Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-24 / 20. szám

1975. Jaguár 24-SZOLNOK MFGYFI VCPLAP 3 Gazdaságosak a nagy teljesítményű traktorok A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban —- a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet bevonásával ■elkészült a mezőgazdasági traktorpark fejlesztési terve, amely messzemenően figye­lembe veszi az energiataka­rékossági intézkedéseket és a mezőgazdasági termelési rendszerek, valamint a nagy­üzemek speciális igényeit. Á terv számol azzal, hogy a mezőgazdasági üzemek anya­gi eszközeik részét vontatók vásárlására fordítják, — gé­pek és gépi berendezések beszerzésére' évente 6.5—7 milliárd forintot költenek. A traktorok teljesítményé­nek növelését energiagazdál­kodási szempontok is indo­kolják; a gépkísérleti inté­zet adatai szerint például a 150 lóerős univerzális trak­torok alkalmazásával — a jelenlegi, kisebb teljesítmé­nyű gépekhez képest — a kukoricánál 15, a búzánál 20. a cukorrépánál pedig 35—40 százalék üzemanya­got lehet megtakarítani. A hazai mezőgazdaság 140—180 lóerős univerzális traktorok­ra van szükség, továbbá a 300 lóerőt megközelítő nehéz szántótraktorokra, amelyek igen gazdaságosan használ­ható fel, ha a megfelelő művelő berendezések, szer­számok rendelkezésre állnak. A program végrehajtásával az ország traktorállömását felére lehet csökkenteni. 1975-ben megkezlődik a nehéztraktorok szélesebbkö­­rű alkalmazása. A nagy tel­jesítményű traktorok egyik típusából több mint 300-at bocsátanak a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére, a gépek nagyobbik részét az AGROTRÖSZT közvetítésé­vel a termelési rendszerekén kívülálló nagyüzemek vásá». Tolhatják meg, nagyszámú traktor jut -azonban a tef ifre-'’ lési rendszerekben működő gazdaságoknak is. Az AG­ROTRÖSZT szovjet nehéz­­traktorok importjáról is tár­gyal, egyebek között a kol­­szerű K—700-as és T—15Ó-es típusok behozataláról foly­tatnak megbeszélést szovjet partnereikkel. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyáregysé­gében eddig évi 5 ezer irha bundát készítettek. A konfekció részleg új üzemcsarnokba költözik e hónap közepén, s ez lehetővé teszi — létszámnöveléssel — , hogy a terme­lést megháromszorozzák. Képünkön: munkában a szabászok Jelentősen előrelépett a közös gazdaság Zárszámadás a jászberényi Vörös V iliiig Tsz-ben Nagy érdeklődés előzte meg a jászberényi Vörös Csillag Tsz tegnapi zárszámadó köz­gyűlését. A szövetkezet ugyanis a megye legrosszabb közös gazdaságai közé tar­tozott. Sokszor volt mérleg­hiányos, 1970-ben például több mint kétmillió forint veszteséggel zárt, melyet pluszként az akkori vezetők 3,5 milliós mérleghamisítása tetőzött. A tagok is keserű napokat éltek át, a szűkös előlegből év végén nem egy­szer kellett visszafizetniök. Nem bíztak a közösben, ezért elsősorban á túlmére­tezett háztáji gazdaság fej­lesztésével törődtek. felemelkedés 1971-től A 3 ezer 105 hektáros szö­vetkezet (ebből a szántó csak 1602 hektár) adottságai nem a legjobbak. Földjei ala­csony arany korona értékű­ek, határában most is 420 tanya van. A vezetők szét­húzták, a tsz-ben alig volt s*a'k*tnb9f>$ A gazdálkodás rég/éskéFeskfedéshéz hason­lított,^ s.jniip. minden nö­vény- ■ és állatfajtával fog­lalkoztak. Mindezt a laza munkafegyelem tetőzte. ' A tsz felemelkedése 1971- bén kezdődött él. Török Im­rét — a beosztott mezőgaz­dászt ekkor választották el­nökké- A városi pártbizott­ság és a megyei tanács a tsz hóna alá nyúlt. Középtávú fejlesztési terv készült, majd állami támogatást kaptak. Évenként egymillió forintot. Áz új vezetőség jól élt a párt politikai, áz állam anyagi tá­mogatásával. A szövetkezet kommunistái bizalmat adtak az embereknek. Egyszerűsödött a tsz ve­tésszerkezete* a földeket táb­­lásították, megszüntették a sertés- • és juhtenyésztést, mert ehhez adottságuk sem volt. Ugyanakkor fejlesztet­ték a szőlő- és gyümölcster­melést, növelték a gazdasá­gos cellulóznyár telepítését. A talaj visszanyerte termő­képességét, bőven használ­tak istálló- és műtrágyát. Sokat tettek a szakemberek is, jelenleg kilenc diplomás ember — mérnök, állator­vos, jogász, gépész, kertész, főkönyvelő — tevékenykedik a szövetkezetben. r tír télies javaslatok, tervek Egyszóval: a Vörös Csillag Tsz talpra állt. Erről adha­tott számot tegnap Tötök Imre, a gazdaság elnöke. A közgyűlést ágazati tanácsko­zások előzték meg, s a ta­gok kézhez kapták a gazdál­kodás ' főbb számadatait. Az értekezletek élénkek voltak, a tagok bátran bírálták a fogyatékosságokat és értékes javaslatokat is tettek. A köz­gyűlésen tizenegyen mond­tak véleményt. Köztük a megyei és városi pártbizott­ság munkatársa. Nem lehet ráismerni a négy évvel ezelőtti szövetke­zetre. Néhány számadat en­nek bizonyítására. A terme­lési érték 22.4 millióról 29.6 millió forintra, a közös va­gyon 38.3 millióról 50.7 mil­lióra emelkedett. A szövet­kezet bruttó jövedelme 3.9 millióról 12.2 millió forintra növekedett. Tavaly kevesebb munkanap alatt jóval több értéket állítottak elő. Négy év alatt — csupán a gépe­sítésre — 15 millió forintot fordítottak. Tanuló mezőgazdasági munkások Csaknem száz tanfolyam Mezőtúron és Karcagon A megyei toyábbképzésl központ Mezőtúron és Kar­cagon az idén is nagyon sok tanfolyamot indít a mező­­gazdaságban dolgozók számá­ra. Mezőtúron, a/DATE kihe­lyezett főiskolai karán pél­dául 1975-ré 60—65 tanfo­lyam indítását ütemezték be. A jövő héten indítanák a Nagykunsági Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­hez tartózó gazdaságok dol­gozói számáfa egy jármű-’ elektromossági tanfolyamot. Huszonöt gépszerelő szerez új elektromos isméretéket. Szintén a nagykunsági tsz­­szövetség tagszövetkézeteiből érkeznek azok a munkahelyi vezetők és középvezetők, akik Mezőtúron kapnak az ipar­szérű rendszerekhez feltétle­nül szükséges vezetői és szak­mai továbbképzést. Az ország minden részéből érkeztek üzemmérnökök, hogy megis­merkedjenek a mezőgazdasá­gi gépészet legújabb eredmé­nyeivel. Számúkra a tanfo­lyamok már január elején el­kezdődtek. s folyamatosan, egész éven át tartanak. Ugyancsak Mezőtúron sa­játítják el az új külföldi gé­pek szerelését, kezelését az AGRORER garanciális sze­relői. Ezek a munkások biz­tosítják ä mezőgazdásági gé­pek hazai szervizszolgálatét. Oktatóik általában külföl­dön, a termékeket előállító gyárakban készülnek fel, hogy itthon minél alaposabb ismereteket nyújthassanak. Most például Minszkbe men­nek oktatók, hogy tanulmá­nyozzák az MTZ—85-ös gé­peket. Karcagon öt tanfolyamot is indítanak a növényvédő üzemmérnökök továbbképzé­sére. A hallgatók az ország minden résiéből jönnek, égy részük már el is kezdte is­mereteinek gyarapítását. Ha­marosan indítják a többi cso­port oktatását, májusra há­rom turnus továbbképzését fejezik be. A másik két cso­port számára csak szeptem­berben kezdődik a tanulás. Egy-egy csoportban 25—30 üzemmérnök képezi magát. Január 13-án kezdődött el a karcagi rizstermesztési rend­szer rizsőrei számára egy öthetes, 220 órás tanfolyam. Harmincán szereznek az idén betanított munkás képesítést. A tavaly már jól bevált ok­tatási forma idei foglalkozá­sain részt vesznek karcagi, kisújszállási, mezőtúri, püs­pökladányi, tiszasülyi mun­kások A tanfolyam egyik fe­lében általános biológiai, ké­miai és öntözési ismereteket szereznek, másik felében pe­dig az iparszerű termesztés modern technológiával is­merkednek meg e technoló­giák gyakorlati megvalósítói. Az általános ismereteket nyújtó órákat a karcagi to­vábbképző csoport tanárai, a modern technológiák szak­mái óráit pedig az iparszert! termesztési rendszer gesztor­­gazdaságának, a karcagi Le­nin Tsz-nek a szakemberei tartják. Harminc munkást vezetnek be január 14-e óta a mező­­gazdasági gépszerelés rejtel­meibe a karcagi Május 1. Tsí-ben. Ezen a két féléves tanfolyamon szakmunkásbi­zonyítványt szerezhetnek a szövetkezet dolgozói, ha si­keresen túljutnak az egy esz­tendő múlva sorra kerülő vizsgákon. Ezzel párhuzamo­san Hasonló tanfölyámot in­dítottak a Dimitrov Tsz kez­deményezésére a karcagi szakmunkásképző intézetben, ahol a város többi termelő­szövetkezetének harminc munkása tanul. Tizenöt dol­gozó szarVastnarha-tenyésztő betanított munkássá képzését kezdik el január 23-án a karcagi Béke TSz-béh. A tan­­fblyam öt hétig tárt. Ugyan­ilyen tanfolyam zárult ta­valy sikeresen a karcagi Má­jus 1 Tsz-ben: most az itte­ni 11 betánított munkást szakmunkásokká képezik ki. Először k!egészíi6 részesedés A tsz: történetében most először fizettek plusz 6 szá­zalékos kiégészítő részese­dést. Differenciáltan, az eredményesen működő ágaza­tok dolgozói részére. A ta­gok elégedettek, hisz 1970- ben egy tízórás munkanapra 52.96, most Í23.17 forint ré­szesedés jut. Ugyanakkor a tiszta jövedelem 33.9 száza­lékát fordítják a gazdaság fejlesztésére, s a biztonsági alap 4 fhillló forintra növe­kedett. Megelégedésre azonban nincs dk. A beszámolóból kitűnt — bár jelentősen emelkedtek a riövényterme­­lés hozamai — elmaradtak a lehetőségektől. Alacsony a tehenészetben az egy tehén­re jutó fejési átlag. Ezt a rriegyéi és Várősi pártbizott­ság munkatársa is szóvá tet­té. A2 ellenőrző bizottság elnöke őszinte szavakkal bí­rálta a fogyatékosságot: akad még bőven tennivaló a vagyonvédelemben, a munkasáervezésbén s a fe­gyelem javításában. A gazdaság kis területű, ezért érdemes foglalkozni az összefogás, esetleg az egye­sülés gondolatával, tgv meg­gyorsulna a szövetkezet fej­lődésé. A közgyűlés egyhangúan fogadta él á zárszámadási jelentést, az ellenőrző-, dön­tő- és hőbizottság beszámo­lóját. Végül jelölő és szava­zatszedő bizottságot válasz­tott a közelgő tisztújító köz­gyűlés előkészítésére. — m. 1. — Magánk között szólva a moni'at másik fejéről „Ne dolgozzunk más helyett...” halottam a figyelemre méltó intelmet egy testületi ülésen. A felszólaló arra gon­dolt, hogy sok helyütt még szervezetlen a munka, párhu­zamosságok is akadnak, így állhat elő az a helyzet, hogy valaki azt is maga végzi el, amit munkatársaival kellene elvégeztetnie, másokkal, akik ezért kapják a fizetésüket. Mindez nem új jelenség, mintahogyan a figyelemfelhívás sem először hangzik él e helytelen munkamódszer meg­szüntetésére. Amiért most mégis idézem, az a mondat má­sodik fele. így hangzott: „...de ne végeztessük el viszont másokkal azt a munkát, amelyért mi vesszük fel a fizetést Ez már új. Legalábbis ritkábban hallott igazság, mint a mondat első fele. Érdemes egy kicsit elgondolkodni rajta. Ami nyomban bizonyos: az embereknek csak egy szűkebb körére vonatkozhat ez az intelem, mert — teszem azt —■ egy járműlakatosnak nem áll módjában másokkal elvégez­tetni azt, amiért a fizetését maga veszi fel. Az ilyesmihez — ha mégoly kiösiny is — vezető pozíció szükséges. És mi­nimum egy beosztott, akit lehet dolgoztatni. Amint így elmélkedni kezdek ezen. felbukkannak előt­tem azok a nagy organizátprok. akik a semmittevést lázas tevékenységnek tüntetik fel. így teszik, veszik magukat. De nem a munkájukat. Azt ugyanis kiosztják másoknak. És még mondják is: „hfa kérem, szervezni tudni kell...”, meg ilyeneket: ..az a jó vezető, aki másokat tud dolgoztatni...” E bölcsességeknek van is valami igaz magva, de az esetek többségében csak ideológiai falazásul szolgálnak ah­hoz. hogy mással végeztessék el azt. amit nekik kellene. És ami érdekes: többnyire nem is egyszerűen lustaságról, vagv kénvelmességfől van szó. Inkább a hozzá nem ér­tésről, felkészületlenségről, á feladat ellátására való alkal­matlanságról. Ezt pótolja annak tudása, hogy mit, kivel is kell megcsináltatni. Éppen ezért az okozott kár nem egyszerűen csak annyi, hogy valaki méltánytalanul ül a helyén, fizetését, vagy an­nak egy részét illetéktelenül zsebeli be. Ezt még talán ki is lehetne bírni. -Nagyobb baj az, hogy a „jó szervezés” következtében az ilven organizátor a mások produktumait sajátjaként tüntetheti fel. tgv sokáig konzerválódik a maga helyén, eltorlaszolva az útját azoknak, akik a dolgokhoz már régen jobban értenek. Kedvét szegi az újra. jobbra törekvésnek, hiszen' a vezetni tudás” következtében min­den új siker csak az ő haszriát szolgálná, az ő rangját emelné. Amikor most elemi követelményként tör fel a munka minőségének a megjavítása, a hatékonyság növelése, jó lenne megszívlelni az elhangzott intelem mindkét felét: „Ne dolgozzunk mások helyett, de ne végeztessük el vi­szont másokkal azt a munkát, amelyért ml vesszük fel a fizetést.” településfejlesztés Abádsznlók jelene és jövője Eredmények, gondok, tervek A településfejlesztési ter­vekben a részleges középfokú központok között Abádsza­­lók is szerepel. A leendő kö­zépfokú központ Tiszafüred mellett lát el kisegítő .funk­ciót. Része lesz a füredi von­záskörzetnek, ugyanakkor ki is egészíti azt. jelenleg á 6400 lákosú nagyközség az alsófokú köz­pont szintjén áll. A tanács tavaly 8 millió forinttal gaz­dálkodott, az évi fejlesztési alapja pedig elérte az egy­millió forintot. Az 1974-es eredmények közé tartozik a teljes vil­lamosítás és a 15 millió forintos költségű vízmű­hálózat építése. A 36 kilométer hosszúságú vízvezetékbe három mélyfú­rású kút adja a vizet,, egyen­kénti vízhozamuk percen­ként 900 liter. A belvízren­dezésben a Keserű-tavak le­­csapolása a legközelebbi fel­adat. A tervek már elkészül­tek, s ha anyagi segítséget kapnak, idén ezt is megold­ják. Két orvosi szolgálati la­kást építettek, s így két szak­orvossal bővült a körzeti rertdélŐ orvosainak köre. A pedagóguslakások száma hat­ra növdkedett. Az általános iskola szemléltető eszközeire 100 ezer forintot költöttek. Viszont nincs tornaterem és napközi otthon. A mintegy hatszáz tanuló 13 tanterem­ben és 7 szükség teremben tanuk amelyek 8 épületben vannak elhelyezve, Korszérűsítették a vágóhi­dat és a húsboltot, az ABC- áfuházát • hűtőpultokkal sze­relték fel. Fürdőt kapott az öregek napközi otthona, s az idén pedig a bölcsődét és a sporttelepet is für­dővel szerelik fék A 103 személyes óvodát még ebben az évben 128 szemé­lyesre bővítik, s megkezdik a 7 millió forintos vendéglátó­kombinát beruházását is. Ta­valy adták át a Félix-rhajori­tanyasi klubot, amely a kör­nyező tanyák lakosságának biztosít rendszeres művelő­dést és szórakozást. A könyv­tár évente 35 ezér forintot kap könyvvásárlásra. A szellemi és gazdasági gyarapödáshoz nagymérték­ben járult hozzá az ipar. A fővárosi Kézműipari Vállalat helyi konfekció üzemében hetven asszonyt foglalkoztat­nak, szociális bedolgozóként pedig nyolcvanat. Részben az iparnak köszönhető a Tisza­­derzsre és Tiszaburára gya­korolt vonzás. A Tisza lí. kiépítésével erősödik az ipar. A szük­séges munkaerőt a Heves megyei Tiszanána és Kisköre biztosítja majd. A nagyközség nagyobb szerephez jut a körzet mezőgazdaságának irá­nyításában is. Gépjavító bázisokat és olyan raktárakat kell többek köz zott építeniük, amelyek al­kalmasak több alsófokú köz­pont termékeinek befogadá­sára. Az idetartozó körzettel és alsófokú központokkal való összeköttetés jó közlekedést kíván. Az utak korszerűsíté­sére 8 millió forint körüli összeget költöttek, de a sár miatt sok útszakasz időnként mégis használhatatlan. Nem kielégítő az autóbusz-közle­kedés, Tiszafüred felé példá­ul csak két járat indul dél­előttönként A hat kilométer­re levő VasÖtáiiofhás-a pedig éjszaka egyáltalán nem jár a busz. A mindjobban fejlődő Abádszalóknak a kiemelt al­­sófokü központ szintjét 1985- ig kell elérnie, s zsák ezután kezdhetik egyengetni a rész­leges középfokú központtá válás útját. — makaruk —-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom