Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-03 / 2. szám
SZOLNOK MFGTEI NÉPLAP .*? 1975. Január 3„ Elengedlreíelleii a megye élelmiszeriparának f*ij Vesztése Dr, Dimény Imre miniszter látogatása Szolnok megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának [helyzetéről tartottak megbeszélést tegnap Szolnokon a megyei tanács székházában. A tanácskozáson részt vettek dr. IJimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Kecskés Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, a MÉM vezető szakemberei, valamint dr. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Barta László, a megyei pártbizottság titkára és más vezető szakemberek. A vendégeket dr. Gergely István köszöntötte, majd dr. Hegedűs Lajos tartott tájékoztatót Szolnok megye mezőgazdáságának helyzetéről. Többek között elmondotta, hogy a kedvezőtlen őszi időjárás ellenére a mezőgazdasági szövetkezetekben a halmozott termelési érték várhatóan mintegy 5— 6 százalékkal ''emelkedik és meghaladja a 7 milliárd forintot. A termelési költségek a vártnál nagyobb mértékben növekedtek, összességében a megye termelőszövetkezeteiben 8—10 százalékos n vereségcsökkenés várható. Mindemellett, az 5—6 százalékos létszámcsökkenés ellenére, a részesedési alap mintegy 2 százalékkal növekszik. A termelőszövetkezeti beruházások értéke az 1973. evivel.-ázonos, de szerkezetében további kedvező változások; vannak, az elmúlt évben is folytatódott a már kát éve tapasztalható eltolódás a gépi beruházások javára. 1973. évi veszteség miatt gazdaságot nem kellett szanálni a megyében, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzete is stabilizálódott. A megye állami gazdaságaiban a termelés tovább szakosodott. A bruttó termelési érték 8, a nettó árbevétel 7,5 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. Az állami gazdaságok a beruházott 200 millió forintból szintén többet fordítottak gépesítésre, mint az előző évben. A megyei tanács elnöke kedvezően nyilatkozott az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság javuló munkájáról, valamint a megye élelmiszeripari vállalatainak gazdálkodásáról is. Az eredmények mellett szólt a gondokról is. Nem utolsósorban arról, hogy a munkát hátráltatja a nagyteljesítményű erőgépek és a kálium műtrágya korlátozott beszerzési lehetősége, Dr. Dimény Imre méltatta többek között Szolnok megye egyre növekvő szerepét a szójaprogramban, elismeréssel szólt a karcagi rizstermesztési rendszerről, valamint arról, hogy a megye gazdaságai felismerték a termelési rendszerek jelentőségét, az országos átlagnál nagyobb ütemben igyekeztek azokba bekapcsolódni. Elmondta: 1975-ben is arra kell törekedni, hogy a rizs vetésterülete ne csökkenjen, ugyanakkor a cukorrépa termőterületének növelésekor az a cél, hogy ez elsősorban a termelési rendszerekben valósuljon meg. Dr. Gergely István zárszavában többek között azt hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdasága akkor fejleszthető dinamikusan, ha fejlődik feldolgozóipara is. Az élelmiszeripar fejlesztése ugyanis visszahat a nyersanyagtermelőkre, a legnagyobb segítséget tehát a vertikális integráció adná. A MÉM vezető képviselői a megye ilyen irányú törekvéseit elismerték, és ígéretet tettek arra, hogy a lehetőségekhez mérten igyekeznek megadni ehhez a támogatást. T. P. / ANIKÓ, a „radiátor-bébi Először akkor láttam, amikor még pólyában rugdalózott. Mostmár egyéves, szőke, dundi kislány. Urbán Anikó, a „radiátor-bébi”.... 1973. december 8. Ezt a napot soha nem felejtik el Jászboldogházán a radiátor üzemben. Azon a szombaton ugyanis egy kislány született a gyárban. Szalóki Ferenc, az üzem vezetője még mindig élénken emlékszik vissza a nem mindennapi eseményei, — Szinte el sem hiszem, hogy már eltelt egy esztendő. Olyan mintha csak pár napja született'volna Anikó. Jól emlékszem mindenre... Azon a szombaton kommunista szombatot tartottunk a gyárban. Sokan bejöttek dolgozni Urbánné, Pannika is itt volt, aki már minden nap várta a babát. Reggel megbeszélést tartottam. Vendégeket is vártam, ahogy megérkeztek lementünk az üzembe szétnézni. Ügy tizenegy óra lehetett, amikor kétségbeesve szaladtak utánam, hogy azonnal menjek, mert Urbánné rosszul van. Lehet, hogy meglesz a gyerek! Összeszedtem a maradék erőmet, bátorságomat és szaladtam. Mire odaértem már ott volt Ménkű Jáftosné és Kiss Andrásné, — Urbannr két rhühkatársa — ők segítkeztek. Telefonáltak a mentőknek, a herényi kórházba, hívták a bábaaszszonyt. Mire mindezt elintézlek megszületett a kislány. A mentők érkezését már pólyában várta, — mert közben hazaküldtem babaholmikért is. Alig tértünk magunkhoz, amikor elvitték az édesanyát meg a picit. Mindenki ideges, fáradt volt. Hát nem mindennap történik ilyesmi nálunk! Az üzemben később sem feledkeztek meg a kis Anikóról. A Gagarin szocialista brigád „lányává fogadta”. Figyelik a fejlődését, segítenek a nevelésében. — Anikó itt született a gyárban, a mamája a brigádunk tagja — így hát mi patronáljuk — mondja határozottan Kohári Magdolna brigádvezető. — A Gagarin brigád a készáruraktárban dolgozik, húszán vagyunk. Pannika is itt dolgozott, amíg nem ment szülési szabadságra. Három évig otthon lesz, addig csak látogatni jön az üzembe. Sokszor magával hozza Anikót. Ilyenkor mindenki vele játszik. Barátságos, kedves gyerek, nagyon szeretjük. Névnapjára, születésnapjára ajándékokat vettünk neki. Karácsonyra is kapott egy nagy macit. Ha 'időnk engedi, elmegyünk meglátogatni. Sajnos most tanyára költöztek, oda nehezebb kijutni, dr szakítunk rá időt. • * • A nagy fotelban elmélyülten játszik Anikó. Gondosan vizsgálgatja az ajándékba kapott csokoládét. Néha édesanyja „szavába vág”, majd újra elfoglalja magát. Urbán Lászlóné az eltelt egy év eseményeit idézi. — Ahogy megszületett a kislány, a jászberényi kórház szülészeti osztályára vittek mindkettőnket. Onnan Anikó a gyerekkórházba került, mert besárgult. Az orvosok mondták, hogy nem kell megijedni, ez a legtöbb csecsemőnél előfordul. Gondolhatja, hogy nem volt nekem egy nyugodt percem sem. Csak akkor örültem igazán, amikor december 19-én közöltek velem, — menetűn« haza. Az eiső közös karácsonyunkat már otthon töltöttük. A hónapok szaladta« egymás után. Már csak azt vettük észre, hogy Ani torgolódik, majd magától ül, áll... Minden nap újabb élményt jelentett. Néhány szót is kimond tisztán: papa, pápá, adjál. Nemrég megtette az első lépéseket, remélem nemsokára egyedül is megy. Annak őrülök, hogy nem volt beteges, az egy ev alatt kétszer-háromszor kapta el a náthát. Barátságos, nem tel senkitől. Hozzászokott az emberekhez, nem hiaua a gyárban született... lía behozom az üzemoe mindenütt csak „radiátorbébinek” szólítják. Erre nagyon büszke vagyok. Még volna mit mesélni Anikóról, hiszen egy év alatt sok minden történt vele, de már nagyon türelmetlen.^ Hangos cuppogásokkal, sikításokkal jelzi, hogy közeleg a dél. Ideje lesz ebédelni... Szekeres Edit A mama (balról) és a brigádtagok társaságában Jövőre méff több cukrot A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága budapesti Váci úti irodaházában R—20-as típusú szovjet elektronikus számítógépet helyeztek üzembe, a társadalombiztosítási szolgáltatások gyors, pontos lebonyolítására. Január 1-től az ország valamennyi. nyugdíjba menő dolgozójának a számára legkedvezőbb munkabér-átlagát külön kérés né'kül ez a gép számítja ki. Ezenkívül a számítógép fontos statisztikai feldolgozásokat végez a szakszervezeti mozgalom és a társadalombiztosítás számára. Ny a c egyesült téesz kezdte az új évet a megyében A Szolnoki Cukorgyárban az év utolsó napjáig több mint 3 ezer 600 vagon cukrot gyártottak, a kampány Végéig még mintegy 700—750 vagonnal számolnak. Ez a mennyiség közel ezer vagonnal lesz több. mint a múlt évben, ami a megnövskedett termőterület és termésátlag eredménye. Ugvanakkor. a többletfeldolgozás többletmunkát is jelent. A tervek alapján a cukorgyártást már december 26-ra be kellett volna fejezni, de erre nem kerülhetett sor, mert az induláskor csak félüzemmel tudott termelni a gyár. A répa sárral szennyezett, cukortartalma alacsony, így egy mázsából csak 8—9 kiló cukrot tudnak készíteni a tavalyi 11—12-vel szemben. A termelés költségei így érthetően növekedtek. Mé ” 1971-ben is, amikeír talán az utóbbi évek egyik legjobb termése volt, 940 forintba került egy mázsa cukor előállítása. A gyár arra törekszik, hogy a termelés növekedése mellett a költségek csökkenjenek. A most felvásárolt 58,5 ezer vagon cukorrépa helyett 1975-ben 70 ezer vagonra kötnek szerződést. A feldolgozást is korábban kezdik, amit viszon! csak úgy érhetnek el, ha a szokásos évi karbantartást mintegy tíz—tizennégy nappal korábban be tudják fejezni, amihez a külső vállalatok segítségét is igénvlik. Az ország több cukrot kan a cuko—♦"áraktól. így jelentősen csökken az import, de még így is szükség lesz behozatalra, ami tetemes kiadást jelent a népgazdaságnak. O ajkáíyha ura varr ók A Belkereskedelmi Minisztérium -tájékoztatása szerint január 1-től módosult az olajkályha -forgalmazás rendje! E szerint az elhasznált, kiselejtezésre kerülő olajkályhákat a MÉH kljélölt telepein térítés ellenében megvásárolják és csereutalványt adnak, amely a kijelölt üzletekben úi olajkályha megvételére jogosít. Az olajkályhákkal eddig nem rendelkezők közül — újabb intézkedésig — csak szociális, egészségügyi és kulturális . intéznoények kaphatnak új olajicályha vásárlására jogosító utalványt. (Tudósítónktól.) Január 1-től tízzel csökkent a mezőgazdasági téeszek száma a Középtiszavidéki és a Jászsági Tsz Szövetség működési területén. Tizennyolc közös gazdaságból nyolc nagyüzem alakult ki. az erők egyesítésével kedvező feltételeket teremtettek az iparszerű termelési rendszer gyorsabb ütemű fejlesztésére, a műszaki és a technológiai színvonal emelésére. Két ízben hármas egyesülést mondtak ki a szövetkezeti közgyűlések. 1975-ben már együttesen gazdálkodik a jászapáti Alkotmány és a Vélemi Endre Tsz, valamint a jásZiván-vi Szabadság'TermelöszöVétketet. • Az egyesült' nagyüzem közel kétezér tagja 10,5 ezer hektár földön gazdálkodik, és munkáját 17 tagú vezetőség irányítja. A közös gazdaság a Velémi Endre nevet viseli és Jászapáti székhellyel működik. Az egyesüléssel új utakon indult el a kőtelki Ady. a nagykörűi Haladás és a csataszögi Szebb Élet Tsz is. A hármas fúzió révén több mint 8300 hektáros nagyüzem alakult ki, 1726 tagja van. Az egyesülést kimondó közgyűlésen tizenhét tagú vezetőséget. tizenöt tagú nőbizottságot és hét-hét tagú ellenőrző. illetve döntőbizottságot választottak meg. Tiszaföldvár két országoshírű gazdasága a Lenin és a Szabad Nép Tsz is egvüHesen kezdi meg az 1975. évi gazdálkodását. A nyolcezer hektárnál nagyobb területen működő egyesült gazdaság elsősorban a gabonatermelést és az állattenyésztést fejleszti iparszerű rendszerben és közösen készül a Tisza II. vízlépcső öntözővizének intenzív hasznosítására. Az egyesülésekkel a terme lőszövetkezetek határának a nagysága átlagosan 4512 hek tárra nőtt, az átlagos, taglétszám pedig 876. A tájterülel legnagyobb hal árú gazdaságává a 10 453 hektáros jászapáti—jásziványi Velemi Endre Tsz lépett' elő. míg a legkisebb gazdaság a szolnoki Damjanich Tsz 896 hektá- term’terűiéivel és nyolcvanhat dolgozó tagi óval. A2 egyesült téeszek az 1974. évi zárszámadásokat még külön külön készítik, de az 1975 évi gazdálkodási tervek kimun’’ólásán már esvü** dől goznak. Szám'tógépes rekonstrukció programozás N\olcnu'liú kilowattóra meg akar Uns (Tudósítónktól) A világ energiahelyzetének ismeretében hazánkban különösen fontossá vált » takarékos energiagazdálkodás. Az ország energiaszükségletének 40 százalékát importból fedezzük és ez a szám 1975-ben várhatóan 48 százalékra nő. Az összes energiafelhasználáson beiül egyre nagyobb részarányt képvisel a villamosenergia. Ezért kulcskérdés az ésszerű, takarékos villamosenergia gazdálkodás, amelynek megyénkben is sok — eddig még ki nem használt — tartaléka van A TITÁSZ szolnoki Üzletigazgatósága 1974-ben mintegy 450 millió forint értékű vilíam .-»energiát szolgáltatott közép és kisfeszültségen 103 ezer fogyasztója számára az országos vili amos alaphálózatból. A jelentős mennyiségű áram fogyasztásához körülbelül 489 ezer tonna szenet kellett eltüzelni az erőművekben, s ennyi villamoseriergiának megfelelő csúcsterhelés ellát fásához mintegy 1 milliárd forint értékben keUene új erőműberuházás; létesíteni. Az üzemigazgatóság a kongresszusi munkaveiseny ben vállalt célkitűzéseinek megfelelően nagy gondofordított a fogyasztói igények kielégítésére, a takarékossági szempontok érvényesítésévé Gazdaságosan üzemeltett*- 3609 kilométer hosszú háló-1 zatát és az 1000 trafóállomást. Különösen nasv figyelmet szentelt a hálózat-; veszteség csökkentésére, a rossz feszültségű trafókörzetek megszüntetésére. A komplex tevékenység együttes eredménye, hogy rossz feszültségű trafókörzet nincs az üzemigazgatóság területén. (Országosan a körzetek 5.8 százaléka rossz feszültségű A TITÁSZ üzemigazgatósága korszerű moL:e-rk.?' is alkalmazott, számítógépes programot dolgozott' iíi a rekonstrukciós munkák idejének. helyének ej mo ónok pontos meghatározására. Egy év alatt 22 millió forintot fordítalak hálózatfejlesztésre és rekonstrukcióra, 50 százalékkal többet, mint 1973-ban. Ez 58 kilométer középfeszültségű és harminc kilométer kisfeszültségű hálózat jelentette. Hatékonyan előmozdították a ♦azda ■ >3 ene ■ ♦'aszoigáltat'st az 1974-ben üzembe lénett martfűi és a szolnoki déli nagyiéit ítmínyő új transform hör-állomások, valamint a feszültség avítása. a gazdi -ásás körzetkialakítások. táppont sűrítések 6tb. A komplex, tervszerű munka, a szocialista munkaversenv célkitűzéseinek végrehajtása azt eredményezte, hogy a hálőzatveszteségbén 8 mill;'« kilowattóra megtakarítást értek el. Ez a villamosenergia menyövisér meafelel hár ’m akk .rfl 9 .vn mint a Szolnoki Tárm "javj'tó vaav 1> ezer Szolnok megye; átlagh-ztartás évi ÍPgvaszfásának. Az ii'-m lozgato-ág 1975-ben a vili-in* .;.)í i fogyasd ős további növekedésével számol. ezért úiabb célokat tűzött ki a gazdaságos, tervszer ű energi aszolgáltatásra.
