Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

— a hálózatfejlesztésben el kell érni, hogy a tervezett beruházások befejeződjenek.

— Szorgalmazni kell az épülő szolnoki áruházak kivitelezésének gyorsítását, megnyitásuk biztosítását.

— A Pelikán Szálló üzembe helyezése mellett — kedvező döntés esetén — meg kell kezdeni Jászberényben és Karcagon a touring szállók kivitelezését.

A lakásépítés kiemelt feladat.

— Az állami lakásépítkezéseknél az ötödik ötéves tervi étmenet biztosítása érdekében a területfeltárásokat, előköz- művesítést kell alkalmazni, különösen a szolnoki Széche- nyi-lakótelepen és a többi városban.

— A célcsoportos lakásépítésen belül — elsősorban Szolnokon — a helyi tanácsoknak fokozott figyelmet kell fordítani a tervezett tanácsi értékesítésű lakásszám teljesítésére. Építési területek biztosításával továbbra is támo-”’ gatni kell a takarékpénztári és a szövetkezeti formában épülő telepszerű lakások építését.

— A vállalatokat ösztönözni kell a munkáslakásépítésre fordított anyagi eszközök növelésére, a sokgyermekes családok és az ifjú házasok lakásgondjai enyhítésének segítésére.

A megye közműellátásának fő feladatai közé tartozik:

— a városi vízműrekonstrukciók építési ütemének meggyorsítása,

— a szolnoki felszíni vízmű első ütemének részletes Üzembe helyezése és

— a szolnoki szennyvíztisztítómű előkészítése.

Az ötödik ötéves tervi átmenet érdekében gondoskodni kell a tervezett, jelentősebb alapközmű-létesítmények beruházási programtervének, illetve programjának elkészítéséről. A megyei és városi szervek gondoskodjanak a szolnoki szennyvíztisztítómű I. üteme részletes beruházási programjának mielőbbi elkészítéséről.

Az egészségügyi és kulturális ágazatban az 1975. évi átadásra tervezett fontosabb létesítmények üzembe helyezését kell biztosítani, vagyis

— a törökszentmiklósi és a jászberényi rendelőintézetek,

— a karcagi 156 ágyas kórház.

— a két szolnoki szakközépiskola,

— á mezőtúri és a túrkevei középiskolai kollégiumok,

— a mintegy 1100—1200 óvodai hely létesítését,

— a szolnoki 268 ágyas kórházbővítés építésének befejezése mellett a * további 400 ágyas kórházbővítés előkészítését.

Az 1975 utáni évekre átmenő beruházások — karcagi 100 ágyas szociális otthon, megyei művelődési és ifjúsági ház, Szolnokon egy 16 tantermes általános iskola — szorgalmazásán kívül a szakmunkásképző intézetek Szolnokon, Jászberényben és Karcagon tervezett bővítésének előkészületi munkálatait (tervezés, építési terület) 1975. év végére be kell fejezni

V.

— Az 1975. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítése a megye pártszerveitől, szervezeteitől az eddigieknél is sokrétűbb és eredményesebb tevékenységet követel. Hatékony eszközökkel javítani kell a pártszervek, szervezetek gazdaságpolitikai irányító, szervező és ellenőrző munkáját. Alapvető, hogy folyamatosan végezzék tevékenységüket, állandóan kísérjé-k figyelemmel a társadalmi-gazdasági folyamatokat, és megfelelő időben hozott intézkedésekkel biztosítsák a kívánatos fejlődést. Á megyei pártbizottság irányelveit dolgozzák fel, és ennek alapján szabják meg saját területükön a legfontosabb feladatokat.

A végrehajtás során — szükség szerint — operatív intézkedésekkel is segítsék céljaink mind teljesebb megvalósítását. Megyénk valamennyi kommunistája tevékenységével és magatartásával legyen példamutató a dolgozó kollektívák előtt, és átérezve céljaink nagyszerűségét, segítse azok végrehajtását.

— Az 1975. évi feladatok között követelmény az állami ellenőrzés és irányítás hatékonyságának növelése. A tanácsok fokozottabb mértékben érvényesítsék a megye, illetve az adott terület egészében a gazdaságszervező és ellenőrző tevékenységüket. Legyenek kezdeményezői és szervezői a társadalmi összefogásnak a gazdaság-, a város- és községfejlesztés minden részében. A tanácsi pénzalapok felhasználókor tekintsék alapvető célnak a gazdaságosságot, a hatékonyság fokozását, a célszerű eszköz-felhasználást, a lakossá ^életkörülményeinek továbbá javítását.

A Tiszamcntl Vegyiművek kénsavgyára

— Fontos szerep .hárul a feladatok végrehajtásában a társadalmi és tömegszervezetekre, az érdekképviseleti szervekre, a tudományos egyesületekre és társaságokra. Sajót eszközeik jobb kihasználásával és alkalmazásával legyenek tevékeny részesei a következő év munkájának, eredményeinek is.

A szakszervezetek a termelést segítő mozgalmak, a szocialista munkaverseny, az üzemi demokrácia kiszélesítésében, továbbfejlesztésében nyújtsanak segítséget.

A KISZ a fiatalok körében folytasson gazdaságpolitikai agitációs és szervező munkát, nyerje meg az ifjúságot céljainknak.

A Hazafias Népfront mozgósítson a feladatok végrehajtására.

— Az 1974. évi aktívaértekezletek eredményesen járultak hozzá céljaink megvalósításához. A kommunista aktívákat 1975-ben is fel kell használni a XI. kongresszus határozatából adódó megyei feladatok, az ötödik ötéves tervi célok meghatározására.

— Nagy figyelmet kell fordítani Szolnok 900. évfordulójának méltó megünneplésére és az ehhez kapcsolódó ünnepség-sorozat zökkenőmentes, színvonalas lebonyolítására. A jubileumot hatékonyan fel kell használni a társadalmi összefogás széles körű kibontakoztatására, a lakosság aktivitásának fokozására.

— Az 1975. évi feladatain!!, célkitűzéseink végrehajtásával az életszínvonal növelését, a lakosság helyzetének javítását, szocialista építőmunkánk eredményességét fokozhatjuk. Szükséges, hogy mind az irányítás, mind a gyakorlati végrehajtás területén megfelelő összehang alakuljon ki, és fokozottabban érvényre jusson a hatékonyság, a korszerűbb munkaszervezés követelménye, és ehhez párosuljon a fegyelmezett munkavégzés és felelősségérzet a gazdasági és társadalmi tevékenység minden területén.

Az 1975. évre történő jó felkészülés és a folyamatos, fegyelmezett, célratörő munka fejezze ki a megye kommunistáinak, becsületes dolgozóinak pártunk politikája melletti cselekvő kiállását.

Juttassa kifejezésre pártunk XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára megyénkben kibontakozott alkotómunka továbbvitelét a negyedik ötéves tervünk teljesítéséért.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága

A megyei pártbizottság 1975« évi gazdaságpolitikai

irányelvei

I.

A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet által megszabott irányvonalat követve felgyorsult a megyei gazdaság fejlődése, dinamikusabbá vált a termelőágazatok teljesítményeinek emelkedése, nőtt a szervezettség és a termelés hatékonysága.

Az ipar, a mezőgazdaság gyorsuló ütemű előrehaladásával intenzívebbé vált a lakásépítés, az egészségügyi és művelődésügyi intézményhálózat bővítése, ezen belül kiemelkedően a gyermek intézmények fejlesztése, a kommunális ágazatok beruházásainak üteme, a város- és községfejlesztés. Több területen csökkentek a feszültségek, mérséklődtek az elmaradások.

Az eredményekben tükröződik a pártszervek és szervezetek, az állami szervek, tömegszervezetek és mozgalmak következetesebb irányító és szervező tevékenysége, a kommunisták és a céljainkkal egyetértő dolgozók százezreinek lelkes munkája.

A kedvező irányú folyamat 1974-ben tovább erősödött, amiben pártunk XI. kongresszusára és felszabadulásunk 30. évfordulójára való készülés játszotta a legfontosabb szerepet. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben részt vevő tízezrek vállalásai ®s azok teljesítései biztosították az 1974. évi gazdaságpolitikai irányelvekben meghatározott feladatok valóra váltását.

Megyénk dolgozói azonosultak céljainkkal, amit a széles körű társadalmi összefogás is bizonyít, és ez a záloga további eredményeinknek is.

Megyénk fejlődésének jellemző vonásai:

— Az utóbbi két év gazdasági fejlődésünkben minőségi változást hozott. Elkezdődött valamennyi ágazatban a termelés intenzív jellegű fejlesztése, ugyanakkor még jelentős az extenzív bővítés is. Azzal kell számolnunk, hogy a további években egyre kevesebb tartalékokkal rendelkezünk az extenzív fejlesztéshez, így már. 1975-ben is a termelés fokozását döntően csak a munka hatékonyságának növelésével biztosíthatjuk. Ez a minőségi változás sok új — korábban kevésbé előtérben álló — feladatot és egyúttal gondot is jelent. Ilyen újszerű követelmény például a munka termelékenységének nagyobb ütemű növelése, az üzem- és munkaszervezés tartalékainak hasznosítása, továbbá a műszaki fejlesztés.

— Jellemző vonása gazdasági fejlődésünknek az is, hogy az eltelt négy évben összehangoltabb volt az ágazatok fejlődése, bár kisebb ingadozásokat tapasztalhattunk, összességében az utóbbi két évben felgyorsult az ágazatok termelésének növekedése.

— A gazdasági ágak fejlődésével párhuzamosan erőteljes város- és községfejlesztés ment végbe. Fokozódott a városiasodás, amely általában tervszerűen és szervezett módon valósult meg. Ennek megfelelően Szolnok és a négy középfokú központ — Jászberény, Karcag, Mezőtúr és Tiszafüred — gyorsabban fejlődött. A fejlesztések azon törekvéseink teljesítését szolgálják, hogy az azonos szerepkörű települések lakosainak életkörülményei között ne legyenek indokolatlan különbségek.

— A társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásában kedvező változás, hogy erősödött a komplex jelleg. Megmutatkozik az egyes gazdasági ágak, a gazdaság területi elhelyezkedésében, valamint a gazdaság és a lakosság életkörülményeinek arányosabb fejlődésében.

A gazdasági ágak elmúlt 4 esztendőben tapasztalt fejlődésének jellemzője, hogy az ipar dinamikusan fejlődött.

Sok új üzemmel gazdagodott megyénk, eredményeként lényegesen csökkentek foglalkoztatási gondjaink.

Az ipari fejlesztésre kijelölt 11 településen elértük a 10 ezer lakónépességre jutó 2100 fős ipari foglalkoztatottsági szintet. Az ipartelepítéssel mérséklődtek a társadalmi-gazdasági — területi különbségek. Az ipari struktúra összességében a tervezett irányban változott: növekedett a nehézipar, ezen belül a gépipar és a vegyipar, szektorális vonatkozásban pedig a minisztériumi ipar aránya.

A termelés extenzív jellegű fejlesztése mellett emelkedett a munka termelékenysége, javult hatékonysága is. Vállalataink mind nagyobb szerepet tulajdonítanak a műszaki fejlesztésnek, az ésszerű munkaerőgazdálkodásnak, a termékminőség javításának. Az ipari termelést és fejlesztést egyre inkább az erőforrások összefogott felhasználása jellemezte.

Az iparosítás ütemének gyorsítása számos vonatkozásban kedvezően hatott. A munkásosztály számbeli növekedését, az iparosodó települések élénkebb fejlődését, a lakosság élet- és munkakörülményeinek javulását, a városiasodás számos elemének fejlődését eredményezte.

A negyedik ötéves tervidőszak eltelt éveiben fokozódó beruházási tevékenység mind nagyobb feladatokat hárított a kivitelező építőiparra. A megyei székhelyű építőipari szervezetek 33 százalékkal növelték teljesítményüket. Ennél nagyobb volt az igények növekedése, melyet csak a megye egyéb, építéssel is foglalkozó szervezeteinek (házilagos kapacitások) dinamikusabb fejlődése, valamint a megyén kívüli építőipari szervezetek mind fokozottabb bevonása útján volt lehetséges kielégíteni.

Élelmiszergazdaságunk fejlődését a tervezettnél gyorsabb ütemű dinamizmus jellemzi. Több fontos mutatóban négy év alatt elértük a negyedik ötéves terv célkitűzéseit. Az élelmiszergazdaságon belül a mezőgazdasági termelés fejlődése volt a dinamikusabb. A legnagyobb ütemben a növénytermesztés fejlődött. Kenyérgabona-termesztésünk és -értékesítésünk kétszeresére, a cukorrépa-termelés több mint másfélszeresére nőtt.

A növénytermesztés szerkezete igazodott a népgazdasági igényekhez. Ez alól kivétel a zöldségtermelő terület csökkenése.

Az állattenyésztés fejlődése differenciáltabb képet mutat. A sertéslétszám majdnem másfélszeresére nőtt, és a felvásárlás több mint 50 százalékkal emelkedett. Megkezdődött a szarvasmarha-létszám növekedése és a hasznosítási irány szakosítása.

Nem történt megfelelő előrehaladás a termelés minőségi, hatékonysági mutatóinak fejlődésében és csökkent megyénk juhállománya.

A mezőgazdaságban megkezdődött a termelés anyagiműszaki bázisának felváltása korszerűbb technológiára épülő, nagyobb teljesítőképességű és termelékenyebb eszközökre, berendezésekre.

A termelési eredmények növelése és a gazdálkodás javulása azt eredményezte, hogy az 1970. évi rendkívüli kieséseket nemcsak pótoltuk, hanem az anyagi-pénzügyi helyzet stabilizálódott és tovább is javult.

A megye szövetkezeti mozgalmában először 1973-ban nem volt veszteségesen gazdálkodó termelőszövetkezet. Az 1974. őszi, rendkívüli helyzetben is sikerrel álltak helyt gazdaságaink.

Jelentős előrelépés tapasztalható az erdőgazdálkodásban, ahol számottevő eredmény a jövedelmező gazdálkodás megvalósítása.

Az élelmiszeripari ágazatok többségének fejlődése elmarad a lakosság igényeitől és az alapanyagtermelés növekedési ütemétől. Ebből ered, hogy az alapanyag-termelés és a feldolgozó-kapacitás közötti korábban is meglévő feszültség tovább növekedett.