Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-03 / 282. szám
tóit december 3. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAI S Az újítások új rendje Beszélgetés az Országos Találmányi Hivatal elnökével Január elsejével új újítási rendelet lép életbe. Az újítások eddigi rendjét módosító jogszabály néhány fontos kérdésben alapvető változást, fog hozni. Erről beszélgettünk Tasnádi Emillel, az Országos Találmányi Hivatal elnökével, aki maga is részt vett az új rendelet megalkotásában. Az utóbbi időben országszerte csökkent az újítások száma. Az új rendelet menynyiben segíti elő, hogy az újítómozgalom a műszaki fejlesztés alapjává váljék? Cél: a mozgalom szélesítése — A jelenleg érvényben levő rendelet, bár természetesen jó szándékkal készült, nem tudta elérni azt, hogy az újítómozgalomban minél több ember vegyen részt. Az új rendelet legfőbb feladata, hogy szélesítse a mozgalom tömegbázisát. — A rendelkezés most már kiterjed a termelőszövetkezetekre, s azokra az intézményekre is, ahol a korábbiakban az újítórnozgalomma! nem sokat foglalkoztak. •— Erre azért volt szükség, mert ezek a területek is egyre inkább igénylik az új megoldásokat. Kár lenne az értékes gondolatokat e területeken elvetélni hagyni. — Ebben a rendeletben egy új fogalommal is ismerkedtünk. Mit kell érteni beruházási újítás alatt? — A beruházások kivitelezési költségeinek csökkentése elsőrendű népgazdasági feladat. Ugyanakkor a még érvényben levő rendelet alig adott teret a beruházási újításoknak. Az új rendelet szerint jelentős könnyebbség az, hogy, a kivitelezési költségek csökkentése esetén, a beruházási újításokat a fejlesztési, s nem a részesedési alap terhére lehet elszá-i molni, — Az, hogy miből fizetik az újítási díjat egyébként is sarkalatos pontja volt a korábbi rendeletnek. Mivel az újításokat a részesedési alapból kellett fizetni a vállalatok egy része nem nagyon biztatta újítóit. E téréi Is várható változás? — Amennyiben az újítás valóban növeli a részesedési alapot, akkor ez rendszerint nagyobb, mint maga az újítási díj. Vannak azonban olyan területek, mint a balesetvédelem, az egészségvédelem, ahol ez nem áll fenn. Nos, az újabb rendelet ezen a területen most jelentős engedményeket ad. — Az újítók erkölcsi elismerésében is változásra van szükség. Korábban gyakori volt hogy a díjat még csak megkapta az újító, de elmaradt munkájának erkölcsi megbecsülése. — Ezt, amennyire egy rendelkezés egyáltalán teheti, most kötelezővé tesszük. Az erkölcsi elismerés gyakran fontosabb, mint az anyagi, további alkotó munkára ösztönöz. Viszont a mechanikusan elintézett, csupán anyagiakban megnyilvánuló elismerés visszafoghatja az újítókat. A megfelelő erkölcsi megbecsülés biztosítása a továbbiakban is a gazdaság- vezetőktől kíván nagyobb figyelmet. — Hogyan lehet gondoskodni arról, hogy a jó ötletek, értékes gondolatok ne rekedjenek meg egy-egy vállalatnál? — Az új rendelet ezt úgy tudja elősegíteni, hogy csökkenti azokat a megkötöttségeket, amelyeket a korát1' ’ tartalmazott. Például az olyan természetű újításokat, amelyek a vállalatok érdekeit nem veszélyeztetik, minden korlátozás nélkül, bárhol benyújthatja az újító Elbírálás: hatvan napon belül — Sok gondot okozott az újítóknak, s néha kedvüket is szegte, hogy az újítások elbírálása, megvalósítása, sokáig tartott — Most hatvannapos , határidőt szabtunk meg. Tér-, mészetssen vannak olyan tietek, amikor ennyi idő alatt nem lehet az újítást elbírálni. A rendelet atonban arra kötelez, hogy az újítót e határidőn belül írásban, megfelelő magyarázattal indokolva értesíteni kell. Ezen túl is számos olyan pontja van a rendeletnek, amely igyekszik az újítások körüli bürokráciát csökkenteni. — Munkáskörökben sokszor lehetett olyat hallani, hogy akkor érvényesül igazán az újítás, ha a főnökök közül „bevesznek” valakit. Az újítómozgalom tisztaságát le- het-e majd az eddigieknél jobban biztosítani? — Az újítómozgaXom tisztasága rendkívül fontos, jelentősen befolyásolja ugyanis a közvéleményt. Biztosítani ezt két módon is lehet. Kismértékben rendelettel, ezt az új jogszabályt tartalmazza. Az újítás benyújtása után csak bírósági úton lehet az újítás szerzőjévé válni.' Ügy érzem, ez elég hatékony védelem a betársulni akarók ellen. De ennél sokkal fontosabb. hogy az üzemeknél olyan közszellem alakuljon ki, amely nem tűri meg a visszaélést. ötletből-— úntás — Eddig az is gondot okozott, főleg a fizikai dolgozóknak, hogy ha támadt egy ötletük, abból csak nehezen lett újítás. Műszaki rajzokat, gazdaságossági számítást kértek tőlük, s ez bizony sokszor elvette a kedvét az újítóknak. —- A korábbi rendelet egyik hiányossága volt. hog" nem tisztázta, mit kell adnia az újítónak. Az új jogszabály szerint oly mértékben kell a javasolt műszaki megoldást ismertetni, amely alapján el lehet bírálni. Minden további a vállalat kötelessége. Ezzel az is megoldódik, amelyről korábban sok szó esett, hogy kapnak-e elég segítséget az újítók. Ez most már nem jószándék, hanem annak kérdése, hogy a vállalat teljesíti-e reá kiszabott kötelezettségeit —- A- rövidese«! .érvénybe lépő rendelét Véleménye szerint segíteni fogja az Újító-, mozgalom fellendülését? — Mindenképpen, De ehhez kevés a jogszabály. Erősíteni kell azt a szemléletet, hogy az újítómozgalom, mint a munkaverseny szerves része, a szocialista építés fontos eszköze. Ez a mozgalom a műszaki fejlesztés alapvető tömegbázisa, ami nélkül tulajdonképpen a munka termelékenységét, a hatékonyságot növelni szinte lehetetlen. TrSmbŐczky Péter Az őszi nagyhalászatoa Több mint búm raooa ponty, amur bum került a szolnokiak bálójába Rekorddal zárult az őszi igyhalászat a szolnoki Fel- •abadulási Halászati Tsz- ;n. Noha a rendkívüli csa- idékos időjárás miatt 10 ipot késtek a munkával, >vemberben hálókba kerí- tték az intenzív területek iltermését A.z 50 napos ény alatt 'a szövetkezet ed- gi legsikeresebb termeiéit érték el. A tógazdaság ndszerű vizekből 21,5 va- >n pontyot, amurt fehér és űtyes busát ejtettek zsák- ányul. 3.5 vagonnal többet tervezettnél. Ha figvelam- > vesszük, hogy ezt a meny- iséget mindössze 142 hek- ron érték el. akkor indo- >lt a rekord emlegetése. A szövetkezet jó halhoza- ának egyik titka, hogy rvszerű a tenyésztői mon- i. az intenzív vízterülete- in bevezették az úgyneve- rtt poltkulturális tenyész- st. Eg?/ tóba csak olyan ilf ajtókat telepítettek. ame- ek nem táplálék-konkurer.- k. így intenzívebb volt a 'araocdás. A halászok eradménre« munkájának hasznát nemcsak maguk, hanem a biológiailag értékes halak fogyasztói is látják. A Szolnok megyei piacokon. sőt egy-két környékbeli megyében rendszeres a halhúséiba tás. Csak megyénk és Szolnok ellátására 10 vagon halat biztosítanak. Két és fél vagon halhús konyhakész állapotban. csomagolva kerül az üzletekbe. Az intenzív vizek őszi nagy lehalászása után sem tétlenkednek a halászok. Még „cserkésznek” az élővizeken. és megkezdték a jö- vő évi alapanyag telepítését. Megkezdődött a hagyományos év végi leltározás előkészítése is. A zárszámadó közgyűlésre előreláthatólag február második felében kerül sor. A szövetkezet vezetői és tagjai előtt azonban már ismert, hogy a ló gazdálkodás. 1ó pénzügyi helyzetet teremtett. A halászok jó munkájának jutalma minden bizonnyal a tavalyinál sagyofcb lesz* ^ Kecskeméten nyílt Hismílt autók telepe Tegnap megnyílt á MERKÚR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat 7. sz Használt Autótelepe Kecskeméten. A Szolnoki úton kialakított telep kétszáz személy- gépkocsi elhelyezésére alkalmas. Az első napon a felkínált kocsik 42 százaléka elkelt. s várhatóan élénk lesz a következő napok forgalma is. Ül novényvédogépek Veszprémben, a Mezőgép Vállalatnál megkezdték a Nova túr növényvédő valamint a Pemix elnevezésű permetlékészítőgép sorozat- gyártását, A nagyteljesítményű növényvédő gépek közül az előbbi arany, az utóbbi bponz érmet szerzett az AGROMAS őszi kiállításán. A Novatur olyan nagy nyomású permetező gép. amely a S—S méteres fák tetejére is eljuttatja s hövényvédó szereket A BMG TÖRÖKSZENTMIKLÓSI GYÁRÁBAN — az Április 4. Gépgyár után maso dikként — az idén kezdtek el önteni gömbgrafitos eljá rással A stop-tábla előtt a kis biciklis megáll, szétnéz, s amikor látja szabad az út, — pedig fottt nincs forgalom, lévén KRESZ-park — továbbhajt. Vége a, tanításnak, és a napközisek az iskola folyosóján nekidőlve a faburkolatú falnak, megtárgyalják, hogy a Fradi jobban is szerepelhetett volna a kupameccsen. KRESZ-park, virágoskert, faburkolatú iskolafolyosó: az önzetlen emberek munkáját dicséri. .■ui Nálunk a kongresszusi munkaversenyben nagyon sok-sok társadalmi munkát ajánlottak fel az emberek, szocialista brigádtagok, egyéniek. Nézzen csak körül a községben! Ugye látszik, hogy akik itt élnek, szeretik a szülőfalujukat, és sokat dolgoznak érte. — A jászfény szarui községi pártbizottság titkára, Büchler Jó- zseiné mondja ezeket. — Bár az is iga3, hogy amikor pártbizottságunk közzétette kongresszusi versenyfelhívását, abban nem a társadalmi munka szerepelt az első helyen. „A verseny célja: hajtsuk végre a X. pártkongresszus határozatait, sikeresen fejezzük be a negyedik ötéves tervet. Méltán készüljünk az MSZMP XI. kongresszusára. ..” olvasom a május 21- én kelt felhívásban. — Vegyesipari szövetkezetünk az idén befejezi a negyedik ötéves tervét. Egy év alatt például 40 százalékkal növelte termelését, javította a1 szolgáltatást is. Regi padokból újak A szövetkezet műhelyében szürke köpenyes, barna szemű fiatalember lép hozzánk: mi járatban? — kérdi. Néhány perc múlva vele — Pa- lócz Imrével — meg két brigádtársával — Kővágó Jánossal és Bangó Józseffel — a kísöltőzőbe húzódunk beszélgetni. Langó József mondja: — A mi brigádunk ötször nyert szocialista címet Hu'- szonketten vagyunk vasasok. Iskolabútorokat gyártunk. A brigádban kommunisták és pártonkívüliek is dolgoznak. Mindannyian úgy éreztük, becsületbeli dolog, hogy részt vegyünk a munkaversenyben. Valahogy az embernek ez kötelessége. — Nagy az összetartás köztünk. — mondja Palóca Imre. — A brigádgyűlésen őszintén megbeszéljük,. mit tudunk csinálni, mit nem. így beszéltük meg a társadalmi munkavállalásokat is. Hallottuk például, hogy az iskola azokat a padokat, amelyeket mi gyártunk, drága pénzen veszi meg a TAN- ÉRT-től. Elhatároztuk, hogy rendbehozzuk a régi padokat, ne kelljen újat venniök. A komrauoisták élen — Mondok én más példát is az összetartozásunkra, — veszi át a szót Kővágó János.- — A szövetkezetben 20 százalékos normarendezésre került sor. Nálunk ebből nem volt probléma. A2 is iga?, hogy a párttagok idejében megmagyarázták, miért van erre szükség. Megértettük, nem is volt nézeteltérésünk emiatt a vezetőkkel. — Vagyis hallgatnak a kommunisták szavára. — Hát persze. A brigádban mindenki tudja, hogy ki a párttag- Ugyanúgy, vagy még jobban dolgoznak mint mi, sőt többet vállalnak magukra. Amikor tudjuk, hogy taggyűlésük volt, mindig megkérdezzük, na mi volt, mit határoztatok, miről beszéltetek? Én nem vagyok párttag, de gondolom nem tárgyalnak olyan dologról, amit ml ne tudhatnánk, őszintén mondom: nemcsak a szavakhoz értenek, hanem ha munkáról van szó, példát lehet venni róluk. Kiss, Zoltán, a Béke Tsz ágazatvezetője tagja a községi párt-végrehajtóbizottság- nak. — Most fogtunk hozzá a kongresszusi verseny első szakaszának értékeléséhez. Még nincsenek pontos számításaink, de aa eddigi jelentések eredményekről szóinak. A költségvetési üzem többek között rendbehozta a 2-es számú óvodát, és 20 ezer köbméter földet szállított a társadalmi munkában épülő községi sporttelephez. Munkájuk értéke több mint 400 eser forint Az ipari szövetkezet kétszáz négyzetméter faburkolatot készített az iskola folyosójához, dolgozott az orvosi rendelőben, a művelődési házban. Virágtartókat kap tőlünk az óvoda és az iskola A gyógyszertáriak a sajtüzembelíekkel együtt parkosították az utcát — És saját munkahelye? — A Béke Tsz? Amikor már összeolvadt öt hét és öt vasárnap, azt hittük az emberek végre pihenni akarnak. Nem így volt: sürgetett az idő, még dolgoztak a hatodik vasárnapon is. Két műszakban mennek a gépek, a szárítók— Mi nem kértük az ipari munkások segítségét, úgy voltunk vele, elbírjuk magunk is. Igaz, nálunk homokos a talaj, nem okozott annyi gondot az elmúlt hetek esőzése, mint másutt. De mi is. javítottuk a község útjait, virágtartókat csináltunk, részt vettünk a KRESZ-park építéséiben, és dolgoztunk az iskolának is. Kiss László iskolaigazgató mondja: —. Egyszerre 30—40 ember dolgozott itt nálunk. És munkájuknak nemcsak az a haszna, hogy faburkolatot kapott a folyosó, hogy 25 hellyel bővíthettük a2 óvodát, ami szintén a rhi igazgatóságunkhoz tartozik, vagy felépült a közlekedési park. A gyerekek munkára —, sióéi alista munkaerkölcsre nevelésében segítenek nekünk a társadalmi munkások, ők az élő, konkrét példák, akikre hivatkozni tudunk, amikor a munkáséletről, a szocialista társadalom magasabb rendűségéről beszélünk. A brigádtagok szinte valamennyien szülők és gyerekek büszkék rájuk. A sporttelep építésénél pedig már velük együtt dolgoztak a gyerekek is. Uiabb bríeádok cfatla koznak Jászíényszaruban nyolc munkahely dolgozói kapcsolódtak be a kongresszusi munkaversenybe, újabb, szocialista címért dolgozó brigádok alakultak. A község dolgozóinak csaknem hatvan százaléka vállalta, hogy a napi munkáján túl többet ad a közösség számára. Társadalmi munkájuk értéké meghaladja az egymillió forintot ~ A verseny nálunk élő valóság, — mondja Büchler- tsé. •— És szerénytelenség nélkül mondhatom! a kommunisták a kezdeményezők, a fő szervezők. Nincs olyan pártcsoport, ahol ne tárgyaltak volna erről. Politikai vitakörökön úgyszintén. A felajánlások alapján lehetett kihelyezett VII. osztályt Indítani a kalapgyárban, mintegy ötszázan vesznek részt a politikai oktatásban, és hallgatnak nagyon sokan Ismeretterjesztő előadásokat Most meghirdettük a szocialista brigádok községi vetélkedőjét. Remélem, az is sikeres lesz. Varga V Íktőíl* Jászíényszaru Nálunk a verseny élő valóság
