Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

\ 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. december T. MOZGALMAS MUNKAHÉT AZ EBK KONFERENCIÁN Mozgalmas munkahetet zárt Genfben az európai biztonsá­gi konferencia 16. hónapja tartó második szakasza. Négy ülést tartott az európai biz­tonsági és együttműködési el­veit kimunkáló albizottság, amely a politikai „tízparan­csolat” megszövegezésének háromnegyedénél tart. Beterjesztésre került a de­cember 16-tól február 7-ig terjedő időszak konferencia­programja is, amely a bizott­ságok. albizottságok, munka­csoportok számára pontosan száz ülést irányoz eiő. A hét utolsó tárgyalási nap­ján folytatódtak a megbeszé­lések az európai kulturális együttműködésről, az ipari kooperáció kelet—nyugati bő­vítési lehetőségeiről, vala­mint azokról a „bizalomépí­tő” intézkedésekről, amelyek katonai jellegüknél fogva különösen érzékeny megkö­zelítést igényelnek. MAKARIOSZ MA UTAZIK CIPRUSRA Makariosz érsek Ciprus törvényes elnöke tegnap Athénban búcsúlátogatást tett Karamanlisz görög mi­niszterelnöknél. Minden szükséges intézkedést meg­tettek, hogy a ciprusi elnök ma reggel a szigetországba utazhasson. Makariosz gépe az egyik ciprusi brit katonai támaszponton száll le és az elnök onnan helikopteren utazik Nicosiába. Makariosz elnök ma délben az érseki palota erkélyéről beszédet in­téz a ciprusi néphez. Ötéves szovjet—francia gazdasági szerződést írtak alá Párizsban Á meöo*dás ku’csa A kétoldalú csúcstalálkozók rendszerint jó al- ’ kaimat szolgáltatnak arra is, hogy a világ sorsáért felelős vezetők újabb lendületet adjanak nagyfontos­ságú, sokoldalú nemzetközi tanácskozásoknak. Leo- nyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing mostani megbe­szélésein más témakörök mellett a genfi kózel-keleti értekezlet sorsát is megvitatták. Ez utóbbi köztudot­tan hosszú ideje szünetel. A rambouillet-i kastélyból tudósító újságírók fi­gyelmét nem kerülte el Zamjatyin szóvivőnek az a kijelentése, hogy a Szovjetunió véleménye szerint a Közel-Keleten a helyzet továbbra is veszélyes, nem kizárt az újabb konfrontáció lehetősége. (Gromiko szovjet külügyminiszter ezzel összefüggésben annak a reményének adott hangot, hogy a francia—szovjet egyetértés kedvezően befolyásolhatja ennek a válság­gócnak a rendezését.) Az újabb arab—izraeli fegyveres összeütközés le­hetőségére utaló szovjet véleménynek nem mond el­lent. hogy a Golan-fennsíkon állomásozó ENSZ-erők mandátumának újabb hat hónapra szóló meghosszab­bítása elméletben haladékot adott a feleknek a ren­dezés kimunkálására. S ha így az újabb háború ve­szélye csökkent is, egyelőre még nem körvonalazódott a minimális egyetértés az előrelépés mikéntjét il­letően. Ugyanis, amíg az arab országok, elsősorban Szí­ria, az átfogó rendezést tartják az egyedül lehetsé­ges .politikai megoldásnak, Izrael a helyzet befagyasz­tására törekszik, és legfeljebb néhány kisebb jelen­tőségű „területi engedményre” hajlandó — az úgy­nevezett „szakaszos rendezés” elve alapján. Két el­térő koncepcióról van szó. A Szovjetunió az arab országokkal egyetértésben, a genfi békekonferencia felújítását tartja szükségesnek, míg az amerikai ve­zetés, Tel Aviv elképzeléseivel összhangban, a két­oldalú riiegállapodásokat kívánja szorgalmazni. Ki­ssinger amerikai külügyminiszter szerdán megerősí­tette. hogy továbbra is csak a fokozatos, „lépésről lé­pésre” haladó békeerőfeszítésekben látja a kibonta­kozás útját. Az egyiptomi sajtó pénteken érthető hevességgel reagált Kissinger kijelentéseire. „Semmiféle lépés­ről lépésre taktika nem hozza közelebb a békét, amíg nem következik be radikális változás Izrael politiká­jában” — írta az Egyptian Gazette A megoldás kulcsa Genfben van. A közel-keleti békekonferencia keretében lehet csak átfogó rende­zési megállapodást kidolgozni. (Folytatás az 1. oldalról lésre került sor, amely 45 percig tartott. Leonyid Brezsnyev és Giscard d’ Estaing tegnap a négyszemközti eszmecsere befejeztével 14 óra 35 perc­kor aláírta Rambouillet-ben az ötéves szovjet—francia gazdasági együttműködési szerződést, amely a két or­szág gazdasági kapcsolatai­nak újabb nagyarányú és dinamikus továbbfejlesztését irányozza elő. A szerződés értelmében a két ország kö­zötti árucsereforgalom érté­két 1975 és 1979 között évi hatmilliárd frankról 12 mil­liárd frankra emelik. Az aláírás után Leonyid Brezsnyev kijelentette: „megbeszéléseink nagyon gyümölcsözőek és hasznosak voltak s azok az okmányok, amelyeket most aláírtunk, nagyon fontosak mindkét ország számára.” Giscard d’ Estaing elnök kijelentette, hogy az eddig folvtatott megbeszélések na­gyon nyílt és pozitív jelle­gűek voltak. Lehetővé tették mindkét felet érdeklő vala­mennyi kérdés alapos átte­kintését. és azt hogv minden lényeges pontban megegye­zésre jussanak. Az elnök hozzátette, hogy szombaton délelőtt még további meg­beszélést tart Leonyid Brezs- nyewel s a csúcstalálkozó keretében folytatott tárgyalá­sokról közös közleményt ad­nak majd ki. Leonyid Brezsnyev és Giscard d’ Estaing a szerző­dés aláírása után kezet szo­rított a két delegáció tag­jainak tapsa közepette, majd Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter és Four- cade francia gazdasági és pénzügyminiszter pénzügyi megállapodást írt alá, amely megszabja az ötéves együtt­működési terv keretében nyújtandó hitelek összegét. A két miniszter továbbá alá­írta az 1973-ban kötött tíz­éves szerződést kiegészítő megállapodást, amely kü­lönböző konkrét gazdasági tervek megvalósítására vo­natkozik. A szovjet és francia szó­vivők délután bejelentették, hogy Giscard d’ Estaing el­nök elfogadta Leonyid Brezsnyev meghívását s hi­vatalos látogatást tesz majd a Szovjetunióban, előrelát­hatólag 1975. második felé­ben. „Második napja tárgya­lunk. A tárgyalások még nem zárultak le. de elmond­hatom hogy gyümölcsöző és hasznos tárgyalások” — je­lentette ki Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára a szovjet—francia gazdasági együttműködési megállapo­dás aláírása után. újságírók­nak a tárgyalások eredmé­nyei iránt érdeklődő kérdé­seire válaszolva. „Ma különösen fontos ok­mányokat írtunk alá. Az az érzésem, hogy Franciaország elnöke is elégedett, és oszt­ja véleményemet” — jegyez­te még meg Leonyid Brezs­nyev. Giscard d’ Estaing francia köztársasági elnök a maga részéről kijelentette: „hol- ^ nap reggel még folytatjuk tárgyalásainkat és közle­ményt fogunk kiadni mun­katalálkozónk eredményeiről. Örülök annak, hogy Brezs­nyev úr igen őszinte és igen pozitív jelleget kölcsönzött megbeszéléseinknek. Ezáltal lehetővé vált, hogy megvi­tassunk minden közös érde­kű kérdést és az összes alapvető pontokban egyez­ményes megoldásra jus­sunk.” Sikeres a Szojuz-Apolló űtrandevú főpróbája NEMZETI BÉKEMOZGALMAK Tegnap a prágai Internatio­nal szállóban megkezdődött a nemzeti békemozgalmak kép­viselőinek első értekezlete — az értekezletnek különös je­lentőséget kölcsönöz, hogy részvevői összegezhetik a békeerők tavaly októberben Moszkvában megtartott vi­lágkongresszusa óta eltelt egy esztendő békemozgalmi eredményeit. A tanácskozás résztvevői az értekezlet megnyitása után kegyelettel emlékeztek meg Krisna Nenon és Louis Saillant kiemelkedő békehar­cosokról, akik a közelmúlt­ban hunytak el. Romesh Chandra, a Béke­világtanács főtitkára és a bé- ke-Világmozgalom több más vezetője tegnap megkoszo­rúzta az ismeretlen katona sírját és Klement Gottwald emlék' '•( a prágai Vitkov- hegyen. A Szojuz—18 szovjet űrha­jó, amelyet hétfőn magyar idő szerint 10 óra 40 perckor bocsátottak fel a világűrbe, folytatja repülését. Az űrha­jósok, Anatolij Filipcsenko és Nyikolaj Rukavisnyikov már a repülési idő felére kijelölt programot teljesítik. Az űr­hajó sikeresen és többször végrehajtotta a mostani kí­sérletsorozat legfőbb művele­tét, elvégezve a Szojuz és az Apolló jövőre tervezett űr­randevújának főpróbáját. A mostani repülés folya­mán mindenekelőtt az új dokkolóberendezéseknek és az űrhajó egyéb berendezé­seinek összeegyeztethetőségét próbálták ki. Kísérleteket vé­geznek ezen kívül magukkal a kapcsolószerkezetekkel is. Ellenőrzik azokat a mecha­nizmusokat, amelyek össze­kapcsolják a két űrhajót, majd az együttes repülés után szétválasztják őket. A legfontosabb kísérletek egyi­ke az úgynevezett dokkoló borda zárszerkezetének el­lenőrzése. Ez a szerkezet hi­vatott biztosítani az űrhajók egymáshoz való szoros rögzí­tését és a hermetikus illesz­kedést, ezzel együtt pedig a legénység biztonságát KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) való együttműködés további elmélyítésével kell törekedni a kedvezőtlen hatások ellen- súlyozására. 1 A Központi Bizott- * ság az 1975. évi népgazdasági terv fő elő­irányzatait a következőkben jelöli meg: hatása 1,7 milliárd forint; fordítsanak központi bérpre­ferenciákra 450 millió forin­tot; állami költségvetésből 400 millió forintos támoga­tással folytatódjék a mun­kaidő-csökkentés a pedagó­gusok, az egészségügyi, a köz­lekedési, az állami gazdasá­gi és az erdőgazdasági dolgo­zók körében. A lakásépítésben fenntart­juk az idei évben elért ma­gas szintet; 90 ezer lakás épül fel. Ezzel teljesül, sőt túlteljesül a IV. ötéves és a 15 éves lakásépítési terv. Az egészségügyi ellátás ja­vítása érdekében 2500 új gyógyintézeti és ezen belül megfelelő számú szülészeti ágy létesüljön. A születések számának kedvező változását figyelembe véve központi eszközökkel és helyi erőfe­szítéssel folytatni kélT" a böl­csődei és az óvodai helyek számának növelését. A Központi Bizottság az 1975. évi népgazdasági terv irányelveit abban a meggyő­ződésben hagyta jóvá, hogy azok reálisak és céljai meg­felelő munkával teljesíthetők. Ili A Központi Bizottság átte­kintette az új V. ötéves nép- gazdasági terv előkészítő munkálatait. Megállapította, hogy a terv kidolgozása meg­felelő ütemben halad. Állást foglalt a további tervező munka legfontosabb kérdé­seiben. A Központi Bizottság elhatározta: a párt XI. kong­resszusa elé terjeszti az V. ötéves terv fő előirányzatai­ra vonatkozó javaslatait. IV Az 1975. évi népgazdasági terv eredményes megvalósí­tásának feltételei gazdaság- politikánk határozott képvi­selete. a párt irányító, szer­vező és ellenőrző munkájá­nak erősítése. A Központi Bizottság utasítja a pártszer­vezeteket, hogy állítsák mun­kájuk középpontjába a gaz­dasági hatékonyság növelé­sét. a takarékos gazdálko­dást. a tartalékok feltárását és hasznosítását. Ez fontos része a XI. kongresszusra való megfelelő felkészülés­nek, A kommunisták egységes szemlélete és cselekvése nél­külözhetetlen ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket megnyer­jük és. mozgósítsuk a tervben kitűzött célok teljesítésére. A kommunistákra a tömeg­politikai munkában felelős­ségteljes feladatok hárulnak. A pártpropagandában és az agitációban, továbbá a sajtó­ban, a rádióban, a televízió­ban széles körű felvilágosító munkát kell végezni az 1975. évi tervcélok ismertetése és megvalósítása érdekében. Népgazdaságunk szilárd és biztos alapokon nyugszik, a feladatok megoldhatók: a ki­tűzött célok elérhetők. Töret­lenül folytatjuk gazdasági, kulturális céljaink valóra váltását, az életszínvonal emelését. Népünk összefo­gását és egységét erősítve, a szocialista országok közössé­gében haladunk előre, foly­tatjuk gazdaságunk tervsze- - rű fejlesztését, a szocialista társadalom építését. A Központi Bizottság épít a párttagság, a pártszerveze­tek felelősségteljes, példa­mutató munkájára és helyt­állására a gazdasági felada­tok megoldásában. Felhívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságát, az Országos Szö­vetkezeti Tanácsot, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsát, a tömegszervezetek és -mozgalmak vezetőit, a szocializmus minden hívét, hogy segítsék továbbra is az országosan kibontakozott munkaversenyt. Az 1974. évi népgazdasági terv eredmé­nyes befejezésével, a jövő évi feladatokra való gondos fel­készüléssel és azok megol­dásával járuljunk hozzá méltóképpen a párt XI. kongresszusának sikeréhez ó9 felszabadulásunk 30. évfor-. dulójának megünnepléséhez« A nemzeti jövedelem termelésének növekedése 5—5,5 százalék A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése 3—3,5 százalék Az ipar bruttó termelésének növekedése 6 százalék Az országos- építés-szerelés teljesítményének növekedése 5—6 százalék A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése 3—4 százalék Az egv lakosra jutó reáljövedelem növekedése 3,5 százalék A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 2.5 százalék A szocialista szektor beruházása 128—130 md ft A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése (folyó áron) 8 százalék Lakásépítés 90 ezer Ebből: állami lakás 36—37 ezer A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatai teljesíthetők, az eddigiekhez közel álló fejlődési ütem biz­tosítható, ezzel megalapoz­hatjuk az életszínvonal to­vábbi szolid növekedését. 2 A gazdasági fejlődés “ nagy tartaléka a ter­melési szerkezet átalakításá­nak gyorsítása. A termelés­ben olyan szerkezeti válto­zásokat kell végrehajtani, amelyek elősegítik a rendel­kezésre álló energia és nyers­anyag jobb felhasználását, a gazdaságosan értékesíthető export árualapok termelését, a tőkés import csökkentését, illetve helyettesítését. Korlá­tozni kell, vissza ,kell szorí­tani a népgazdasági szem­pontból indokolatlan, gazda­ságtalan termelést. Szüksé­ges, hogy tovább javuljon a termékek minősége, verseny- képessége és az ezt szolgáló termelőberendezések kihasz­nálása. Mindez nagyobb kö­vetelményeket támaszt az egész népgazdasággal szem­ben. A népgazdaság igényé­vel összhangban álló terme­lés fejlesztése egyes terüle­teken indokolttá teszi a mun­kaerő célszerű és szervezett átcsoportosítását is. Az ipari termelés 6 száza­lékos növekedése a termelé­kenység emelkedésével való­suljon meg. Az építőiparban a termelékenység növekedé­se érje el az 1974. évit, javul­jon a munka minősége, csök­kenjen a nagyberuházások kivitelezési ideje. Q A mezőgazdaságban ** központi feladat, hogy a rendelkezésre álló anyagi, műszaki bázis teljes kihasználásával a termelés az idei ütemhez hasonlóan növekedjék, a hozamok to­vább emelkedjenek, a szarvasmarha-tenyésztés fej­lődjön, az exportban jól ér­tékesíthető cikkek termelése fokozódjék. A cukorbehoza­tal jelentős csökkentése ér­dekében a cukorrépa vetés- területét 98 ezer hektárról 120 ezer hektárra kell nö­velni. Fejleszteni kell a zöld­ség- és a gyümölcstermesz­tést. M A szállítási igények kielégítése a közle­kedésben az anyagi-műszaki feltételek és a munkaszer­vezés további javítását teszi szükségessé. Kiemelt feladat a fővárosi tömegközlekedés fejlesztése. 5 A szocialista szek­tor beruházásai a nemzeti jövedelemmel azo­nos ütemben: 5—5,5 száza­lékkal növeked jenek. A kész­letek emelkedése az ideinél kisebb legyen. A beruházá­sokat a gazdasági és társa­dalompolitikai céloknak meg­felelően rangsorolni kell, kapjon elsőbbséget a folya­matban levők gyors, terv­szerű megvalósítása. A be­ruházások hatékonyságának javítása céljából összehan­golt munkával meg kell gyor­sítani azoknak a létesítmé­nyeknek az építését, amelye­ket 1975—1977-ben terve­zünk üzembe helyezni. Ha­ladást kell elérni a szerve­zésben, a beruházások, a tervezők, a kivitelezők és a berendezéseket szállítók együttműködésében. A hitel­feltételeket úgy kell alakíta­ni, hogy segítsék elő a gyor­san megvalósítható és az exportképességet növelő vál­lalati beruházásokat. A Központi ■ríw*­ság megállapította: az 1975. évi terv sikeres meg­valósításának fontos feltétele, hogy váljék össztársadalmi üggyé gazdasági tartalékaink feltárása és hasznosítása. En­nek érdekében minden gaz­dálkodó és költségvetési szerv készítsen konkrét tervet. A jövő évi gazdasági fel­adatok sikeres megoldása cél­ratörő, fegyelmezett irányító és végrehajtó tevékenységet igényel. Fontos feladat a gaz­dasági irányító és szervező munka színvonalának javítá­sa, fegyelmének általános erősítése. A központi irányí­tásban következetesen ér­vényt kell szerezni a szocia­lista tervgazdálkodás köve­telményeinek. Arra kell tö­rekedni, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállósága és ezzel járó felelősségük a nép- gazdasági érdekeknek meg­felelően fejlődjék. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja: a kormány­zati szervek dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, ame­lyek biztosítják, hogy mind a termelés, mind az értékesí­tés a tervezett mértékben és irányokban fejlődjön, s je­lentős megtakarítást érjünk el az alapvető nyersanyagok­ban és az energiahordozók­ban. f7 Az állami költségve­• tés a népgazdaság tervvel összhangban alakul­jon. Egyensúlyának javítása érdekében minden szinten és minden gazdálkodó szervnél szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. Nagy felelős­ség hárul a költségvetési szervekre az előirányzatok maradéktalan betartásában. Következetesen korlátozni kell az igazgatási, az ügyvite­li kiadásokat és meg kell aka­dályozni a luxusjellegű ki­adásokat. Határozottan fel kell lépni a pazarlással, a tár­sadalmi tulajdon megkárosí­tásával szemben. fi A Központi Bizott­ság szükségesnek tartja nemzetközi gazdasági kapcsolataink további széle­sítését és elmélyítését min­denekelőtt a Szovjetunióval, a KGST országokkal . Nem szocialista viszonylat­ban a kivitel nagyobb mér­tékben növekedjék, mint a behozatal. A kivitel áruszer­kezetének javításával is tö­rekedni kell nagyobb külke­reskedelmi árbevétel eléré­sére. Az irányító szervek és a vállalatok fordítsanak nagy figyelmet exportkötelezettsé­geik tervszerűbb teljesíté­sére. Az importtermékek fel- használásában fokozott ta­karékosságra van szükség. Q Az életszínvonal nö­vekedése szorosan kapcsolódik reális lehetősé­geinkhez. Ez kifejezésre jut a reálbéreknek 2,5 százalé­kos, a reáljövedelmeknek 3,5 százalékos, a lakosság összes fogyazstásának pedig 4 szá­zalékos növekedésében. Ki­egyensúlyozott áruellátást kell biztosítani. A fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladhatja meg a 3,6 száza­lékot. Az 1975. évi terv életszín­vonalat befolyásoló intézke­dései tartalmazzák a követ­kezőket: az alacsony nyugdí­jakat július 1-ével fel kell emelni, aminek egy évi ki­k

Next

/
Oldalképek
Tartalom