Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-12 / 290. szám
1074»'. december 12. SZÓLNÉK MEGYEI NÉPLAP ■3 Kétezer tonna vizsgaúíon Főpróba buszon ötezer volton Lakás munkásfizetésbői (1.) Nem gondtalan az öröm A főnök gyorsan határozott: a hatvanhármast el kell kapni, egy percet sem vesztegethetünk. Taxi! Azon- fiál Szajolba, fel az ötvenhat—hatvannégyesre. Indulás, mert drága az idő, az irány jó, ezen már nem kerülhet el bennünket. Találkozni kell, ezt nem lehet kihagyni. Azt, hogy ki lesz a gyilkos, nem árulhatjuk el, de azt mindenképpen, hogy mire ez a nagy sietség. A „főnök” a szolnoki állomásfőnök helyettese. Hargitai László, a a hatvanhármas nem egy * Szajolból indul a Dieselmozdony. Lassan, nagy a terhelés: 1595 tonnát húz. Hatván az engedélyezett sebesség — ötvenig bírja. A vezető néha rá-rá húz a sebességváltó kerékre, aztán vissza. Belenyugszik, ez van. A Sindbad Transport Bagdad, az A1 Kifak Street-en, áz Iransped, a Berker LTD Istanbulban vár egy kicsit, de ugyan így a szíriai, Jordániái tranzitáru, a teherautókból, iparigépekből, televíziókból, mosógépekből álló szállítmányt néhány — Én fogadtam az első viilanymozdonyt. Ilyen még eddig soha nem járt erre. Be is jegyeztem a naplóba, aláhúztam: „1974. XII. 8-án 13.22-kor érkezett Csárda- szállásra”. A kis irodában már megtörtént az „átállás”. A falon figyelmeztető táblák, hirdetmények, utasítások: Vigyázz 25 ezer volt!' Nagyfeszültség, életveszély! Messziről hangos kürtszó, keréksurlódás. begördült a háromezer lóerős villanymozdony, mögötte a szerelvény. Teherpróba. indulj. Elégedettek. Műszaki hiba, sebességcsökkenés, áramkihagyás nem volt, az állomások belső vágányain is minden a legnagyobb rendben ment, s a pályatest is kiállta a próbát. S eddig .már mennyi mindent: feszültség alá helyezés Mezőtúr—Békéscsaba, Békéscsaba—Lőkösháza vonalon, vonal „bejárás” Békéscsabáig, Lő- kösházáig sebességi próba , 100 kilométerrel és a tegnapi, a terhelési próba. A kétSzavazott a közgyűlés: a tószegi asszonyok közül öten utazzanak Szegedre. A Textilművekben tanulják meg, hogyan kell kezelni az orsózógépet, s ha hazajönnek majd ők tanítják a többieket. A Petőfi Tsz vezetői jelöljenek ki egy alkalmas épületet, melyben a szegedi textilesek berendezik az ideiglenes orsózóüzemet. Döntöttek, és így is tettek Tiszavárkonyban, a volt irodaház két hét óta ipari üzem. A szövetkezet adta az épületet, a szegediek pedig beszereltek két orsózógépsort. Minden oldalán dolgozik négy-négy asszony. Szegedi tanítók Minden négy asszony mellé oda állt egy-egy „szegedi tanító” és magyarázza: „Bal kezedbe fogd a fonalat, jobb kezedbe a kötözőgéoet s mielőtt a gépsor tovább vinné a szálat, összekötöd”. Ez bizony néha még nehezen megy, mert a kötözőgép sűrűn kifordul a kezükből dehát mindenki így kezdi. Az asszonyok mégis örömmel vállalják a munkát, mert végre télen is kereshetnek, ugyanis korábban a kertészetben dolgoztak. ahol csak évente nyolc hónapra van munka. nyugatról átdobott ügynök, csak egv egyszerű tehervonat. . Lőkösházáról indult Szolnokra tegnap délután, s igaz, hogy ez sem nagy eset, hiszen naponta jönnek ilyenek — de mégis: ez volt az első villamos vontatású tehervonat, s tegnap tartották a Szolnok—Lőkösháza vil- laiiiositott vasútvonal terhelési próbáját. Meg kell tudnunk, hogyan sikerült a villamos főpróba. Egyelőre még a korszerűsítés második lépcsőjét jelentő Dieselmozdonyra vagyunk utalva. perccel később juttatja célhoz a szerelvény. Manczur András mozdony- vezető kinéz egy mellékvágányon pöfögő gőzösre. — Nahát, azért az el se tudna indulni ennyivel! Ez mégis más. Tisztább, csendesebb itt a vezetőfülkében. ViUanymozdony? Azért az meg éhhez képest egy másik klasszis. Csak egyet említsek. Ez ezerötszáz lóerős, amaz háromezer. Csárdaszálláson int a forgalmista, szálljak ki. Jön a „villany”. Szabó V. Mihály a „berepülő pilóta” indít, s néhány pillanat múlva a kilométer- óra beáll hatvanra. A vezető felhúzza a vállát, mutatja a papíron, többel nem lehet, ennyi a szabály. Robog a kétzer tonna. A két szakember, a Szegedi Vas- útigazgatóság vontatási osztályának munkatársa már elkészítette az útiokmányokat, a feljegyzéseket a felsővezeték, a mozdony műszaki állapotáról, az energia-ellátás terhelési próbájáról. ezer tonna este megérkezett Szajolba, ahol — talán mert itt már nem újság a villanymozdony — illedelmesen félreállva elengedte a Békéscsaba—budapesti személyvonatot. Egyelőre még Diesel húzta. Búcsúzom a vezetőtől, aki utánam szól: — Tudja mit írjon meg, Szabó V. Mihály, nagyon elégedett. igriczi Zsigmond. Szegeden, ahogy mondják, kevés a fonal, Tószegen meg kevés a munka lehetőség. A szegediek berendezést meg munkáf adnak, a tószegiek meg épületet és fonalat. Bérmunkában. Egyelőre az se baj, hogy kevés a 'fonal, a lényeg az, hogy — elindultak. A délelőtti műszakban tizennyolcán, délután pedig huszonketten dolgoznak. A vezetők is meg az asszonyok is úgy gondolják, hogy január közepére megtanulják a mesterség alapjait, utána átköltöznek az új üzembe, ahol 'már tíz gépsorral kezdik a termelést. Az üzem építését most fejezik be Tószegen, a falu szélén. Szabó László üzemvezető mondta: — Akkor már a jó minőséget is megköveteljük tőlük. A szövetkezeti asszonyok bíznak önmagukban, mert tudják: Tószegen, a modern üzemcsarnokban, megteremtik a minőségi munka feltételeit. Hiszen ez közös érdek. Megkérdeztem: mi hajtja őket? Jó kereset Az egyik fiatalasszony így fogalmazott: — Nem jó tétlenségben otthon ülni, meg a- pénz is kell. Jöhet a tél Melegedő kocsik, védői uliázat Gondoskodna U az alföldi olajban} ászokról A szegedi szénhidrogén medenceben az olajbányászok, valamint a berendezések hidas elleni maximális védelmével felkészültek a télié. A Nagyaiföldi Kőolaj és földgáztermelő vállalat he- ljú üzemének feladatterve- ben első helyen szerepeit a dolgozókról való gondoskodás. A bányászok számára olajkályhákkal, konvektorokkal ellátott melegedő kocsikat helyeztek készenlétbe. Gondoskodtak megfelelő védőételekről, italokról. A téli bányászöltönyt, a meleg ruházatot, vattakabátokat „halászcsizmákkal egészítették ki. Természetesen a műszaki, technológiai berendezések, a szabadtéri üzemi, tankailomási szerelvenye.v csővezetékek védelme sem maradt el. A kedvezőtlen időjárás sem gátolhatja meg tehát, hogy a szegedi szén- hidrogén medence a fűtési csúcsidőszakban a tavalyi napi kilenc millió helyett 11,5 millió köbméter földgázt — vagyis minden korábbinál többet — bocsásson az ország üzemeinek, háztartásainak rendelkezésére. Bor szállítás konténerrel Az olcsóbb, korszerűbb borszállítás lehetőségeiről tanácskoztak tegnap Kecskeméten, a pincegazdaságok és a kereskedelem érdekeltjei. Az automatizált borpalackozást mindezideig nem követte az áru mozgatásának, szállításának modernizálása. Most kísérleteznek ezzel. Érdekes megoldás a ICö- zép-magyarországi Pincegazdaságnál már alkalmazott boros konténer, amelyet a tanácskozáson be is mutattak. A töltő szalagról közvetlenül a kerekeken gördülő rekeszes konténerekbe kerülnek az üvegek. Ezeket így át lehet adni az üzleteknek, s ott a vásárlók ürítik ki a cserélhető „borpultot”. A boros konténerek — a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységének készítményei' — nagy érdeklődést váltottak ki, mivel alkalmazásukkal egyszerűsödik, s megoldódik az egyre nagyobb mennyiségű palackozott bor szállítása. Mindenki örül, hogy közösen megteremtették a munkalehetőséget. A tanulóidőben, az első hónapokban norma nélkül dolgoznak, 1400 forintot keresnek. Amikor majd betanultak, öt-hat hónap elteltével — teljesítménybért kapnak és megkereshetnek havi 2 ezer 600 forintot is. A kertészetben sem kaptak többet. örömmel hallgattam, amikor arról beszéltek, „nemcsak mi kaptunk munkát, hanem azok az asszonyok is akik eddig nem helyezkedhettek el a községben”. Egyelőre negyvenen dolgoznak, de tavasszal, az új üzemben már százötvenen. Rövidesen tonnaszámra Elújságolták, hogy a délelőttös és a délutános műszak elküldte az első 140 kiló fonalat Szegedre. A rneny- nyiség lassan, de napról napra emelkedik. Rövidesen tonnaszámra „postázzák” a fonalat Tószegen. — balogh — Az új lakas ritka öröm. Örült tehát Pintér Imre, a Szolnoki Cukorgyár fiatal művezetője is, ámikor 1973 októberében vásárolhatott egy másfél szobás, úgynevezett „tanácsi kijelölésű” OTP-lakást a Zagyva-parti tízemeletesek egyikében. Örömmel fizette be az albérlet mellett bizony nem köny- nyen összespórolt, több mint 33 ezer forintot. Még egy bútorrészletbe is belevágtak, hogy legalább az egyik szobát be tudják rendezni. A másikra egyelőre nem futotta. A másfél szobás lakás ára 284 ezer forint. A „vállalt” két gyerek után jár 60 ezer forint, úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény. A fennmaradó 224 ezer forint 10 százalékát kapta meg Pintér Imre a vállalatától, kölcsönként, 15 százalékát neki kelA Figyelő idei 26. számában olvashatjuk: „Elgondolkoztató híreket hallani az új lakótelepek környékéről: a sok évi várakozás után megszerzett tanácsi kiutalású szövetkezeti, illetve vállalati támogatással épült lakótelepi lakásokból alig egy évvel a beköltözés után máris továbbköltözik a lakók egy része. Foglalkozásuk: fizikai, kétkezi munkások, több gyermekkel. Nem gazdagodási vágytól űzve, nem kereskedési céllal válnak meg a nehezen megszerzett hajléktól, hanem mert egyszerűen nem bírják a törlesztést, a lakás üzemeltetési költségeit.” A munkás — bár ilyen felmérés nem készült — a tapasztalatok szerint korántsem azért vásárol lakást, mert saját tulajdonra vágyik. Bérlakáshoz gyakorlatilag nem tud hozzájutni. így a körülmények kényszerítik arra. hogy ezekkel a feltételekkel szerezzen lakást. Nézzük meg mindezt Pintér Imre példáján. A másfélszobás lakásra 50 ezer forint állami támogatás jár. A szociálpolitikai kedvezmény két gyermek után 60 ez°r forint, a lakás 110 ezer forinttal csökkentett értéke 174 ezer forint. Saját részként tehát 17 400 forintot kellett volna befizetni, míg a vállalat — ha megadja a 20 százalék kölcsönt — kereken 33 ezer forinttal járul hozzá. A fennmaradó rész, 121 ezer 600 forint után kell egy százalékos kamatot fizetni. Ha ezeket a kedvezményeket tehát Pintér Imre megkapja, havi lakástörlesztése 359 forintra apad, a jelenlegi 640 forinttal szemben. 4 lett befizetnie, s végül 168 ezer forint OTP-kölcsönt is kapott, 2 százalékos kamatra. A lakásrészlet így havonta az OTP-nek 640, a vállalatnak 202 ,forint. 453 a fűtés, a lift és a meleg víz, 850 forint'a bútorrészlet. Ez összesen — az egyéb rezsiköltségek, - villany stb. nélkül is — majdnem 2100 forint. Pintér Imre 28 éves. Fizetése 2800 forint egy hónapban, jutalmakkal, prémiummal együtt éves átlagban 3000 forint körül keres. Felesége a FÜSZÉRT-nél 1700 forintért dolgozott, de egykét hónap és lejár a szülési szabadság, gyermekgondozási segélyt fog kapni három évig. Kétségtelen, az új lakás ritka öröm. De nem gondtalan öröm. 1973. január 1-től az állami vállalatok munkásai a korábbi kedvezményeken túl is kaphatnak támogatást emeletes házak lakásainak vásárlásához az erre kijelölt településeken. (Megvénkben Szolnokon, Jászberényben, Martfűn és Tiszaföldváron.) A lakás nagyságától függő an 40—80 ezer forint az állami támogatás, amit nem kell visszafizetni. Ugyanakkor amit be kell fizetni, az a csökkentett költségnek csak 10 százaléka és az OTP-kölcsönt is 35 évre kaphatják, mérsékelt, 1 százalékos kamatra — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mindennek azonban van egy feltétele: az állami vállalatnak az úgynevezett csökkentett érték 20 százalékát kell adnia murikásának kamatmentes kölcsönként. Amikor ezekről a feltételekről — sajnos csak 1974 első hónapjaiban — értesült Pintér Imre, megpróbálta szerződését módosíttatni. Vállalata a szükséges 20 százalékos támogatást meg is adná. Az OTP vezérigazgatója, majd a Pénzügvminisztérium azonban elzárkózott a módosításból. Az indoklás: \z adás-vételi szerződést az aláíráskor fennálló szemé'vi körülmények alapulvételével kell'megkötni. Utólag a szerződéit módosítani nem lehet. Abban, hogy a helyzet így alakult, „hibás” a vállalat, mert nem tájékoztatta kellően munkását a lehetőségekről. De „hibás” maga Pintér Imre is, mert elmulasztotta, hogy utána nézzen a lakásvásárlás feltételeinek. (Mentségére szóljon, hogy nem könnyű kiigazodni az arra vonatkozó jogszabályok szövevényében. Aki intézett már lakásügyeket, tudja, hány szakember kezén fordulnak meg a „papírok”.) Köztük egy sem akadt, aki felhívta volna a lehetőségekre Pintér István figyelmét. A tájékozódást megkönnyítő, közérthető Lakásépítési tájékoztató című könyvecskét is Szolnokon csak 1974 (!) elején lehetett megkapni. Nos. hibás Pintér Imre," állítjuk, de véleményünk szerint nem akkora a vétség. mint a „büntetés”. Pintér Imrének ez a „figyelmetlenség” ugyanis — ha mindent beleszámolunk — mintegy hatvanezer (!) forintjába kerül. Adódik ez a befizetett előtörlesztés különbségéből, az elmaradt állami támogatásból, végül a havi részlet- fizetési különbözetből. Több megértéit Pintér Imre valóságos kálváriát járt végig. Egy ügyvéd ugyan még az elején javasolta neki: forduljon egyenesen a bírósághoz. Idézte is a Polgári Törvénykönyv XVIII. fejezetének 210. §-át, mely szerint a szerződés megtámadható, ha a „szerződő” fél tévedésben volt, s ezt a másik- fél elismerte.) De Pintér Imre úgy gondolta. hogy nálunk ma ezt bíróság nélkül is el lehet intézni. Tévedett. Most, végül, csaknem egy év huzavona után. amikor rajta kívül vállalatánák jogtanácsosa, sőt igazgatója is eljárt ügyében — sajnos eredménytelenül — nos. most Pintér Imre mégis a bírósághoz fordul. Mindezt két okból mondtuk el ily részletesen. Egyrészt mert magunk sem értjük. miért vannak még mindig olvan sokan. akik. ahelyett. hogy törvényeink szellemében igyekeznének segíteni a munkást, inkább akadályokat támasztanak. Másrészt. fel akarjuk hívni a figyelmét minden lakást vásárló munkásnak. nézzen utána körültekintően, milyen kedvezményekre van lehetősége. Valóban, mire is?. Mert a törvény csak lehetőséget ad. Ahhoz, hogy a munkás megkaphassa a kedvezményeket „be kell szállnia” a vállalatnak is.1 S ez nem megy mindenütt olvan könnven, mint a Szolnoki Cukorgyárban. (Folytatjuk) Trömböczky Péter A Tiszaföldvári Vegyesipari Szövetkezetben gyártják a szolnoki Cukorgyár megrendelésére a répaszelet kifújó csöveket. Képünkön Mészár os Károly, Nagy Lajos és Lukács Lajos a lemezeket szabja le Tranzit: Közel-Kelet A forgalmista büszkesége Szabó Mihály elégedett Orsózónők Tószegen Az állam segít Nagv a különb-ég
