Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-31 / 304. szám

M EG YEI P Á R T B I ZOTT SÁG É S A MEGY El T AN A C S LA P j A XXV. évf. 304. sz. 1974. dec. 31., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR Zárszámadásra készülve A mezőgazdaságban minden esztendőnek megvan a maga jellegzetessége, amelyből a pártszervezetek­nek éppen a tsz-ek gazdasági erősödésének, tag­jaik tudati fejlődésének érdekében következtetéseket kell levonniuk. Meg kell ezt tenniük az úgynevezett jó idő­járású, zökkenők nélküli esztendőkben is. Az idei szélső­séges időjárás okozta nehéz év után ez még inkább köte­lességük. Milyen gazdasági eredménnyel zárják az évet a ter­melőszövetkezetek ? A mezőgazdaság — a sokszor megoldhatatlannak látszó nehézségek ellenére is szépen fejlődött, termelésének növe­kedése átlagosan 3—4 százalék. A szövetkezeti gazdák több­ségének is az a véleménye, hogy az egyéni gazdálkodás kö­rülményei között, egy ilyen nehéz, elemi, csapásokkal teli esztendő a parasztok százezreit érintette volna tragikusan. Ez nem következik be. annak is köszönhetően, hogy a ter­melőszövetkezetekben magasabb színvonalon folyik a ter­melés, másrészt pedig annak a nagy társadalmi összefogás­nak következtében, amely a nehéz őszi napokban ország- r-erte kibontakozott. A 3—4 százalékos termésnövekedés a mezőgazdaságban az' országos átlagot jelenti. A termelés adatai az előző éve­kénél nagyobb szóródást takarnak. Még világosabban: a kiváló és kiemelkedő eredményeket elért szövetkezeti gaz­daságok mellett nagy számmal lesznek gyengék is. Ezért kell a mostani zárszámadásokat a korábbiaknál gondosab­ban előkészíteni, lebonyolítani. A gazdaság helyzetének vizsgálata, elemzése, s ennek alapján a tagság közötti politikai munka, szövetkezetenként mas-más feladat elé állítja a kommunistákat. Nyilvánvaló, hogy ahol a gazdasági eredmények kielégítők, ott az egész­séges jövedelemszint mellett, az alapok bővítése, ezek cél­szerű kialakítása a feladat. A gyenge gazdasági eredményt elért szövetkezetekben más célokért kell a pártszervezetek­nek küzdeniük. Többek között azért, hogy a- tsz-tagok gon­dos gazda módjára még a jövedelem bizonyos csökkenése órán is biztosítsák a jövő évi gazdálkodás feltételeit. A kommunisták felelőssége tehát éppen abban van, hogy poli­tikai tennivalóikat sajátos körülményeik figyelembevételé­vel' alakítsák ki. P ersze a pártszervezeteknek általános, a párt poli­tikájából adódó feladatai is vannak. Egyetlen szövetkezetben sem mellőzhetik, vagy csorbíthat­ják a szövetkezeti demokráciát. A nehéz helyzetben levő gazdaságokban, a kivezető út, éppen a -tagokkal való nyílt, őszinte eszmecsere, nem pedig a „kemény kéz” politikája. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a döntésekben ne a pil­lanatnyi érdek, hanem a gondos előrelátás uralkodjék. Ér­vényesíteni kell a célszerű takarékosságot, biztosítani az anyagok, eszközök felhasználásának hatékonyságát. Gondos mérlegelés szükséges a beruházásokról való döntésekben is. A legtöbb termelőszövetkezeti pártszervezet az évek során kialakította a körülményeinek legjobban megfelelő, a célt legjobban szolgáló módszereket a zárszámadás politikai előkészítésében. Ezekben a módszerekben az a közös vo­nás, hogy a zárszámadó közgyűlést brigád- és üzemegység­nyi értekezletek előzik meg. A szűkebb munkahelyi meg­beszéléseknek az előnye, hogy itt minden szövetkezeti tag szóhoz jut. s a tapasztalatok szerint bátrabban vetik fel a problémákat, mint a közgyűlésen, a nagyobb közösség előtt. Gyakori viszont • az is, hogy a kisebb közösségekben el­hangzott észrevételek a zárszámadó közgyűlés’ beszámoló­jában nem kapnak hangot. Ahol ezt a hibát elkövetik, ott a szövetkezet tagjainak demokratikus jogait sértik meg. A pártszervezetek ügyeljenek arra, hogy ne sikkadjanak el ezek az észrevételek, javaslatok és a közösséget érintők kerüljenek a beszámolóba. Számos tapasztalat mutatja, hogy helyes, ha a kom­munisták már a mérlegkészítés előtt — természetesen a tények birtokában — állást foglalnak a szövetkezetüket érintő gazdaságpolitikái kérdésekben. Ennek előnye, hogy a párttagok, már a munkahelyi megbeszéléseken is kép­viselhetik a pártszervezet állásfoglalását. Vannak tapasz­talatok arról is, hogy a pártszervezetek vezetőségei a munkahelyi értekezletek — üzem és brigád — tapasztala­tainak birtokában értékelik a szövetkezet gazdálkodását, a szövetkezeti élet jellemző vonásait. Ez utóbbi esetben. a párttaggyűlést jóval a zárszámadó közgyűlés előtt célszerű megtartani. Nincs politikai haszna annak a párttaggyű­lésnek, amelyet a zárszámadó közgyűlés napján tartanak. Ebben az esetben ugyanis a kommunistáknak sem mód­juk, sem idejük nincs arra. hogy a tsz-tagokkal megismer­tessék a taggyűlés véleményét, vagy éppen vitatkozzanak a téves nézeteket valló szövetkezeti tagokkal. Egyre több tsz-ben nemcsak a munkahelyeken tarta­nak gyűléseket, hanem külön-külön összehívják a tsz-ben dolgozó nőket, fiatalokat, nyugdíjasokat. Ez azért előnyös, mert ily módon a pártszervezetek, a szövetkezeti tagok egy-egy rétegének sajátos problémáiról is megbízható ké­pet kapnak. A mostani zárszámadó közgyűléseken — sokkal in­kább. mint a korábbi években — az őszinte lég­kör biztosítása sokoldalú tevékenységet kíván a pártvezetőségektől, az egyes párttagoktól. Ezért a vezető­ség beszámolóia tükrözze a tsz valóságos helvzetét. Hívia fel a gazdaság vezetőségének figyelmét arra. hogy a be­számoló a szövetkezet valós eredményeivel, gondjaival-ne- hézségeivel foglalkozzon — közérthetően. Helyes, ha a mér­leg számadatait sokszorosítják és előre megküldik a tsz- tagoknak. A kommunistáknak azzal is biztosítaniok kell a közgyűlések munkajellegét, hogy bátran elmondják véle­ményüket, s célszerű javaslatokat tesznek a jövő évi gaz­dálkodásra. M S Szolnok második leit a megyék veisenyében Egészségügyi dolgozók munkaértekezlete HA: Kis intézmény — nagy takarékosság * * * Téesz-elnök lett fiatalon • * • Nagyüzem a beigligyárban ' * • « A kéményseprő szerencséje <* * * Etiópia ébren * • • A tudomány világából # * * Nézzük meg együtt. ., Budapest hullámhosszán Ünnepi munkaértekezletre jöttek össze tegnap délelőtt a megyei tanácsnál az egész­ségügyi hálózat vezető be­osztású dolgozói. Az értekez­leten nem mindennapi ered­ményről tájékoztatták a je­lenlévőket. Az 1973-ban vég­zett munka alapján Szolnok megye második helyezést ért el a megyék versenyében. Az eredmény ugyan kicsit meg­késve került nyilvánosságra, de ez semmit sem vont le az örömből. Az Egészségügyi Minisz­térium az 1973-ban végzett munka hatékonysága, a mun­kaerő és a munkaeszközök kihasználása, a számszerűen mérhető eredmények alapján, figyelembe véve a megyék el­látottsága közötti különbsé­geket, rangsort állított fel. Ebben a rangsorban Szolnok 639 ponttal második lett. Nógrád megye előzi meg, 990 ponttal, utána pedig a 624 pontot elért Komárom kö­vetkezik. Hasonló számítások alap­ján helyben elkészítették az egyes járások és városok sor­rendjét is. Szolnok megye já­rásai közül 1973-ban a jász­berényi, a szolnoki és a kun­szentmártoni érte el a legjobb eredményt, a fenti sorrend- bem. A városok közül Szol­nok lett az első, a második Jászberény, a harmadik pe­dig Mezőtúr. Az Egészségügyi Miniszté­rium az első tizenkét megye legjobb egészségügyi dolgo­zóit jutalomban részesítette. A megyén belül a legjobb járások és városok eredmé­nyes munkát végző egészség- ügyi dolgozói kaptak jutal­mat. A munkaértekezleten üd­vözölte a résztvevőket Sipos Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese és, Nyolcas Mária, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­te megyei bizottságának tit­kára. Sipos Károly az elismerés mellett a további feladatokra is felhívta a figyelmet. El­mondotta, hogy 1975-ben hat alapvető feladat áll az egész­ségügyi dolgozók előtt: a IV, ötéves terv teljesítése, a kö­vetkezetesebb kádermunka biztosítása, a népesedéspoli­tikai irányelvek érvényesí­tése, az alapellátás fejleszté­séről kialakított élképzelé- sek kidolgozása, az V. öt­éves terv előkészítése, vala­mint eg.v 1990-ig szóló, 15 éves fejlesztési koncepció létrehozása. Utalt arra, hogy a megye legutóbb negyedilc, azelőtt második volt ebben a versenyben. A mostani második hely örvendetes eredmény, azt mutatja, hogy a megye egészségügyi háló­zatában sok lelkes ember dolgozik, akikkel szinte minden feladatot el lehet végezni, de a harmadik he­lyezett megye mindössze ti­zenöt ponttal maradt le tő­lünk, tehát a mostani he­lyezés megtartása is további lelkes, szorgalmas munkát igényel. «■MIllM—lllllll Hl II Ilii■IIIBilIMIIM I Moszkva — Budapest Közvetlen hívás telefonon Befejezte munkáját az országos diákparlament Tegnap délelőtt Rödönyi Karoly közlekedés- és pos­taügyi miniszter dolgozószo­bájában megcsendült a szür­keszínű külön telefonkészü­lék, amelyen közvetlen tele­fonhívás érkezett Moszkvá­ból Budapestre. A hívó Ny. V. Talizin, a szovjet közle­kedés- és postaügyi miniszter első helyettese volt, s kö­szöntötte miniszterünket ab­ból az alkalomból, hogy meg­indult az automatikus tele­fonforgalom Moszkva—Buda­pest között. Az első telefonbeszélgeté­sen Ny. V. Talizin hangsú­lyozta. hogv a közvetlen te­lefonkapcsolat szélesíti és könnyíti a Szovjetunió és Magyarország állampolgárai közötti érintkezést. A Szovjet miniszterhelyettes köszöntöt­te azokat a magyar szakem­bereket, akik hozzájárultak az automatikus telefonössze­köttetés létrehozásához. Ködönyi Károly válaszá­ban örömét fejezte ki, hogy a Moszkva—Budapest közötti automata távbeszélő szolgá­lat meggyorsítja a közvetlen szóbeli érintkezést a két or­szág fővárosa között. A miniszter az’ ünnepi hí­vást követően elmondotta, hogy a szocialista országok pastaüsryi miniszterei 1969. évi bukaresti tanácskozásán hoztak határozatot a szocia­lista országok fővárosai kö­zötti automatikus telefonelő­fizetői forgalom bevezetésé­ről. Ennek alapján a szovjet és » magyar postaigazgatás 1970-ben állapodott mey a szovjet és a magyar főváros közötti előfizetői távhívó for­galom bevezetésében A mű­szaki feltételek megteremtése nyomán, az üzemi próbák és a vizsgálatok alapján jött létre az összeköttetés Tegnap befejezte munkáját áz V. Országos Diákparla­ment, amelynek mintegy 300 küldötte — gimnazisták, szakközépiskolások és szak­munkásképző intézeti tanu­lók — három napon át ta­nácskozott a Fővárosi Műve­lődési Házban. A plenáris — és a szekcióüléseken elhang­zott számos észrevétel. ja­vaslat alapján . a diákparla­ment az iskolai életre, a ta­nulás feltételeinek javítására vonatkozó ajánlásokat foga­dott el. A parlament részvevői, az ország középiskolás diákfia­talságának képviselői felhív­ják diáktársaikat, hogv — pártunk XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készülve — legyenek igényesebbek a ta­nulásban, törekedjenek ké­pességeik teljesebb kibonta­koztatására, az anyanyelvi kultúra feilesztésére, készül­jenek a folyamatos önműve­lésre, szakmai továbbképzés­re, s az eddiginél több gon­dot fordítsanak politikai is­mereteik bővítésére. Az Oktatási Minisztérium­nak javasolják, hogy az át­lagosztályzat eltörlése után dolgozza ki a magatartás és a mozgalom osztályzat kor­szerű formáit olymódon, hogy az ösztönzőleg hasson valamennyi tantárgy jobb, alaposabb tanulására Szin­tén az Oktatási Minisztérium a címzettje annak a javas­latnak. amely a közös érett­ségi-felvételi vizsgának más tantárgyakra történő kiter­jesztését tartja szükségesnek. A Munkaügyi Minisztéri­umnak azt javasolja a di­ákparlament. hogv a szak­munkásképző intézeti tanu­lók nvári szakmai jellegű építőtáborokban való részvé­telét számítsák be a szakmai gyakorlatba. j CHSHSB l DOSITÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK—HÍREK Kitüntetések Tegpap a megyei pártbi­zottság székhazában Szekeres László, a megyei pártbizott­ság titkára az Elnöki Tanács által adományozott kitünte­téseket adott át nyugdíjba vonulásuk alkalmával, mun­kájuk elismeréseként a* MSZMP Szolnok megyei Ok­tatási Igazgatósága két dol­gozójának. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át Csermák Ilona, a Munka Érdemrend bronz fokozatát pedig Nyltrai Sándor. A kitüntetések átadásán jelen volt dr. Ungar Tibor kandidátus, az oktatási Igaz­gatóság vezetője. Termelési rendszered A MÉM-ben jóváhagyták a növénytermelési rendszere'« 1975 évi fei'esztési terveit Az 1974. évi 578 ezer hek­tárról jövőre 895 ezer hek­tárra nő a termelési rendsze­rek területe. 1975-ben az átlagosnál na­gyobb ■ mértékben fejlesztik a lakosság ellátása szempontjá­ból kulcsfontosságú, munka- igényes növényi kultúrák termelését. Ezt jelzi, hogv a rendszerekbe tömörült gaz­daságok 31 ezerről 49 ezer hektárra növelik a cukorré­pa vetésterületét, s a koráb­binál többet fordítanak a napraforgótermesztés fellen­dítésére is­Malomtűz Karcagon Vasárnap este fél nyolckor kigyulladt a gabonafelvásárló vállalat karcagi őrtüzemé­ben a régi gabonasiló tető­szerkezete. A* üzem közelé­ben lakó Kocsis Lajos, az őr­lőüzem munkás» vette észre a tüzet, s azonnal értesítette a tűzoltókat. A karcagi tűz­oltóság rendkívül gvorsan kivonult, fél órán belül el- "Itolták a tüzet. Mé® arra 1« vigyáztak hogy a silóban tá­rolt 300 vagon gabona ne kapjon az oltásra használt vízből, mert úgv tönkrement volna. Ennek köszönhető hogy az anyagi kár jelenték­telen. mindössze ötezer fo­rint, A *£erenösés kimeneté« lű malomtűz körülményeit a tűzoltóság és a malomipar szakemberei vizsgálják. A Kisújszállási úti őrlőüzem­ben tegnap délelőtt már za­vartalanul folyt a termelés. Háromszázmilliós • i beruházás Uj gyáregységet telepít a Magyar Optikai Művek Zala­egerszegre. A mintegy 300 millió forintos beruházás megvalósítása jó ütemben halad, a MOM zalaegerszegi gyáregységében a tervek sze­rint a számítógépek perifé­rikus egységeit gyártják majd ott. Vihar a Kisalföldön Hétfőre virradóra több órán ál vihar tombolt a Kis- alföltíön. A vihar centruma Győr és Sonr«n térségében volt, a széllökések óránként? sebessége elérte a 90—95 ki­lométert. A vihar tetőket rongált meg. tv-antennákat szakított le és fákat tépázott meg. A vihar fenékig felka­varta a Fertő-tó vizét. Az osztrák és a magyar oldalon is másfél, kétméteres hullá­mok ostromolták a partokat. Egy mondatban — Dunaújváros 1975-ben ünnepli alapításának huszon­ötödik évfordulóját, ezért a város Idegenforgalmi hivata­la jó előre felkészül a vár­hatóan tovább növekvő Ide­genforgalomra 25 idegenve­zető részére továbbképző tan­folyamot szervezett. — Nem végleges száraofc alapján is igen jő esztendőt zártak az idén Bábolnán, az előző évihez viszonyítva mintegy 400 millió forinttal növekedett a termelési érték és a vállalat fennállása óta első ízben haladta túl a két­milliárd forintot. — A nagytétényi kastély- múzeumban vasárnap kiállí­tás nyílt Gál Vera iparmű­vész textiljeiből. — Három román Diesel­mozdiny érkezett tegnap Szombathelyre, amelyet újabb kilenc követ még as új eszíendő első «9piaiba** » i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom