Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-30 / 25. szám
-1975. Január SO. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vezetőszerep a gyakorlatban Csúcsvezet őség-választó taggyűlés a Mezőtúri Atlanti Gazdaságban A pártkongresszus tiszteletére Jó hangulatban tanácskoztak több mint négy órán át a Mezőtúri Állami Gazdaság pártalapszervezeteinek kommunistái. Az összevont taggyűlésen, amelyen a csúcsvezetőség, újjáválaszása előtt, beszámolt a X. kongresszus óta végzett munkáról, a gazdaság három alapszervezetének csaknem száz tagja vett részt. A jó hangulatot könynyű megmagyarázni, hiszen a gazdaság az elmúlt években fokozatosan, egyenletesen fejlődött, s ma már szép eredményeket mondhat magáénak. Az elmúlt négy év során sikerült a gazdálkodást stabilizálni, 1973-ban már 3, 1974-ben pedig 6 millió forint körül alakult a vállalati eredmény. Talán még jobban jelzi ezt a íote operatív jellegű munkát, akkor a pártszervezeteknek több energiájuk jut Jaz irányító, a szervező és a végrehajtást ellenőrző tevékenységre, és arra, hogy távlatokban is gondolkodjanak. Tükröződik mindez abból az 1975-re vonatkozó munkaprogram javaslatból is, amelyet az összevont taggyűlés elé terjesztettek. Ugyanakkor — s erre hozzászólásában Móricz Béla, a városi pártbizottság első titkára is felhívta a figyelmet — ügyelni kell arra, hogy a pártszervezetek ezután sem vállalhatják magukra a szakmai, a vállalatszervezési kérdések kidolgozását. Ez nem az ő feladatuk. Így például a munka és üzemszervezés korszerűsítéséért a felelős ne a párttitkár, hanem a gazdasági vezető legyen. Az már viszont az alapszervezetek és a csúcsveztőség feladata, hogy — politikai eszközökkel — befolyásolják ezt, a munkát, hogy a' helyi intézkedések mindenütt összhangban 'legyenek az egyén a kollektíva és a társadalom igényeivel, érdekeivel, s nem utolsósorban reális lehetőségeivel, vagyis a pórt gazdaságpolitikájával csúcsvezetőség ülésein, vagy az alapszervezetekben a határozatokat ismertetik, még nem lesz nagyobb például a munka termelékenysége. A munkahelyen, az alapszervezetek szintjén a feladatok megfogalmazását a lehető legkonkrétabbá kell tenni, gondoskodva a végrehajtás folyamatos ellenőrzéséről. Mindaz tehát,’ami az 1975- ös munkaprogramban szerepel további részletes kidolgozást, a gondok föltárását kívánja. így tudja majd egyegy alapszervezet, de a csúcsvezetőség is a feladatok nagy részét helyben elintézni. Segítséget adhat mindehhez, ha a pártvezetőség tagjai — mintahogy azt az egyik hozzászóló jogosan igényelte is — többet tartózkodnak az emberek között, igyekeznek megismerni a párttagság véleményét, s formálják is azt A párt politikájának torzulásmentes helyi végrehajtásához alapvető feltétel a politikai és gazdasági vezetők alkotó együttműködése, az üzemi demokrácia fejlesztése. Már egy évvel ezelőtt javasolták — mondta egy másik felszólaló, hogy a vezetői tanácskozásokon vegyen részt egy-egy nagy tapasztalattal rendelkező fizikai dolgozó. Most, örömükre, erre is sor kerül majd, hiszen a kongresszusi irányelvek is megerősítették javaslatukat. Cselekvő kiállással A demokratizmus természetesen ennél lényegesen többet jeleik. Magában foglalja többek között a részletes, az intézkedéseket indokló tájékoztatást, a kollektíva véleményalkotásának, ellenőrző tevékenységének lehetőségeit is. A gazdaság kommunistái úgy növelhetik saját üzemükben a párt tekintélyét — hangoztatták a taggyűlésen — úgy erősíthetik a párt vezető szerepét, ha a maga helyén mindenki felelősséggel, cselekvő kiállással képviseli a párt politikáját. Ez természetesen feltételezi azt, hogy az alapszervezeti vezetőségek tagjai egyre jobban megértsék: a párt vezető szerepének helyi érvényesítése a politika helyi alkalmazásának képességét igényli. ennek viszont feltétele egy-egy üzem, vagy gazdaság konkrét viszonyainál?, sajátosságainak reális elemzése, reális célok kijelölése. Trömböczky Péter Versenyben a kunszentmártoni járás szocialista brigádjai Kunszentmártonban a járási pártbizottságon arról kaptunk tájékoztatást, hogy megyénknek ezen a táján az egyénileg tett felajánlásokon túl 250 szocialista brigád háromezernégyszáz tagja vállalta, hogy többet és jobban dolgozik az átlagosnál: túlteljesíti az éves tervet, takarékoskodik anyaggal, energiával, csökkenti a termékek önköltségét. A munkások, szövetkezeid tagok kongresszusi versenyfelajánlásának értéke — már ami pénzben mérhető — meghaladja a 44 millió forintot. E vállalásaikat már teljesítették. Ezen túl nagyon sokan segítik lakóhelyük fejlesztését. Az öcsödiek elhatározták: 1,5 millió forint értékű munkát végeznek el társadalmi összefogással, hogy minél előbb teljesüljön a községpolitikai terv. Ezt a felajánlásukat egymillió forinttal túlteljesítették. Kunszentmártonban a Körősmenti Tsz tagjai 7000 társadalmi munkaórával járulnak hozzá egy új óvoda felépítéséhez. Az ipari üzemek munkáskollektívái is kommunista szombatokat vállaltak, és az arra az időre jutó munkabért befizették a tanács számlájára óvoda-építésre. Képeinken is egy-egy, a kongresszusi versenyben részt vevő Szocialista brigádot mutatunk be. Vállalásuk teljesítéséért szivvel-lélekkel dolgoznak a Tisza Cipőgyár kunszentmártoni gyáregységében, — a 721-es műhelyben — az Ady Endre és a Münnich Ferenc bronz fokozatot elért szocialista brigádok. A kongresszusi munkaversenyhez csatlakozva felajánlották, hogy a minőség javítása, az anyagtakarékosság mellett 20 ezer párral több kismama cipőfelsőrészt gyártana!?. Üzemanyag és biztonság Takarékossági szerződést kötiiek ö a dolgozókkal Zárszámadó közgyűlések a Jászságban Á jászberényi járásban két termelőszövetkezetben — a jászapáti Velemi, és a jászfényszarui Béke Tsz-ben — számoltak be tegnap a zárszámadó közgyűlésen az 1974. évi gazdálkodásról, a szövetkezet eredményeiről. A Velemi Táz árbevétele az elmúlt esztendőben 56 millió 868 ezer forint volt, csaknem 7 mililióval több a tervezettnél. Közös vagyona elérte a 94 milliót, ez 21 millióvá] több mint J973-ban. Biztonsági alapra, fejlesztésre 9 millió forintot tettek félre. A tagok éves részesedése több mint 27 ezer forint, 10 órás munkanapért 122 forintot fizettek. A 4800 hektáron gazdálkodó jászfényszarui Béke Tsz is eredményes esztendőt zárt. A közgyűlésen, amely egybeesett a tsz megalakulásának negyedszázados évfordulójával, arról tájékoztatták a tagságot, hogy a szövetkezet közös vagyona 1974-ben meghaladta a 92 és fél millió forintot, tiszta vagyona 67 millió 741 ezer forint volt. Fejlesztési alapjuk 9 millió 343 ezer forint, 4 millióval több mint az előző évben. . A jó gazdálkodás eredménye, hogy a tagság egy napra bitó részesedése elérte a 150 forintot. „Vállalom, hogy az átvett új Ikarus 66 típusú autóbuszra megállapított 4,33 forintos kilométerenkénti gurulóköltség túllépése nélkül 250 ezer kilométert megteszek. A jármű biztonságáról, rendszeres karbantartásáról gondoskodom.” Néhány sor annak a megállapodásnak a szövegéből, amit Jászberényben a Volán 7-es számú Vállalat 1972-ben Kovács Sándor és Fodor Imre autóbuszvezetőkkel kötött. A megállapodás célja: érdekeltté tenni őket abban, hogy az üzemanyaggal takarékoskodjanak, a járművek szakszerű karbantartásával pedig növeljék a közlekedés biztonságát. A megállapodás tartalmazta azt is, hogv mit vállal a Volán. Célprémium címén jelentős összegű pénzjutalomban részesíti a vállalásukat teljesítő buszvezetőket és szerelőket. A megállapodás létrejötte után a vállalat negyedévenként tájékoztatta dolgozóit az üzemanvaafelhasználás helyzetéről, a járművek műszaki állapotával kapcsolatos észrevételekről. A tapasztalatok ismertetésének eredménye, hogy 1973-ban újabb tíz, tavaly pedig tizenöt dolgozó írt alá hasonló megállapodást. A Volán 7. számú Vállalat jászberényi üzemében a napokban értékelték Kovács Sándor és váltótársa, Fodor Imre teljesítményét. Megállapították, hogy a két buszvezető 257 ezer kilométert vezetett, 3,50 forintos kilométerenkénti gurulónormával. Vállalásukat tehát túlteljesítették, lelentős mennyiségű üzemanyagot takarítottak meg a vállalatuknak. Kifogástalanul karbantartották járműveiket A rájuk bízott autóbuszon a több mint 250 ezer kilométer út után sem kellett egyetlen jelentősebb alkatrészt cserélni. Üzemanyag megtakarításáért. a közlekedés biztonságának növeléséért a vállalat a két gépkocsivezetőt összesen 8 ezer forint pénzjutalomban részesítette. Jutalmat kapott ezenkívül — 2 ezer forintot — az autóbusz rendszeres javításával foglalkozó szerelőcsoport is. _ _ A Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetben férfinadrágokat gyártanak exportra. Az új gépparkot tavaly félévvel később kapták meg, természetesen a régi gépeken nem tudtak olyan termelékenyen dolgozni. Ezért a szövetkezet asszonyai, lányai vállalták, hogy félév alatt behozzák a lemaradást és összesen 150 ezer nadrágot gyártanak. Ezt szerűit Is eiérniök. Több kommunista szombaton dolgoztak, a munkabért óvodaépítésre adták. Képünkön Katona Katalin a Vörös Csillag- és Bállá Etelka a Május I. szocialista brigád vezetője rövid szakmai megbeszélést tart. tásához. Az Ady Endre nevä vildö egyike a gyáregység legjobb munkáskollektíváinak, ök is csatlakoztak a kongresszíi sí m“nkaversenyhez. Vállalták, hogy az előirt határidőknél előbb készítik el a sab Ionokat, a HILTON Szálló építéséhez szükséges sablonok gyártásának idejét pedig a tervezettnek a felére csökkentik. Felajánlásuknak már eleget tettek. Képünkön ZS—2. sablonokat készít a brigád N. Zs.—V. V. I lyamatot az a néhány adat, amelyet beszámolóban Szecsei István, a csúcsvezetőség titkára megemlített. 1970 óta a legfontosabb termény, a búza termésátlagát például sikerült kétszeresére növelni, 1974-ben egy hektár 42.6 mázsa búzát adott. A gazdaság fejlődése természetesen meglátszik a javuló életkörülményekben is. A munkabér például az elmúlt négy év során mintegy 20 százalékkal növekedett, s ma már átlagosan csaknem eléri egy dolgozóra számítva az évi 32 ezer forintot. Növekedtek a béren kívüli juttatások is, többek között a négy év során 19 dolgozó kapott kedvezményes lakásépítéshez támogatást Távlatokban gondolkodva Eredményeikben — bár ezt a beszámoló szerényen, önkritikusan említette — nagy része volt annak, hogy a pártalapszervezetek, a csúcsvezetőség igyekezett a gazdaságon belül a párt vezető. irányító tevékenységét érvényesíteni, növelni. A X. kongresszus határozatainak végrehajtása során megkülönböztetett módon foglalkoztak a kollektív vezetés és a személyi felelősség erősítésével, a politikai munka továbbfejlesztésével, korszerűsítésével, az alapszervezetek működési körének pontosabb rrvsghatározásávaL Mindez —, állapíthatták meg joggal — elősegítette az alapszervezetek politikai vezető szerepének növekedését. Törekvéseiket jól jellemzi, hogy igyekeztek a helyi feladatokkal foglalkozni, számos gazdasági témát tár' gyaltak meg taggyűléseken az elmúlt négy év során. Napirendre tűzték például az üzem és munkaszervezés, a műszaki-technikai előrehaladás aktuális kérdéseit, s meghatározták a hosszabb távra szóló feladatokat is. Ebben a ciklusban indult meg az a folyamat, amelynek során felismerték, hogy, ha „ritkítják” a napi, szin-Nem eleg ismertetni A helyi sajátosságokat kifejező munkaprogram kidolgozásához és annak végrehajtásához, amikor olyan kérdésekről van szó, mint a káder és személyzeti munka fejlesztése, a munka termelékenységének növelése, az üzem és munkaszervezés korszerűsítése és így tovább, akkor egy-egy központi bizottsági és kormányhatározat eligazító, kiindulási pont, viszonyítási alap. A pártszervezetek irányító, ellenőrző munkája ott eredményes, ahol mindezekből következően a feladatokat, a célokat pontosan meghatározzák. Attól, hogy a
