Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

1974, december 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 \ 4 Boiza kastély lakói A kastély a templom fa­lához húzódva nézett szem­be Tiszakürt apró házaival. Vállvetve hirdették össze­tartozásukat. Most azok lak­ják termeit, akik erőtlen vál- lukat oltalmat keresve sen­kihez sem tudják vetni az életben, s csak az itteni gyermekközösségben, lelkes nevelők gondviseletével bol­dogulhatnak. A megyei ta­nács fiúnevelő otthona van itt, jelenleg hatvanegy kis lakóval. ÉLŐI ÉHBEN a gyermekvédelem Az utóbbi években előtér­be került a gyermekvédelem, s ennek jótékony hatása kéz­zelfogható. 1970 óta például tekintélyes összegeket fordí­tanak ruházkodásra, — ta­valy 300 ezer forintot. Ily- módon elérték, hogy minden ruhából váltószéria van, sőt bizonyos ruházati cikkekből három, négy is. Köszönhető ez a ruházati nagykereske­delmi vállalat segítőkészsé­gének is, ami lehetővé tette — többek között — trevira ingek 80—100 forintért tör­ténő vásárlását, s ezáltal több cikk beszerzését a ren­delkezésre álló keretből. Ruházkodásban tehát most már lépést tartanak a kor­ral. A gyermekek elhelye­zését tekintve viszont van kívánni való. Hálótermeik korszerűtlenek, nemei víkbe huszonnégy ágyat zsúfoltak. Ezért örvendetes, hogy az intézet bővítése napirendre került. Terveivel foglalkoz­nak, a kivitelezés pedig rész­ben a szolnoki gyermekváros építésének függvénye. Igaz, végső soron az sem odázhat­ja el a tiszakürti fiúnevelő intézet bővítését, hiszen a gyermekváros felépítése után sem válik az feleslegessé, csupán funkciója módosul. Túlkoros, nehezen nevelhető, egyszóval valamilyen szem­pontból problematikus gyer­mekek kerülnek majd ide. A megyei tanács addig is enyhíteni akar a zsúfoltsá­gon. Az intézetben lakó ne­velők számára házat vett. Ezáltal lehetővé válik mű­helyterem, úttörő és könyv­társzoba kialakítása. A POZITÍV is lebet negatív A tiszakürti nevelőotthont több vállalat patronálja, — legeredményesebb m talán az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A Pannónia Válla­lat két szocialista brigádja tanulócsoportot patronál. A helyi termelőszövetkezet, a konzervgyár előkészítő üze­me, a Prometheus Vállalat, a TIGÁZ és mások is sora­koznak melléjük. Vannak olyanok is, akik egy-egy gyermeket patronál­nak. A jószándék ilyenkor könnyen a visszájára fordul­hat. Amikor például vendé­gül látják pártfogoltjukat, igyekeznek azokat tejbe-vaj- ba füröszteni, bőségesen meg­ajándékozni. Azáltal egy­részt irigységet keltenek a többi gyermek körében, más­részt hamis képet festenek az állami gondozottak előtt a valóságos életről. Ezért jo­gos az intézet vezetőjének kérése: az életet a maga va­lóságában mutassák be a növendékeknek a patroná- lók, ne tápláljanak hamis il­lúziókat. A NE> El ÉS a legfontosabb A maroknyi pedagógus gárda legfontosabb feladati­nak a nevelést tartja. Ért­hető, hiszen itt nemcsak a szülői ház nevelőhatásának kiegészítéséről van szó, ha­nem a legtöbb esetben az otthon káros hatásának el­lensúlyozásáról is. Ezért út­törő és szakköri foglalkozá­sokkal eredményesen igye­keznek őket a szabad idő hasznos eltöltésére nevelni. Az országos népi díszítőmű­vészeti és gyermekjáték pá­lyázaton például három he­lyezést értek el. Egyik mun­kájuk Zánkára, a Gyermek­alkotások Galériájába ke­rült. Az intézet vezetői arra tö­rekednek, hogy növendékeik minél többet ismerjenek meg szülőhazájukból. Az ered­mény: az idén mindegyik növendék volt valahol üdül­ni. és mindegyikük részt vett tanulmányi kiránduláson. A sokoldalú nevelőhatás természetesen a tanulmányi eredményekben is érződik. Nemrégen még tucatnyian buktak évenként, a múlt tan­év végén csak ketten, de azoknak is sikerült a pót­vizsga. A fiúnevelő intézetből min­denki tovább tanul. A leg­jobbak szakközépiskolába mennek, a többiek szakmát szereznek. Aki itt nem tud­ja befejezni az általános is­kolát, vájártanuló lesz. Az általános és a szakmai isme­reteket így együtt szerzi meg. A pályaválasztási tanácsadó segít minden évben abban, hogy ki-ki adottsága, képes­sége és lehetősége szerinti pályára kerüljön. Így válik számukra teljessé az a fo­lyamat, ami Tiszakürtön kez­dődött. Simon Béla ELSŐKÉ T EGY OHSZAGRÓt Tervezés ga atlaszsorozat Magyarországról / ' Egy pillantással érthetővé válik az, amihez máskülön­ben számosziopok sokasága kellene. E gondolattal he­lyezi vissza az asztalra az atlaszsorozat egy-egv testes, súlyos, nagy alakú példá­nyát az információk tömegé­től kissé kába érdeklődő. A sorozat hat kötetből áll, igazodva az ország hat tervezési-gazdasági körzetéhez. Kibocsátotta az Országos Földügyi és Térképeszti Hi­vatal és a Kartográfiai Vál­lalat, az alkotói kollektívát dr. Radó Sándor Kossuth- és Állami-díjas, a földrajztudo­mányok doktora irányította. A szerénytelenség vádja alól felmentve dicsekedhetünk: ilyen atlaszsorozatot a vilá­gon elsőként hazánkban je­lentettek meg. Tények tömör felsorolása­ként fentiekhez hasonlóan még sok tucat jellemzőről il­lenék szólni. Arról például, hogy az atlaszsorozat nagy erénye az egységes tartalmú, méretarányú ábrázolás, s az. hogy valamennyi feldolgozott adata azonos időpontból (1970) származik. Továbbá arról. hogy a kötetenként 88—90 táblányi térképlap­pal gazdaságunk és társadal­munk térbeli elhelyezését figyelemmel kísérő szakem­berek, politikusok nagy ha­szonnal forgatható segédesz­közhöz jutottak. Most mégis inkább egy apróságot emel­jünk ki. Azt, hogy a térkép készítői „kitöltetlen” oldala­kat. úgynevezett munkatér­képeket is , hozzácsatoltak minden kötethez. Ezeken a felhasználó ábrázolhatja az eredeti ábrát. annak megfe­lelően, ahogyan az élet adta változások megkövetelik. Rugalmasságról tettek te­hát tanúságot a térkép, meg­alkotói. örömmel elismerve: munkájuk befejezhetetlen, mert új s újabb elemekkel gazdagítja az ábrázolandót, gyarapítja a megjelölendőt a társadalmi, gazdaság; hala­dás. Nem a véglegességre, hanem a kiindulási alap szi­lárdságára, megbízhatóságá­ra törekedtek, s így, ezzel nyújtanak sokat. Mj ez a sok? A már-már meghökkentő részletesség. Hiszen önálló térképek mutatják a hat körzet domborzati, földtani jel­lemzőit, nyersanyagait, csapadékviszonyait, egé­szen a száz lakásra jutó lakók számáig, a szoci­ális otthoni elhelyezésig, a televízió és rádióvétel lehetőségéig. Nézzük csak, találomra. .Itt van például az északma­gyarországi körzet — Borsod- Ábaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye — gépgyártá­sát ábrázoló tábla. Behúnyt szemmel is megmondhatjuk, hogy Miskolcot hatalmas jel mutatja, ez természetes. Am némi meglepetésre utána Gyöngyös négyszöge a legna­gyobb. s csak azt követi Sal­gótarján, Eger... Lapozzunk. A száz szobára jutó lakók száma Borsodban a lila színt — 230 felett — teszi uralko­dóvá, míg Hevesben a sárga két árnyalata — 180 alatt, illetve 180—190 között — bo­rúja a térképet. . ‘Egyetlen piros téglalap. Az Észak-Alföldön — Hajdú-Bi- har. Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye — ennyivel képviselt a kohászát, történe­tesen Kisvárdán. Ugyanak­kor az öntözéses gazdálkodás csíkjai Szolnok és Hajdú- Bihar területének nagy ré­szét befedik, arányokat tu­datva, teendőket sugallva. Izgalmas fölíedezőút? Hisz­szűk. hogy igen. Jelent is­mertető, jövőt sejtető kalan­dozás. Szemlélhetjük-« másként, Mint a jövő üzenetét, azt a széles folyamot, melyet Észak-Dunántúl — Győr- Sopron, Vas, Veszprém, Ko­márom és Fejér megye — földjén látunk átömleni, s melyet a földtani és nyers­anyag kutatás alatt álló. ar­ra kijelölt területrészek jelei alkotnak? Hiszen a sikeres kutatás nyomán ipartelepek magasodnak, falvak formá­lódnak át. emberek élete változik meg... De ne sza­kadjunk el a mai valóságtól. Attól például, hogy az észak- dunántúlj körzetben Komá­rom megyében jut a legke­vesebb otthoni hely tízezer, hatvan év feletti lakosra. Száraz tény, egyetlen térkép­táblán. De vajon akkor is csak ennyi, amikor a terü­letfejlesztés, a tervezés ille­tékesei veszik elő? Tények és tettek, tervek és teendők sűrítő!« egy-egy tér- keptábla, szemléltetése akár a településhálózatot, akár az ipar állóeszközeinek bruttó értékét, a felhasznált villa- mosenergiát. Nem túlzás: a hat körzet valamennyi lényeges jel­lemzőjét megtudhatjuk Szinte pillanatuk alatt. az erdők fafajta és életkor szerinti összetételétől a kis­kereskedelmi forgalom áru­főcsoportonként! megoszlásán át az egy osztályteremre ju­tó tanulók számáig. A térképtáblák jelrendsze­re világos, könnyen áttekint­hető. Segítségükkel a meg­tett utat is könnyebb felmér­ni, a teendőket is világosab­ban lehet meghatározni. Eletek megrontó ja: az alkohol Vállalati titkárnő B. • I., elvált asszony. Túl a negyvenen. önálló, független, munkáját elvégzi ugyan, de környezetét, mun­katársainak életét gyakran megkeseríti ki nem mondott rögeszméjével, hogy őt fúr­ják. Az igazgatóhoz sűrűn jár­nak vendégek. A titkárnő kedvesen fogadja őket, fe­ketéje messze földön híres, akárcsak az igazgató bora és kisüstije is, amit a fekete előtt és után tölt a vendé­gek poharába. — Töltsön magának is, Ilike! .— kínálta az igazgató. Az asszony eleinte szabadko­zott, aztán már kérés nélkül eggyel több poharat tett az alpakkatálcára. Ilike később már nem tu­dott ellenállni az italnak. Egyre gyakrabban volt spic­ces, italos, sőt részeg. Ül- döztetési mániája annyira el­uralkodott rajta, hogy a vál­lalatnál már semmit sem tudtak kezdeni vele, helyé­re más került, ő pedig el­vonókúrára. Szociális ivók és alkoholisták Jellinek amerikai pszichiá­ter, az alkoholizmus egyik legjobb ismerője a társadal­mat két részre osztja: ivók­ra és nem ivókra. Az ivók első osztályába a szociális ivók tartoznak, akik csupán alkalmanként, étkezés után, névnap, pohárköszöntő stb. esetén isznak, tehát a tár­sadalmi normák szerint, ami­kor a környezet elvárja az embertől, hogy igyék, mert nem lehet kitérni előle. A következő csoportba az akut fázisban levők tartoz­nak, akik már keresik az alkalmat az ivásra, szívesen fogadnak társaságot, maguk is jó vendégek, vonakodás nélkül emelik poharukat új­ra és újra. Környezetüknek megmagyarázzák,; ,van okuk az ivásra — nehéz testi mun­kát végeznek, örömükben, bánatukban — isznak. Az akut fázisban levő ivónak ilymódon egyre több csúszik le a torkán, gátlásai meg­szűnnek, eljut odáig, hogy az alkohol okozta hatásért, a mámorért iszik. Vagy meg javul vagy lecsúszik A Jellinek-felosztás sze­rinti kritikus stádiumban el­dől, hogy megjavul-e a bor­issza, vagy tovább züllik. Sajnos, a gyakoribb az, hogy önmaga már nem tudja ab­bahagyni az ivászatot, alko­holfüggőségbe kerül, esetleg dipszomániássá válik, azaz erőt vesz rajta az ivási kény­szer. Az alkohol utáni kín­zó vágy utolsó fillérjének elköltésére is vetemedik. A roham tetőpontját tömeges érzékcsalódások, téves esz­mék, izgatottság, robbanás- szerű cselekvések jellemzik, majd nagy álmosság, fá­radtság után a beteg bárhol lefekszik, és mélyen, akár álló napot és éjszakát is vé­gigalszik. Az alvást az al­koholmérgezés utótünetei, néha öngyilkosságba sodró szorongás, lehangoltság kö­veti. Az ivásra kényszerítő rohamok sűrűsödnek, olykor ritkulnak, de csak kevésszer gyógyíthatók. Nyilatkozik az orvos És amikor már véglegesült a kóros szenvedély, bekövet­kezik a krónikus stádium. Mind nyilvánvalóbbá válnak az alkoholos hallucináció, az ideggyulladás, a kisagyi sor­vadás. agylágyulás. a deli­rium tremens, nemritkán a halál. — Van-e teljesen Kabszti- nens, tehát nem ivó egyén? — A Jellinek-féle felosztás szerint a társadalom 85—90 százaléka szociális ivó — kezdi a beszélgetést dr. F. I. főorvos. — Teljesen absz- tinens a gyerek kb. 10 éves koráig, bár gyakran előfor­dul, hogy elnyugodjék a cse­csemő, pálinkás kockacukrot, kenyeret dug szájába a szü­lő. Nem közhely, örök igaz­ság: gyermeknek egy csepp alkohol is méreg, szellemi és testi fejlődésében visszaveti, gyógypedagógiai alannyá te­heti a szesz. Rajtuk kívül még nem ivók esetleg a tel­jesen elaggott, beteg öregek. — Meddig „ártalmatlan” az alkohol? —r Az alkohol a legkisebb mennyiségben is ártalmas! Bárkinek a szervezete is megsínyli. De majdnem min­denki iszik: lakodalomban, névnapon, pohárköszöntő al­kalmával. A kínálás elől na­gyon nehéz kitérni, az el­utasítás vége általában sér­tődés. — Melyek az alkoholfo­gyasztás leggyakoribb követ­kezményei? — Elsősorban az ittasság. A népesség alkoholfogyasz­tása lemérhető a máj-, szív-, keringési, ideg- és elmebe­tegségek terjedésén. Az al­kohol a szívet túlmunkára készteti, a hasi erek kitágu­lása következtében csökkenti az agy vérellátását, kezdeti izgalom után bágyadtságot eredményez. Az alkohol aránylag nagy kalpriatartal- mú, zsírt és ■ szénhidrátot pó­tol, fokozza a szervezet el- zsírosodását, amely éppen korunk nagy betegsége, a szívinfarktus előidézésében is nagy szerepet játszik. Az alkohol támadja a központi idegrendszert, felborítja az érrendszer normális műkö­dését, vérkeringési zavarokat, szívhalált okozhat. Az alko­hol pusztítja az idegsejte­ket, ugyanis az idegeket vé­dő zsíros Réteget föloldja, az idegszálak — akár a szige­telésétől megfosztott kábel­kötegek szálai — összeérnek, „rövidzárlat” keletkezik, őr­jítő (degfájást, idegvulla- dásokat okoznak. A kisagyi idegsejtek károsodása okoz­za például a tántorgó, ún. tengerész j árást. Az alkoholizmus tehát bio­szociális problémakomple­xum. . (Kulcsár) (Folytatjuk) \ Az orvosok nélkül szűkölködő betegeskedőknek vigasztalásokra Esztergom egyik modem lakónegyedében, a Monte­verdi utca 1. sz. ház egyik első emeleti lakásában talál­ható az ország egyik leg­gazdagabb orvostörténeti könyv-gyűjteménye. Tulaj­donosa, dr. Szállási Árpád körzeti orvos, „civilben” is­mert orvostörténész. Könyv­tára sokezer kötetre rúg. Korántsem csak orvostör­téneti munkákat gyűjt — jártas a szépirodalmi vagy a művészettörténeti területe­ken is. Feldolgozta például Eötvös József A falu jegy­zőjétől egészen Kosztolányi­ig az orvos alakját a ma­gyar szépirodalomban. A polcokon sok értékes ritkaság sorakozik, köztük például a XVIII. században megjelent valamennyi erdé­lyi köztük például a XVIII. században megjelent vala­mennyi erdélyi kiadású or­vosi könyv. Birtokában van az 1722-ben napvilágot lá­tott első magyarnyelvű egész­ségügyi felvilágosító könyv, amelyet franciából fordítot­tak le, s az első magyar nyelvű fürdőügyi könyv, amelyet 1783-ban adtak ki a „Magyar országi orvosi vizek­ről és a betegségekben azok­kal való élésnek szabott módjairól — a szegények­nek kedvéért” címmel. Gyűjteményének egyik ku­riózum számba menő darab­ja az 1755-ben Kolozsvárott megjelent kötet, a „Házi külön orvosságok nélkül szűkölködő betegeskedőknek vigasztalásokra”. Szállási dr. úgy tervezi, hogy az esztergomi városi könyvtárnak adja majd át gyűjteményét, amely a XIX. századi Helischer-féle hagya­tékkal (egyike volt az első hazai nyilvános könyvtárak­nak) együtt Magyarország egyik legteljesebb orvostör­téneti gyűjteménye lesz. Fenyőfa-ünnepség a Parlamentben l)J otthon egy népes csalódnak Az emberi segítőkészség újabb példájaként a Sza­bolcs-Szatmár megyei Deme- cser községben üzemek, vál­lalatok, a községi tanács összefogásával épül fel a hét gyermekét egyedül ne­velő özvegy Lakatos Gézá- né és népes családjának új otthona. A Lakatos család a kará­csonyi ünnepeket már az új, kétszoba öszkomfortos, hat­van négyzetméter alapterü­letű új otthonban töltheti. Erősítik a szentesi tv-tornyot Jó ütemben halad a 15 éves szentesi tv-torony re­konstrukciója, amely azért vált szükségessé, mért a kö­vetkező ötéves tervidőszak­ban a második adás sugár­zására is- berendezkednek. Ehhez többek között további /antennarendszereket — szám szerint 64 antennát — kell elhelyezni. Ezt a többletter- »helést a jelenlegi csőtorony nem bírná el. Ezért erős rács-szerkezettel veszik kö­rül, jimely elkészülte után majd az egész terhet átve­szi. Most már 180 méter magasban szerelik, illesztik helyükre az egyenként 20 mázsás elemeket a közúti gépellátó vállalat dolgozói. Az új rácstorony antenna­csoporttal együtt — 240 mé­ter magas lesz. A nagyszabású rekon­strukció 1975-ben fejeződik be. Karácsonykor az idén is vendégeket fogad a Parla­ment. A KISZ budapesti Bi­zottsága az Úttörő Szövetség budapesti Tanácsa és az SZBT hagyományosan itt rendezi meg december 25-én ,és 26-án a kisdobosok és út­törők fenyőfa ünnepségét. A reggeltől estig tartó gazdag műsorban közreműködnek neves színészek, sportolók, a KISZ Központi Művész- együttes úttörő csoportja, a Rajkó zenekar, az Állami Artistaképző Iskola növen­dékei és a gyermekek más kedvencei, köztük Rodolfó mester. A télapó előreláthatóan az idén is Hadics László. Az óriásfenyőt ebben az évben is a soproni tanulmányi er­dőgazdaság ajándékozza a gyermekeknek. A 22-es Vo­lán szocialista brigádja szál­lítja Budapestre. A fenyőfa pompás díszeit szintén Sop­roniak, a vegyesipari válla­lat KISZ-fiataljai készítik társadalmi munkával. A műsor után a Gobelin és a Vadász-teremben vidám játék, vetélkedő, filmvetítés várja a Parlament vendég­seregét, mintegy 4000 paj­tást: a közösségi munka élenjáróit — akiket a csapa­tok már ki is jelöltek — és a megyék küldötteit, az őszj betakarítási munkában ki; tűnt őrsöket. _,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom