered­ményes megvalósítása meg­követeli, hogy az új követel­ményeknek megfelelő szer­vezeti életet, működési ren­det biztosítsuk. Másrészt a párt szervezeti élete maga is szüntelenül fejlődik, új ta­pasztalatokkal gazdagszik amelyek közül a leglényege­sebbeket a kongresszusnak kell törvényesítenie. A párt soron lévő XI. kongreszusának napirendjén is szerepel a szervezeti sza­bályzat módosításának ter­ve. A Központi Bizottság a A folyamatosság hangsú­lyozása azonban nem kiseb­bítheti és nem csökkentheti a javasolt módosítások je­lentőségét. Ezeknek fő jel­lemzője a párttagokkal szem­beni magasabb követelmé­nyek. A párt eddig is meg­különböztetett figyelmet szentelt tagjainak politikai, erkölcsi magatartására, kom­munista tudatosságuk és jel­lemük formálására. Ennqk eredményeként soraiban tö­möríti a magyar munkásosz­tály, a dolgozók legjobbjait. Annál kirívóbb egyes pártta­gok elmaradása, kötelezettsé­gük elmulasztása, kommu­nistákhoz nem illő magatar­tása. A magasabb követelmé­nyek azonban mindenekelőtt a szocialista építés soron lé­vő feladatainak bonyolultsá­gával, nagyobb igényeivel függnek össze. Elsősorban a párt tagjainak kell munká­jukban, magatartásukban a fejigtteb.b „szocialista viszo­nyoknak megfelelni. A terve­zet ezért kiegészíti és bőví­ti a szervezeti szabályzat kö­vetelményrendszerét. Így pél­dául a feddhetetlen előélet kitétel arra késztet, hogy a pártba jelentkezőknél nem­csak a pillanatnyi erkölcsi állapotot, hanem az egész életutat szem előtt kell tar­tani. Csak így lehet megfe­lelő erkölcsi alapot biztosí­tani a társadalomban előfor­közelmúltban nyilvánosságra hozta a módosításra vonat­kozó javaslatait azzal a szán­dékkal, hogy azt a párttag­ság tanulmányozza, taggyűlé­sen megvitassa és javaslatai­val kiegészítse,, tovább gaz­dagítsa. A Központi Bizott­ságnak meggyőződése, hogy a né-ttagság kollektív böl­csessége e tekintetben is nagy hozzájárulást jelent a kongresszus feladatainak eredményes megoldásához. A szervezeti szabályzat ter­vezete nem tartalmaz alap­vető változásokat. Nem érin­tik azokat az alapelveket, amelyek pártunknak és min­den marxista—leninista párt szervezeti életének alaptör­vényei. Az érvényben lévő szervezeti szabályzat minden fő vonásában összhangban áll a párt politikai feladatai­val, jól szolgálja azok gya­korlati megvalósulását. dúló immorális jelenségek elleni fokozott harchoz. Ugyanebben a pontban ol­vashatjuk kiegészítésként, hogy a párt tagja többek kö­zött az lehet, aki munkája, magatartása társadalmi tevé­kenysége alapján megbecsü­lést élvez. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az élet egyre paran­­csolóbban veti fel a pártta­gok marxista—leninista mű­veltsége színvonalának eme­lését. A társadalmi, politi­kai kérdésekben való eliga­zodás, az ideológiai harc ki­élezettebb körülményei kö­zötti helytállás e nélkül el­képzelhetetlen. Ezért a párt­tagok kötelezettségei között újszerű megfogalmazást kap a párttagok elméleti tudásá­nak fejlesztése. Ugyancsak új kiegészítés, hogy a párt­tag tanúsítson forradalmi éberséget minden szocializ­musellenes jelenséggel szem­ben: továbbá: következetesen szolgálja a szocializmus ügyét és minden körülmé­nyek között álljon ki a szo­cialista társadalom érdekei­ért, védelméért. A párttagokkal szembeni magasabb követelmények ál­talános érvényűek, mind po­litikai, elméleti — ideológiai, erkölcsi, magatartásbeli — vonatkozásban emelik a mér­cét, nagyobb helytállást, elv­­szerűbb és szilárdabb visel­kedést követelnek. szigorúan ügyelünk a párt­tagság önkéntes vállalására, úgy biztosítanunk kell ezt a kilépésnél is. Ha a párttag úgy érzi, hogy valamilyen oknál fogva nem képes meg­felelni a megnövekedett kö­vetelményeknek, joga van arra, hogy kérje a kilépést. A párttagsággal járó kötele­zettségek teljesítése nem mindig könnyű, komoly helytállást, minden szem­pontból többletvállalást kö­vetel. Vannak esetek, amikor ezeknek a teljesítése saját vagy a szubjektív szándéktól független okok miatt nem lehetséges. A különféle kon­fliktusok elkerülése és kiéle­ződésük megakadályozása érdekében célszerű a kilé­pés kezdeményezése. A gya­korlat azt is mutatja, hogy egyes párttagok nem mindig mérik fel konzekvensen ilyen szempontból a helyze­tüket. A kilépést ezért nem lehet csak a párttag önkén­tes elhatározására bízni. Szükséges, hogy az alap­szervezet is felléphessen kez­­deményezően, ha a párt ér­dekei ezt megkívánják. Kon>res-zusok 5 éves ídŐRözönként A demokratizmus erősíté­sét szolgálja, hogy a módosí­tás egyértelműbbé teszi: mi­kor kell pártfegyelmi eljá­rást indítani és kinél kell pártbüntetést alkalmazni. Továbbá hasonló okokból kö­telezi a pártszerveket, hogy fegyelmi ügyének tárgyalá­sára meg kell hívni a párt­tagot. ami feltétlenül többet jelent az eddigiektől, amikor is csak a párttag személyes meghallgatása volt kötelező. A módosítások a fegyelmi eljárással kapcsolatban is na­gyobb szerepet biztosítanak az alapszervezeteknek, mert kötelezik a felsőbb pártszer­veket, hogy a fegyelmi dön­tés előtt meg kell ismerniük a taggyűlés állásfoglalását. Az alapszervezeti munka erősítésére irányuló törekvés fejeződik ki abban a módosí­tásban is, amely az évenként tartandó beszámoló taggyű­lések feladatát bővíti a meg­választott bizalmiaknak a taggyűlés által történő meg­erősítésével, valamint új megállapításként az alap­­szervezetnek a személvi- és káderkérdésekbeni jogköré­nek gyakorlásával. A szervezeti szabályzat tervezett több fontos módo­sítást tartalmaz a párt mű­ködési rendjére. 15-ről 20 százalékra javasolja növelni a választott testületekbe való kooptálást; javasolja a kong­resszusok 5 éves időszakon­ként történő megtartását. E módosítást a gyakorlati ta­pasztalat indokolja. így job­ban összehangolható a párt tevékenysége a tervgazdálko­dás 5 éves ciklusaival. E. L A pártdemokrácia továbbfejlesztése A módosítások egy másik része a pártélet demokratiz­musának fejlesztését szolgál­ja. Többek között ide tarto­zik az is, hogy a párttagok nemcsak a felsőbb pártszer­vekhez fordulhatnak kérés­sel, javaslatokkal, beadvány­nyal, hanem az alapszerve­zethez is. Ez egyben az alap­szervezetek szerepét, politi­kai súlyát' is növeli és köz­vetlenebbé teszi a párttag­sággal való kapcsolatot. A magasabb követelmé­nyekkel is összefügg a párt­ból való kilépésre vonatko­zó módosítás. Ez egyrészt a saját elhatározásra, más­részt az alapszervezet kez­deményezésére egyaránt vo­natkozik. Ahogy a belépésnél Magasabb köve’elménvek Kiállítja a HUNG EXPO Mezőgazdasági és éleim*szeripari fernrlcinli lifföldi vásárokon Mezőgazdaságunk és élel­miszeriparunk termékei je­lentős helyet foglalnak el exportunkban; a külföldön értékesített mennyiség évről évre növekszik. Nem itis sze­repük van sz értékesítés nö­vekedésében azoknak a kül­földi bemutatóknak, amelye­ket a HUNCEXPO Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ki­állítási Igazgatósága szervez. 1975. első félévében az aláb­bi nemzetközi kiállításokon és vásárokon ismerkedhetnek majd a látogatók a két ága­zat legújabb termékeivel: Február 19. és 24. között Essenben Equitana '75 elne­vezéssel nemzetközi lovas­sport és lőtenvésztésj vásár lesz, amelyen a Bábolnai Ál­lam; Gazdaság lovakat, lo­vasfogatokat. az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat pe­dig lószerszámokat mutat be. Február 21—-28-ig Brnoban a SALIMa kiállításon vesz­nek részt magyar vállalatok. A Monimpex. a Terimpex és a Hungarofruct különféle élelmiszerekkel, a Komplex és a Labor Műszeripari Mű­vek élelmiszeripari gépekkel és berendezésekkel jelenik meg a bemutatón. Március 4. és 9. között Koppenhágában » Nemzetkö­zi Élelmiszer és Csemege Vá­sáron a Monimpex, a Terim­pex és a Hungarofruct mu­tat be élelmiszereket: a Mo­nimpex. dán partnerével együttműködve eaves termé­keket a helyszínen is árusít. Először ve'znek részt ma­gyar vállalatok élelmiszerké­szítményekkel, konzervekkel a londoni Ideal Home kiállí­táson március 4, és 29. kö­zött Ugyancsak első ízben állí­tanak ki magyar vállalatok a hamburgi INTERNORGA nemzetközi gasztronómiai be­mutatón március 16. és 19. között. Március 16. és 23. között a Veronaj Mezőgazdasági Vásáron információs irodával jelenik meg Magyarország. Hagyományos a magyar részvétel a Növi Sad-i Nem­zetközi Mezőgazadsági Vásá­ron, amelvet 1975-ben má­jus 10. és 19 között rendez­nek. A Hannoveri Nemzetközi Sertés- és Baromi tenyésztési Vásáron június 26. és 29 kö­zött most e’őször állítanak ki magyar vállalatok, a Komp­lex tartástechnológiai beren­dezésekét a Phylaxia pedig állatgyógyászati termékeket mutat be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom