Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-12 / 290. szám
I 1974. december 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP B Olajbányászok vetélkedője Életek me^rontó'a: az alkohol Fellepnek az „Aranysarkantyúsok“ December 22-én, vasárnap rendezi meg az amatőr nép- táncmozgalom hagyományos év végi műsorát a fővárosi Madách Színházban a Népművelési intézet és a Fővárosi Művelődési F_jz. Délelőtt 10 órakor és délután fél 2- kor hagyományőrző népi együttesek, a „Népművészet mestere” címmel kitüntetett táncosok, .,Aranysarkantyús” fiatalok, valamint fővárosi és vidéki - tánccsoportok lépnek a közönség elé. Haditechnikai park A Hadtörténeti Múzeummal közösen haditechnikai parkot rendez be Fűzfőn a Nitrokémia. A látványos szabadtéri kiállítást elsősorban az ipartelepen lakó és az oda látogató serdülő- fiúknak szániák. akik a bemutatott harci eszközökből képet kapnak a haditechnika fejlődési szakaszairól. Tudósítónkló'.) A Nagyalföldi Kőolai és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemének 'Gagarin szocialista brigádja ez év februárjában felhívással fordult a szocialista brigádokhoz, hosv vegyenek részt a felszabadulási elnevezésű vetélkedőn. Élénk visszhangot váltott ki a felhívás. Az öt üzemből , 127 brigád 1368 tagjával njevezett a vetélkedőbe, melyrjek selejtezőit üzemenként bonyolították le. A verseny győztese egyúttal az országos olajipari döntő . résztvevője is lesz. Erre a döntőre jövőre kerül sor és így kapcsolódik a felszabadulás 30. és Szolnok város 900. évfordulójának rendezvénysorozatához A vállalati döntőn a7 egri Bornemissza, a hajdúszoboszlói Április 4, az orosházi Hunyadi Mátyás, a szanki Komarov és a szegedi Fürst Sándor brigád vett részt. Színvonalas és izgalmas volt a verseny. Az első helyet és a velejáró 8000 forint jutalmat az orosházi Hunyadi Mátyás nevű brigád nyerte el- A második, illetve a harmadik helyen a Komarov és az Április 4 brigád végzett. Jutalomösz- szegijjj: 5000, illetve 3000 forint. Természetesen az igazi jutalom nem az, ami a borítékban volt. Sokkal többet jelentett az indulók nagy száma, az az érdeklődés, mely végigkísérte a vetélkedőket. A győztes nemcsak az orosházi brigád. hanem a vállalat munkáskollektívája, mely a nemes cél érdekében tudása legjavát adta. I Homérosz szerint a ' • bor elűzi a bajokat és gondokat, megörvendezteti az ember lelkét, egészségessé, virulóvá teszi a testet. De az ókori ember alkoholizmusa jóformán összehasonlíthatatlan napjaink alkohol iránti szenvedélyével. A régi rómaiak ugyanis csak bort, esetleg sört fogyasztottak. — Az alkohol valójában akkor kezdett igaKínában fél évezreddel ezelőtt kiirtották a szőlőültetvényeket, hogy visszaszorítsák az alkoholizmus terjedését. A leleményes kínaiak fölfedezték: rizsből is lehet pálinkát főzni! A rizsföldeket viszont már nem lehetett pusztasággá tenni... — Az Amerikai Egyesült Államokban 1919-ben bevezették a prohibíciót, a szeszes italok előállításának és forgalomba hozatalának állami tilalmát. Erre föllendült a Az Egészségügyi ABC szerint: „alkoholtartalmú italok mértéktelen fogyasztása következtében kialakuló állapot, amely súlyos helyzetbe hozza az egyént és környezetét. Az alkohol már aránylag kismértékben fogyasztva — az egészséges ember lelki életében, magazán veszélyessé válni az emberiség számára, amikor az arabok feltalálták a bor- desztillálást. A középkor óta ugyancsak megsokszorozódott az alkoholos italok választéka. Ma akármelyik falusi, városi élelmiszerboltban, presszóban vagy vendéglőben több tucat alkohol- tartalmú italt talál a vásárló a tíz-egynéhánvféle boron kívül... szeszcsempészés, háromszorosára növekedett a szeszforgalom, ugrásszerűen terjedt a banditizmus, gengszterek ezreinek lett biztos jövedelemforrása a rablott, lopott, külföldről titokban behozott szesz, úton-útfélen „bögrecsárdákban” mérték az alkoholos italokat. Tizennégy évvel később Roosevelt elnök megszüntette a prohibíciót. Egyébként sehol a világon nem vezetett eredményre á ’szesztilalom. tartásában is változást okoz. Az idült alkoholista egészségi állapota pedig súlyosan romlik ... Az alkoholista a családjával, környezetével szemben gátlástalanná válik. Elhanyagolja kötelességét, munkáját. Családi élete szétzilálódik, munkateljesítménye megromlik, és az Ivászát közben szerzett rossz társaság a bűnözés, az erkölcsi fertő vagy az elmegyógyintézet felé sodorja az akarat nélküli embert.. Csak efiv húszast... Rendőri kísérettel érkezett a gy.-i kórház elmeosztályára egy fiatalember. Fekete, kerekképű fiú. amint jobb kezével a cigarettát a szájához emeli, ujjai tövén tetoválás látszik: PIÁT! ' — Mikor kezdtél inni? — Nyolcadikos voltam .. I — Miért iszol? — Apám bortermelő volt, bőven termett a szőlő. Az öregapám és az apám mindig mondta: a bor egészséges, attól tisztul az ember vére. — Miért kísér a rendőr? — Újévkor a haverommal kizsebeltünk egy srácot. Inni akartunk. — Erre kellett a gyerek pénze? Azt mondtad, van otthon bor elég. — Nem akartunk a haverral kigyalogolni hozzánk. Nagy hó, hideg volt és messze. — Tudod, hogy ez közönséges rablás? Meghökken: — Csak egy húszast vettünk el tőle... A fiatalembert a bíróság kötelező alkoholelvonásra, néhány hónap börtönbüntetésre ítélte. (Kulcsár) (Folytatjuk) Maeyarországon először Kopkov: Aranyelefánt Bemutató a Szigligeti Szí nházban Mi as alkoholizmus? Kétes leleményesség Mocsalkin — azaz Iványi József — magasba emeli az aranyelefántot. Kapzsiságtól tüzel a szeme, majd rémülten körülnéz... Főpróba a Szigligeti Színházban. A nézőtéren egyelőre csak a „szakma ül”, a rendező, a dramaturg ... Valló Péter, a darab rendezője jegyzeteltet, javíttat, amin kell. Most még teheti, de holnap estére már az ezerszemű kritikus, a néző mond véleményt Alekszandr Kopkov Aranyelefánt című szatírájáról ... December 4-én írtuk e sorokat, azonban az ígért bemutató elmaradt. Nem hivatalos értesülésünk szerint az utolsó előtti főpróbán üzemi baleset történt a színházban, és a darab kulcs- szereplője, Iványi József megsérült. Az Aranyelefánt bemutató előadására így holnap kerül sor. A főpróba szünetében kértük a rendezőt röpke, premier előtti beszélgetésre. — Mi tagadás, számunkra „sötét ló” ez a szatíra, nem is hallottunk róla... — Nem véletlen ... Kop- kovnak eddig egyetlen műve sem jelent még meg hazánkban, egyetlen darabját sem játszották. Sőt a Szovjetunióban is csak az 1964- ben kiadott kötete emeli ki a feledés homályából. Az Aranyelefántot egyébként 1931-ben írta. a korabeli kritikus szerint „az igazságot a fantáziáig növesztő alkotással van dolgunk.” — A szerzőről hallhatnánk valamit? A közkézen forgó drámatörténeti munkákban nem szerepel. — Autodidakta módon vált íróvá, egyébként kőművessegéd volt, akinek tehetségét Gorkij is nagyra tartotta. A Nagy Honvédő Háborúban halt meg. — A szolnoki Aranyelefánt... milyen lesz? — Népi játéknak rendezem. olyan meseszerűséggel, hogy a játékstíluson azért érződjék, hogy reális történetet adunk. Egyébként a színlapra oda is írtuk: Történik 1928-ban. Az eszmei mondanivaló? Többrétű. Talán csak egyet: \ ne légvárakra, vélt álmokra építsünk, hanem a munkára. Kíváncsian várjuk a premiert. Az Aranyelefánt föjob szerepeit Iványi József, Koós Olga, Szabó Ildikó, Ivánka Csaba. Horváth Péter. Huszár László és Kürtös István játsszák. — ti — Kodá'y- hangverseny Mint minden évben, decemberben most is több rendezvényen emlékeznek Kodály Zoltánra szülővárosá- j bari, Kecskeméten. A napokban ünnepi Kodály-hangver- senyt rendeztek a nagy zeneköltő közelgő születésnapja tiszteletére. December 16-án születésének 92. évfordulóján, újabb emlékünnepségre kerül sor. Megkoszorúzzák a szülőházának helyén álló épület Kodály emléktábláját, méltatják a zeneszerzőt s műveiből adnak elő. Ma^ariosz visszatérése A HÉT műsorában Kalandos hajó- és repülőút után hazaérkezett a Televízió 2 tagú forgatócsoportja Ciprus szigetéről. Sugár András riporter és Márton József operatőr filmje, amely bemutatja Makariosz elnök visszatérését és átfogó képet ad a ciprusi helyzetről, vasárnap kerül a nézők elé a Hét műsorában. Arani kupola, faház A bban a moszkvai utcában, ahol Len Tolsztoj háza áll. a sarkon van egy kis templom. Nagyon régi lehet, talán még maga Tolsztoj is látta. Legalábbis szeretnék hinni ebben. Gö- csörtös falain a meszelés alól kitetszenek a téglák, a cirádákat zöldre, pirosra festették, de az aranykupolák fényesen, csodálatosan ragyognak. Kis tér övezi a templomocskát s mielőtt Tolsztoj házához értem, megálltam ott. Tavasz volt. hideg, szeles március. Pocsolyák csillogtak az udvar göd reiben, tollászkodó galambok röppentek fel, köröztek, leszálltak, s burukkolva. daga. dó beggyel topogtak körülöttem. Szemben faház állt. tornácán feketekendős öregasz- szony ült mozdulatlanul, tekintete ki tudja, min nyugodott. A templom zárva volt, kopogtatásomra sovám. kis emberke, a sekrestyés jött elő, s nagy nehezen beengedett. Félhomály volt. nehéz — gyertyák füstjétŐL. virágok buja illatától — ápo- rodott levegő. Némi por is szállt a kőlapokról. asszonyok sepregettek szorgosan, szavuk visszhangzott a falak között. Zavarodottan lépdeltem oszloptól oszlopig. A fal mentén padka húzódott, azon néhány gubanc feke- téllt. csak egészen közelről lehetett felismerni az altió emberi alakokat: öreg nénik voltak, vastag kendőkbe bu- gyolálva. A fény bevetült egy magas ablakon, tompán csillogott a sok arany az ikonosztáz falán. A képekről nyúlánk szentek néztek le fájdalmas, nagy szemekkel, lapos arcú, gyér szakálla Krisztus emelte áldásra vékony, átszegelt tenyerét. S akkor egyszer csak, virágok halma közt megláttam a tetemet. Ott feküdt nyitott koporsóban az alvó nénék mellett: sárga arcú, hegyes orrú halott. Hőkölve hátráltam. Tekintetem a seprege- tő nők vizsgálódó pillantásával találkozott. Nyomomba ért a halk szavú sekrestyés kulcscsomóját csörgette. Bólogatott. mert nem értettük egymást. Körül a rücskös falak, a penészzöld-vörös-fehér ikonok, az aranylemezek, a virágok, a halott, a szentek, a fejkendős asszonyok, a * padlat nagy kőlapjai, a magasból sugárzó fény... Férfiak baritonját véltem hallani, bozontos szakállak mögül előtörő, nyújtott éneket. Némán mentem ki a fényre. A terecskén billegve jártak a galambok, a faház tornácán ott ült a mozdulatlan öregasszony. A közelből hallatszott a hatalmas város zaja, autók, buszok morajlása. Aztán Tolsztoj házát is láttam, az emeletes vén faépületet. az ablakokon a selyemfüggönyöket. a kis fi- lagóriát a kertben, a kapu mellett az őrházikót. Az őrház ajtaján bekeretezett fotográfia függött, a nagy írót ábrázolta lóháton, télidőben. Hideg tavaszi szél fútt, a hóié a járda menti yájat- ban csordogált a girbegurba utcán. A kapuban megfordultam, s felnéztem a ház ablakaira, mielőtt elhagytam az udijnrt. Vendége voltam Lev Nyi- kolajevicsnek. Szakonyi Károly Megvédik vadvízországot A neves szakemberekből álló munkacsoport elkészítette a Hanság tájvédelmi körzetté nyilvánításának tanulmánytervét. A munkát segítette a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem több tanszéke is. A Hanság egykori lápos területe, nagy kiterjedésű Vadvízország a századfc>lulói folyamszabályozások óta egyre kisebb területre zsugorodott. Az elmúlt évtizedekben is sokezer hektárnyi területet nyelt el a Hanságból a ' korszerűsödő mezőgazdaság. \ Most már sürgető a tál természeti értékeinek megóvása. Mindenekelőtt az ősi és a telepített égererdők védelméről van szó, s a ritka növény- és állatfajok is védettségre szorulnak. Így például a vadon növő fekete ribiszke, a kievi csalán és még sokféle növény. Itt él még viszonylag nagyobb számban Európa kiveszőiéiben lévő védett madara, a túzok. A kócsag a halász sas, á törne sólyom és a kígyós ölyv ugyancsak védettségre szorul. A tervek szerint 6500 hektárnyi területen alakítanak ki természetvédelmi területet. , Micsoda mázlija van (!?) Mindennapi életünk nyelv- használatában elég gyakran hallhatjuk a címbeli nyelvi formát. Ma még „az élő szó zsibongó piacán”, a beszélt nyelvi stílusban jut inkább nyelvi szerephez, s elsősorban a pongyolább köznapi beszédre, társalgási nyelvre jellemző kifejezésmód. A mázli szó is egyre jobban terjed, főleg azért, mert az igényes nyelvi ellenállás nem állja útját. Ennek a jiddis-héber származású argószónak. jassz-nyelvi megnevezésnek szócsaládja is egyre bővül, A leggyakrabban hallott változatai: másíts, mázlista. Ezek a szólás- szerű formák is fel-feltűn- nek. Mázlija van. Micsoda mázlis! Micsoda mázlija van! Ezt a mázlit! Humoros, gunyoros szövegekben, megnyilatkozásokban is gyakran élnek az előbb felsorakoztatott szó- és szólásváltozatokkal. Devecse- ri Gábor A sors arcai című. humoros hangvételű s gú- nvos szatírával telített versében mint hatásos stíluseszköz jelentkezik ez az ar- gotikus nyelvi képlet: „Tó- thot lesi Kovács, haragra- gyulladt szívvel: belét bics- kázni boldogan. De ' Tóth már tegnap este tóba fulladt: mázlija van.” A mázli, mázlis, mázlista szóalakokkal eleinte a tolvajok a sipisták, a hamis- kártyások, a jassz-fiúk éltek előszeretettel, elsősorban azért, mert titkos, nem mindenkinek ismert, érthető szóalakoknak tekintették e megnevezéseket. Ma már tudjuk, hogy van jó magyar megfelelőjük, s elsősorban azért hibáztatjuk a gvakori használatukat, mert sok igen kifejező magyar szót. szólásformát szorítanak ki nyelv- használatunkból. Válogassunk helyettük az alábbi gazdag példatárból: szerencse, szerencsés, boldogulás, szerencsés fickó, a szerencse fia, szerencsefi, szerencséje van, kedvez neki a szeren- cse. hozzápártol a szerencse, jól szolgál neki a szerencse, gyűrűt váltott a szerencsével, markában a szerencse, bolond szerencséje van, a szerencse üstökébe kapott stb., stb. Ha nem akarjuk, hogy szóhasználatunkat. beszédün- ket a közönséges, a lapos, az alantas, a durva szavakkal minősítsék, kerüliük a2 argóból, a jassz-nvélvből származó szavakat. nvelvj formákat, köztük a mázli, mázlista szóa^^akat is. Dr. Bakog József
