Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-31 / 304. szám
I 1974. december SI. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP fUiiwmr nabSzáft^ V elemen\csere «— a haimmunká'ó Dolgozóink szabad szom hatjaik feláldozásával, nyújtott műszakokkal igyekszenek éves tervünket teljesíteni — hallottam a dicsekvést Szolnokon egy fontos értekezleten, vezető ember szájából. Szabó Imre műsora is, az év végi hajrá munkával foglalkozva, azt próbálja megkeresni, vajon meddig szabad a munkások önfeláldozására számítani, hol a határ, ahol már a hősies túlórázás tulajdonképpen visz- szaélés a munkás jóhisze- mével. A Csepel Vas- és Fémművek hengerdéjében beszélget a riporter munkásokkal, szocialista brigádok tagjaival és az üzem vezetőivel. Kiderül, hogy ebben az üzemben meglehetősen „ráhajtottak”, az év utolsó három hónapjában két-két hétig 12 órás műszakban dolgoznak. Elmondják, hogy létszám- hiánnyal küszködnek, hiszen hiányzik a harmadik műszak, ugyanakkor a drága gépeket ki kell használni. (Például a két új hen- gerlőgép 1 millió 200 ezer dollárba került.) Szó esik még anyaghiányról, de arról is — s ezt épp az egyik munkás mondja —, hogy ugyanezt a termékmennyiséget egyenletesebb évközi tempóval nyugodtan meg lehetett volna termelni. A munkások vállalták az összesen másfél hónapos 12 órázást, nem utolsósorban azért, mert ez nekik is pénzt jelent. Mindemellett a módszer — bár erre a műsor csak céloz — nem éppen követendő. Szabó Imre műsorának erénye, hogy sokoldalúan, érzékletesen tár föl egy problémát, ugyanakkor a csepeli Vas- és Fémmű példája megmarad egyedi esetnek, általánosításra már nem vállalkozik a riporter. Hiányzik az állásfoglalás, a tanulságok megfogalmazása, annak egyértelmű kifejtése, hogy szervezettebb munkával meg kellene szüntetni a szinte már megengedhetetlen méreteket öltő év végi hajrát. Megvásárolt szeretet Karácsony két napjának sokszínű műsorából egy csendes, halk szavú összeállítást szeretnék kiemelni. Kondor Katalin és Gácsi Sándor a karácsonyi ajándékozás szeretetvásárló „hatalmát” igyekeznek bemutatni. Megszólal az idős szüle, aki malackáit osztja szét gyermekei között, a 20 éves fiatalember, aki nem különösebben tehetős, vasutas szüleitől kap gépkocsit ajándékba, a szinte még gyerek házaspár, akik lakást, kocsira 60 ezret kaptak. Mit lehet ebből visszaadni — merül fel a kérdés. Szeretetet, adják a választ többen. De vajon lehet-e önzetlen az ilyen szeretet? Kérdések sorát hagyja a hallgatóban ez a műsor. Mert az ünnep azért van — mondják Kondor Katalin és Gácsi Sándor — hogy ne csak pihenjünk, gondolkodjunk is. — trömböczky — Kézzük meg együtt... Sofija Veiveryte „Kolhozparaszt asszonyok” című képe a Szolnoki Galéria balti köztársaságok képző- és iparmű vészeiét bemutató kiállításának egyik legkiemelkedőbb alkotása. A hatalmas, 220 x 260 cm-es méretű festmény az előcsarnokban fogadja a látogatókat. Már a rendezésnél kitűnt: Sofija Veiveryte munkája nem tűr meg maga mellett semmiféle más festményt. Hatalmas méretű, lendületes kép. A tízegynéhány alakos mű valamennyi figurája egyetlen ívvel van festve. Az ecset útjárt követve szinte érezzük, amint a művésznő vállból mozgó, csaknem nyújtott karja egymásután „dobja fel” a vászonra a teljes és félkör ívekből épülő idős és fiatal parasztasszony- figurákal, hogy végül is a kép négyszögletes formátuma ellenére is — úgy hasson, mint egy körkompozíció. Ez a festésmód, ez a nagyívű, lendületes vonalvezetés nem véletlenül született Sofija Veiveryte képén. Az ívben gondolkodást .igényli maga a téma is, a bő, lepelszerű, testeket dús redőkkel övező, lebbenő-Simuló ruházat ugyanúgy, mint a fejek köré vont és nyakra, vállra lazán odavetett, népi viseletét idéző fehér kendők. De nagy lendületet igényel a freskószerű festésmód maga is. A nők kelme-áradatát ugyanolyan pasztell színekkel festette a litván művésznő, mint ahogy a hatalmas falfelületeket egyszerre festő neves mesterek teszik már évezredek óta. S ugyanolyan színgazdag — tehát festői is — ez az első látásra fakónak, színben egyöntetűnek ható ruhaerdő, ■ mint ahogy ' a freskófestő mesterek művein az egyetlen szín ezernyi változatát és árnyalatát mutató részletek. Hibája lenne ez az alkotásnak? Baja talán, hogy nem olyan harsány színekkel fogalmazott kép, mint a galéria belsejében levő művek hagy többsége? Koránt se higgyük! A kiállítás megnyitása után a városunkban vendégeskedő művésznő őszinte érdeklődéssel járta végig a szolnoki művésztelep műtermeit. Festészetük technikai fogásairól, a művészet esztétikai kérdéseiről vallatta •a szolnoki művészeket. Chio- vini Ferencnél a festmények méreteivel kapcsolatban kialakult vitában kifejtette: tudja jól, hogy egy kép kvalitása nem méretétől függ és 50 négyzetcentiméteres felületen is lehet remekművet alkotni, ő azonban a maga részéről mégis a nagy méretek híve. Sőt azt is megtudtuk tőle, jóllehet kö- zel húsz éve fest, , ezideig még egyetlen „kis” képet sem készített. Mivel nálunk inkább a normál (100 cm alatti) és a kisebb méretű képek a kedveltek a művészek körében — sőt a mai kis lakások igényei is főleg ilyen méretűeket inspirálnak — érdeklődve figyeltük, milyen okokkal magyarázza a mflSofija Veiveryte: „Kolhozparasztasszonyok” vésznő a nagy formátum iránti vonzalmát. Sofija Veiveryte Litvániában végezte el a képzőművészeti főiskolát, ahol — Magyarországtól eltérően — nem egy, hanem két városban folyik felsőfokú művészeti képzés. A fővárosban: Vilniusban és Kaunasban. Veiveryte Kau- nasban tanult, mégpedig egy nálunk ismeretlen szakon: a monumentális festészeti fakultáson. Így már a kezdet kezdetétől nagy méretekben gondolkodott. Örökké nyugtalan, dinamikus egyénisége ezekben a hatalmas lendületű, szug- gesztív emberalakokban talál méltó művészi feladatot. Elegendő itt csupán a „Vívók”, vagy a „Konzílium” című műveire gondolni. Utóbbiban Sofija Veiveryte portrészerű hitelességgel, de mégis egyetlen hatalmas képpé komponálva Litvánia valamennyi híres sebészének alakját megörökítette. Műve nemcsak történeti-dokumen- tatív értékű, de nagyszerű kvalitású festmény. A nagy méretek iránti vonzalmát segítette az is, hogy a kau- nasi Képzőművészeti Főiskolán professzora maga is a nagy méretű képek propagálója volt, hiszen éveken keresztül dolgozott Párizsban, a híres francia festő Fernand Leger tanítványaként. Ma már Sofija Veiveryte tanítja a vilniusi főiskola végzős növendékeit a monumentális képek szerkesztésének alapjaira. A „Kolhozparasztasszo- nyok” című képén is szembe tűnik, hogy a monumentalitás mellett Sofija Veiveryte művészetének másik nagy erénye a lágy, sokszor egészen reneszánsz finomságokig részletezett festőiség. Ez sem véletlen, hiszen a művésznő Kaunasban, abban a városban szívta magába a festészet elemeit, ahol a legnagyobb litván festő, Mika- lcjus Konstantinas Ciurlionis Gorkijt és Rolland-t is elragadtatott szavakra ihlető, látomásos alkotásait gyűjtötték össze. A zeneszerzőképzőművész zseni páratlan festőiségű képeket hagyott maga után rövid, de hihetetlenül intenzív alkotói pályafutása alatt, amelyek nemcsak Sofija Veiveryte művészetét, de az égés? litván festészet alakulását döntően befolyásolták. Tőle tanulták a színek és fényei akadémikus kötöttségekül mentes használatát, szabid szárnyalását, asszociatív kezelésének lehetőségeit. Civlionis meg szállottán kutala a színek és hangok, zerei és festői harmóniák hasnló esztétikai hatású, kóileg és ze neileg kifejezhcő jegyeit. A tél és tavasz ízín-hangulat élményeit ke ciklusba gyűjtve „szonáikat, fugákat, prelúdiumokat szimfóniákat” festett, színekkel és formavariációVal érzékeltetve a zenei mfajok eltérő sajátosságait, 'izuálisan közelítve a zetdarabok időtartamára, szamokra vo natkozó külöJözőségeit Sofija Véeryte-re, az eminens — mert minden megtanulhat! megtanuló — festönövendke mindezek elementáris rővel hatottak. Nemcsak mába szívta ezeket az erményeket, de már halig? korában felhasználta,. ,'yéniségére formálva építte művészetébe. Sikereiért gtön a főiskola után profomra mellett kínáltak fe számára tanári állást. Ekr azonban még úgy gonda, a pedagógiai munka nzészi kibontakozását akatyozná. Nem vállalta hát,mem szabad művészként a hatalmas vásznait. Ma,mikor már eredményei üvánvalóak, s az önképzés talán kevesebb gondot k fordítania, szívesen adi át tapasztalatait az újabinűvész generációnak. Fősvékenysége azonban to’bra is az önálló és miníökéletesebb képek létrehoz. SofijiV eiveryte Szolnokon, a lti kiállításon csupán egművével szerepelt. A mkvai „Szovjetszkij Hudozík” kiadó azonban kitűníínnőségű és színű kiadvában, a mai szovjet alkotó bemutató album- sorozaan nemcsak egy. de becs képanyagot és érték« tanulmányt tartal- mazóiunkát íratott róla, amel; közeljövőben kerül nyilvsságra. Miérdeklődéssel várjuk. Dr. Egri Mária Isten ma mai tévéfilmen, tévéjáték 12 ma yar elbeszélésből — íjj mozifilmek Az év első hónapjában jó- néhány új, rangos produkció forgatásához kezdenek a tv stúdióban, illetve a tv megbízásából a MAFILM műtermeiben. Kétrészes tv-film készül Szabó Pál Isten malmai című regénye nyomán, amely a magyar falu felszabadulásának mindmáig legjelentősebb irodalmi megörökítése. Apáczai Csere János életének azt a mozzanatát ragadja meg Páskándi Géza Tornyot választok című drámájának tv-változata, amikor a külhonból hazatért gondolkodót és népnevelőt azzal vádolják meg, hogy szimpatizál az angol forradalommal. A mai úrhatnámság szatirikus története Csák Gyula Családi sírbolt című tv-játéka. A magyar novellatermésben válogat a kölni televízióval közösen forgatásra kerülő koprodukció, amelyet Makk Károly rendez. A Caffe Hungária 13 kiváló magyar elbeszélés tv-feldolgo- zása. A művészet és a valóság kölcsönhatását kutatja Dömölky János Témák című különös hangvételű új filmje. Felszabadulásunk 30. évfordulójára jelenik meg a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában a Jelenlét című antológia. Ebben mintegy félszáz magyar író elbeszélései és költeményei tükrözik az elmúlt három évtized társadalmi változásait. A Nyitott könyv ennek a válogatásnak legnevesebb alr kötőit, legjelentősebb műveit viszi a sokmilliós nézőtábor elé. A közelmúltban Tbilisziben és Milánóban járt fi’ún- átvételi delegáció több érdekes filmet vásárolt. Leningrad ostromáról és védelméről szól, a szovjet emberek gigászi harcát örökíti meg a „Blokád” című kétrészes film, amelyet Mihail Jersov rendezett Alekszandr Csa- kovszkij regényéből. Az első rész címe: Lugai védővonal, a másodiké: Pulkovai meridián. A mai grúz valóságról fest realista képet Joszeliani grúz rendező „Élt egy énekes rigó” című társadalmi drámája. Ignatyij Dvoreckij sok vitát kiváltott színdarabja nyomán rendezte Viktor Szo- kolov „Ez a mi otthonunk" című kétrészes filmjét, amelynek főhőse egy fiatal mérnök. Szovjet—japán koprodukcióban készült a „Szerelmem Moszkva” című alkotás, egy tragikus végű szerelem történetét dolgozza feL F Érzékenyek vagyunk Melegfront, hidegfront. Éhben az évben bizony nem múlt el hét frontbetörés nélkül, egyik napról a másikra gyakran 10—15 fokkal emelkedett. vagy süllyedt a hőmérő higanyszála. Dr. örmény Imre, az ORFI orvos- meteorológusa mondja; — Többévtizedes megfigyelés, hogy különböző betegségek gyakrabban lépnek fel frontbetöréskor, mint a me- teorológiailag eseménymentes órákban. Nagy általánosságban az jellemző, hogy a melegfrontra érzékenyek köny- nyebben kaphatnak tüdő- gyulladást és szemgyulladást, gyakoribbá válik a vérzékenység, az izgalmi állapot fokozódik és jelentősen emelkedik a vérnyomás. A hidegfrontra érzékenyek esetében a görcsös tünetek fokozódása jellemző elsősorban, így a szívkoszorúérgörcs, a migrénes fejfájás, valamint az egyre gyakoribbá váló epe- és vesekő panaszok, a sűrűsödő asztmás rohamok száma, s a vérnyomás csökkenése. A Kincses Kalendárium jsuárról rögek pedig a sinai vértannapját jelzik. ji nap januárban még 25-i ekkor van Pál fordu- lásjatodikához és huszonötéhez fűződnek a „ma- gyíéo regulái januárra”: évszázados megfigyelése! alapuló néphit szerint „íreszt napján, ha cse- pe eszterhéj, vagy a ke- rgásban víz ered a hő- b- termő idő lesz”. Mindkét frómtátvonulás legjellemzőbb hatása, hogy csökken a figyelem-koncentrálóképesség. lelassul a cselekvési idő. A két front biológiai hatása között az az alapvető különbség, hogy a melegfront az arra érzékenyekre előbb érezteti hatását, míg a hidegfront később. (Melegfront esetén például mär a frönt átvonulása előtt felszökik a balesetek száma, aztán rohamosan csökken.) Az orvosmeteorológia legfontosabb feladata, hogy a biológiailag hatékony frontátvonulásokat előre jelezze és így bizonyos védő-óvó intézkedéseket lehessen foganatosítani. A Péterfy Sándor utcai kórházban például bizonyos műtéteket attól tesznek függővé, hogy milyen a beteg érzékenységi típusa. A magasvémyomásban szenvedőkről és a cukorbetegekről kérdőívet vesznek fel. Ez a kérdőív — amelyet örményi Imre doktor dolgozott ki — az időjárásérzékenységi típus meghatározására szolgál: & betegnek 50 kérdésre kell igennel, vagy nemmel válaszolni. s ennek alapján dől el hogy az illető meleg, vagy hidegfrontérzékeny-e. Az ipari üzemekben, így elsősorban a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó nagyvállalatoknak fizetniük kell a2 előrejelzésért. Egyébként az ő segítségükből is épül fel majd jövőre a Rózsadombon az Orvos-Meteorológiai Laboratórium. Ak üzemek és vállalatok a munkahelyi balesetek megelőzése érdekében kérik az előrejelzést, ugyanis ennek alapján biztonság intézkedéseket lehet tenni. A munkavédelmi előírások betartását ilyenkor rendkívül szigorúan ellenőrzik, egyes dolgozókat pedig pihentetnek. Hogyan lehetné megvalósítani, hogy mindenki tudomást szerezzen a várható frontátvonulásokról ? — Ez egyelőre több szén*- pontból is lehetetlen — mondja dr. örményi. — Az időjárás annál sokkal bonyolultabb, hogy egyszerűen „csak” meleg- és hidegfront átvonulásokról beszélhessünk. Számtalanszor előfordult már, hogy nincs frontátvonulás, mégis feltűnő a balesetek, a rosszullétek száma« egyre többen fordulnak az orvoshoz panasszal. Ennek a légköri elektromosság az oka; a felső légrétegben olyan bonyolult fizikai jelenségek játszódnak le, (napkitörésekről, a fokozódó naptevékenység következményeiről van szó) amelyek megváltoztatják a frontátvonulások biológiai hatását. — Ez persze, nem jelenti azt — hangsúlyozza az or-, vos-meteorológus —, hogy a meleg- és hidegfront átvonulás nem befolyásolja életünket. De nem lehet mindent csupán erre fogni, hiszen az emberek azzal már kevesebbet törődnek, hogy milyen életmódot folytatnak Pedig nem lehet „büntetlenül” inni, éjszakázni — a kimerült szervezet ugyanis fokozottabban reagál a fronthatásokra. P. S. A Kineses Kalendárium I ma is közkedvelt falun, s volt idő, amikor szinte ez volt a falusi ember egyetlen olvasmánya. Régi , kalendáriumokat ütöttünk fel, s néztünk végig: mit mondanak az év első haváról, januárról. Nos, előszöris közlik január egyéb elnevezéseit: vízöntő hava, télhó és Nagyboldogasszony hava A naptári részben hitfele- kezetek szerint csoportosítják a napokat. E részből kitűnt: abban, hogy elseje újév napja, minden egyház egyetért, kivéve az ógörögöt, mert az ezen a napon még csak december 19-ét ír. A hatodikl vízkereszt egyaránt szerepel a katolikus és a protestáns i naptárban, az újgörögögnél i viszont 6-a Epifánia névnap- ■ ja, míg az ógörögögnek er- 1 re a napra esik a karácsony estéjük. : Az ógörög újév napján a többi naptár már 14-énél tart, névnapok tekintetében 1 azonban itt sem tapasztalha- 1 tó különösebb egyetértés. A kalendáriumok szerint ezen a napon a naptár a katolikusoknak Hilárt, a protestánsoknak Bódogot, az új-göJanuár 25: PáRlása: ha tiszta, Bőven terem » puszta. * Ha szeles, jó akozás; Ha ködös, em?k sírt ás. Ha pedig hav^gy nedves: Lesz a kényén kedves.
