Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
4 SZOLNOK MBoren néplap Í974. ■ december tíl Lengyel kísérletek • • On mikor kezd dolgozni ? Lengyelország — sok más államhoz hasonlóan — növelni akarja népgazdaságának hatékonyságát. Ez egyebek között a névleges munkaidő, továbbá a dolgozók szakképzettségé és tudása jobb kihasználásának útján érhető el. Lengyelországban számos ilyenirányú kísérleti felmérés folyik. Néhány üzemben pl. próbaként bevezették a kötetlen idejű munkakezdést Néhány vállalat már egy éves tapasztalatokat tud maga mögött. Ezek kétségkívül érdekesek és első eredményeik kedvezők. . A kötetlen idejű munkakezdés röviden a következő: az adott üzem dolgozói maguk határoznak arról, hogy naponként mikor kezdik meg a munkát és mikor fejezik be. A gyakorlatban ez a következőképpen alakul. A varsói Elektronikai Ipari Intézet Technológiai Kísérleti Berendezések Gyárának az a dolgozója, aki kötetlen időben kezdi meg munkáját, reggel 6 óra 30 perc és délelőtt 9 óra között bármikor elkezdheti a munkát és a kezdés időpontjától függően 13—13 óra között, szombaton pedig 11 és 16 óra között hagyhatja abba. Ez' azt jelenti, hogy délelőtt 9 és 13 között, szombaton pedig 9 és 11 óra között a vállalat egész kollektívája együtt van az üzemben. A munkaidő el'enőrzése A munkájukat kötetlen időben kezdő dolgozók a gyár portáján lévő órán be- és kilépésükkor lebélyegzik 1 űstoros nyérc, hófehér hermelin Százezer cobolyirhát vettek át az év eleje óta a szibériai és a távol-keleti vadászoktól Irkutszk központi szőrmetelepén. A „prémek királya”, a coboly mellett a vadásztrófeák között szerepelt még jakut- földi kék mókus — a Lipcsei Vásáron Aranyérmet nyert —, tűzvörös szibériai nyérc, hófehér hermelin. Ezeken kívül kevésbé értékes irhák is érkeznek a telepre: hiúz, rozsomák, pézsmapocok. A pézsmapockokat egyébként mintegy 40 évvel ezelőtt Finnországból telepítették át Szibériába, s az új helyen nagyszerűen akklimatizálod- | tak. jelenléti kártyájukat. Ezzel igazolják a vállalatnál el- . töltött munkaidejüket. Ez havonta kötelezően heti 46 munkaóra és még plusz 2 vagy 3 nap attól függően, hogy az adott hónap 30, vagy 31 napos-e. A munkaidő elszámolása mindenkinél havonként kerül sorra. Minden egyes dolgozó a saját bélyegző-kártyáján bármikor ellenőrizheti, hogy az adott hónapban hány órát dolgozott le és még hány órát kell teljesítenie a normához. Ez a formális ellenőrzés módja. A munkát azonban érde. mil eg a kijelölt feladatok elvégzése alapján ellenőrzik. A vezetők — tapasztalt szakemberek — igen pontosan tudják, hogy egv konstruktőrnek, technológusnak, lakatosnak, vagy marósnak mennyi időre van szüksége egy-egv munka elvégzéséhez. Az elvégzetten feladat komoly gondokat okozna — késleltetné a tervek végrehajtását. A formális fegyelmet tehát érdemi fegyelemmel váltották fel. Közvéleménykutatás Az említett gyárban közvéleménykutatást Végeztek. A kérdőívek kitöltésénél a nevét senkinek sem kellett feltüntetnie. A felmérésből kitűnt, hogy a dolgozók túlnyomó többsége elégedett a kötetlen idejű munkakezdéssel. A válaszokból kiderül, hogy ez a rendszer lehetővé teszi a munkanap jobb beosztását. A dolgozók több időt tölthetnek családjukkal. Ha a városban elintézni vaA Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban nagy gondot fordítanak a vasúti közlekedés fejlesztésére. A már meglévő útvonalakat modernizálják. A legutóbbi években több új vasútvonal épült, amelyek az új mező- gazdasági és ipari körzetek érintésével kötik össze a Koreai-félsziget keleti és nyugati részét; mások a nemrégiben feltárt vasérc-lelőhelyek és a fejlődő északi területek között létesítenek kapcsolatot. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése megköveteli a vasú tak átbocsáj tóképességének fokozását, a vagonpark fejlesztését és modernizálását. A vonszani vagongyár dolgozói az országban elsőként építenek önkiűrítő berendezéssel ellátójuk akad. nem kell vállalatuknál külön engedély után szaladgálniuk. Közlekedési zavarok, vagy egyéb okok miatt nem késnek el a munkából, nem kell evégett magyarázkodniuk. Nem kénytelenek a közlekedési csúcsidőben utazni, elkerülhetik a villamosokon és autóbuszokon, helyiérdekű vasutakon a tolongást. Számos dolgozó a közvéleménykutatás során rámutatott: igen jelentős dolognak tartja, hogy munkaidejét így kevésbé befolyásolják a pszichológiai okok. Pszichológiailag a leglényegesebb pozitívum az. hogy a kötetlen idejű munkakezdés esetén a dolgozó fokozott bizalmat érez maga iránt. Ezzel együtt jár az az érzés is, hogy kiterjesztették személyi szabadságát. Ezért megnövekedett felelősséget érez a rábízott feladatok elvégzése iránt. Ezek a megállapítások a szellemi és a fizikai dolgozókra egyaránt vonatkoznak. A szakértő véleménye Lengyelországban egyébként minden üzemnek joga van arra, hogy önállóan dolgozza ki és fogadja el munkarendjét és önálló kísérletet kezdjen a kötetlen idejű munkakezdés bevezetésén. A szakértők is kedvezően vélekednek a kötetlen idejű munkakezdésről. Közülük jó- néhány azt vallja, hogv ezt a rendszert még az olyan üzemekben is be lehet vezetni, amelyekben futószalagok működnek. tott 125 tonnás tehervagonokat. Jelenleg a KNDK egyik legfontosabb problémája a vasutak villamosítása, amely — a közgazdászok számításai S2erint — lehetővé teszi az átbocsátó-képesség megduplázását s azt, hogy egyötödére csökkentsék a vasúti szállítások önköltségét. Már befejeződött egy 80 kilométeres szakasz villamosítása Racsszin és Cshöngszin között. s most folynak a munkálatok a Phenjan—Szarivön vonalon. A vasúthálózat bővítése, villamosítása, modernizálása és műszaki felszereltsége színvonalának növelése eredményeként a népi Koreában jelenleg húsz nap alatt szállítanak annyi árut, mint 1946-ban, a iapán megszállás alóli felszabadulás évében összesen. Űj látások a s?ű?l(ideken Mongóliában 15 évvel ezelőtt kezdődött meg a szűzföldek .feltörése. Az új területeken számos, elsősorban növénytermesztésre szakosodott mezőgazdasági központot létesítettek. Így például a Bajan-Ul ajmak nyugati részén épül Delun — a modern, úi település iskolával, kórházzal, klubbal, szállodával, sőt repülőtérrel rendelkezik majd. A várható igényeket figyelembe véve a környék rendezése során a település felé terelnek egy közeli folyócskát. Az üzemanyag-ellátás problémája is megoldódott: Deluntól mintegy tízkilométernyire kőszéntelepeket fedeztek fel. Felderítő túvérhajó Tudósok és halászok egyaránt szeretnék kiismerni a kontinenseket övező záto- nyas, lépcsőzetes tengerfeneket. Közelről kéne szemügyre venni a halak szokásait, vonulásukat s mindent, ami a világ-óceán biológiai tar-, talékaira utal. A Tinro—2-t ilyen kutatásokhoz tervezték. Próbaképpen a Fekete tengeren vetették be. Különös rendeltetésű kutatóhajó. az Ichthyandr fedélzetén mutattak be a Tinro—2 „legénységének”. Parancsnokuk a Leningrádi Halászhajó Tervező Intézet egyik mérnöke: Mihail Girsz. Búvárhajó parancsnok létére jellegzetes laboratóriumi tudósnak látszik. Kiderült róla különben, hogy rési hajóépítő családból származik. A kétüléses alkotmányból a kilenc ablakon át jó kilátás nyílt. A fényképezőgépek és a filmfelvevők a reflektorig jóvoltából a tengerfenéken is működnek. A hajót akkumulátor hajtja. Haladhatnak, vagy egy érdeklődésre méltó .alakzat fölött lebeghetnek is vele a tengerben. vagy sodortathatják magukat ar/- áramlattal, vagy a fenékre tapadhatnak. A légnyomás mindig megtartja a tengerszinti értéket. Vihetnek magukkal élelmet és vizet, és az anyahajóval szüntelen kapcsolatban állhatnak. A második ülést egy ocea- nográfusnak, geológusnak, vagy biológusnak szánták. Innen figyelhetik a halakat, följegyezhetik mélység szerinti eloszlásukat vagy a fenék alakzatait és összetételét tanulmányozhatják. Próbamerülés! A merülőberendezést bekapcsolják, a TRINO—2 kibúvik az anyahajó testéből és útnak ered „Ichthyandr! Itt Tinro—2! Minden rendben. Merülhetünk?” És elmerülnek a tenger mélyén. „Megkezdjük a gyakorlatot” — jelenti a parancsnok. Húsz nap alatt — e»y ér Világszerte ismerik a Kaszpi-tengeren fémvázakra telepített olajkutakat. Az ipar sokmillió tonna fekete aranyat kap onnan, Nyeftya- nie Kamnyiból. A Kaszpi-tengemél átfogó geológiai és geofizikai kutatások folytak a további lehetséges szénhidrogén lelőhelyek után. Először gravitációs és mágneses mérőműszerekkel vizsgálták a tengerfenéket. maid a szeizmo- lógusok, végül pedig a kutatófúrást végzők kerültek sorra. Így tucatnyi új olaj- és földgázmezőt fedeztek fel a Kaszpi-tenger délkeleti körzeteiben. Ez a munka kiterjed az Azovi-tengerre is, amely eddig elsősorban gazdag halállományáról volt híres. A kutatófúrásokat tavaly év végén a Krim-félszigettől 2.5 km-re végezték. Amint elérték a 600 méteres mélységet, három földgázt tartalmazó réteget találtak. amelyek egyenként naponta 200 ezer írd földgázt adnak. — Ez igen biztató kezdet, s ipari kitermelésre alkalmas lelőhelyeket ígér — mondja Nyikola4 Budnyikov, a Geológiai Minisztérium főosztályvezetője. — Az A'zovi- tenger alatt lévő mezők a legóvatosabb becslések szerint is legalább 500 milliárd m3 földgázt ígérnek. Az azovi gáz nagy „előnye”, hogy igen kedvező helyen, nagy ipari centrumok, ukrajnai termőföldek és a krimi üdülőövezet közelében található. — Most északon is újabb kutatásokat kezdünk, — mondta Nyikoláj Budnyikov, — A Balti-tenger ugyancsak a kontinentális talapzat fölött helyezkedik el. de valamivel mélyebb, mint az Azo- vi-tenger —, átlagos mélysége 900 méter. Az olajbányászok nagy reményeket fűznek ehhez a térséghez, a Balti-tengeri rétegek hajlá- si körzetéhez, mert annak keleti részén már néhány jelentős lelőhelyet találtak, olyanokat, mint s kraszno- bonszki és a laduskinOi. Fúrótornyok a Kaszpi-tengeren Szovjet orvostudomány Kutatási lerüle'ek: A szív-érrendszeri, rákos, vírusos betegségek A Szovjetunióban mintegy 400 nagy kutatóközpont ' 50 ezer tudományos munkatársa foglalkozik az emberiség szolgálatában álló orvostudomány problémáival. A szovjet orvostudomány egyik sajátossága, hogy szoros kapcsolatot tart az egészségügyi szolgálat szükségleteivel, — mondta az APN tudósítójának Vlagyimir Tyi- makov, a Szovjet Orvostudományi Akadémia elnöke. — Az a tény határozza meg a tudósok kutatásainak legfontosabb irányát, hogy a legelterjedtebb — szív-érrendszeri, rákos, vírusos — betegségek leküzdésére szolgáló szereket alkossanak. Az elmélyült tudományos kutatások révén az utóbbi években jelentősen kibővültek fogalmaink a szív-érrendszeri betegségek természetéről, azokról a folyamatokról, melyek nemcsak a szervezet szintjén mennek végbe, hanem az egyes sejtek, molekulák szintjén is. A szovjet tudósok számos új módszert javasoltak a szívbetegségek diagnosztikájára, gyógyítására, például a szívinfarktusban szenvedők szakaszonkénti gyógykezelési és rehabilitálá- si rendszerét. E rendszer klinikai alkalmazása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a betegek megmenthetők legyenek, hanem azt is, hogy az infarktuson átesett emberek 86 százaléka visszatérhessen a teljesértékű életbe, a munkába. 1970-ben Állami díjat kapott egy tudóscsoport: Alekszandr Vis- nyevszkij, a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja, valamint Alekszandr Gurvics és Borisz Cukerman profesz- szorok, akik a szívritmus-zavaroknak defibrillátoros áramütés segítségével történő gyógymódját kidolgozták és a gyakorlatban meghonosították. 1974-ben pedig Állami-díjjal tüntettek ki egy tudós-kollektívát, akik kidolgozták a szívbánta] mák diagnosztikájának hatékony módszerét — az elektroröntge- nográfiát. A szovjet intézetekben sokezer szívműtétet végeztek, többek között a vérkeringésből kiiktatott „száraz” szíven is. Az ilyen műtétek terén nagy tapasztalatra tett szert a Klinikai és Kísérteti Sebészeti Intézet, amelyet Borisz Petrovszkij Lenin-díjas akadémikus, világhírű szovjet sebész vezet Újszülöttek szívhibái Az utóbbi években kialakult egy igen fontos kutatási irányzat, az újszülött gyermekek szívhibáinak meg- ■ szüntetését tűzte ki célul. Nemrég szintén Állami-díjat kaptak azok a sebészek, akik a gyakorlatban meghonosították a kis betegek gyógymódjait. Amikor a szovjet orvostudomány fejlődésének útját értékeljük, lehetetlen meg- , emlékeznünk valamennyi tudományos kutatásról. Közülük csak néhány: az ország virológusai a kanyaró, a dif- téria ellen új vakcinákat állítottak elő, amelyek révén a gyermekek megbetegedési arányszáma jelentősen csökkent; kidolgozták azt az eljárást, melynek segítségével az emberi vér fehérvérsejtjeiből vírusellenes hatású fehérje nyerhető. Napjainkban az onkológia területén elért sikerekről is megelégedéssel beszélhetünk. A szovjet tudósok az utóbbi években nem kevés eredeti preparátumot állítottak eló. A klinikai gyakorlatban ma egyre szélesebb körben alkal„Rákvírup Más szovjet laboratóriumokban is izoláltak rákvírus „jelölteket”. Most ezeket az USA tudósaival közösen, sikeresen tanulmányozzák. Ez egyike azoknak a perspektivikus kutatási irányoknak, melyek közelebb visznek bennünket a rák keletkezésének titkaihoz. E tekintetben jelentős sikernek számít, hogy Harry Abelev és Jurij Tata- rinov professzorok felfedeztek egy fehérjeanyagot — az alfafatoproteint, melynek jelentkezése olykor rákos folyamat fejlődésével 'jár mázzák a nehéz részecskék — protonok — nagyteljesítményű sugárnyalábjait, amelyek megtámadják a rosszindulatú sejteket, az egészséges sejteket pedig kímélik. Mérlegelik annak lehetőségét, hogy a rosszindulatú daganatok elleni harcban lézersugarakat, valamint túlnyomásos oxi- génteiítést alkalmazzanak. A rosszindulatú daganatok problémája most általános biológiai probléma lett, erre összpontosul a biokémikusok, genetikusok, virológusok érdeklődése is. A szovjet kutatók tüzetesen tanulmányozzák a tumorok természetét, fejlődési mechanizmusait, keresik az egészséges és a beteg sejtek élete közötti legapróbb különbségeket. A Szuhumi- ban dolgozó tudósok Borisz Lapin professzor vezetésével vizsgálták a leukózisok keletkezésében a vírusok szerepét és kimutatták, hogy a beteg emberek vérében van egy vírushoz hasonló hatóanyag, amely, a majmokba jutva, a leukózist jellemző megbetegedést vált.-jelöltek” együtt. Ezt a fehérjét a vérben „elcsípve” a rák különösen a májrák diagnosztizálható. A tumorok korai kimiíta- tási módszereinek, a gyógyszereknek tökéletesítése már ma arra az eredményre vezetett, hogy a rák okozta halálozás gyakorlatilag nem emelkedik. A tudomány rohamos fejlődési üteme feltámasztja azt a reményt, hogy közel van az idő, amikor a rák megszűnik magával ragadni az életek millióit. (APN—KS) Sarkvidéki borostyán — mint serkentő Szovjet geológusok a Ju- ger-félszigeten (a Szovjetunió európai részének északi területén! borostyánljőlelő- helyre bukkantak. Felfedezésükkel igazolták a XVIII. század nagy orosz tudósának. Mihail Lomonoszovnak a feltevését, aki azt írta; .,Az Északi Jeges-tenger mellett is előfordul a borostyán, az ottani lakosok tengeri tömjénnek nevezik.” (Valamikor a papok a borostyánt a lakó- helyiségek kiíüstölésére használták. innen származik a tengeri tömjén elnevezés.) A borostyánt nemcsak az ötvösipar becsüli nagyra, az utóbbi időben a mezőgazdasági tudomány is „felfedezte”, hogv nagyhatású biogén serkentőszer. A borostyánjává t az állattenyésztésben gyógyászati célokra, a aöven- dékállatok fejlődésének gyorsítására, az állatok szapora- ságának. termelékenységének növelésére használják. \ f Az olajbányászok i ngerre szállnak
