Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-15 / 12. szám
1975. Január 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Magyar Televízió második műsorát Budapest és Pécs után ezentúl Tokaj is sugározza, mivel elkészült a második műsor sugárzására alkalmas húsz kilowatt teljesítményű adóberendezés a hozzá tartozó antennarendszerrel együtt A rádióban Dokumentumműsor hazánk felszabadulásáról htmjeeyzet A lopakodó hold Az utóbbi néhány évben különös dolgok derültek ki a Holdról. A Bergendy együttes szerint sajtból van, egy kisregény címében Peter Marsall elárulja, hogy időnként tombol, Szilvási Lajosnál bujkál — most pedig lopakodik. Lehet, hogy e sorok írója érzéketlen a szimbólumok iránt, de ezzel együtt nem érti a hangzatos címet. i..obert Mulligan filmjében egy Vadembernek nevezett indián lopakodik — már amennyire lopakodás az, ha valaki úton-útfélen gyilkol. Hogy miért gyilkol? Csak. Talán mert az indiánok ^leve rosszak, s persze a fehér emberek eleve jók. De hisz ez hazugság, badarság! Az hát. Az alkotókat (no és a magyar filmátvevő bizottságot) mindez nem zavarta. Nem zavarta a tucatnyi statisztika, a számtalan leleplező dokumentum, szóval a valóság, a történelem. Az a megmásíthatatlan tény, hogy az immár évszázadok óta tartó tudatos, kegyetlen emberirtás miatt hovatovább eltűnnek földünkről az indiánok: a filmbeli „Vadember” jellemzői a fajüldözőkre illenek. A lopakodó hold hazug, a fajgyűlöletet szító propagandafilm. Egyszerűen érthetetlen, hogy mindehhez olyan nagyszerű művész is nevét adta, mint Gregory Peck, s hogy a rendező az a Köbért Mulligan, aki többek között a „Kamaszkorom legszebb nyara” című film alkotója. Mennyivel rokonszenvesebb például egy másik világhírű sztár, Marlon Brando magatartása, aki tiltakozásul az amerikai indiánok sorsa ellen, amerikai birtokait az indiánok segélyalapjának ajándékozta... Filmátvételünk sajnos nem sajnálta a dollárodat ezért a feltűnően rossz giccstörténetért. S nem sajnálták forintjaikat a felemelt helyárért — „giccsadó”, a színvonal nyílt beismerése — a nézők sem. Influenzajárvány ide, influenzajárvány oda, már egy hete zsúfolt nézőtér előtt vetítik Szolnokon Sam Varner (Gregory Peck) és a Vadember „nagyszerű” küzdelmét. Egy végigunatkozott előadás után állítom: három nap bőségesen elég lett volna. S e műsorbeosztást, már nem a filmátvevő bizottság „számlájára” írjuk... H. D. Ismerd me& Szolnokot! Tegnap délután Szolnokon, a MÁV Járműjavító szocialista brigádjainak klubjában Kaposvári Gyula. megyei múzeumi igazgató tartott előadást az ..Ismerd meg Szolnokot!” című előadássorozat keretében a Járműjavító szocialista brigádjainak. A havonként ismétlődő öt előadásból álló sorozat a felszabadulástól napjainkig terjedő 30 év szolnoki vonatkozású politikai eseményeit, és a város fejlődését dolgozza feL Április 4-e közeledtével egyre több rádióműsor fogaikozik az elmúlt három évtizedben elért eredményekkel. hazánk iparának, gazdaságának alakulásával, a jövő terveivel. Az évforduló jegyében indul Kerekes István: A győzelem felé című dokurttentumműsora, amely három adásában arra keres választ; 1944-ben miért nem tudta, miért nem akarta a magyar uralkodó osztály az ország megmentésére felhasználni az adott lehetősé-A Déryné Színház társulata vasárnap este a kunmadarasi művelődési központban Padisák Mihály—Balázs Árpád—Hajnal István Engedetlen szeretők című zenés játékát mutatta be. A szerző-triumvirátus ahhoz a forráshoz nyúlt viszsza, amelyből a vígjátékirodalom nagyjai, Goldoni, Lope de Vega, Moliére is oly bőven merítettek, — a commedia deli’ arte-hoz, az olasz és francia népi bohózatokhoz, miközben érezhetően az a szándék vezette őket, hogy a Déryné Színház színpadi adottságaihoz jól alkalmazkodó művet alkossanak. Szándékuk a darab rendezője, Petrik József segítségével, sikerré teljesedett: a mai tartalmat a több száz éves múltú vásári színjátszás formai elemeire alapozva adták elő. A hajdan még vásári dobogón pergő cselekménysort a mutatványos és és inasai fűzik egésszé, — illően dalokkal kommentálva. Padisák indítóötlete Rómeó és Júlia-történet. A fiatalok a haragtartó szülők akarata ellenére szeretnek egymásba, — dehát ez manapság már nem igen torkollik tragédiába, sőt, ezúttal vérbő humor forrása az alapkonfliktus... A vígjátéki szituáció Fújtató Sámuel tsz-elnök és Bika Sámuel tehenész régi ellentétéből táplálkozik. A nagyhatalmú elnök — mondják kiskirálynak is! — az egykori jómódú gazda, és a volt szegényparaszt, mai tehenész, napjainkban — a játékban — a szerzési mániában versenytársak. Meggeket, hogyan lettek történelmi jogforrássá az új Magyarországon a népi erők, miért lehetett a ma és a holnap Magyarországának törvényes elődje a debreceni újjászületés. Ágh Attila és Sziklay László filozófusokkal beszélget „Lenin és az 1905-ös forradalom” című műsorában dr. Zeley László. A műsor a konkrét történeti-filozófiai gondolatmeneten túi. utal a lenini elmélet mai aktualitására, módszertani nagyszerűségére. vesznek mindent, akár kell, akár nem, csakhogy a másik le ne pipálja... A fordulatos, pergő játékból ezeken a pontokon mindig célbatalált kritikát kap a néző, — amely a gazdagodó falu nagyzási hóbortban, rangmániában szenvedő rétegeit illeti. A nevetésben feloldódó színpadi ellentétek Padisák olykor vaskos vígjátéki humorának pergő fordulataival Balázs Árpád fülbemászó, kellemes muzsikájának és Hajnal István szellemes dalszövegének egységével jutnak a nézőkhöz. Nem hatástalanul, ezt a minduntalan felcsattanó taps is bizonyítja. Petrik József a kis színpad és a színészmozgatás lehetőségeit teljes mértékben kihasználva igazi vásári komédiát rendezett, a műfaj legjobb értelmezésében, de nagyon vigyázott arra, hogy az „elevenbe vágó” kritikai célzatú mondanivalónak azért valósághátteré legyen. Az előadást a főbb szerepekben elsősorban Gömöri Vendel István, Vereczkey Zoltán, Károlyi Judith, Poll Éva, Haraszin Tibor, Harangozó György, Hollősy Pál és Szávay Lajos vitték sikerre, míg mások inkább csak a megrajzolni kívánt figura karikatúráját adták. Külön szót érdemelnek Gergely István ötletes, a játék helyszínét pillanatokon belül megváltoztató jelzett díszletei. A kunmadarasnak kellemes színházi estét kaptak az ekhós szekerek utazóinak kései utódaitól, és méltán ünnepelték a társulatot. — ti — A Déryné Színhez vendégjátéka Engedetlen szeretők Előzetes a Hazai esték adásához Mint ismeretes, a televízió Hazai esték sorozatában február 7-én Szolnokot és Esztergomot mutatják be. Szolnokot a nyíregyházi, Esztergomot az egri főiskola diákjainak csapata képviseli. A műsor előkészítése során már többször tárgyaltak a főiskolások, valamint a szolnoki városi tanács művelődésügyi osztálya és a televízió illetékesei. E tárgyalások során alakult és alakul ki, hogy milyen módon, milyen elképzelések alapján mutatják be a várost. Hiszen a kétórás műsorban egy óra Szolnokról szól majd, s a verseny eredményétől függetlenül sem mindegy, hogy ihilyen képet kap az ország a fennállásának 900. évfordulóját ünneplő Szolnokról. Az előkészületekről Bíró Boldizsárt, a városi tanács elnökhelyettesét kérdeztük. — Valóban igaz, hogy a műsor terve sokat változott az első beszélgetések óta, s változik még most is. Először például olyan terv alakult ki, amelynek alapján a múlt emlékei domináltak volna. Ezt a „múzeumi” műsortervet azonban nem tartottuk helyesnek, mivel Szolnoknak ugyan igen gazdag történelme van, de ez a történelem nincs „kőbe írva”, azaz kevés látható jele maradt. Ha ezen a területen próbálunk versenyre kelni Esztergommal, nem csupán biztosan vesztünk, de könnyen nevetségessé válhatunk az összehasonlításban. Elképzelésünk úgy módosult tehát, hogy a régmúlt Szolnok Eszter sommal mérkőzik felvillantása mellett a műsor nagyobbik része a mai Szolnokról szóljon. — Mit szándékoznak bemutatni mai életünkből? vekben az szerepel, hogy két közvetítőkocsi összesen nyolc kamerával mutatja be, amit a városból ilyen módon be lehet mutatni. Az egyik kocsi az állomás környékén áll majd, s a négy kamera nagyjából háromszáz méteres körzetben dolgozhat körü— Mi sok mindent szerettünk volna, de a lehetőségek választásra kényszerítenek bennünket. A jelenlegi terlötte. A másik kocsi valahol a színház környékén helyezkedik el, ugyanolyan apparátussal, mint a másik. Arra is vannak tervek, hogy a kamerák konkrétan mit mutatnak, de ez még változhat, technikai és egyéb szempontok miatt, akár műsor közben is. —- Véleménye szerint a főiskolások hogyan készülnek a versenyre? — Igen lelkesek és szorgalmasak. A nyarat már búvárkodással töltöttéli. Valamennyien szolnokiak, tehát ismerik a várost, de a felkészülés során sok, korábba a ismeretlen dologra bukkantak. Ez érthető is, húszén a levéltárban, a múzeumban kutatnak, rendszeresen találkoznak olyan emberekkel, akik felkészültségük aiapján, vagy mert nagy idők tanúi voltak, sokat tudnak segíteni nekik. — Talán felesleges ts megkérdezni, hogy bízik-e» a győzelemben? — Természetesen nagyon szeretném, ha Szolnok nyerne. De célunk nem is a rpindénáron való győzelem, hanem az, hogy igaz legyen at rólunk alkotott kép, s ne, esetleg hangulatos, .de a varos életében másodrangú jelenségekre összpontosítson a műsor. Esztergommal versenyezni igen nehéz, azt hiszem nem is kell részletezni, hogy miért. Ha esélyes versenytársai akarunk lenni, akkor azt kell megmutatni, ami jellemző Szolnokra: a fejlődés dinamizmusát. És holt kövek helyett élő embereket kell a képernyőre vinni. Ennek érdekében mindenki megteszi, amit megteltet, s kérjük a szolnokiakat, hogy lehetőség szerint mindenki kísérje figyelemmel as előkészületeket, majd magát a műsort is, és adja meg a győzelmhez azt a segítséget, amit meg tud adni. Szoros kapcsolat tanár és diák között Beszélgetés a nevelésről Molnár Sándor, a szolnoki Verseghy Gimnázium igazgatója mondja: — Intézetünk régi jó hírnevének öregbítése mellett a nevelés megszilárdítását tűztük célul. A közoktatásra vonatkozó párthatározat óta ez került az iskolai munka középpontjába. — Mindez bizonyos fokú pluszt követel a tanároktól. Feltételezi a tanítási órákon túl is a diákokkal való foglalkozást, ha úgy tetszik: a közéleti szereplést, ön szerint kellően felkészíti őket erre az egyetem? — Tantestületünkben nagyon sokan közéleti emberek. A párt- és a KlSZ-szervezetben, a NEB-nél és más testületekben is többen végeznek munkát. Mondhatom, ilyen vonatkozásban meglehetősen jól állunk. Országosan sok középiskola helyzetét ismerve mégsem általánosíthatok. Sok olyan pályakezdő tanár van, akinek közvetlenül az egyetem elvégzése után nincs meg a szükséges tapasztalata a mozgalmi munkában. Pedig aki csak jó szaktanár, az nem meríti ki az ideális nevelő kritériumát. Lehet jó oktató, de jó nevelő nem. Ugyanakkor ma már nemcsak falun, hanem városban is társadalmi elvárás, hogy közéleti ember legyen a pedagógus. — Tantestületük helyzete tehát eleve elősegíti a nevelőmunkát. S milyen módszerekkel igyekeznek célhoz érni? — Ügy vélem, egy-egy ünnepségre politikusáéban kell felkészülnünk. Fiatalos, pergő ritmusú ünnepséget tartottunk november 7-én. A megemlékezés, a politikus irodalmi műsor, s a nevelők jutalmazásának bejelentése belefért egy órába. Ennek a rendezvénynek maradandó hatása is arról győzött meg, hogy ünnenibb külsőt kell kölcsönznünk egy-egy nevezetes évfordulónak. vagy azoknak a pillanatoknak, melyekhez a fiatalok életénél; egy-egy jelentősebb eseménye fűződik. Gondolok például a KISZ-tagsági könyvek átadására. — A külsőség, az érzelmi hatás szerintem is fontos, de talán nem a legfontosabb módszer. — Persze hogy nem. A tantestület és a diákok közötti jó összhang, a tanítási órákon túl is megnyilvánuló kapcsolattartás az alapvető. Az, hogy megértessük a tanulókkal, mit, miért kell csinálni. Példaként említhetem, hogy az őszi mezőgazdasági munkában való részvétel előtt szót értettünk a diákokkal. Az eredmény: megkaptuk a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét. Az iskolai diákparlament előtt a helyettesemmel, a párttitkárral és a pártösszekötő tanárral együtt részt vettünk az osztályok tanácskozásain, vitatkoztunk, érveltünk. Bizonyára az is elősegítette, hogy az iskolai diákparlament politikus hangvételű, felelősségteljes tanácskozás lett. — Nos, az ilyen tények is fontos részei a nevelőmunkának, de a fiatalok öntevékenységének kibontakoztatása más módszereket is követel. — Természetesen. Mindenekelőtt azt, hogy legyenek jól tájékozottak, az iskolai és a társadalmi élet fontosabb eseményeiről rendszeresen kapjanak információt a tantestülettől. Nálunk ezért nem újság például az, hogy a tanulók képviselője részt vesz a nevelési értekezleteken, és ki is fejti véleményét. Tantestületünk tisztában van azzal, hogy számtalan nevelési lehetőséget ki lehet használni, ha figyelembe vesszük a tanulók párját ritkító kezdeményezését és támogatjuk is azt. — Például? — November 4-én például Szolnok felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az egyik osztály öntevékenyen hangulatos műsort rendezett. Egy másik osztály kezdeményezésére pedig az ország felszabadulásának harmincadik és Szolnok 900. jubileumának tiszteletére rendbe hozzuk az iskolánk előtti parkot. — Intézetükben milyen $ KISZ-oktatás hatóköre? — Iskolánkban 8 Kiliánkor és 8 politikai vitakör van. A Kilián-körökön százötvennyolcan, a politikai vitakörökön pedig háromszáznegyvenen vesznek részt Tanulóinknak tehát szinte az egésze bekapcsolódott a politikai oktatásba. A tanárok patronálják ezeket a köröket — Az imént említettek természetesen korántsem ölelik fel a nevelőmunka módszereit. Igyekszünk például minél több oldali, jó hatást biztosítani növendékeinknek. Ezért tartunk kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatot nagyüzemek szocialista brigádjaival. s a repülőtiszti főiskolával. A tiszti iskolásokkal együtt énekelt mozgalmi dalok nevelőhatását is kár lenne vitatni. — Véleménye szerint az utóbbi évek nevelőmunkájának hatása miben nyilvánul meg a Verseghy gimnáziumban? — Mindenekelőtt abban, hogy nincsenek kirívó fegyelmi vétségek. A bukási százalék sem túlságosan rossz, 6.4 százalék, pedig szigorúbbra állítottuk a mércét. Az egyetemre, főiskolára jelentkező száznegyven növendékünk 55,88 százaléka sikerrel pályázott. A nevelőmunka hatását bizonyítja. hogy nemcsak a divatos. jó kereseti lehetőséggel kecsegtető pályákra jelentkeztek. hanem sokan választották élethivatásul a pedagógus pályát, s többen adták be kérelmüket a férfias helytállást követelő, a fegyveres erőkhöz tartozó főiskolákra is. Az ilyen tények arra vallanak: jó és ápolásra mindenképpen érdemes hagyomány az. hogy intézetünkben nem lehet olyan téma. amiről ne ülnénk le beszélgetni tanítványainkkaL S. B.
