Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXVI. évf. 25. sz. 1975. január 30., csütörtök Az aktiv'sla felelőssége Idézek egy mondatot, amelyet a közelmúltban egy üzemi pártszervezet taggyűlésén hallottam. így hangzott: „Eljutottunk volna-e a szocializmus építésében akár csak az első vitákig, az első eredményekig, ha a párttagok túlnyomó többsége nem csinálja, hanem csak elfogadja a párt politikáját?” A felszólaló nyomban megfogalmazta a maga válaszát: semeddig se jutottunk volna, hiszen a kommunisták közösségére elsősorban a cselekvés­ben való aktivitás a jellemző. Érdemes elmondani, miért merült fel ez a gondolat. Arról volt szó, hogy vannak a kommunisták között is olyan emberek, akik bár a maguk munkaterületén sokat tesznek a politika megvalósításáért, — munkahelyen kívül, a magánéletben vagy a munkahelyüktől távolabb eső terü­leteken: hallgatagok. Ott már nem érvelnek, nem vitáz­nak — vagy legalábbis nem olyan hévvel — s nem cse­lekszenek. Adott esetben ugyanis az érvelés, a meggyőzés a vita is cselekvés! Ügy gondolják, hogy eleget tettek a kötelezettségüknek reggel nyolc és délután négy óra között — vagy más műszakban a megfelelő napszakban, azután a további politikai munkát „felfüggesztik”. Csakhogy a politikai munka nem osztható fel napsza­kokra, munkaköri beosztásokra, helyzetekre, — s egy sze­mélyen belül pedig semmiképpen sem osztható meg. A köz­életi feladatvállalás nem órától óráig szól, nem a munkaidő kezdetétől a befejezéséig. A közéleti — politikai — munka állapot; nincs kezdete és nincs „hivatalos” vége. Az eszmék képviseletének és terjesztésének kötelezett­sége — azok számára, természetesen, akik ezt önként vál­lalták — a most következő, a kongresszust közvetlenül meg­előző időszakban kiváltképpen fontos. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy ázok között, akiknél az aktivitás hiánya tűnik fel, két «soportot különböztethetünk meg. Vannak, akik az „általános Víkényelmesedés” hibájába estek, s nem szólnak, mert úgy kényelmesebb, s vannak, akik akkor nem szólnak, amikor Bem népszerű a fellépés esélye. Mindkét magatartásra le­het ezernyi magyarázat. De egyik sem fogadható el olyan emberektől, akik vállalták, hogy kommunistaként, a köz­élet, a társadalmi élet aktív alakítóiként vesznek részt a szocializmus építésének mindennapi, s mint tudjuk: gyak­ran igen nagy nehézségek leküzdése árán végzendő mun­kájában. A meggyőződés — kizárja a közönyt Ha egy poli­tikai aktivista munkájáról beszélünk, azt kell alapul venni, hogy közéleti és magánemberre I,osztia-e fel” magát, vagy pedig mindkét minőségben egy­formán gondolkodik s cselekszik. Nagy szükség lesz az elkövetkező időszakban arra, hogy a közéleti emberek soraiban levő kényelmesek — az ilyen vagy olyan okból kényelmesek és hallgatagok — is hallas­sák szavukat, terjesszék és hirdessék a párt politikáját.. ’< S nemcsak „egyik minőségükben”, a munkahelyiben; hanem minden olyan fórumon, ahol erre szükség van. Kongresszus előtt — ez természetes — a politikával köz­vetlenül nem foglalkozó emberek is nagyobb érdeklődéssel figyelik a társadalmi eseményeket. Jól tudják, hogy annak a nagy munkának, amelyet a párt végez, egy-egy fontos ál­lomása a kongresszus. De a közéleti problémák — ebben az időszakban is, és máskor is — nemcsak a munkahelyen kerülnek szóba. A társadalmi kérdések megvitatásának a terepe nemcsak a gyár, hivatal, szövetkezet kollektívája, a szűkebb munka­társi közösség, hanem az otthonok is. A baráti és az isme­retségi kör; azok az emberek, akikkel a politikai aktivisták „nem hivatalos” minőségükben naponta érintkeznek. Az ő körükben is kell végezni politikai munkát. Számtalan olyan társadalmi kérdés merül fel naponta, amelyre párttagoktól, kommunistáktól, tájékozott közéleti munkát végző aktivis­tától várnak választ igen sokan. Mondanunk sem kell, hogy nem az erőltetett, az ér­deklődésre tekintettel nem levő „mechanikus” agitációt szorgalmazzuk. Valamennyien tudjuk, hogy a.,megagitálás” nem kedves emlékű gesztusait senki sem akarja feltámasz­tani. Annál inkább szükséges serkenteni az érvekben, té­nyekben dús, hatásos és gazdag érvelést politikánk mellett. A közelmúltban vitatták meg a pártszervezetek az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveit. Át­fogja ez a dokumentum az egész magyar társadalom fejlő­dését, annak legfontosabb eredményeit. Elemzi a múlt ta­pasztalatait, megjelöli az elkövetkező időszak tennivalóit. Ismertetése, széles körű magyarázata hatalmas politikai munkát jelent. S nemcsak a párttagság körében! , Ilyen nagyszabású — bátran mondhatjuk: politikai alkotó — munka végrehajtása közben kétszeresen is feltűnik, ha azok között, akiknek önként vállalt feladatuk az eszmék terjesztése, a politika népszerűsítése •— ilyen vagy olyan okokból —, akadnak tétlenek. Ha még­oly kevesen is. Ha csak néhányan is. Hiszen ebben az agí­­tációigényes negyedévben fokozott szükség van az önállóan gondolkodó, hatásosan érvelő, a párt szavát a széles töme­gekkel megismertető politikai aktivistákra. Senki nem „ma­radhat otthon” — a szó átvitt értelmében használva a ki­fejezést —, senki nem „felejtheti ki magát”, aki meggyő­ződéssel teszi magáévá a politikánkat. Mert azzal nem elég egyetérteni: alakításában részt kell venni. Azzal is, hogy terjesztjük, hirdetjük minden körben. Mért csak a széles körű megértés, az érveken nyugvó egyetértés hozhat újabb eredményeket T. L Labirintus a tolkeiingben Lemondott az izraeli miniszier (KÜLPOLITIKÁI x UDÖSITÁS AINK A 2. OLDALON) Kavart’1á*a évi 15Vfl fonna Üzemszerűen termel az Aprítógépgyár új acélöntödéje Lávafolyamként ömlik az izzó acél az öntőüstbe (Fotó: Bató) (Tudósítónktól.) A jászberényi Aprítógép­gyárban háromhónapos, sike­res melegüzemi próba után, megkezdték az üzemszerű termelést: két műszakban dolgozik az új acélöntöde. A vállalat fejlesztési alapjából, 80 millió forint beruházással építette az öntödét melyben évente 1500 tonna nyers önt­vényt gyártanak. A gyár ezzel a beruházás­­sál jelentős lépést tett a ter­melés korszerűsítésében, a gyártmányok átfutási idejé­nek rövidítésére. Az Aprító­gépgyár fő feladata, hogy a különböző iparágak számára alapanyagelőkészítő gépeket szállítson, a különböző mé­retű és nagyságú gépek, egye­di darabok, ezekhez sok acél­öntvény kell. Az öntvényeket eddig más üzemből szerezték be, ami természetszerűleg lassította és időnként bizony­talanná tette a folyámatos termelést. Gondot okozott az egyedi gépgyártás során meg­hibásodott öntvénydarabok pótlása is- mert azokat csalt újabb megrendeléssel lehetett a „házonkívüli” öntőüzemtől megvásárolni. Az üzemszerű; kétműszakos termelés bár még csak ép­pen, hogy elkezdődött, a vál­lalat vezetői már tudják, hogy milyen nagy előnyöket biztosít. Aazak hogy házilag állítják elő a gyár számára a szükséges öntvényeket, ja­vul a termelés feltétele- le­hetővé válik a forgácsoló­­üzem gépparkjának folyama­tos terhelése és — közvetve —- a, szerelő üzemben az üte­mes. programozott termékld­­bocsájtás, összegezve: a/, új acélöntöde biztosítja a terme­lés bővítését és a gépek mi­nőségének javítását, gazdasá­gosabb lesz a termékek elő­állítása, hatékonyabbá válik a vállalati gazdálkodás. Ha valaki az ú.i acélöntő­dét keresi az Aprítógépgyár­ban, ugyancsak meglepődik. A sötét, kormos, nehéz leve­gőjű üzem helyett, modem, acélvázból és üvegből készült­­tágas csarnokot talál, ahol tószfa levegőjű környezetben dolgoznak munkások. Az öntési technológia a modem termelési ■ eljárások vala­mennyi gépét alkalmazza. Az automatikus rendszer a for­mázó " homok előkészítését, szárítását és keverését szinte emberi kéz érintése nélkül végzi el. Az Aprítógépgyár termé­keivel nemcsak itthon, ha­nem az ország határain túl is rangot, tekintélyt szerzett. Ma Európa számos országá­nak üzemeiben dolgoznak jászberényi gépekkel. Az Ap­rítógépgyárban készítették például a görögországi Euboia szigetén épült magnezitizzító üzem egyes gépeit a görög— osztrák—magyar koperáció­­ban épülő üzemek legfonto­sabb berendezéseit Gyártot­tak gépeket a HALDÉX ma­gyar—lengyel közös vállalko­zás részére. Lengyelország több pirit-sziderit ércelöké­­saítő. üzemében is működnek gyártmányaik, a Szovjet­uniónak többek között cső­gyári és konzervipari gépe­ket, Jugoszláviába különle­ges faipari gépeket és beren­dezéseket szállítottak. A haza} igények növekedé­sén túl a külföldi piacon is változatlanul nagy a keres­let a gyár speciális gyártmá­nyai iránt. Az új acélöntöde jó szolgálatot tesz annak ér­dekében, hogy termékeik az eddiginél is iobb minőségben, határidőre eljussanak a meg­rendelőkhöz. E. S. MÁ: Vezetőszerep a gyakorlatban A pártkongresszus tiszteletére A világ mezőgazdasága Mesevilág, humor szobrokban Különleges fogászati szákrendelés Szolnokon Volt, nincs fiákeres Bisshu Béla a Dunai Vasműben Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű igazgatósági tanács­termében tegnap ülést tartott a Dunai Vasmű nagyüzemi pártbizottsága. A tanácskozá­son részt vett és a vitában felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. A nagyüzemi pártbizottság ülésén megvitatták az MSZMP XI. kongresszusának irányelveit. A napirenden szereplő kérdésekről Verbó István, a Dunai Vasmű ngay­­üzemi pártbizottságának tit­kára tartott vitaindító refe­rátumot. Bevezeőjében el­mondotta, hogy a Dunai Vas­mű kommunistái nagy fele­lősséggel tanulmányozták az MSZMP Központi Bizottsá­gának kongresszusi irányel­veit. A véleményeket össze­gezve egyértelműen hangot kapott: az irányelvek reáli­san értékelik társadalmunk elmúlt négy éves fejlődését és a legfontosabb feladato­kat jelölik meg. Hazánk el­ső szocialista városának dol­gozói megelégedéssel fogad­ták, hogy az irányelvek to­vábbi fejlődésünk követel­ményeként a szocialista vi­szonyok, a munkásosztály vezető szerepének erősítését határozzák meg. A referátumot széleskörű vita követte. * DÚSÍTÁSOK — HÍREK ^ TUDÓSÍTÁSOK-­Diplomáciai események Apró Antal, az országgyű­lés elnöke tegnap hivatalában fogadta a Francois Le Dou­­arecnek, a Francia Köztár­saság nemzetgyűlése alelnö­­kének vezetésével hazánk ­ban tartózkodó parlamenti küldöttséget. Apró Antal a francia vendégekkel eszme­cserét folytatott, amelynek során tájékoztatta őket ha­zánk politikai helyzetéről. Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese ugyancsak tegnap, az Or­szágházban fogadta a fran­cia parlament küldöttségét. •te Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke tegnap a Belgrád rakparti Népfront-székházban fogad­ta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Manuel Bayona Carrascalt, a Kolumbiai Országos Ellen­zéki Szövetség (UNO) elnö­két. a Kolumbiai Nemzeti Mozgalom (MAC) főtitkárát és a kíséretében lévő szemé­lyiségeket. Termelőszövetkezeti vezetők országos tanácskozása Tegnap Budapesten meg­kezdődött a termelőszövetke­­zéti vezetők kétnapos orszá­gos tanácskozása; az első na­pon a termeléspolitikai cél­kitűzésekről tárgyaltak. Szél Ferenc, a TOT titkára el­mondotta, hogy az 1975. évt terv végrehajtása megköve­teli a gazdasági szervező és irányító munka színvonalá­nak javítását. Alapvető cél, hogy a gazdaságok az egyre javuló technológiai adottsá­gokat messzemenően kihasz­nálják. A termelés szerkeze­tét — a népgazdasági igé­nyeknek megfelelően — né­mileg módosítják, egyebek között megnövelik a cukor­répa és a napraforgó vetés­­területét. Az értekezleten a TOT el­nöksége felhívással fordult a tsz-ekhez: tekintsék fontos feladatuknak a takarékosság követelményeinek fokozott érvényesítését, legyenek kü­lönös tekintettel az anya­gokkal, az energiákkal és a pénzeszközökkel történő ta­karékosságra. A tanácskozást ma íoüytatiáJs. Észt képzőművészek kiállítása Szolnokon Jüri Arrak grafikáiból és ex libriseiből, Urve Arrak bőrmunkáiból nyílt kiállítás tegnap délután Szolnokon, a Damjanich János Múzeum­ban. A két észt képzőművész tavaly Budapesten és Hód­mezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban is bemu­tatkozott. Űj postaközpont épül Szegeden Tegnap Horn Dezső köz­lekedés és postaügyi minisz­terhelyettes. valamint Rózsa István a Szegedi Postaigaz­gatóság vezetője bemutatta Csongrád megye párt és ál­lami vezetőinek s a megye országgyűlési képviselőinek a Szegeden 450 millió forin­tos költséggel épülő új pos­taközpontot. A Szeged bel­városában épülő pos­tapalota csaknem 30 méter magas hatalmas épülettömb­jének, hatszintes műszaki szárnyában 11 000 állomású új automata telefonközpont kap helyet. „Bunda” a hóbunda Tiszavlrágéletűnek bizo­nyult » tegnapi havazás, — már ahol hó esett. Sokfelé az országban eső formájában hullott le a csapadék, más­honnan havasesőt jelentet­tek. A hóbunda azonban csak rövid életű lesz, miután nyugat felől is­mét melegebb levegő áram­lik az országba. Ez pedig azt jelenti, hogy a hótakaró órái meg vannak számlálva, A mezőgazdászok örömmel fogadták a hótakarót, amely várhatóan tovább tartja majd magát a földeken» mint a városi utcákon. Egy mondatban — Dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter tegnap Moszkvába utazott az 1975. évi magyar—szovjet árucse­re-forgalmat szabályozó meg­állapodással kapcsolatos tár­gyalások befejezésére. — A Tiszamenti Vegyimű­vek művelődési házában tegnap az elmúlt évi mun­káról és az idei tervekről ta­nácskozott a Magyar Kémi­kusok Egyesületének Szol­nok megyei szervezete. — ötven tonna teherbírá­sú öntőcsarnoki futódaru készült el a Dunai Vasmű 1 .megrendelésére1 a Ganz- MÁVAG mátranováki híd és daru gyáregységében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom