Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
\ Megyei Mozaik Autóbuszon ferselyes járat, Szolnok, öreg nénike társalog a sofőrrel. Középkorú hölgy figyeli őket, majd leszálláskor megjegyzi: — Jobban tenné, ha vezetés közben nem beszélgetne a fiával! Az Ürjézus szelíd szeme őrködik felette, legyen csak nyugodt, jó lélek ő. — így a nénike. Világos: a sofőrnek nem eshet semmi baja. De vajon ki őrködik az autóbusz felett? Boxer Személyvonat, Budapest—Szolnok—Nyíregyháza. Hegyoldal nagyságú, züllött alakot igazoltat a rendőr. Az iratok mellett hatalmas méretű ólomboxer is előkerül. — Minek ez magának? — kérdi a rendőr. — Legyen mivel védekeznem ... *** Bát meg merik magát támadni!? — Eddig még nem mertek, de hátha! Elektrolit Szakmunkástanuló intézet, Kisújszállás. Elektrotechnikából felel az egyik diák. A galván-elemről kell beszélnie, de nem megy neki. Nagy nehezen eljut odáig, hogy elektrolit is van benne. — Na mi is az az elektrolit? — kérdi a tanár. — Hát az fémből van. Vasból. — Milyen vasból!? — Gömbvasból. Szerencse Autóbusz-megálló, Szajol. Nem jön a busz, zsörtölődnek az utasok. Megszólal a nagybajúszú bácsi is: — Még szerencse, hogy aszfaltból van a megálló. — Miért? — Mert ha földből lenne, gyökeret eresztenénk. Árak Piac, Kisújszállás. — Hogy a mák kilója, néném? — 35 forint lelkem. — Mennyi!? Azért már két csirkét kapok! — De mákot nem. Baj Kunhegyesen három öregasszony diskurál. — Szegény Borosa lelkem, hát 6 is itthagyott minket. — mondja az első. — De bezzeg a pénzemet magával vitte! — így a második. — Engem meg a temetésére sem hitt meg! Dicsekvés Pályaudvar, Mezőtúr. Két atyafi szopogatja a rizlinget. — Szóval maguknál úi istállót kaptak a tehenek... Hát. ugye feilődünk. fejlődünk... Mi is a napokban fejezzük be a pihenőt, tudja, a kocáknak. — Pihenőt? Az semmi! Nekünk már kiépített koca- kocogónk van ... — konstantin — Műve’ődő munkások Vízszintes: 1. A Központi Bizottság 1974. március 19— 20-i ülésén Aczél György előadói beszéde (folytatás a függ. 14., függ. 1., vízszintes 71. ) 15. Tantárgy, 16. Kényelmes. 17. Orosz folyó. 18. Társadalom- és Természettudományi Intézet. 20. Hüvelyes. 21. Hangtalan rés. 22. Baranya megyei község. 24. Helyzet. 27. Határozószó. 28. Maros menti román község. 30. A szocialista brigádok egyik jellemzője. 32. Olasz város. 34. NRR. 35. Francia semmi. 36. Len szélei. 40. Házi szárnyas népiesen. 42. Szőrzet. 43. krónikus. 45. Majdnem. 48. Tavak belseje! 49. Kettős mássalhangzó kiejtve. 50 Jókai regényalak. 51. Óriáskígyó. 53. Nem egészen kitámasztva! 55. .. .yledones, vi- rágtalan növények osztálya. 56. Alapvető fontosságú az „őket” érintő műveltségi helyzet 58. Kahána egynemű betűi". 59. Francia zeneszerző. 60. Rakodó szerszám közepe. 61. ÖY. 62. Tud. 63. Ital. 65. Csak félig akar! 66. .. .c, jugoszláv helység a Duna mentén. 69. Csarnokterem. 72. Szobrász, számos hősi emlékmű alkotója (János). Függőleges: 2. Ritka férfinév. 3. Szláv nyelvekben ő. 4. Tengeri emlős. 5. Görög betű. 6. ...e, jugoszláv város. 7. Szolmizációs hang. 8. Sokszorosításokon az aláírás alatt látható röv. 9. Fűzérvi- rágzat. 10 Ez a tevékenység lehetőséget nvúit az aktív művelődésre (folvt. a vízsz. 37. ) 11. Kedveskedés, ford. 12. Szám. 13. Romániai helység. 19. Kertész Ákos regénye. 23. Jugoszláv város. 25. Hajtószár, tartókötél, ismert idegen szó. 26. Bepanaszolja. 27. Hullott 29. Közbülső állapot. 31. Sporteszköz. 33. Főütőér. 38. NB 1-es csapat. 39. Határozószó. 41. Kiemelkedő szerepük van a művelődés terjesztésében. 42. Kos- suth-díjas színésznő, rendező. 44. .. .nikus, szűkszavú, velős. 46. A „Mentőcsónak” c. festmény is ez. 47. Észak- Vietnami város. 49. Fogyó. 51. Dél-afrikai telepes. 52. Vonatkozó névmás. 54. Villamosipari üzemünk. 56. A Maas holland neve (e—ő). 57. Tokió városrésze. 59. Iparváros Svájcban. 62. .. .lo- var, jugoszláv város. 64. Német igekötő. 67. AV. 68. Nyújt. 69. Lásd a vízszintes 21-es sort. 70. Nagy Tamás. BEKÜLDENDŐ: Vízszintes 1., folytatás függőleges 14., függőleges 1., vízszintes 71., vízszintes 30., vízszintes 56., Függőleges 10., folytatás vízszintes 37., függőleges 41. számú sorok megfejtése, december 10-ig. November 17-én megjelent rejtvényünk helyes megfejtése: Sarló és kalapács. A Népszava. Csihajda. Árulók, ötven év. Legendák. Irodalmi Alap. Vörös katona. — Könyvet nvert: Barna Emese Szolnok. Kis Roland Jász- árokszállás. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPI AP rejtvEnyszelvEnye 1974. december 1. •zolnok megyei Néplap szatirikus melléklete 281. csípés Tiszta lap a Tiszaliget Magyarország—Svájc: Na mennyi? Az emberiség kishíján egyidős a labdával. Az állatok bőrébe zárt rugalmasság — mint dr. Földessy János írja — a labdajátékok objektív feltétele. S ez az ősember kétlábra emelkedése előtt már létezett. Több ezer évvel ezelőtt Kínában már „tsuh-küh-öz- tek” ami mint köztudott magyarul annyit tesz, hogy fociztak. Aztán a római légiósok az ellenség levágott fejét kergették lábbal a harcmezőn. (Egyes történészek innen származtatják a szövetségi kapitányok fejevételét.) Angliában aztán szigorú törvényt kellett hozni azok ellen, akik II. Edward legnagyobb bosszúságára 1310 táján egy állati hólyagból varrt labdát hajszoltak faluról városra. A faluról a városba felérkező legügyesebb hajszolok aztán ott is maradtak. Bár számos király „prüszkölt” a goromba játék miatt, a derék angolok csak nem nyugodtak. Inkább vállalták, hogy törvényes keretek közé szorítják a futball-játékot. A magyar atléták és tornászok közé 1896-ban egy edzésen dobta Ray Ferenc Svájcban tanuló diák a labdát és a sportolók azonnal úgy rávetették magukat, mintha az Aranybulla óta csak erre várt volna a magyar. Még „sírt a labda” a kifent bajszú elődeinek rúgása nyomán, de már fegyelmi ügyekben kellett volna igazságot tenni a jószerivel meg sem alakult labdarúgó szövetségnek. Levonulások, tettlegességek kísérték a gyermek „csukában” totyogó magyar labdarúgósportot. A bundát eleink nem ismerték — ők lefekvésnek nevezték azt a hogyishíjákot amikor az egyik' csapat úgy dönt, hogy a másiknak^ kell mindenáron győzni... Aztán ment, mendegélt a magyar föci. Hol kátyús úton, hol tükörsima aszfalton. És nyomában mindig akkora sírás-rívással, vagy hangos hahotával menetelt a közönség, hogy azt már az osztrák barátaink sem állták meg szó nélkül, mondván: hol lakodalmat ülnek, hol temetnek ezek a szegény magyarok. A hirtelen kedélyváltozásokat aztán Hosszabb lakodalmas időszak követte. Az aranylábú fiaink rúgták a port a Wembleyben, a Népstadionban hosszú évekig. De aztán vége lett a zenének és szétszéledt a násznép a szélrózsa minden irányába. Ezután ismét egy stabil időszak következett. Marseille, Szófia... temetés temetést ért és tulajdonképpen azóta sem értük meg az igazi feltámadást. A Tiszaliget vadonatúj stadior^ának | gyepszőnyege még tiszta lap. Erre bátran íródhat a labdarúgásnak egy új fejezetének első oldala. Ezt reméljük — már megint. Csak kezdjék már el írni... — Pb — Gyakorlat Büntető
