Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-19 / 16. szám
tm. január MC SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 TERMÉSZETVÉDELEM (3) Arborétum és Egy év alatt épfilt fel Törökszentmiklósim a Vörös Csillag út új 24 családi lakása. Képűnkön: az új házak utcája AZ ELMÚLT NÉGY EYBEN IS PÉLDÁT MUTATTAK Beszélgetés a Szolnok megyei állami gazdaságok helyzetérdi helyi (megyei) kezdeményezéseket várja. Erre akad néhány jó példa. Veszprém megyében például ötven, Bács- Kiskunban (a Kiskunsági Nemzeti Parkon, mint országos jelentőségűn kívül) huszonhárom, megyei határozattal védett terület van. Baranya megye, illetve Budapest tanácsa nem várva az országos hivatal, határozatára, védetté nyilvánította a szúrós csodabogyó, valamint a homoktűske nevű növényt. (Egy marék „fűvet”!) Borsod megyében a Hazafias Népfront és a TIT irányításával már a | természeti értékek „adatbankját” is elkészítették, s az értékeket (amint ez például Franciaországban használatos) még árazták is. Mindezek azt mutatják, szükség van arra, hogy mi is feltérképezzük a megye természetvédelmi szempontból számításba vehető területeit. Kiindulásul elsősorban a helyi javaslatokat kellene figyelembe venni, s ezt követően földrajztanárok, biológusok, erdészek, természetbarátok és a megyei természetvédelmi bizottság közreműködésével felmérni, valóban érdemes-e védelemre. Most is fedeznek fel új területeket, ha nem is a hivatalos szervek: egy szolnoki amatőr ornitológus. Lőrincz István védelmi javaslatot dolgozott ki a Tiszasüly szomszédságában levő gazdag madárvilágé akolháiá erdőre. Az erdő védelme szerepel az OTVH 15 éves fejlesztési programjában. Érdemes lenne meielőbb elrendelni a Törökszentmiklóshoz közel fekvő óballai kócsagtelep védetté nyilvánítását, amelynek ' a védelmi javaslata ugyancsak készen , van. Hasonlóan megfontolandó a túrkeve-gyűrűszugi bakcsótelep és a tiszapüspöki gémtelep védelme is. Ez csak három lehetőség, s ki tudja, nincs-e még néhány ezen kívül. De ha nincs — arról is győződjünk meg. Szemlelet Védjük meg természeti értékeinket, nyilvánítsuk védetté az adott területet. Ez még nem minden. Azt, hogy a védelmet élvező terület, növény, aliat, haDontatianságat valóban biztosítsuk, azon is múlik, mennyire tartjuk tiszteletben az „egyébként semmi hasznot nem hozó” határozatot. Az 1972. évi OTVH rendelet tilalma ellenére a Hortobágyi Nemzeti Park területén fácánvadaszatot rendezett az egyik közös gazdaság — éppen akkor, mikor az ország három rétisas párja közül az ott élő egyik a költéshez készült. Ha legalább pár héttel később tartják, a madár ottmarad. De nem vártak. A vadászatot megtartották, a rétisast nem. Azóta nem tudjuk, hol van. A .vadászat indoklása: a iácánok „levadászása” a gazdálkodási tervben szerepeit. Csak nem „áil le” egy gazdaság egy madár miatt! Egyébként a Hortobágyi Állami Gazdaságról van szó. Egy másik, egyszerűbb, példa. A Jászágó-Pusztamonostor közti úton a KPM Közúti Igazgatóság útjavítás címén ki akarta vágni a táj képét meghatározó óriásnyárfasort. A Hazafias Népfront jászágói községi bizottsága a védelmét kérte, „mert szép’’ indoklással. A megyei tanács illetékesei ezzel egyetértettek, s megtiltották a kiirtását. Az indoklás: nagy gazdasági jelentősége van, mert nagy területen véd a szél pusztítóhatása ellen. Gazdasági alapon megmagyarázták — a fasor maradt. De magyarázhatták volna azzal, is hogy szép, vagy hogy fában szegény Szolnok megye! (Folytatjuk.) Igriczi Zslgmond Nemcsak a Páva-kör A Szolnok megyei állami gazdaságainak a IV. ötéves terv első négy évében elért eredményeiről beszélgettünk Mészáros Mátyással, az Állami Gazdaságok Országos Központja Szolnok megyei főosztályának vezetőjével. — A megye tíz állami gazdasága 1971-ben viszonylag előnytelen pozícióban indult. A kedvezőtlen, időjárás mir att sok gond közepette kezdték a IV. ötéves {tervet. — Közismerten nagyon rossz esztendő volt az 1970- es év, különösen Szolnok megye mezőgazdaságában. De ez nem akadályozhatta, hogy a IV. ötéves terv időszakára egy, a korábbinál is intenzívebb fejlesztést irányozzunk elő. Most, amikor — A termelés növekedése mellett milyen mértékben nőtt a gazdálkodás eredményessége? — A vállalati eredmény az elmúlt négy év alatt csaknem megduplázódott. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a IV. ötéves terv első négy évében teljesítették az öt évre előirányzott eredményt. Hozzá kell tennem, hogy az 1974-es évvel nem vagyunk elégedettek, de ha figyelembe vesszük, hogy a kedvezőtlen betakarítási körülmények mintegy 35—40 millió forinttal rontották az eredményt, akkor ezt az évet is, legalábbis a gazdaságok fejlődése szempontjából, jónak mondhatjuk. A veszteséget részben a betakarítási költségek növekedése, részben a terményveszteség okozta. Mindez a veszteség még nagyobb lett volna, ha a gazdaságok, a kongresszusi munkaversenyben résztvevő, csaknem 4500 dolgozó nem tett volna meg mindent, sokszor erején felül is a veszteségek csökkentéséért — Hogyan változtak az el- ■ múlt négy évben a dolgozók élet- és munkakörülményei? — Az egy munkásra jutó munkaidő 1970-ben 2657 óra volt 1974-ben 2430. Ugyanakkor az egy dolgozóra jutó jövedelem 4 évvel ezelőtt 28 174 forint volt, 1974-ben — Milyen mértékben növekedett az állami gazda.íg dolgozóinak, munkásainak szakképzettsége? — Ma a tíz állami gazdaságnak alig több mint 8 ezer dolgozója van. E. a létszám valamelyest kisebb, mint 1970-ben volt, ugyanakkor a szakmunkások száma a négy év alatt 1672-ről 1969-re nőtt, a betanított munkások száma pedig 1072-rŐl 1400-ra. 1970-ben egyetemet vagy főiskolát végzett dolgozónk 156 volt, tavaly talár 212. Felsőfokú az első négy évet már értékelni tudjuk, megállapítható, hogy az elképzelések reálisak voltak. A termelési érték évről évre növekedett. öt évre 41,2 százalékos termelésfejlesztést terveztünk, ezt a gazdaságok már az 1974-es év végéig teljesítették. 1970-hez viszonyítva, bár az adatok még nem véglegesek, 1974-ben 148 százalék a termelési érték. Nagyon jó, hogy a termelés növekedése egyértelműen a termelékenységből származik. Az egy dolgozóra jutó termelés mintegy 58 százalékkal nőtt, ugyanakkor a létszám 6,4 százalékkal csökkent, és a munkaidő is 8,5 százalékkal lett rövidebb. várhatóan 33 500 forint lesz, az évvégi jrészepedéssel együtt A gazdaságok fő törekvése volt az, hogy gépesítéssel kiküszöböljék a nehéz fizikai munkát Ma már ott tartunk, hogy a növénytermesztésben minden fontosabb munkát gépek végeznek. Gondok vannak még részben az állattenyésztés nehezebb munkáinál és az anyagmozgatásnál. De az új szakosított telepeken már szinte kizárólag gépekkel dolgoznak, s a szállítás, a rakodás is sok helyen gépekkel történik. Korszerűbbek lettek a munkahelyek is. Ma már mindenütt van üzemi étkezde, nagyobb munkák idején étkezőkocsik járjá,k a határt, ezekben étkezés előtt tisztálkodási lehetőség is van. A korszerű nagy gépek csoportos üzemeltetése lehetővé tette azt is, hogy a gazdaságok szinte mindenkit a munkahelyre szállítsanak. Mindenütt megszervezték az üzemorvosi ellátást is. Az állami gazdaságok mintegy 1500 lakást tartanak saját kezelésükben, ezek részben szolgálati, részben bérlakások^ Az elmúlt négy évben több családi ház, társasház épült speciálisan állami gazdasági akcióban, az építkezőknek a gazdaságok jelentős támogatást adtak. A munkáslakás akcióban is többen kaptak jelentős támogatást. technikus 79 volt, most 180. Technikusi képesítéssel 1970- ben 291-en rendelkeztek, ma 316-an. Mindez azt bizonyítja, hogy gazdaságaink nagy gondot fordítottak a szakmai színvonal növelésére. A növénytermesztés szerkezete nagyrészt stabilizálódott. Három-négy fő növényt termesztenek, s az állattenyésztésben is bekövetkezett a koncentráció és a specializáció. Lényeges előrehaladás történt’ ez alatt a négy év alatt részben a saját termelési rendszerek kialakításában, részben már meglevő termelési rendszerekhez csatlakoztak gazdaságaink. Így például a héki cukorrépa termelési rendszerbe mind az öt cukorrépát termelő gazdaság ^bekapcsolódott. A rendszereknek nagy szerepük volt abban, hogy a termésátlagok jelentősen megnövekedtek. — A termésátlagok jelentős növeléséhez, a termelési rendszerek bevezetéséhez gépesítéssel, beruházással kellett megteremteni a feltételeket. — Alapvető szempont volt a gazdaságok beruházás-politikájában, má is az, hogy ne aprózzák fel erőiket, egyegy nagyobb feladatot igyekezzenek megoldani, elsősorban a termelési rendszerek bevezetésével. Így az adott beruházásnak sokkal nagyobb a hatékonysága. A IV. ötéves terv első éveire esik például a nagy, szakosított állattartó telepek beindítás^/ a középtiszai, a szolnoki és a törökszentmiklósi gazdaságban. De ebben az időszakban kérült sor a növénytermesztésben a több mint 1500 hektárnyi rizstelep építésére, illetve rekonstrukciójára, két áagy takarmánykeverő üzem megvalósítására is, többek között. (Szervezettebb munka — takarékosabb gazdálkodás — A gazdálkodás feltételei tehát sokat javultak, mind az anyagi lehetőségeket, mind a szakképzettséget illetően. A termelési rendszerek olyan technológiai fegyelmet kívánnak meg, mint a gyártás egy ipari üzemben. A megye állami gazdaságai hogyan tudtak e lehetőségekkel élni, hogyan tudták megteremteni az iparszerű gazdálkodás e feltételeit? — A tudomány legújabb eredményeinek alkalmazását maguk a termelési rendszerek követelik meg. Mindemellett a munka- és üzemszervezésben is nagy volt a szükségszerű előrehaladás az elmúlt években. Az állami gazdaságokban talán néhány ipari üzemet, vállalatot is megelőzve már korábban is tervszerű volt a szervezés. A gazdálkodás megváltozott feltételei jó néhány űiabb szervezési intézkedést tettek szükségessé. T — Végül melyek az ötödik év legfontosabb feladatai? — A negyedik ötéves terv ötödik éve, a szabályzóváltozások, az árváltozások miatt talán még nehezebb lesz, mint a megelőző négy. Nagyon fegyelmezett, átgondolt munkára, takarékos gazdálkodásra, a kapacitások lehető legjobb kihasználására van szükség, s akkor ennek az évnek sem maradnak el az eredményei. Trömböczky Péter Hortobágy, Tiszakürt, egy fa, egy meg nem valósuló elképzelés, az arborétummá fejleszthető volt uradalmi kertről, s ezzel fel is soroltuk a megye természetvédelmi értékeit?. Majdnem. A megyei természetvédelmi bizottság terveiben szerepel még — s ez már nem csak elképzelés — a szenttamási kastélypark arborétummá alakítása. A közel százhúsz növényfajt számláló park tudományos igényű fejlesztésének szakmai tennivalóit a szarvasi arborétum vezetője irányítja. A rendezési munkákat már az idén elkezdik. A későbbi évek terveiben szerepel a kisújszállási, majd a jászjákóhalmi erdő parkerdővé alakítása a tavaly átadott újszászi erdő mintájára. Ez utóbbit a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság mintegy nyolcszázezer forintos költséggel— s társadami segítséggel — tette pihenésre, sportolásra alkalmassá. A leendő „kultúrerdők” kultúrálttá léteiéhez ugyancsak tetemes összeg és ha lehet minél több társadalmi segtíség szükséges — önmagunk érdekében. Bár az arborétumok, erdő-pihenők nem a természet ősi, érintetlen darabjainak védett területei, mégis értékes számunkra, „megérdemlik” a gondoskodást. Megyei védettség De vajon csak e néhány terület érdemel védelmet a megyében? Nincs más zuga szűkebb pátriánknak, amelyben az eredeti, természetes állapotot még meg kellene őriznünk? A megyei természetvédelmi bizottságtól ilyenre az OTVH-hoz nem érkezett be védelmi javaslat. Az Országos Természetvédelmi Hivatal pedig csak az országos jelentőségű helyekre terjeszti ki védelmét. Az OTVH nem fóglalkozhat mindennel — s épp a Jenyxeick Tisxv derxs líöxműrelndésérő1 Az utóbbi időkben meggyorsult a művelődési otthonok közös fenntartásba vétele. Tiszaderzsen is ez a folyamat játszódott le az elmúlt évben. Korábban a helybeli termelőszövetkezet évenként alig 3—4 ezer forinttal segítette a községi művelődési otthont, — most már évenként 85 ezerrel. Fótos Imréné, a művelődési ház vezetője most végez a főiskolán. Mellesleg szólva szolgálati lakást kapott. Mondani sem kell, hogy mindez a közművelődés feltételeinek javítását eredményezte. Most már remélhetőleg természetes következményként tartalmasabb lesz az ilyen irányú munka. Ehhez azonban bizonyos fokú szemléletváltozásra van szükség mind a lakosság, mind a község értelmiségének körében. A tanács egyik vezetője így summázta: községünkben csupán azon mérik le a művelődési otthon vezetőjének munkáját, hogy hány nótaest, hány bál, vagy hány színházi előadás volt, de egyébre — gondolok például klubokra, szakkörökre — nincs igény. Ha a község értelmiségi dolgozói közül valamilyen előadásra megkérnek valakit, szívesen elvállalja, kezdeményezőként azonban nem igen számíthatunk rájuk. Gyakorlatilag ebben a hevenyészett helyzetképben rejlik a kibontakozás útja is: sokoldalúbbá, tartalmasabbá tenni a közművelődést, az eddiginél jobban aktivizálni a község — főleg a termelőszövetkezet — értelmiségi gárdáját. Sokat hangoztatott igazság: új Ismereteket nyújtani csak az tud, aki ismereteket szerzett. Annak, akinek társadalmi segítséggel módjában állt diplomát szerezni, annak erkölcsi kötelességet is kell éreznie mások neveléséért, ismereteinek gyarapításáért. Lehetőségük bőven nyílik ilyen természetű munkára. Gregor József iskolaigazgató ottjártunkkor éppen a község közművelődésének tervét állította össze a tanács vb-ülésére. — A szabad idő hasznosabb, tartalmasabb kitöltése, a fiatalok klubfoglalkozásainak megszervezése, a gyermekfoglalkozások rendszeresebbé tétele, a nőkkel való intenzívebb foglalkozás adja nálunk a közművelődési feladatok többségét — mondotta. — S természetesen a tsz-tagokkal való törődés, általános és szakmai ismereteik gyarapítása. Speciális tanfolyamokat szeretnénk szervezni számukra — így például kertészeti és állattenyésztési ismeretekből. Korábban szóba került általános Iskolai felnőtt tagozat szervezése, de nem volt kellő számú jelentkező. Az élet egyre több helyen túlhalad már ezen az oktatási formán. Ezért helyes törekvés falun Is a szakmai ismeretek gyarapítása. Tiszaderzsen most különösen szükség van rá, hogy a tsz-tagok minél hozzáértőbben fejthessék ki véleményüket gazdaságuk dolgairól. Ugyanis a korábban vándorzászlót nyert szövetkezet most visszaesett, munkaszervezése, néhány növényféleségből a terméseredmény^ egyaránt kedvezőtlenül alakult. A pártvezetőség sem állt hivatása magaslatán. — Nem véletlen, hogy a napokban tartott taggyűlésen a tsz pártvezetősége teljesen kicserélődött, — vélekedik Bercsényi Miklós, a községi csúcsvezetőség titkára. — Két hete elment a főagronómus, s más vezető poszton is csere várható. E vázlatos képből is kiderül: bőven van mit tenni a közművelődésben Tiszaderzsen. Mindenek előtt a szocialista életszemléletet, magatartást, a köz ügyeiért érzett felelősséget és cselekvőkészséget kell erősíteni. Semmi elfogadható magyarázat nem lehet például arra, hogy cukorrépából az utóbbi évtizedek leggyengébb termését takarították be, a kukoricájuk a napokban még a határban volt. Ez korántsem csak gazdasági kérdés. A termelés irányítása szakképzettség, elkötelezettség, hivatástudat, felelősségérzet kérdése is, — ha úgy ^étszik, közművelődéspolitikai kérdés is. A szocialista közművelődés feladatköre ugyanis jóval túlnő a tánccsoportok, a Páva-körök szervezésén, kiterjed az élet alapvető ágazataira. S ha máshol így van, így kell lenni Tiszaderzsen is. Az éves tervkészítés időszakában erre is kell gondolni... S. B. Kétszeres eredmény — növekvff munkás j ö vedelmek Nagyobb terméshozamok — iparszerfien
