Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-25 / 21. szám
1975. január 25. SZOLNOK MEGTE) NÉPLAP S Ösztöndíjas orvostanhallgatók Az országban az elmúlt néhány év során jelentősen csökkent a társadalmi ösztöndíjas egyetemisták száma. Az orvostanhallgatók között például 1968-ban 9.2 százalék volt az ösztöndíjasok aránya, 1974-ben pedig 3.2 százalék. Gyakran hangzottak el olyan vélemények, hogy jelenlegi formában a társadalmi ösztöndíjak rendszere már nem eléggé hatékony a fiatal dip-Szolnok megyében a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályának 1963 és 1974 között tizennégy ösztöndíjasa volt. Ennek az idősraknak az első öt évében a községek és városok is köthettek ösztöndíj-szerződésekeet. de 1968 óta ez a lehetőség megszűnt. Jelenleg az ösztöndíjak összegét az Egészségügyi Minisztérium fedezi, a szerződéseket pedig, meghatározott keretszámok alapján, a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztálya köti. Szolnok megyében tehát éppen az országos tendencia fordítottja érvényesül: nem csökken, hanem növekszik, s ha lehetne, még nagyobb mértékben növekedne a társadalmi ösztöndíjas orvostanhallgatók száma. Pedig a fizetések itt sem magasabbak, mint máshol, itt is vannak lakásgondok, s a munkahelyek többsége sem jobb, mint a többi megyében. lomások letelepítésére, ezért korszerűsítésre szorul. A korszerűsítés bizonyára használna neki. de a Szolnok megyei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jelenlegi formájában is jó eszköz az üres állások számának csökkentésére, arra, hogy több, frissen végzett diplomás válaszszón munkahelyet valamelyik Szolnok megyei városban vagy községben. Szolnok megye az elmúlt tanévre tizennyolc keretszámot kapott, de összesen huszonkilenc diák szeretett volna szerződést kötni. A minisztérium ezért pótkeretet adott, s így még öt szerződés létrejöhetett. Hat jelentkezőt azonban — legalábbis átmenetileg — el kellett utasítani. Az ösztöndíj összege hétszáz forint, s az orvostanhallgatók annyi ideig kötelesek a megyében dolgozni az egyetem elvégzése után, ameddig kapták ezt az öszszeget. Az okokat máshol kell keresni: a kiválasztásban és a kapcsolattartás módjában. Az ösztöndíjasok többsége Szolnok megyei, tehát eleve „haza” jön, ha befejezi tanulmányait. Ugyancsak többségük valóban rá van szorulva az ösztöndíjra, anélkül nem, vagy csak igen nehezen tudná folytatni tanulmányait. S végül, de nem utolsósorban a megyei egészségügyi osztály rendszeresen tartja a kapcsolatot ösztöndíjasaival. sőt nem csupán velük, hanem a megyéből elkerült orvostanhallgatókkal általában. Ez a kapcsolat a személyes találkozások mellett szervezett programokat is magában foglal. Megmutatják a diákoknak a megye egészségügyi intézményeit, találkozókat szerveznek számukra a megye vezetőivel, megegyeznek velük abban, hogy a diploma megszerzése után milyen területen akarnak dolgozni. Mindezek eredményeként az ország orvostudományi egyetemein tanuló társadalmi ösztöndíjasok tíz százaléka Szolnok megyébe készül tanulmányai befejezése után. Az eredmények igazol ák A gyakorlat azt mutatja, hogy az ösztöndíjasok teljesítik kötelezettségüket. Noha az összeg visszafizetése után a szerződést felbonthatják, és elmehetnének a megyéből, erre eddig csak egyszer került sor, családi okok miatt. Legtöbben akkor is itt maradnak, ha a szerződésben kikötött idő lejár, s már eleget tettek kötelezettségüknek. Erre igen nagy szükség is van, hiszen még most is százhat betöltetlen orvosi állás van a megyében. A társadalmi ösztöndíjak körültekintő felhasználása nem tudja ugyan önmagában megoldani az orvoshiányt, de képes azt jelentősen enyhíteni, ezzel pedig a betegek ellátását javítani. — bistey — Több a jelentkező, mint az ösztöndíj Sok múlik a kapcsolatokon A nyolcadik Amikor a kunmadaras} Szalai Józseffel először beszélgettünk, csak néhány napja múlt, hogy magára öltötte a katonaruhát— Igaz, hogy a családban ön a nyolcadik katona? — kerdezjük. — Pontosan így van. Tízen vagyunk testvérek: Ferenc. Julianna, Sándor, Imre, Lajos, Milclós, Péter, István, majd én következem; utánam Bálint. Hét bátyám már teljesítette a tényleges katonai szoglálatot. Lajos és Miklós őrmesteri, Imre tizedesi, Ferenc pedig őrvezetői rendfokozatot kapott. István az idén szerelt le a határőrségtői- A kongresszus tiszteletére folyó szocialista versenymozgalomban a BM határőrség kiváló katonája lett. A többiek a honvédségnél katonaskodtak. Bálint öcsém — a családban a kilencedik s egyben a legfiatalabb fiú — már volt összeíráson, de. katona majd csali később lesz. Jelenleg az NDK-ban dolgozik. É rdeklődésünk re azt is elmondta. hogy édesapja a termelőszövetkezetben dolgozott, de 1968-ban hirtelen meghalt. Édesanyja nyugdíjas, leány testvére férjhez ment, öt bátyja nős-Befejezték a balatonfüredi Jókai-emlékház külső-belső tatarozását. Az író születésének 150. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Veszprém megyei Múzeumi Szervezet felújítja a házbeli kiállítást is: A Jókai-kéziratokat, -műveket, -dokumentumokat, egykori használati tárgyakat úgy rendezik át, hogy azok teljesebb képét nyújtsanak az Szalui József járőrszolgálatban A gimnázium harmadik osztálya után — folytatta — kimaradtam az iskolából és a kunmadarasi Epületjavító Ktsz-nél vállaltam munkát. •A tekercselő részlegnél betanított munkái, voltam. Oníró munkásságáról. Az egykori villában a nyári idény kezdetétől fogadják újra a látogatókat-Budapesten a József Attilaemlékszoba, a Somogy megyei Niklán a Berzsenyi Dániel-emlékház felújítása még folyamatban van. a tervek szerint fokozatosan felfrissítik a magyar irodalom nagyjainak hagyatékait, életműveit bemutató többi emlékkiállítást is. n&TT, vonultam be határőrnek, s két év múívá oda is szeretnék visszamenni... A Szalai család nyolcadik katonafia kedvvel jött katonának, bár tudja, a határőrségnél nehéz n szolgálat, azért nem fél tőle- Fivéreitől megtanulta, hogy becsületes munkával, fegyelmezett magatartással könnyen el lehet viselni minden nehézséget Hét példát látott erre. A nyolcadikat ő adja majd — úgy ígéri — kilencedik testvérének .. • És hogy nemcsak ígér, hanem példamutatóan cselekszik, azt bizonyítja az újonckiképzés után munkájáról, magatartásáról írt minősítés: „ .. • a kollektívába gyorsan és jól beilleszkedik-.. A kiképzésben jó eredményeket ért el, amit járőrszolgálatban is a követelmények szerint hasznosít- A fizikai fáradalmakat bírja. Tisztelettudó. Mint KISZ-tag, „ mozgalmi munkában is aktív., A példamutató határőr a végrehajtó szolgálatban is jeleskedik, eredményesen teljesíti a határőrizetre vonatkozó parancsokat- Kiváló szolgálatáért többször dicsérte és eltávozásra engedte az őrs parancsnoka. Gazső Béla Radnóti -szavalómseny Kisújszálláson Ma bonyolítják le Kisújszálláson a Radnóti-sravalóverseny városi döntőjét. A kunszentmártoni KlSZ-fiatalok felhívásához a kisújszállási fiatalok is csatlakoztak, s üzemi, iskolai szavalóversenyeket rendeztek. A gimnáziumban például tizenhat diák közül választották ki a legjobbakat- A Delta-klubban délután kezdődő városi döntőn derül ki, hogy a tizenöt szavaló közül kj képviselheti Kisújszállást a megyei versenyen, -Irodalmi emlékházak Nyártól ismét látogatható a Jókai-villa Balatontiiredcn Az esztergomi Berzevlczky Gergely Közgazdasági Szakközépiskola tanulói az idei tanévben már ügyviteltechnikát is tanulnak. A megyei tanács támogatásával mintegy 2 millió forintért korszerű irodagépeket vásároltak- Az iskola tanulói számítástechnikai alapfogalmakkal is meg ismerkednek. S ri 1 rf« I r r ■ a I zuioi ház es iskola Tapasztalatok Tiszafüredem A tanulók oktatása, nevelése során meghatározó szerepe van a szülők és a pedagógusok közötti kapcsolatnak. Jó eredmény csak akkor érhető el, ha az otthoni nevelés összhangban van az iskola célkitűzéseivel. Milyen kapcsolata van a pedagógusoknak a tanulóik szüleivel? Hogyan segítik egymás munkáját? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ Tiszafüreden, a Kossuth Lajos Gimnáziumban. — A mi iskolánkban rendkívül nehéz megoldani a szülőkkel való közös együttműködést — mondja Zielbauer János a gimnázium igazgatója. — A 300 tanulóból'csak százan tiszafürediek, a többiek kollégiumban laknak, vagy a környező hely»egekből .járnaiv be naponta. Az ó szüleikkel csak nagyon keveset találkozunk, szülői értekezleteken, illetve fogadóórákéin, családlátogatáson, Többnyire csak akkor keresnek meg bennünket, ha valami probléma van a gyerekkel- a legszorosabb kapcsolatot a szülői munkaközösség tagjaival tudjuk kiépíteni. — Minden osztályból három szülő tartozik az iskolai szülőd munkaközösségbe. Őket az év eleji szülői értekezleten választják meg. s a munkaközösség tanácskozásain ők képviselik társaikat — kapcsolódik a beszélgetésbe Mogyorósi Ottó, a munkaközösség vezetője, akinek mind a két fia a gimnázium tanulója. — Hogyan segíti a szülők munkaközössége az iskola oktató-nevelő munkáját? — Elsősorban az iskolán kívüli nevelőmunkában veszünk részt. A gimnázium vezetőivel és osztályfőnökeivel közösen állítottuk össze a tanulók házirendjét. Ennek az iskolán kívüli betartását mi szoktuk ellenőrzini- Nem egyszer esténként végigjárjuk a mozielőadásokat, szórakozóhelyeket, hogy az Ott levő gyermekeket kellő időben hazaküldjük. Közreműködünk különböző KISZ-rendezvények. iskolai ünnepségek, bálok megszervezésében. Osztálykirándulásokon mindig vannak szülők is, akikkel közösen vigyáznak a tanárok az olyankor sokkal felszabadultabb gyerekekre. Legfőbb feladatunknak szülőtársaink „nevelését” tartjuk. Szinte rábeszéljük őket, hogy járjanak el szülői értekezletekre, ahol nemcsak a tanulók osztályzatairól esik szó, hanem fontos nevelési kérdésekről is. A legfontosabb az. hogy ne engedjünk meg otthon sem a gyereknek olyan tevékenységet, ami ellentétes az iskola házirendjével. Gondolok itt a késő estébe nyúló szórakozásokra, a dohányzásra, ami az iskolában tilos. Nehezen képzelhető el, hogy az otthon nyugodtan dohányozható gyerek kibírja az iskolában eltöltött időt cigaretta nélkül. Sokkal jobb lenne, főleg egészségügyi szempontból, ha a középiskolás korú tanulók sehol sem dohányozhatnának. — Milyen segítséget nyújt az iskola a szülőknek a gyermeknevelésben? — Az 1973-as Rendtartás értelmében jogunk van a szülői munkaközösség tagjait meghívni a nevelési értkezletünkre, ahol az ő közreműködésükkel beszéljük meg nevelési célkitűzéseinket —• válaszol a gimnázium igazgatója. — Megszerveztük a szülők iskoláját, ahol előadásokat hallhatnak különböző témákról, például a családtervezés jelentőségéről, az alkoholfogyasztás és a dohányzás hatásáról az egészségre, a viselkedés elemi normáiról, a nemi felvilágosítás fontosságáról és módjáról. Tavaszsral egy-egy napos kirándulást tervezünk a szülőkkel. Minden találkozásunkat, fogadóóránkat arra használjuk fel, hogv tanácsokat adjunk a gyermekek nevelésében, pályaválasztásában. T. G. \ vasútállomáson Utasok, bejárók könyvesboltja Kisebb-nagyobb csomagokkal ki egyedül, ki társakkal üldögélve, diákok iskolatáskával várják a vonatindulást. Mások a jegypénztár előtt sort alkotva várakoznak idegesen, közben sűrűn megszólal a forgalmista hangja, vonat indul vagy éppen érkezik. A szolnoki vasútállomás ideiglenes várótermében vagyunk. Középén a könyvesbolt vagy inkább úgy nevezhetnénk, hogy „könyvesasztal”, hiszen mindössze egy 1 méter széles, két méter hosszú területet foglal el a 455-ös számú Művelt Nép könyvesbolt „fiókja”. A zsúfolásig megrakott asztalon különböző könyvek, szótárak, térképek és szépirodalom. Itt látom Solohov Csendes Don. Láng György A Tamás-templom karnagya, Kertész Ákos Makra, Moldova György Az őrség panasza című könyvét, illetve az utóbbit csak láttam, mert az utolsó példány is gazdára talált. A vásárló Krizsai János, a nagykállói Érdért E’ateiep szállításvezetője. — Kiküldetésben voltam Szolnokon, most indulok haza Nyíregyházára. Ütravalónak vásároltam ezt a könyvet. Nagyon szeretem Moldova írásait. Soós Mihály karcagi villanyszerelő Horváth Sándor Szőlő a házikertben című könyvét vette meg. — Otthon van egy kis háztáji szőlőm — mondja. — Sok helyen kerestem már ezt a könyvet, de csak most, itt találtam rá. Sokszor vásárolok itt, ugyanis telepkezelői tanfolyamra járok Szolnokra — hetente két alkalommal —. s a vonat indulása előtt mindig megnézegetem az új kiadványokat. Kocsis Józsefné már három éve árulja a könyveket a vasútállomáson. A régi állomásépületben csak időszakosan, az újban viszont... — Általában reggel 9-től este 6-ig itt vagyok minden nap. — Milyen a forgalom? — Átlagosan 1500—1600 forint értékű könyvet adok el naponta, de ünnepek előtt és fizetéskor ez összeg megkétszereződik. — Mit keresnek leginkább? — Ezt nehéz megmondani. Itt az állomáson mindenféle érdeklődésű ember megfordul. sokfajta könyvet keresnek, vásrolnak. — Tessék mondani, megvan Sebastian Japrisottól „A hölgy az autóban szemüveggel és puskával?” — szol közbe az aznap már ki tudja hányadik vevő. — Hogyne, parancsoljon. — hangzik a válasz. A vevő egy magas, szőke fiatalember megelégedett mosollyal veszi át a kötetet. — Ajándék? — Nem. dehogyis. Budapestre utazom a húgomhoz — mondja —, s a vonaton eltöltendő időt olvasásra fordítom. A másfél óra így gyorsan elszalad ... Ma még ideiglenes helyen, egyszerű módja lehetséges a könyvárusításnak, az új váróteremben vagy az állomás üvegcsamokában bizonyára majd esztétikus formáját is megtalálja a Művelt Nép a szellemi termékek, olvasmányok árusításának.
