Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
1974. december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 VÁC a kilencszáz érés varos Jövőre nemcsak Szolnok, hanem Vác is jubilál. Alapításának 900 éves évfordulóját ünnepli a Duna- parti város, éppúgy, mint Tisza- parti társa. Képes összeállításunkban Vác alapításától napjainkig tartó történetéről kap áttekintést az olvasó. Vác vára, Báthory korában Egy város történetét nem lehet úgy megírni, hogy ne az ország sorsát mondanánk el. A küzdelmek kora, s a felemelkedés tiszta és kevés éveinek mindennapja itt is, ott is fellelhető. Kü-' Ionosén a régi városaink azok, amelyek múltja szorosan összefonódott a hazáéval,, mert az ősi falak mögötti tettek és cselekedetek a nagy lődésének irányát, és csakhamar a dunai kereskedelmi át- kelőutak forgalmas pontja lett. A kezdeti kétévszázádos gyarapodást a város első égése, 1241. március 17-e szakította meg, amikor a mongol hordák Sejbán vezetésével feldúlták. ..A királya, Batu seregének egy része fekete Vasárnapon Vác A virágzó és gazdag várost ismét elérte végzete: 1544-ben foglalják el a törökök. A megszállás elején ugyan több ízben magyar kézre került, de a törökök is felismerték kulcsfontosságú helyzetét, s közel másfél, századig birtokukban volt. A várat megerősítették, s volt olyan idő. amikor több ezer oszmán harcos őrizte itt a A hangulatos Duna-partl sétány közösséget is előrelendítették, vagy éppen visszavetették. Egyik legősibb városunk Vác — kilencszáz éves. I. Géza 1075-ös garamszentbe- nedeki alapítólevele említi először városként. Legrégibb városaink közé tartozik, bizonyítja az okirat, ám a mögötte való régi sejtéseink mára már beigazolódtak, hiszen meglakták már a kelták s a rómaiak is. István király is felismerte kulcsfontosságú jelentőségét, s az általa alapított kilenc püspökség egyike Vác lett, a legnagyobb egyházrriegye székhelye. Ezzel megszabák a város fejvárosa alá ment... miután a várost egészen elfoglalták és legyőzték, azokat, akik a szentegyházba menekültek... mindenestől tűzhalállal végezték ki...” írja a szemtanú, Rogerius. IV. Béla itt tartja első országgyűlését, amelyen elhatározták: az országot újjá kell építeni! Ezután Vác századokon át a királyok kedvelt városává lett. Mátyás humanista püspöke, Báthori Miklós egyenrangúvá emelte Visegráddal, Bonfini szerint „a műveltség káprázatos fényével árasztá el Vácot...” félhold hatalmát. A palánkkal körülkerített tornyain müezzinek kiáltották Allah diadalát. A város pusztult, de ennek ellenére azt az ellentmondást vehetjük észre, hogy éppen akkor volt Vác kereskedelmének legvirágzóbb kora. Volt olyan esztendő — 1624 —, amikor tízezerszámra vitték át a váci réven Bécs felé a hízómarhát. Á török nemcsak a fegyver hatalmával, hanem eszes közigazgatással és a kereskedelem szabadságával hódította meg a keresztény lakosságot. Emberséges érzetére vall, hogy számtalan esetben kelt a lakosság védelmére, ha a végvárak vitézei zaklatása tűrhetetlenné lett. A török „megnyírta ugyan juhait, ám nem kopasztá meg azokat...” Száznegyvenkét évi megszállás után, 1686-ban Budával együtt Vác is felszabadult. A virágzó középkori város teljesen rombadőlt, lakói megfogyatkoztak, s a megkezdődött újjáépítést a vallási üldözések hátráltatták. Kéry püspök ekkor telepítette ki a reformátusokat a mai Kisvác területére, majd Balogh Miklós püspök idejében német telepesek költöztek Vácra. A Rákóczi-szabadságharc alatt Bottyán hadai táboroztak és számos diadalmas csatát vívtak a környéken, de a vegyes lakosság és császárhű püspökei miatt, inkább a labanc erőssége volt Vác. A romhányi ütközet megpecsételte a szabadságharc sorsát, s ezzel a várc- éoítése évtizedekre megszakadt. Az új fellendülést az Althann-püs- pökök kora hozta, amikor a mai barokk Vác kialakulása kezdetét vette. Az akkori járványok dúlta város népe munkássága nyomán Vác ebben az időben olyan fejlődésnek indult, ami a refprm- kor szellemi és anyagi fényében tetőzött, ám ezt törvényszerűen követte az elnyomás ideje. A nemzeti gondolatot támogató első váci nyomdák hírét a város urainak retrográd tevékenysége árnyékolta be, s Vác ebben „méltó” volt püspöki székhely jellegéhez. Vác teljes újjáépítését Mi- gazzi bíboros fejezte be, de a barokk paloták és templomok fényében mutatkozó látszólagos jólét mögött a püspöki jobbágyok nyomorúsága bújt meg. Az igazi haladásra kevés példát találunk, s ezek közé tartozik az ország első, 1846-ban megnyílt Pest—Vác közötti vasútvonal. Az önkényuralom évtizedei után új reménysugár ébredt — a szabadságharc. A város Mátyás-kori dicsősége ébredt fel, amikor a két váci csata (1849. április 1° és július 15.) jelképe lett a nemzet élni- akarásának. A második ősz- szecsapásban részt vett a lakosság is, s ezért megtorlásul majdnem teljesen felégették Vácot célos futott be a Konstantin térre, hogy ágyúlövésével az új világ kezdetét jelezze. A barokk város új útra lépett, amely az iparosodás, a gazdag és korszerű mezőgazdaság felé vezet, s amelyen lakói a vén folyó mellől távolabbra léphetnek. Űj üzeA 900 éves város főtere A szabadságharc bukása után újból megállt Vác dinamikus fejlődése, de a függetlenségi vágyat már nem lehetett elnyomni. A haza- szeretet váci példája, hogy 1868-ban itt állítottak először emlékművet a szabadság- harcban elesett honvédeknek. A gyáripar századvégi kialakulását, a régi kereskedelem feléledését az első világháború, majd a fehérterror mek létesültek, s közöttük is. legjelentősebb a cementgyár — a DCM. Végre valóban az „iskolák városa” lett a város. A legújabb gimnázium — a Géza király téren — ott épült, ahol valaha e várost alapították és a vár állott. Az álalános közművelődés olyan pezsgő, amely méltó az ősi város híréhez, amit az itt letelepedő művészek országosan is népszerűsítenek. A régi híd és az új városrész szakította meg. A magyar munkásmozgalom 1919-es váci vértanúi örök példaképe marad az ifjúságnak csakúgy, mint a hírhedt váci fegyházban raboskodó kommunisták ezrei... • • • A kilencszáz éves Vác iga zi újjáépítés akkor kezdődött, amikor 1944. december Lakóinak hagyománytisztelete szűkebb pártriájuk szere- tetében tükröződik, és ez napról-napra jobban megvalósul tetteikben is. A barokk hangulatot ébresztő régi városközpontot ma már a modern, új lakótelepek veszik körül, jelképeként az építő munkáskéznek, ami a következő századoknak eleven biztosítéka. Vác, a török hódítás idején 8-án reggel egy szovjet pánGsankő Lajos
