Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

SZÓ LA OK M ÉGI El A ÉPLAP 1974. deceive? i. HÉTFŐ: A SzoVjétunióbán felbocsátják a Szojuz—16 űrhajót. —- A Közös Piaci kilencek külügyminiszteri értekezlete Brüsszelben. — Makariosz, Kleridesz és Karamanlisz „ athéni táfgyáiásáí, az érsék bejelenti hazatérését Cip- «-* rusra. — Az olasz parlamentben megkezdődik a bizalmi vita. KEDD: Ford sajtóértekezlete a vlagyívosztoki találkozóról. — Miki Takeo az új japán kormányfő. — A csehszlovák mimsztérélnők indiai látogatása, SZERDA: Leonyid Brezsnyev megérkezik Párizsba, a hetedik szovjet—francia csúcstalálkozóra. — Általános sztrájk Olaszországban. — Egyiptomi és szíriai állásfoglalás a közel-keleti helyzetről, Arafat a líbiai elnökkel tárgyal. CSÜTÖRTÖK: Jároszewicz, lengyel kormányfő Szófiában. — A nyugatnémet kancellár washingtoni útja. — Megbu­kik a dán kormány, kiírják a rendkívüli választásokat, t — Előkészületek Athénben az államformáról tartandó népszavazásrá , PÉNTEK: Brezsnyev és Giscard aláírja az öt évre szóló gaz­dasági együttműködési megállapodást. — A belpolitikai konszolidáció jelei Etiópiában. SZOMBAT: Béke-világértekezlet Prágában. — Riadókészült­ség Törökországban,' Görögországban és Cipruson. így tátja a hetet kommentátorunk. Réti Emu; j A rambouilieti találkozó Giscard d'Estaing . francia elnök kinyújtózkodhatott ab­bán a két méter negyven centiméter hosszú ágyban, amelyet még a rendkívül magas termetű De Gaulle kényelmére készítettek a Hambouilleti kastélyban. Á tudósítók természetesen hoz­záfűzték. hogy az utóbbi időkben különösen súlyos gondok alatt görnyedő fran­cia gazdaságnak is némi „nyűjtózkodási’’ lehetőséget jélent az új. öt esztendőre szóló gazdasági együttműkö­dési megállapodás, amely az eddigi duplájára, évi mint­egy tízenkétrriilliárd frankra emeli, a Szovjetunió és Fran­ciaország kereskedelmi for­galmát. (A szerződés legje­lentősebb egyedi tétele a francia közreműködés a szovjet földgáz-szállítások nagyarányú növelésé.) A gazdasági kapcsolatok biza­fotitkarat lomépítő, politikai fontossá­gát mutatja, hegy az ok­mányt a. legfelsőbb szinten írták alá: Brezsnyev és Gis­card neve került a doku­mentumra. Sorrendben a hetedik szov­jet-francia csúcstalálkozó zajlott le Rambouillet-ben, amely három napra Francia- ország politikai fővárosa lett, miután az Elysée Palota va- lósággal kiköltözött” a Pá­rizs közelében lévő műem­lék épületbe. Moszkva és Párizs kapcsolatainak külön­leges jelleget ad, hogy a nagy nyugati országok közül Franciaország lépett először a Szovjetunióval kialakítan­dó együttműködés útjára, s ez sokat segített a hideghá­borús jég törésben. Azóta tulajdonképpen valamennyi jelentős nyugati hatalomnak tudomásul kellett venni© a békés egymás mellett élés bizonyos normáit (utalha­tunk a vlagyívosztoki talál­kozóra, Schmidt kancellár leg- utóbbi moszkvai látogatásá­ra, Wilson brit miniszterel­nök és az ÚJ japán kül­ügyminiszter látogatási szán­dékára a szovjet fővárosban)- ám ez nem kisebbíti. inkább Öregbíti a korábbi francia nyitás érdemeit. Giscard elnök és minisz­terelnöke Jacques Chi ras, akiír az utóbbi hónapokban nem iggn hivatkoztak tábor­nok elődíilkfé, eáúttal sza­vakban is hitet tettek a ba­rátság és együttműködés De Gaulle által meghirdetett po­litikájához. (Remélhetőleg az örökség pozitív tényezőire gondoltak, hiszen a gaulleiz- fnus ellentmondásos hagya­tékában olyan negatív ele­mek js szerepelnek, mint a leszerelési tárgyalások iránti érdektelenség...) Az aktív kelet—nyugati kapcsolatok azonban ma már többet je­lentenek a puszta beszélő vi­szonynál, ezért a világ, s mindenekelőtt kontinensünk bízik abban, hogy Franciaor­szág is kezdeményezőleg lép fel az európai biztonsági Konferencia zarószakaszának mielőbbi befejezése, a föl­dünkön lévő válsággócok fel­számolása érdekében. Amj a Szovjetuniót illeti, következetésen folytatja to­vábbi elvi békepolitikáját az enyhülés elmélyítéséért. Az 1974 es esztendőben bizonyos sokkot és megrázkódtatást okozhatlak a/.ók a személyi változásolt, amelyek vala­mennyi bagVubb nyugat) or­szág élén bekövetkeztek. Az okok különbözőek voltak, de Az ENSZ közgyűlés politi­kai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó 1. számú bizottsá­gában végétért a koreai kér­dés vitája. A szocialista és áz el nem kötelezett országok képviselői felszólalásaikban hangoztat­ták, hogy Dél-Korea külföldi katonai megszállása a legfőbb akadálya annak, hogy a ko- reái nép megvalósíthassa az ország északi és déli részé­nek egyesítését, és a külföldi csapatok a reakciós szöuli rezsimét \édelmezik csaknem mindegyik esetben a tőkés világ, s az egyes or­szágok belső nehézségeiben gyökereztek. Ilyen körülmé­nyek között különösen lénye­gesnek tarthatjuk, hogy még az idei esztendőben sikerült biztosítani a csúcsdiplomácia folytonosságát és a Szovjet­unió Kommunista Pártjának főtitkára, negyven nap lefor­gása alatt, személyesen tár­gyalt az új amerikai és fran­cia elnökkel, valamint az új nyugatnémet kancellárral. Még egy csúcs a héten; a szövetséges államférfiak kö­zül az állítólag legjobban an­golul beszélő Schmidt kan­cellár repült Washingtonba, hogy megtalál ja a közös nyelvet Forddal. Ez a láto­gatás mintegy előjátéka a so- ronkövietkezö közös piaci ér­tekezletnek; a kilencek több­sége hajlandó csatlakozni az Egyesült Államok által kez­deményezett energia s véd­és dac-szövetségéhez, Fran­ciaország viszont továbbra js önálló energia-politikát kí­ván folytatni. Schmidt meg­érkezésekor rendhagyó nyi­latkozatot adott, mivel kije­lentette, hogy „becsületes al-. kuszként” ment Ameri Kába. A startnál tett nyersen Őszinte bejelentés után még nem derült ki, hogy mennyi­ben volt becsületes és meny­nyiben tudott közvetíteni az alkuban ... A hét kettő-kettes „döntet­len” eredményt hozott a nyugati kormányok megma­radási kupájában. Japánban lezárult a Tanalva lemondá­sa nyomán támadt űr, s a korábban hazánkban is iárt Miki Takeo lesz a miniszter­elnök. A viszonylag népszerű, liberális-demokrata politikus­tól remélik a japán konzer­vatívok. hogy megerősödhe­tik ingatag hélyzetük. Olasz­országban is bemutatkozott az új kabinet, s a Moro- kormánv bizalmi vitájával egybeeső — már régebben elhatározott — általános Sztrájk jelezhette áz úi kor­mányfőre váró nehézségeket. Belebukott viszont a gazda­sági helyzet romlásába a dán kormány, januárra rend­kívüli választásokat írtak ki. Továbbra sincs munka­képes vezető testületé Tö­rökországnak, Ankarában egyelőre még folyik a vita. mikor tartsák meg a soron- kivüli választásokat. Görög­országban ma népszavazás dönt az államforma kérdésé­ről. az előrejelzések szerint a köztársaság mellett fognak dönteni a rosszemlékű mo­narchiával szemben. Ezt va­lószínűleg Konstantin ex­uralkodó bejelentése sem változtatja meg. ha ugyanié bizalmat nyilvánítanak irán­ta „minden hellének királya­ként” foglalná el a trónust. A török és görög belpoli­tikai képet a haderők riadó­készültsége teszi teljessé, amely Makariosz hazatérésé­vel és á ciprusi probléma várható előtérbe kerülésével kapcsolatos. Ha az érsek ki­lép nieósiái palotájának er­kélyére, hogy beszéljen at egy begy ültek héz, sokminden megélénkülhet a szigetország körüL A vita során a küldöttek helyeselték a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság programját, amely arra irá­nyul, hogy békés és demok­ratikus úton egyesítsék az ország két részét, és olyan kedvező politikai helyzetet teremtsenek, amely lehetővé tenné a koreai kérdés külső beavatkozás nélküli függét- len rendezését. A politikai bizottság de­cember 9-én, azaz holnap bo­csátja szavazásra a határo­zatiéi vezetet. Leonyid Brezsnyev az SZKP KB főtitkára a párizsi szovjet követségen fogadta George Marchias-t, a Francia KP Véget ért a koieai kérdés vitája Befeleződtek a szovjet—francia tárgyalások Leonyid Brezsnyev tegnap hazautazott Párizsból Leonyid Brezshyev, az SZKP KB főtitkára befelezte franciaországi látogatását és tegnap hazautazott. Látogatá­sa idején több tárgyalást folytatott Valéry Giscard d’Éstaing elnökkel. Ezek so­rán megérősítétték a Szov­jetunió és Franciaország kö­zötti együttműködés tovább­fejlesztésének irányvonalát, mind a kétoldalú kapcsola­tok terén, mind a nemzet­közi kérdések széles körében. Leonyid Brezsnyev és Va­léry Giscard d’Estaing Ram- bouilletben ötéves szovjet— fran'cia gazdasági együttmű­ködési megállapodást írt alá. Léonyid Brezsnyev a re­pülőtéren újságíróknak ki­jelentette. hogy' a ram- bouillet-i tárgyalások újabb lendületet adtak a szovjet— francia kapcsolatoknak a politika, a gazdaság és a kul­túra területén. „Nagyon elégedett vagyok látogatásommal” — hangsú­lyozta Leonyid Brezsnyev és hozzátette: „Jó érzésekkel ér­keztünk ide és teljes meg­él égédettséggel utazunk él. Megállapodásra jutottunk sok kérdésben”. Az SZKP KB főtitkára kö­zölte, hogy Franciaország el­nöke elfogadta a szovjetunió­beli látogatásra szóló meg­hívást és annak a jövő év­ben kíván eleget tenni. Párizs orly repülőterét a Szovjetunió és. Franciaország állami lobogóival, díszítették fel. Leonyid Brezsnyevet Va­léry Giscárd d’Estaing elnök és más hivatalos személyisé­gek búcsúztatták. A szovjet vendég tiszteletére díszszá­zad sorakozott fel, a zene­kar pedig eljátszotta a két ország hilnnuszát. A francia vezetők szívélyesen búcsút vettek Leonyid Brezsnyevtől és jó utat kívántak neki. Az SZKP KB főtitkárával együtt utazott haza Andrej Gromiko külügyminiszter, Nyikolaj Patolicsev külkeres­kedelmi miniszter és más szovjet személyiségek. Leonyid Brezsnyev fran­ciaországi látogatásának és a francia elnökkel folytatott tárgyalásainak eredményeit» szovjet—francia közlemény rögzíti. Mint Párizsban rámutat­nak. az újabb szovjet—fran­cia csúcstalálkozó megerősí­tette a Szovjetunió és Fran­ciaország közötti egyetértés és együttműködés politikájá­nak folyamatosságát. • A két ország vezetői hangsúlyozták az enyhülés további elmélyí­tésének fontosságát. Áttekin­tették a nemzetközi élet leg­fontosabb kérdéseit., beleért­ve az európai biztonság problémáját. R3mbouillet-ben jő alapo­kat fektettek le a szovjet- francia barátság és együtt­működés további megszilár­dításához. Leonyid Brezsnyev az SZKP főtitkára franciaországi láto­gatását befejezve, tegnap visszaérkezett Moszkvába. NEW YORK Kurt Waldheim ENSZ-fő­titkár egy brit rádióállomás riporterének , adott New York-i nyilatkozatában kö­zel-keleti látogatásának ered­ményeit összegezvé kijelen­tette, hogy amennyiben a jö­vő évben nem történik po­litikai áttörés a válság ren­dezésére, jelentős mértékben, megnő az újabb fegyveres összecsapás veszélye. BRÜSSZEL Holnap délután Párizsban, a Quaj d’Orsay-n, á külügy­minisztérium épületében kez­dődik meg az Európai Gaz­dasági Közösség kilenc tag­államának újabb csúcstalál­kozója. BONN Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter tegnap Max Van Der Steel holland külügyminisz­ter meghívására Hágába uta­zott. Megbeszéléseiken, amelyre nem sokkal a nyu­gatnémet külügyminiszter washingtoni útin után kerül sor, a nemzetközi és az euró­pai politika időszerű kérdé­seiről lesz szó. LISSZABON A fegyveres erők mozgal­mának (MFA) plenáris ülése Lisszabonban bizalmát nyil­vánította a fegyvéres erők legfelsőbb tanácsának, az MFA húsztagú vezetőtestü­letének és felszólította egy olyan antimönopólista stra­tégia megvalósítására, amely a dolgozó osztályok érdekeit szolgálja. prAga Szombaton Prágában foly­tatta munkáját a nemzeti bé- kemo/.galmak képviselőinek értekezlete. A tanácskozáson több mint !GÚ országból 250 delegátus vesz részt. A konferencián szó esett az európai biztonságról, a lesze­relésről, a közel-keleti és a vietnami helyzetről, a cipru­si kérdésről, a portugáliai és a görögországi fejlődésről. BERLIN Berlinben tárgyallak az NDK és az NSZK kormá­nyának meghatalmazottal. A tárgyalások eredményeként parafálták az elkövetkező évekre Szóló kétoldalú ke­reskedelmi megállapodást. KUWAIT Kuwait és Bissau-Guinea diplomáciai kapcsolatot lé­tesített egymással. Á megál­lapodásra Victor Saude Ma­ria Bissau-gulheai külügymi­niszter kuwaiti látogatása al­kalmával került sor. Csomagolnak a Szojuz;—16 utasai Ä Szojuz—16 áltál elvég­zett orbitális összekapcsolási és szétkapcsolási kísérletek­kel, melyek a szovjet szakér­tők szerint igazolták az új­típusú dokkolóberendezés jó tulajdonságait, lényegében befejeződött szovjet részről a július 19-i kezdettel terve­zett szovjet—amerikai koz­mikus randevú „jelmezes fő­próbája”. Filipcsenko űrha­jóparancsnok és Rukavisnyi- kov, a Szojuz—16 fedélzeti mérnöke megkezdték a „cso­magolást”: a Földre való visszatérés előkészületeit. Bizalmat kapott a Móra kormány Az olasz szenátus után szombaton a képviselőház is bizalmat szavazott AldoMorü kereszténydemokrata—re­publikánus kormányának, amely ezzel alkotmányos jogköre teljebe került. A bizalmi vitában többek között felszólalt De Martino, a szocialista párt főtitkára. Az Olasz Kommunista Párt revében Giorgio Amen- dola, a PB tagja beszélt. Le­szögezte: az OKP megelége­déssel fogadja Moro kormány- alakítását, mert így vereséget szenvedtek azok az erőkj amelyek kirobbantották a válságot és új választásokat akartak kierőszakolni, nem tartja azonban alkalmasnak a kormányt — sem összetételé­nél, sem programjánál fogva — arra, hogy gyökeres meg­újító politikát folytasson. Az OKP demokratikus ellenzék­ként lép fél ellene — nem azért, hogy állandósítsa a válságot, hanem azért, hogy megteremtse egy demokratái kua fordulat lehetőségét. j Makariosz újra Cipruson Makariosz ciprusi államfő tegnap Athénból megérkezett egy, Ciprus partial közelé­ben lévő brit légi támasz­pontra, majd onnan Nicosiá­ba az ország fővárosába. Az érseki palota előtti téren da­loló és ütemesen kiáltozó százezres tömeg üdvözölte a négy és fél hónappal ezelőtt elkövetett puccskísérlet utáá külföldre menekült érsek-el­nököt, aki néhány percra megjelent az egyik erkélyen, A nap folyamán Makariosz beszédet mondott, amelyben a ciprusi válság megoldásá­nak lehetőségeivel íoglalko-. zott. / f* 1 ■ ■■ ff rord jovore az NSZK-ba látogat Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja — kétnapos hi­vatalős washingtoni látoga­tásának befejeztével New Yorkba érkezett, ahol David Rockefeller, a Chase Man­hattan bank elnöke által meghívott amerikai iparmág­nások és gaz-dasági vezetőit előtt negyvenperces beszédet möndett. .Felvázolta a jelenlegi vi­lággazdasági problémákat, s ezzel összefüggésben egy­részt síkrászállt az amerikai — nyugatnémet együttműkö­désért e problémák megol­dása érdekében, másrészt aláhúzta az olajexportáló or­szágokkal tartandó párbe­széd szükségességét. Helmuth Schmidt wa­shingtoni látogatásának be­fejeztével nvugafnámoterszá- gl lát-á-itásra hívta meg Gerald Ford amerikai e"nő­ket. Ford a meghívást elfo­gadta és 1975-ben fog ellá­togatni az NSZK-ba. A lá­togatás" konkrét időpontját később rögzítik. Dél-Vietnam bulyos harcokról számolnák be a Dél-Vietnamból érke­zett hírügynökségi jelentések. A Thieu-rezsirh az idei rizs­aratás idején ismét heves tá­madásokat intézett a DIFK ellenőrzése alatt álló gazdag rizstermő területek ellen. A Reuter angol hírügynökség jelentése szerint az utóbbi huszonnégy órában 273 ősz-. szecsapásra került sor az or­szágban. Különösen heves harcok dúlnák az ország déli részén, a Mekong-fólyó deltájának gazdag termőterületein. A saigcni csapatok ezen a terü­leten, csupán az elmúlt nap folyamán 200 „rizsszerző” hadműveletet indítóttak a felszabadítót l körzetek ellett,' Súlyos houcok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom