Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-26 / 22. szám

Csokonai Vitéz Mihály Mottó: 170 éve, 1806. Január 28-án halt meg a magyar fel­világosodás legnagyobb líri­kusa, legsokoldalúbb költ®« egyénisége. Vízszintes: 1. Juhász Gyu­la Csokonairól írott versének egyik sora. 14. .. .lo, a Spa­nyol KP főtitkára. 15. Égető, 16. Jut. 17. Kettős mással­hangzó. 18. Mérsékel. 20. NRÖ. 21. Latin kötőszó. 23. Állatkert. 24- Város, folyó, öböl a SZU-ban. 26. Olasz város. 28. Bánt. 30. Női név. 31. Kifosztott. 33. Dunamen­­ti községből való. 35. Ango­lul tói-, tol-. 39. OAV. 41, Igevégződés. 43. Lengyelor­szágban a Notec folyó vidé­ke. 44. Nem áll meg a fejlő­désben (két szó). 4£, Pálca közepe! 48. Inter..silent Musae. 49. Szöglet. 50. Ke­reskedelmi kifejezés. 51. Ro­mán közéleti személy. 54, Lovas. 56. A naprendszer egyik tagjá. 57. Szánkó betűi. 59. NRL. 61. ...ri, kelták egyik törzse. 64. .. .da Bosque, a kubai forr. hads. egyik pa­rancsnoka. 66. Bulgáriai hegység Szófiához közel. 68. Nem egészen1 érve! 70. Fog­krém márka. 71. Csokonai sírfelirata körül kialakult vita. 74. Nála egynemű betűi. 76. Magánhangzók, Függőleges s 2. Híres lako­dalmas. 3. Idegen névelő. 4, Tud. 5. Kérdés (két szó). 6, Takarít. 7. Nem egészen ke­fe! 8. Csokonai legsikerül­tebb elbeszélő költeménye, 9, A végén szemlék 10. Fej­leszt, nevel. 11. Állat 12. Semmi. 17. A versidézet má­sodik sora. 19. Az Akadémia Kiadó gondozásában hét kö­tetben megjelent Csokonai művek összefoglaló címe. 20. Kényeskedik. 22. Az 1796. or­szággyűlés idején kiadott köl­tői újság címe. 25. Szóössze­tételekben újat jelent. 27. Forma. 29. Morzsolna, aprí­tana. 32, DNy. Afrikai fenn­sík. 34. Mint a vízszintes 76, számú. 37, Híres utazó é* felfedező utóneve. 40. ,. .da­lok, Csokonai kötet címe. 42, - Tűnő. 45. Nem egészen vég­ső! 47. Díszes. 52. Neves tö­rök újságíró, történész, utó­­'nevének kezdőbetűjével. 53. Szívnivaló. 55. összevissza mond! 58. Tenger. 60. Vaj­da Júlia. 62. ACKS. 63. .. .lei, világhírű szikla. 67. Avar méltóság volt. 69. Keserű­ség jelképe. 72. Kötőszó. 73. Ecet fele. Beküldendő: a vízszintes 1., vízszintes 71., valamint a függőleges 8., 17., 19., 22., 40., 60. számú sorok, február 4-ig, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KEJTVÉNYSZELVÉNYE 1975, január 26. Akinek inge... 1. Karcag. A kacsalábon forgó szolgáltatóház cipőja­vító műhelyének nagy abla­kai az udvar felé néznek. Nyár van, az ablakon ott kö­nyököl a Nap, olyan me­leg van bent mint a pokol­ban. Idős cipész bácsiról sza­kad itt a víz, de ő az idős emberekre jellemző hősies becsületességgel kalapálja a cipőket. Bejön egy jókedvű vezető ember, aki talán te­hetne valamit, hogy az idős cipész és az ő most hozott divatos cipője, ne főj jön pu­hává. Tehát bejön egy jó­kedvű vezető, tréfálkozik: „Hehe... nem fázik? (el) Nem túl kemény az idei tél, a cipész bácsi kezében mégis fürgébben jár a kala­pács mint nyáron, ráadásul fel is öltözött alaposan. Az ablak iélegzi a meleget az udvarra, fújja a hideget a műhelybe. Jön a jókedvű ve­zető, csinos csizmát hozott. „Hehe... nem izzad?” (el) KL. MESZ-rejkfny Szolnokon, a Beloiannisz útra ttyfló Móricz Zsigmond utca be­járatánál áll ez a kettős tábla. Azoknak a kedves autósoknak, akik nem tudják mit Jelent, közöljük a megíejtést. Behajtani mindkét Irányból egyformán ti­los, űa erről aztán különösen. Vagy mégsem? De akkor hogyt JÖ HECC ALKATRÉSZ UTÁNPÓTLÁS Szolnok megyei ÍSléplap szatirikus melléklete fieeo6eeeeesoeeoeeeeeeeoooo«eeeoooeeoeoeeeoeeeeeeoeooec < 286. csípés Távolság Sokat javult tegnap óta. Megismer? Meg, Mariska néni. ISYUSZIEMBER Egy ártatlan kisembert halálra ítélnek kéj gyilkosságért. Viszik a vesztőhelyre. A rémült kis Nyusziember vonako­dik, nem akar menni. A hóhér ráripakodik: „menjél, mert megöllek”. Megy. Megöli. SZOMSZÉDOK — Krumplit vet, szomszéd? — Azt. — Hát bizony, már földben a helye. — Magának Is. Gáz Géza, a Vállalátipari Vállalat csürdüngölő-üzemé­­nek gemkapocsráspolyozó segédegyengetője naffvon megváltozott. Ez volt a gem­kapocsráspolyozó minden be­osztottjának egybehangzó vé­leménye. Egyesek szerint Géza nemcsak „egyszerűen” megváltozott, hanem „gya­núsan” megváltozott. A nem­rég szerény, sőt jelentékte­len Gáz Géza, (aki szándé­kosan szürke szemüveget hordott, hogy sárga pupil­lája ne zavarja az egyéni­ségéről alkotott összbenyo­mást) egyszerre csak közölte Ráspoly Mihály főegyenge­tővei, mikor az reggel kezet akart- fogni vele, hogv: Rás­­polykám, állj. Egy tapodtat se tovább. Tartsuk be a há­rom lépés távolságot! Sőt, nemcsak hogy mondta, ha­nem kezét maga elé tartva kifejezett elhárító, elutasító határozott mozdulatot is tett. A főegyengető, miután a meglepetéstől elállt lélegzete visszatért (mert hogy egy segédegyengető egy föegyen­­getőt csak így elutasítson?!) elfelejtvén tegezni a beosz­tottat, zavarában csak eny­­nyit mondott — bocsásson meg Gáz elvtárs. Persze az esetnek gyorsan, híre szaladt, és már-már a csürdüngölőüzem határait is túllépte, amikor Csűr Dániel a düngölőüzem vezető fő­mérnöke évi rendes üzemi demokráciáját gyakorolva az üzemben — ami a dolgozók egyenkénti vállon veregeté­­sét jelentette — eljutott ba­rátságossági útja végén Gáz Géza egyengetőplaccához is, (Na persze direkt!) Halálos csend lett az üzemben, mindenki a nagy találkozást figyelte vissza­fojtott — indulatokkal. A vezető főmérnök elindult a segédegyengető felé. A se­gédegyengető felfigyelt. A főmérnök már négy lépés­re járt tőle, és kézfogásra lendítette karját. (Itt töb­ben elájultak a nézők közül.) Gáz Géza ekkor hirtelen maga elé emelte kezét, és rákiáltott a nagyfőnökre, — Nono, csak semmi kö­zelség. Tartsuk be a három lépés távolságot! Csűr Dániel feje miként a cékla. Zavarában elfelejt­vén magázni, azt rebegte: — Bocsáss meg Gáz Gé­zám, meggondolatlan voltam. (Itt még többen elájultak — ekkor már egyesek az örömtől.) Ne szaporítsuk a szót, lé­nyeg, hogy ez az eset vég­képp megerősítette az ösz- Bzefüggéseket lázasan kere­sőkben azt, ami eddig csak tétova feltevésként lábado­zott: Gáz Géza nem akár­ki. Gáz Géza sokat tud, sőt nemcsak hogy sokat tud, még van is valakije. (Olyan valaki, aki nem akárki.) Amikor az iménti három­­lépés-eset nemcsak a Válla­latipari Vállalat igazgatójá­val, vezérigazgatójával, de a minisztériumi revizorral és a főosztályvezetővel is meg­ismétlődött (ekkor már Gáz elvtárs túljutott a főegyen­gető, sőt fődüneölői beosz­táson), ki tudja miért, ki­nevezték a Vállalatipari Vál­lalat termelési igazgatóhe­lyettesévé. (Igaz, hogy a ter­melésirányításhoz nem ér­tett, sőt segédegyengetőnek is rossz volt, de nem lehes­sen tudni, egy Gáz Géza jó, ha géznél van.) Alig két napja, hogy ki­nevezték vezérigazgatónak, különös eset történt. Gáz Gé­za kilépett irodájának ajta­ján (amelyet lépést utánzó rózsaszínű hármas számok­kal tapétáztak) és az őt há­rom lépés távolságból kö­szöntő Seprű Jolán száz­negyven éves takarítónőt szájoncsókolta, s azt kiál­totta: — Hurrá, Jolán néni, új­ra emberközelben lehetek. Vége a három lépésnek! — És eddig mért teccett tartani ? — Mert influenzajárvány volt Jolán néni, de most már elmúlt. Borulj a szívemre emberiség! Gyerekszáj Hozzászólások

Next

/
Oldalképek
Tartalom