Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-15 / 12. szám
1973. Január 15. SZOLNOK MFGTZI NÉPLAP t 3 Monotónia (2.) Munkások -— futószalag mellett A Budapesti Műszaki Egyer tern politikai gazdaságtan tanszékének munkaközössége, tudományos kutatók, (pszichológusok 1073-ban széleskörűen vizsgálták a futógaalagos termelési rendszer hatását a cipőipari dolgozókra. Megállapították többek között, hogy a dolgozók 42 százaléka szívesebben végezpe nem szalagszerű munkát. A tanulmányban másutt ez olvasható: „...a szalagszerű termelési rendszer elterjedé-Szakmai Ivanov Lászlőné szakmunkás, három éve talpat illeszt az aljakörön. Tizenegy /éve a gyár dolgozója. Keresete 55000 forint körül, a teljesítménytől függően. — Ez a művelet nagyobb hozzáértést igényel? — Pontosan kell illeszteni, tátja. ha én ezt itt nem igar ltom meg, ferde lesz a talp, «elejt a cipő. Gyorsan kell Járjon a kezünk, de figyelni Js kelL — Gyakran változik a modell? — Elég gyakran, s az némi változatosságot jelent. Jtíodellváltáskor izgatottabb hl ember, mert mindegyik különbözik a másiktól valamibe ÜL — örül, ha bonyolultabba modell? — Igen, persze nem eleinte, De amikor már azt is gyorsan, precízen tudom illeszteni, az jó érzés. — Ez amolyan szakmai virtus”? Munka i Pukász György írja Az ember és a munka című könyvében: „Bár igaz, hogy a munka — megszokottá válása nyomán — talán fizikailag kevésbé fárasztó, de a megszokás egyben a munka unalmasságát idézi elő, monotonná válik, s így ellentétes hatást is előidéz, amely nem segíti a munka életszükségletté válását. .. nem a munka megszokássá válása teszi a munkát vonzóvá az ember számára, hanem éppen ellenkezőleg, a munka újszerűsége, érdekessége, azaz a munka alkotó/ jellegűvé válása.” Á három vizsgált budapesti Cipőgyár termelőüzemeiből 1973 első félévében a dolgozók 15,5 százaléka lépett ki. A kilépők 28 (!) százaléka szakmunkás volt. „Társadalmi rendszerünk se a cipőiparban is a műszaki-gazdasági fejlődés szükséges lépcsőfoka... lehetőséget biztosított a tömegtermelésre a munka termelékenységének lényeges növelésére. Gazdasági előnyei mellett, sok hátránya is van: a leegyszerűsített eljárásokkal növeli a monotóniát... fokozott fizikai- és idegfáradtságot idéz elő. Mindez jelentősen csökkenti a munka örömét, a munkás alkotókedvét”. virtus — Olyasféle, — Ha az utcán itt gyártott cipőt lát, megnézi? — Persze, hogy meg! — Mit néz meg először? — Hát azt — mosolyog — nem vált-e le a talpa! Elvégre az az én munkámtól is függ. .— Szívesen venné, ha több gépen is dolgozhatna? — Nem. — Akkor sem, ha nem változna a fizetése? — Hát.. nem is tudom... _ örülne-e ha ezen a körön több helyen is dolgozhatna, meghatározott időnként más-más munkaműve1 etet bíznának magára? — Nem félnék tőle. — Nos, ha így lenne, akkor az utcán mit nézne a cipőn? — Akkor, —■ elgondolkodik — akkor persze, hogy az egészet, minden munkaműveletet alkotás fejlődéséből adódóan egyre kevésbé rendelkezünk olyan munkaerővel, akit, mint embert a mechanikus, éveken ét változatlanul ismétlődő és szinte gondolkodás nélküli munkavégzés kielégítene”, —• hangsúlyozza a már említett egyetemi tanulmány. Erre utal a cipőgyárban meglehetősen nagy fluktuáció is. Maczó László, a Tisza Cipőgyár műszaki igazgatója: — Gyárunk az utóbbi években sok olyan intézkedést hozott amelyek elsődleges célja a termelékenység növelése volt ugyan, de közvetve a monotóniát is csökkentették. A kötetlen szalagok a tűződékben, a gyakoribb munkaközi szünet, a kisebb szériaszám, hogy csak példákat említsek. A monotónia, mint téma viszont csak egy-két éve, hogy felmerült Most jutottunk el addig, hogy ezzel komolyabban foglalkozhassunk. Az iparágban megindult a kutatás, s a tapasztalatokat mi is igyekszünk hasznosítani, A futószalag melletti munka okozta idegi károsodások, csökentésére Magyarországon, a Könnyűipari Minisztérium megbízásából — KGST kooperációban —■ a Savaria cipőgyárban végeznek kísérleteket. Eddig elsősorban a dolgozó elfáradásához alkalmazkodó változó, és a kötetlen ütemű szalagokkal értek el eredményeket Kötetlen ütemben A Tisza Cipőgyárban, a tűződékben, ahol az asszonyok varrógéphez hasonló gépek mellett dolgoznak, a legutóbbi években vezették be a kötetlen ütemű, programvezéreit szalagokat Itt a szalagon egy-egy kosárban jut el több félkész termék a munkásnőhöz aki a meghatározott műveletet valamennyin elvégzi, maid egy elenkező irányú szalagon visszajuttatja a kosarat a diszpécserhez. Munkája ütemét — bizonyos határok között — tehát maga szabja mindenki, jobban érvényesülhet egyéni képessége Sőt ha ügyes, még vállalhat kiosztott munkája mellé mást is. Mind a kötetlen ütem. mind — ahogy a gyárban nevezik — az ..összevállalás’’ csökkenti a monotóniát. Szabó Lajosmé tűzőng 4 éve dolgozik itt. Fizetése 2000 forint körül van. — Visszamenne a kötött ütemű szalagra? — Nem, ez sokkal jobb. nem szorítia az embert, szóval jobban a maga gazdája mindenki. Egyszer naponta tornászunk Is. Már megszoktuk, megszerettük. Gyakran cserélődnek a munkaműveletek? •— Általában nem. De megvan a lehetősége. Ha valaki kéri. cserélhet Csak a ring" lizőt cserélik 3—i évenként. Az nagyon zajos és veszélyes is. A rtnelizőeén mellett egv fiatalasszony „hajt”. Le van maradva 200 párral. Beszélgetni csak úgy tud, ha leállítja a génét. Boszorkányos ügyességgel dolgozik, rakja a gén alá egvik darabot a másik után. Nagvon kell figyelnie. A gén valóban hangosan csattog. Rajta a tábla „Fokozottan balesetveszélyes gép”, TrSmbSczky Péter (Folytatjuk.) A szabad időről Tanácskozás a rizstcrraesztési gépesítési feladatokról A KISZ KB Intéző Bizott«ágának 1973. október 4-i határozata a Magyar Úttörők Szövetsége számára többek közt fontos tennivalóként jelöli meg az úttörők és a kisdobosok szabad ideié-''k célszerű felhasználásét. Erről tárgyalt a Magyar U ttörők Szövetségének Szólítok megyei elnöksége tegnapi ülésén. Megvizsgálták, hogy Jászberény és Karcag úttörőelnökségei milyen módszerekkel. milyen társadal«hl-ájlamj intézmények közreműködésével szervezik a fiatalok „szabadidős’* programját A beszámoló elemezte az úttörőelnökség tevékenységét is. Szó volt a művelődési házak, úttörőhá*ak. kőnwtárak filmszínháznak által nyújtott segítség jelentőségéről, Ugyancsak a tegnapi elsökségi ülésen terjesztették elő az április 4-én kitüntetésre kerülő felnőtt ifivezetők névsorát melyet az el«jöfeág elfoaadott Tegnap a karcagi Lenin Tsz-ben tanácskoztak a karcagi rizstermesztési rendszer tizenkét társgazdaságának szakemberei. Szabó Ernő, a rizstermesztési rendszer osztályvezetője számvetést készített az elmúlt esztendőről. A'karcagi rendszer elmaradt 1974-ben a tervezett eredményektől, s ennek objektív okai voltak. A rendkívüli mostoha időjáráson kívül rontották az eredményeket a gépek — elsősorban a nyugatról importált gépek — beszerzési nehézségei. A rizstelepek felújítását és építését sem sikerül a terveknek megfelelően végrehajtani, elsősorban a kivitelezői kapacitás hiánya miatt. A műfrágyaellátásgal is voltak bizonyos problémák, s alig javult a vetőmagellátás. Az 1975-ös esztendő sem indul kedvezően, hiszen a rizstelepek szántatlanok, sőt túlnyomó részükön a szalmát sem sikerült még elégetni. Nagy gondot kell fordítani a telepek kora, tavaszi víztelenítésére, s akkor idejében elvégezhető a vetés. Az idén sokat fog javulni a gépesítés színvonala, a beszerezhetetlen nyugati gépek helyett hazai gyártmányokat építenek a termesztési technológiába. A 86X7 hektáros rizstermesztési rendszer gazdaságainak elnökei, főagronómusai és rizstermesztési ágazatvezetői ezután megvitatták az idei feladatokat. A kisújszállási fedett piacot, melynek kivitelezője a helyi Tisza II. Tsz építőbrigádja, előreláthatólag március elején adják át. Képünkön: az épülő fedett piac. Ködbe borult a világ Késnek a buszok — Kiv láü’tatlHii járművek Ködbe borult körülöttünk a Világ. Két napja mindöszsze 20—30 méter, ameddig a szem ellát. De köd ide vagy oda. az élet nem állt , meg, csak lassult a tempó. A sofőrök a busz, a teherautók volánjaihöz ültek, mozdonyvezetők vonatra szálltak, az emberek hajnalban munkába mentek éno úgv. mintedlig. Csak lassabban. A távolsági buszjáratok (Eger és Szolnok. Szeged és Párád között) órás késéssel érkeztek a megállókba. A1 nyálkás, csúszós út .a sűrű köd miatt a rövidebb járatok. az Abonyról, Nagykörűről, Tószegről Szolnokra érkező buszok 25—30 percet „csúsztak” időben. A hajnali munkásvonatok zöme azonban menetrend szerint befutott a szolnoki pályaudvarra. Csak a távolsági vonatok késtek 10—15 percet — tájékoztattak a MÁV-nál. A megyeszékhely legnagyobb üzemeiben. a Járműjavítóban és a Vegyiművekben, ahol hat'hétszáz naponta ingázó munkás dolgozik, minimális késés volt a hajnali munkakezdésnél. A Meteorológiai Intézet alesiszi'geti állomásának jelentése szerint a ködfelhő tartósan ránk telepedett. A gyenge légáramlás miatt tisztulásra egyelőre nem is számíthatunk. A rendkívüli időjárás. a rossz látási viszonyok fokozott óvatosságra kényszerítik a gépi árművezetőket. Tegnan a késődélutáni órákig közúti baleset nem történt a megyében. De a gépkocsis rendőr járőröknek —. akik egész nap az országutakon cirkáltak — igen gyakran kellett megálljt inteni bírságolni. Mert voltak gépjárművezetők — s nem is kevesen —. akik tükörfónyesre kopott gumikkal közlekedtek a nyálkás, csúszós úton. Mások - mikor 20—30 méterre lehetett látni —• vaktában és vakmerőén előztek. No és ami a legfeltűnőbb volt pontosabban ami nem tűnt fel időben, a ködbeburkolt ki világi tatlan járművek. Emiatt csak Szolnokon tpbb mint hatvan gépjárművezető fizetett helyszíni bírságot Próbát tettünk, a 32-es úton Szolnoktól Jászberényig. Az 50 kilométeres úton 24 kivi' lágítatlan gépjárművel találkoztunk. A KRESZ 67. § pedig egyértelműen kimondja, sűrű ködben tompított fényszóróval vagy ködlámpával kell a gépkocsival közle-j kedni. ~ k — Több mini 16 ezer hektáron — Nagyobb felár a korai szedésért — Nem lesz hiány vetőmagból (Folytatás az 1. oldalról.) üzemek 1960-ban termeltek legkisebb területen mintegy 2 ezer hektáron cukorrépát. Innen fejlődött .a termesztés a mai színvonalra, amikor 16 ezer 400 hektáron kerül földbe a cukorrépa vetőmagja, s ez az ország termőterületének 13.1 százaléka. A termesztés fettete>ei jók A termesztés feltételeit elemezve dr. Bereczkl Lajos elmondta, hogy Szolnok megyében a néha kedvezőtlen talajadottságok ellenére is jól lehet cukorrépát termelni. A csapadék kevés és ráadásul nagyon rossz megoszlásban — főképpen ősszel és .télen hullik le. A szállítási lehetőségek azonban jók. A Szolnoki Cukorgyár „központban” van, a megye északi részéről pedig a Hatvani Cukorgyár szállítja el a répát. A közelmúltban hajtották végre a Szolnoki Cukorgyár rekonstrukcióját, ami azt jelenti, hogy a megyében termelt összes cukorrépa feldolgozására alkalmas a gyár, de erejéből természetesen más megyékre is jut. Ha az ország legkorszerűbb cukorgyára Szolnok megyében van, akkor az azt jelenti, hogy ebben az országrészben hosszabb időn keresztül nagy területen kell termelni ezt a fontos ipari növényt. Nem véletlenül települ megyénkbe a Cukorgazdasági Kutató Intézet sem. A megye mezőgazdasági üzemei élen járnak a zárt rendszerű termesztésben ‘ is: az 1974-ben betakarított cukorrépa 95 százaléka iparszerű technológia szerint termett. A gesztor-gazdaságoktól azt várják, mondta dr. Bereczki Lajos, hogy csökkentsék a termésingadozást, használják ki az öntözést és az egyéb agrotechnikai tényezőket. A megyei termésátlag így is szép: hektáronként 360 mázsa, de ez a szám akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy megyénkben hektáronként 350 mázsa feletti cukorrépatermés már jövedelmező. 4» eredmény nem murád el Nagy László, a Cukoripari Tröszt vezérigazgatója előadásában kitéret a? elmúlt év rendkívüli őszére és köszönetét mondott a mezőgazdasági üzemeknek a derekas helytállásért. Elmondta, hogy voltak olyan napok, amikor az országban 50 ezer tonna répát szedtek ki az emberek kézzel a földből. A gyárakba beszállított cukorrépa 16 százalékot tette ki a szennyeződés, de ennek ellenére a gyáriak is megbirkóztak a nehéz feladattal. Az idén nem lesz hiány vetőmagból — idejében gondoskodott a népgazdaság az importról — és lesz elegendő műtrágya is. Vásárláskor a cukorrépatermesztő gépek 70 százalékos állami ártámogatása megmarad. A korai szedési felár szeptemberben mázsánként 15 forint lesz. A cukorrépa termesztési feltételei tehát megvannak, és az eredmény sem maradhat el. A népgazdaság mellett az üzemek is jól járnak, ha helyesen alkalmazott agrotechnikával termelik ezt a növényt. . . B öy.
